Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

hírügynökségek .......JELENTIK.......... t KAIRO: ' Szadat egyiptomi elnök és Fejszál szaúd-arábiai ural­kodó befejezte alexandriai tárgyalásait. Négy napot töltöttek a Földközi-tenge­ri kikötővárosban, s csütör­tökön visszautaztak Kairó­ba. HAMBURG: Brand nyugatnémet kan- cellái- nyilatkozatát közölte a Hamburgban megjelenő Die Zeit csütörtökön. A kancellár emlékeztetett ar­ra, hogy legkésőbb október elején összeül a NATO kül- ügyminiszterhelyettesei- nek értekezlete, hogy meg­tárgyalja a Varsói Szerző­désben részt vevő országok­kal esetleg folytatandó tár­gyalásokon kialakítandó kö­zös álláspontot. Ezután, ! tnég ebben az évben, sor ' kerülhet a két katonai tömb í tagjai közötti első tágyalá- i «okra, — mondotta. ' A Nyugat-Beriinről folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Brandt kifejezte azt a véle­ményét, hogy „jó esélyei” vannak a kielégítő megol­dásnak. Szerinte sor kerül­hetne az NDK vezetőivel folytatandó tárgyalásokra „mihelyt a négy nagyhata­lom megállapodik Berlin- rőT. BONN: Nyugait-Nómetorsziágbain ©gyre nagyobb hullá­mokat vet Otto Firchs, a nyugatnémet szövetségi gyű­lés kereszténydemokrata képviselője körül kereke­dett politikai botrány. A volt SS-obersturmführert nemrég leplezték le, mint a náci-politika egyik aktív végrehajtóját. A volt SS-tiszt a nácik által megszállt Lengyelor­szágban lengyel állampolgá­rok fölött ítélkezett. Beosz­tottjaitól mindig megköve­telte, hogy úgy bánjanak a lengyelekkel, mint az álla­tokul. Himmler nagyra ér­tékelté Firchs „szolgálatait” és elismerése jeléül földbir­tokot adományozott neki. A nyugat-németországi Burg- dorf bírósága Firchset bű­nösnek találta „náci gaz­tettek” elkövetésében. MOSZKVA: A Szovjetunióban csütör­tökön Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 428- as mesterséges holdat. A berendezés szabálysze­rűen működik. A koordiná­ciós számítóközpont feldol­gozza az érkező adatokat. MOSZKVA: Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, az államtanács el­nöke, loh Gheorghe Maurer, a román minisztertanács el­nöke és más román vezetők a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságban és a Mongpl Nép- köztársaságban tett látoga­tásuk után hazatérőben rö­vid ideig időztek Moszkvá­ban. A vendégeket Alekszej Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták, majd búcsúztatták a vnukovói re­pülőtéren. LONDON: Angliában nagy izgalom­mal várják a Közös Piac hívei és ellenfelei közti el­ső komoly összecsapást, amelyre délután kerül sor az alsóházban, amikor Geoffrey Rippon a csatlako­zási tárgyalásokat vezető miniszter beszámol a lu­xemburgi alkuról. A parlamentben az ellen­zék vezérére, Wilsonra sze- geződnek majd a legna­gyobb figyelemmel a tekin­tetek. A munkáspárti ve­zér, aki hatéves miniszter- elnöksége alatt maga is fo­lyamodott a közös piaci fel­vételért, ellenzékbe szo­rulása óta az óvatos lavíro- zás Politikáját folytatja, és eddig azzal tér ki a nyílt válasz elől, hogy megvárja a tárgyalások végkimenete­iét. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) rendkívül fontosnak tartja, hogy következetesen megva­lósuljon a kongresszuson el­fogadott életszínvonal-politi­ka, hogy a szocialista építés eredményeivel arányosan ja­vuljanak a dolgozók életkö­rülményei. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalása Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter be­vezető szavaiban elismerés­sel nyugtázta, hogy a kor­mány programja nagy figyel­met fordít az építő- és építő­anyagipar problémáira, az ezzel kapcsolatos kérdésekre, majd beszámolt azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek az építőipari kapa­citást és a tényleges szükség­let közötti feszültség meg­szüntetését célozzák. Elmon­dotta, hogy az építőipar a harmadik ötéves tervben elő­irányzott 24—28 százalékkal szemben 65 százalékkal nö­velte termelése volumenét. Az eredmények ellenére az építőipar az igényeket nem tudja maradéktalanul kielé­gíteni. tftfe .... A z építőipar legfontosabb feladataként említette a ne­gyedik ötéves terv lakásépí­tési programjának teljesíté­Aktuálís tudom ány: Tűi új, ezr&Jik !iwiwn b, rekordok szü ettek A hírügynökségek már csak a szokásos napi jelen­téseikben tesznek említést arról, hogy a Szálját szov­jet tudományos orbiiális ál­lomás több mint ezer for­dulatot tett a Föld körül. A Szojuz—Szaljut páros pedig, három bátor szovjet űrha­jóssal a „hátán”, maga mö­gött hagyta a 261. kört.. . Első látszatra kissé külö­nösnek tűnik, de szinte egé­szen természetszerű, hogy az ember vezette hajókon végzett űrrepülések a koz- monautika fejlődésének gyorsaságában elvesztik „kozmikus sajátosságaikat”. A romantika is mindinkább háttérbe szorul. Az űrhajón, vagy az orbitális állomáson igen fontos a maximális ké­nyelem és az abszolút mun­kaképesség biztosítása. A Vosztok űrhajókon az emberek állandóan űrruhát viseltek. Leszálláskor kata­pultálniuk kellett, s a szűk kabin miatt még ideiglene­sen sem vethették le kü­lönleges öltözéküket. A Vosztok űrhajók már olyan leszállókészü lékkel rendel­keztek, amelyek zökkenés­mentesen tudtak földet ér­ni. Bizonyára csodálkoztak a tv-nézők, amikor Koma- rovot, Feoktyisztovot és Je- gorovot már egyszerű tré­ningruhában látták repülni ■g ws 1971. június 25., péntek szaka, és ez feltétlenül kihat a személyzet általános köz­érzetére és munkaképessé­gére. Feledésbe merült az az idő is, amikor az űrhajós­nak székben kellett alud­nia. Már a Szojuzokon vol­tak „fekvőhelyek”. A Szal­jut állomás még kényelme­sebb hálóhelyekkel rendel­kezik. A hálózsákon kívül váltható ágynemű is van. Mosoda — még nincs. Bo- rotváLkozóhely azonban van. borotvák állnak az űrhajó­sok rendelkezésére. A bo­rotválkozás lehetősége apró­ság ugyan, de az ember jó közérzete ilyen apróságoktól is függ. A tudósok és a konstruk­tőrök célja, hogy a lehető­ségekhez képest a földihez hű viszonyokat teremtsenek a hosszú ideig keringő orbi­tális állomások személyze­te számára, hogy csökkente­ni lehessen a repülés előtti felkészülést az „utasoknál” — a tudományos munkatár­sadnál. a konstruktőröknél és 3 kísérletezőknél, akiket 37 állomásra szállítanak. A kozmikus sajátosság átadja helyét a kozmikus célsze­rűségnek. S e körülmények között érthető, hogy a je­lenleg reoülő három űrha­jós új rekordot állított fel. Ennyi ideig ember még nem tartózkodott az űrben. Bi­zonyos, hogy 07pk a rekor­dok a közeljövőben sorra megdőlnek. Juri) Marinyin, az APN tudományj> kommentátora sét. A 400 ezer lakásból mintegy 150 ezret paneles technológiával építenek. A házgyári technológia mellett nagy figyelmet fordítanak egyéb korszerű módszerek al­kalmazására, valamint a csa­ládi és társasház építés kor­szerű szerkezettel és anyag­gal való fokozottabb ellátá­sára. Bondor József hangsú­lyozta: „Kormányzatunk egyik leg­fontosabb gondja a rendelke­zésre álló összegből az elő­irányzott lakásszám megva­lósítása ... Mindenekelőtt fő feladat a lakásépítés helyé­nek jó kiválasztása... Ta­pasztalhatók olyan törekvé­sek is, amelyek aránytalanul megdrágítják a lakásköltsé­get, például a költséges ma­gas házak tervezése.” Ezután a beruházások prob­lémáiról szólt. Kiemelte, hogy a befejezetlen beruházások aránya magas és igen hosszú a nagyberuházások építési ideje. Hozzáfűzte, hogy sok­kal nagyobb súlyt kell he­lyezni ezek előkészítésére. Elmondotta, hogy döntő vál­tozást csak az új technológia alkalmazása hozhat: ez lehe­tővé teszi, hogy a befejezési határidő sérelme nélkül az építkezést egy-két évvel ko­rábban kezdjük és szervezet­tebb előkészítéssel folyama­tosabban végezzük. A mi­niszter arról is beszélt, hogy a kormány határozatot ho­zott a könnyűszerkezetes építkezési mód bevezetésére. Ez viszont új igényeket tá­maszt más iparágakkal szem­ben. Például a házgyári tech­nológia gyártási folyamata túlnyomóan az építőiparon belül valósul meg, s a kiszol­gáló ágazatok csak mint anyag-, vagy mint félkészter- mék-szállítók működnek köz­re, addig a könnyűszerkeze­tes technológia az anyag és félkésztermékeken kivül nagymértékben igényli más ágazatoktól a készterméket, a komplett épületelemek gyár­tását. A továbbiakban a minisz­ter elmondta azt is, hogy az 1975-ig létrehozandó gyártó és szerelő kapacitások fel- használásával mintegy két­millió négyzetméter alapte­rületű épülettömeg megvaló­sítását lehet majd biztosíta­ni. Ezeknek az építkezések­nek a bruttó kiviteli értéke eléri az évi tízmilliárd forin­tot. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére a negyedik ötéves terv idősza­kában kerül sor. Ezután ebédszünet követ­kezett. Fock Jenő zárszava Az ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytató­dott az ülés, aki bejelentet­te, hogy a kormányprogram­hoz több felszólaló nem je­lentkezett, ezért a tartalmas vitát lezárták. Apró Antal Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének adta mega szót, aki bevezető szavaiban értékelte a vitát, s elmondta, hogy a felszólalások kifejez­ték azt az egységet, amely a közös gondok megoldását cé­lozza. Fock Jenő ezután arról be­szélt, hogy a kormányprog­ram parlamenti vitájában megnyilvánult egyöntetű he­lyeslő támogatás és bizalom nagy erőt és ösztönzést, de ugyanakkor megnövekedett felelősséget is jelent a kor­mány számára. A Miniszter- tanács elnöke részletesen fog­lalkozott a vezetés kérdései­vel, s válaszolt a képviselői ezzel kapcsolatos észrevéte­leire. Elmondotta, hogy: „Jogos az a megállapítás, hogy a vezetés tudomány, amelyet folyamatosan oktat­ni kell. A gyakorlat önma­gában nem elegendő, elvi megalapozottságra is szükség van.” A továbbiakban a minisz­terelnök nyomatékosan alá­húzta, hogy a gazdasági rendszer reformjának teljes kibontakoztatása a célokat illetően minden szinten fel­tételezi, sőt megköveteli az azonos szemlélet kialakulá­sát. Említést tett Fock Jenő a helyenként és alkal­manként megnyilvánuló ér­dekellentétekről. Az ilyen el­lentétek tisztázása — mint hangsúlyozta —, ésszerű, okos megtárgyalása a további fej­lődés elengedhetetlen felté­tele. Rámutatott arra is; a kormánynak határozott tö­rekvése, hogy a gazdaságirá­nyítási reform egyre hatéko­nyabb legyen. A korszerű munkaszervezésről szólva rá­mutatott, hogy az Ilyen irá­nyú törekvések azt is jelen­tik, hogy minden vállalatnál meg kell követelni a szilárd munkafegyelmet, ésszerű bé­rezést kell kialakítani, javí­tani a munkakörülményeket, egyszóval sokoldalúan gon­doskodni a dolgozó emberek­ről. Később a mezőgazda­sággal kapcsolatos problé­mákról beszélt, hangsúlyoz­va, hogy a kormány rövide­sen tárgyalni fog az ezek megoldására vonatkozó ter­vekről. Beszédét így zárta a miniszterelnök: „Népünk bízik a párt és a kormány politikájában, ve­zetésében és céljaiban... Ez a bizalom, támogatás szá­munkra magasabb szintű munka kedvezőbb feltétele­it biztosítja... Az önök ál­tal megválasztott kormány munkáját a következő négy esztendőben úgy kívánja vé­gezni, hogy majdan ismét elmondhassuk amit vállal­tunk, teljesítettük.” Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után hatá­rozathozatal következett. Az országgyűlés a Miniszterta- p.''~5 p'i-ay '7~k a kormány P * ’ '] «?7iÖlÓ ^ ‘ Ü ti ^ * —a vUk" :a adott válaszát jóváha- íyólag, egyhangúlag tudo­másul vette. A pénzügymi­niszter jelentése Ezután az országgyűlés ét­iért a második napirendi pont, az 1970-es állami költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló jelentés megtárgyalására. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter előterjesztette a r..„ Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző voná­sait ismertetve rámutatott: a múlt évi állami költségve­tés forrásait jelentő bevéte­lek összege 171,9 milliárd volt, ami 11 százalékkal több mint az előző évi és 2 szá­zalékkal meghaladja az elő­irányzatot is. Az állami jö­vedelmek növekedésében a termelés és a forgalom bő­vülése volt meghatározó. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a fogyasztási cik­kek és a beruházási javák élénk belföldi kereslete és a gyorsan növekvő külisres­kedelmi forgalom. A gaz­dálkodás legfontosabb minő­ségi jellemzői közül a ter­melékenység jobban emel­kedett, mint a korábbi években és javultak a kül­kereskedelmi cserearányok is. Az árvíz és a belvizek miatt 8 milliárd forintos többletteher keletkezett. En­nek pénzügyi következmé­nyeit nem lehet egyetlen év gazdálkodásában teljesen ki­egyenlíteni. Épp ezért mind az államháztartásnak, mind az érintett üzemeknek egy­két évig gonddal takarékos­kodniuk kell. Az állami költségvetés ki­adásainak összege 175,7 mil­liárd forint volt, ami 12 szá­zalékkal több, mint az elő­ző évben, és 3,7 százalékkal haladja meg az előirányza­tot. A költségvetési pénz­eszközök túlnyomó részét a terveknek megfelelő fő cé­lokra, beruházásokra, támo­gatásokra, a társadalmi In­tézmények és szolgáltatások finanszírozására fordították. A miniszter az 1970. évi költségvetési gazdálkodás ta­pasztalatainak áttekintése után ismertette, hogy a központi pénzalap felhasz­nálásánál milyen elveket szükséges követni. Elmon­dotta: csak olyan fejleszté­si elgondolásokat szabad megvalósítani, amelyek a gazdaságosságot valóban és érdemlegesen javítják; a gazdaságtalan vagy kevésbé hatékony tevékenységek visszaszorítását a támogatá­sok fokozatos szűkítésével kell elérni. Bei ej ezésül hangsúlyozta: „Úrrá lettünk a nehézsé­gekén, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munikánk gyengébb pontja­it sem. Farintvalutánk szi­lárd, széles értelemben vett hitelképességünk jó, ezt el­ismerik országhatárainkon túl nemcsak barátaink, ha­nem tárgyilagos üzleti part­nereink is.” Bizottságot választottak az alkotmány» módosítás előkészítésére Az országgyűlés az 1970, évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben beterjesztett eredeti szövegezésben egy­hangúlag elfogadta. Az or­szággyűlés ezután áttért tárgysorozatának utolsó pont­jára: bizottságot választott az alkotmánymódosítás elő­készítésére. Apró Antal ja­vaslatot tett a bizottság el­nökének és tagjainak sze­mélyére. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Az alkotmány mó­dosítását előkészítő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A bi­zottság tagjai: dr. Antalffy György, Bencsik István, Bo- donyi Pálné, Cseterkl La­jos, dr. Gonda György, dr. Horváth István, dr. Horváth Richárd, dr. Korom Mihály, dr. Mihályfi Ernő, dr. Mol­nár Frigyes, Nagy Richárd, Nemeslaki Tivadar, dr. No­vak Pálné, dr. Orbán Lász­ló, dr. Ortutay Gyula, Pió- ker Ignác, dr. Prieszol Ol­ga, Rameisl Ferencné, Sza­bó István, dr. Szabó Kál­mán, dr. Szakács Ödön, dr. Szénási Géza, Szépvölgyi Zoltán és dr. Wild Frigyes. Az ülésszak ezzel bef0 te munkáját. Az elnöki.' ró Antal megállapító Ita, hogy a kétnapos tanácsko­zás során az országgyűlés eredménye munkát az űrben. Leonov kapta a feladatot, hogy kilépjen az űrbe. Beljajev pedig azt. hogy az akciót biztosítsa. Fkkor azonban mindketten űrruhát viseltek. A Szojuzokon űrruha nél­kül rajtolnak az űrhajósok, még abban az esetben is. ha ki kell szállniuk a világ­űrbe. A Szojuz orbitális szekciója elég tágas ahhoz, hogy a „kilépéshez” az űr­hajós átöltözzön. Nincs szük­sége űrruhára a Szaljut or­bitális állomás személyze­tének sem. Az ütődés ellen nem kell védekezniük, a su­gárártalmaktól biztosítva vannak, csak a súlytalansá­got kell áthidalni. A súly­talanság elleni védekezés egyik eszköze az úgyneve­zett pingvin ruha, amely bi­zonyos mértékben az izom- zat földi megterhelését „pó­tolja”. Az űrhajósok most már semmit sem fogyasztanak tubusból, legalábbis úgy nem, mint annak idején a Vosztok és a Voszhod sze­mélyzete. Az ételek formai­Ijpoí pq JAp voriger” Q&YYQ j í- /, t--.Vóh « y !l 2 o 01"!' 1 fiának ©s nem csak arról van szó hogy a táplálék el- foCTvasztása egyszerűbbé és a fí'1 di viszonyokhoz hasonló­vá vált, hanem főképp ar- "ói. ho°v az ételek „földi i,,t----sokkal " ' esz'.őbbek. Nagy dolog, h----- n-7 űrhajósok m ost már n:Ieg ételt fo­gyaszthatnak. A Szaljuton is van ételmelesritő és van hűtőszekrény. Véget ért a kozmikus „hideakoszf” kor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents