Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-17 / 141. szám
Gépjárművek, utak, emberek Mi juthat erről eszünkbe? Kényelem, gyorsaság, szabadság . i. Gyorshajtás, ittasság, tragédia .. G Gépjárművek, utak, emberek. Mennyire különböző fogalmak és mégis milyen erős közöttük a kötelék. Gépjárművek nélkül mi hasznát vennénk az utaknak és fordítva. Mindkettő pedig csak az ember által válik hasznossá, vagy ... Elsősorban hasznossá, hiszen azért alkotta meg az ember mindkettőt, hogy azok kiszolgálóivá váljanak, kényelmessé, gyorsabbá tegyék közlekedését. És mégis, mintha a gépjárművek, az utak mindinkább nagyobb törődést élveznének, mint az, akinek agyában megszületett az elképzelés, kézzelfoghatóvá formálta azt: Mind gyorsabb, korszerűbb autók, motorkerékpárok hagyják el a gyárakat, erősítik a szervizhálózatot, javítják az alkatrész-ellátást, új utakat építenek, korszerűsítik a régieket. Gazdája van mindkettőnek, sőt a közlekedés rendjének is, csak az ember, a járművek vezetője, utasa, a járművek halálos forgatagában bizonytalanul sodródó gyalogos marad ki a számításból és marad törődés, védelem nélkül. Saját alkotásának válik mindinkább áldozatává az ember. Az országban közel egy évtizede még mintegy tízezer, tavaly már ötvenezer közlekedési baleset volt! Kilenc év alatt — ennyi év fekete statisztikáját vezeti megalakulásától a Közúti Balesetelhárítási Tanács — 281117 baleset volt, majdnem tízezren életüket veszítették, közel kétszázezren sérültek meg sokszor életük végéig viselve a súlyos következményeket. Miért kell ennyi áldozatot fizetni a kényelemért, gyorsaságért, szabadságért? A közlekedési balesetek 98 százaléka nem a gépjármüvek, az utak hibáira, hanem az emberi magatartás hiányosságaira vezethető visz- sza; A közlekedési balesetek felénél az ok: gyorshajtás, a követési távolság be nem tartása. Sokan nem veszik észre (nem tanítjuk meg erre egymást) korszerűbbek a járművek, már a teherautó számára sem elérhetetlen a Bzázkilométeres rohanás, másodpercek tört részeivel mérhető a gyorsulás. Ismeri-e vezetője saját járművét? Mire képes az, milyen távolság kell a fékezéshez? Nem mindig tisztázzuk magunkban ezeket a kérdéseket. Pedig egyre nehezebb a helyzet a közútjainkon. Évente legalább százezer új gépjárművezetői jogosítványt állítanak ki a rendőrhatóságok (mind tapasztalatlan, bizonytalankodó, vakmerő és tartózkodó vezető), az új közlekedési koncepció szerint mind nagyobb mértékben terelődik a személy- és áruforgalom a közutakra, ugyanakkor útjaink korszerűsítésének üteme messze elmarad ettől. Fokozódik a baleseti veszély, mégis kevés azoknak a száma, akik tenni akarnak valamit azért, hogy kevesebb legyen a baleset 1961-ben. alakult 'meg hazánkban és megyénkben is a Közúti Balesetelhárítási Tanács. Néhány ember lelkesedésből, társadalmi munkával látott hozzá, hogy a növekvő veszélyre figyelmeztessen, a megtörtént baleseteket kielemezve, tanulságokat vonjon le, a megelőzés érdekében neveljen. Ez a szervezet kinőtte ezt a keretet, anyagi fedezet, tisztázatlan jogi helyzetében képtelen óvni, nevelni, a közúton megmenteni szomorú sorsától az embert. Más országokban ^hivatásos” szakemberek törődnek a közlekedés résztvevőivel: A svédek óvodás korban megtanítják gyermekeiket a helyes közlekedésre, a szomszédos Csehszlovákiában is rendezték már a balesetelhárítási testület jogi, anyagi helyzetét, Pszichológusok, meteorológusok kutatják a legsúlyosabb következményekkel járó „kór” okait. Hatékony a megelőzést szolgáló oktató-nevelő és propagandatevékenység. Hazánkban évente legalább kétmilliárd forint költséget okoznak a balesetek, a megelőzést szolgáló testületeinknek pedig pár százezer forintfedezet áU rendelkezésükre a társadalmi munkával már megoldhatatlan feladatokhoz. Mi jut eszünkbe e három szó hallatán: gépjárművek, utak, emberek? ' Kényelem, gyorsaság, szabadság..; de a közúti balesetek fekete statisztikája arra is figyelmeztet; gyorshajtás, ittasság, tragédia. Megdöbbentő baleset volt napokkal ezelőtt Püspökladány határában, ahol két autó összeütközése hét emberéletet követelt. Azért, hogy az ilyen eset ne ismétlődhessék meg, kevesebben viseljék a közúti balesetek nyomait, széles körű társadalmi mozgalom kezdődött országszerte. Debrecenben hat kelet-magyarországi megye, köztük Heves, képviselői tanácskoztak a KBT korszerűsítéséről, és rövidesen kormány elé terjesztik a javaslatokat. Már tankönyvet írnak az általános iskolások KRESZ-oktatásához. Valami elkezdődött az állampolgárok védelmében! a közutakon, P. E. Séta az ALKATRÉSZ körű! I. Miért gond ? TÁJÉKOZTATÁSUL vagy vigaszként szögezzük le most. az aratás küszöbén, hogy tökéletes mezőgazdasági pótalkatrész-ellátás nincsen. Nincsen sehol a világon. Még azokban a fejlett tőkés or- szábokban sem. ahol elektronikus számológéppel ter- vezik a szükségletet és a gép szolgáltatta adatok szerint osztják szét a készleteket. Miért nincs, miért nem képzelhető el tökéletes ellátás? Azért, mert rendkívül bonyolult feladatról van szó. Az alkatrészeket tartalmazó cikklista — hazánkban — negyvenezer tételt sorol fel. A konkrét szükséglet pedig, ha a kétgrammos alátét-karikától az ember nagyságú kombájnkerékig mindent számba veszünk, évenként bőven meghaladja , az egy- milliárd darabot. Közrejátszik a speciális helyzet is. Hazánkban esztendőkön át a mezőgazdasági üzemek elsősorban építkeztek, s gépre csak keveseknek maradt pénze. így a gépállomány agyonhasználódott, találó köznapi kifejezéssel: lerobbant. Olvasóink bizonyára ismerik az amortizáció fogalmát, tudják, hogy a gépek értékének egy. bizonyos hányadát — az elhasználódás fejében —• minden évben „leírják”. Próbáltam megtudni, hány olyan traktor van az országban, amelynek értéke már nulla, tehát ki kellett volna selejtezni, de mégis használják. Nem kaptam adatszerű feleletet, azt mondták, túl sok. Még szerencse. hogy az éppen most munkába álló kombájnpark viszonylag fiatal és modern. Még egy előnye: 90 százaléka egyetlen cég gyártmánya, szovjet SZK-típus. Sajnos, egyetlen más mezőgazdasági géptípusunkról sem mondhatjuk el ugyanezt A KÍVÜLÁLLÓ GYORSAN rávághatja: egyszerű a megoldás, aki a gépet gyártja, készítsen hozzá pótalkatrészt is és lássa el a kereskedelmet. Csakhogy hazánk egész iparában még ma is az úgynevezett végtermékszemlélet érvényesül. A gyár arra törekszik, hogy évente meghatározott darabszámú traktort vagy tárcsát, vagy aratógépet legyártson. Az utólagos alkatrész-készítés már nem üzlet. Kooperáló partnereiből kipréseli a komplett gépbe, eszközbe beépítendő darabokat, de a többivel már túl sokat nem törődik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a mezőgépgyártás nem kapta meg a szükséges figyelmet, A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok össztermékének hihetetlenül kicsi arányát. mindössze négy százalékát teszi ki a mezőgépipar produktuma. Ennyi jut rá a gondoskodásból is. Nemcsak a gépek korszerűtlenek, hanem a mezőgépipar i$ elmaradt a követelményektől. A Vörös Csillag Traktorgyár ugyan fejleszt, de azon gondolkodik, hogyan tudna versenyképesen — ee- mentkeverő gépeket gyártani. A mezőgazdasági gépek fele külföldről származik, elsősorban a baráti országokból. A végtermék-szemlélet minden szocialista országra jellemző. Külföldről tehát annyival nehezebb alkatrészt vásárolni, amennyivel a külkereskedelem is szerepet játszik az egyezség létrehozásában. EZEK AZONBAN csupán a gépipari termékek voltak. A gépekhez egyéb felszerelések is kellenek, például gumiabroncs. Elismeréssel keil megállapítanunk, hogy a prof if gazda Nehézipari Minisztérium szivén viseli a mezőgazdaság gondját. Ha például gumiabroncs, vagy ékszíj kell. rugalmasan megteszi, amire képes. Nem rajta múlik, hogy nem mindig képes megoldani a problémát. A mezőgazdaság nemcsak mezőgazdasági gépeket hasznai, hanem például teherautókat is. Itt két gond tapasztalható. Egyik, hogy az AUTÓKER-nek nincs valamirevaló vidéki hálózata, te-.- hát a nagyobb alkatrésze-, kért Budapestre kell utazni. A másik gond, hogy az ország tehergépkocsi-parkjának zöme a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mammutvállalatainak kezén van. Ezek a . kereskedelmet megkerülve szerzik be az alkatrészeket, a téesz tehát már csak abból válogathat, ami marad. Ha már megkezdtük a keserű poharat, ürítsük fenékig. a már felsorolt gondokhoz járult az a gazdasági ösztönző, amelyik a készletek csökkentésére sarkallta a vállalatokat; Az alkatrész-készleteket túlságosan sikerült csökkenteni... ÍGY JUTOTTUNK ÉL tavaly a mélypontig. Biztató ígéretekben akkor sem volt hiány, de az agyonhasználó- dott gépek alkatrész-utánpótlása csődbe jutott: Félbehagyott búzatáblák, tétlenségre kárhoztatott vontatók, újságcikkek és parlamenti interpellációk mutatták, hogy ez így nem mehet tovább. Ekkor kezdődött 'az új, a felfelé ívelő szakasz. Földeáki Béla (Folytatjuk) Az NDK fővárosában, Berlinben, a Marx—Engels téren, az NSZEP VIII. kongresszusának tiszteletére határidő előtt adták át ünnepélyesen, 30 új, korszerű országúti Ikarus autóbuszt. A Mogürt, az idén összesen 158 ilyen buszt ad át az NDK-nuk, ebből a • mennyiségből ez volt az első szállítmány. . (Tetefoto — ZP—MTI—KS) nflegBceaKdüeiiitt az őszi árpa aratása Megkezdődött az aratás szerdán hazánk legmelegebb tájain. Elsőnek a Bács megyei tiszaújfalusi Tiszatáj Termelőszövetkezet ősziár- pa-tábláin álltak munkába az aratógépék. Megkezdték az árpa betakarítását Fejér megyében is. A termésátlag Régebben olyan hír járta, hogy a villamosítás befejeztével nem lesz létalapjuk a villamosipari vállalatoknak. Az idő, a fejlődés azonban rácáfolt erre —, ezt láttuk igazolva, amikor a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat idei, már elvégzett és még hátralevő munkainak jegyzékét lapozgattuk, Deli István igazgatóval. Sőt, mint az kiderült, a jegyzék nem is mutatja a teljes lekötöttséget; igen sok a rendkívüli megbízás, telefon., levél, személyes kilincselés különféle beruházó szervelv részéről, hogy itt is, ott is nagyon sürgős lenne az építkezés befejezéséhez a villamosipar i szerelések elvégzése. — 211) dolgozója van pillanatnyilag a vállalatnak — mondta Deli István — s a hatáskörünk a megye határain is túlterjed. Hogy miért van ez? Teret engedünk, a megye építőipari vállalatainak, hogy villamos szakagukat fejlesszék, de hogy, mi sem járjunk rosszul, elfogadjuk a megyén kívüli megrendeléseket is. Igen ám, csakhogy ezeket a megrendelőket meg is kell szerezni! S talán ez a tény bizonyítja a legjobban, hogy a vállalat jó munkaszervezésével pénzügyi stabilitásával hírnevet szerzett magának és megrendelői, amelyeknek dolgozott, ajánlják; vagy újra őket kérik fel. Ennek az eredményességnek, a napjainkban sokat vitatott hatékonyságnak titkát kutattuk a vállalatnál. Álvállalkozók Az elmúlt évben öt évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek a Fővárosi Elektromos Művekkel és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattal. Ez mintegy 140 milliós megrendelést jelent, s az idei tervükben is a fő hangsúlyt kapja. Az év első felében fő feladatuk: a főváros peremkerületeinek rekonstrukciója keretében Pestlőrincen szerelnek elosztó hálózatot. A megyében több építőipari vállalat részére is dolgoznak, a Betonútépítő Vállalat megbízásából például a Hatvan—Gyöngyös útvonal rendezését végzik. Az egri északi lakótelep építkezésénél ők szerelték a hálózatot, a Lenin út korszerűsítésénél, amely mint köztudott, gyors ütemben készül, már az egyik oldalon be is fejezték a lámpaoszlopok át- h^yezését. Ezenkívül termelőszövetkezetek új létesítményeihez számos helyen készítenek transzformátor be- rerendezéseket. Ök voltaic ott az Agria Bútorgyár emlékezetes tűzesete után is a gyors helyreállításnál — a szinte napok alatt elvégzett teljes kábelcsere tette lehetővé, hogy ilyen hamar megindulhatott a termelés a nagy kárt szenvedett üzemben. Fő profiljuk a hálózattelepítés és a rekonstrukciós munkák elvégzése, ami várhatóan a közeljövőben tovább bővül a villamos elö- szerelési munkákkal, hiszen erre nagyon jó lehetőséget ad fejlődő lakatosüzemük, ahol vasoszlopokat, kapcsolókat, kapcsolószekrényeket gyártanak. A vállalat idei terve 55 millió forintos árbevétel. Az igazgató azt is elmondotta, hogy a gazdasági mechanizmus bevezetése óta az általános tendenciákkal ellentétben igyekeznek rögzített áras megállapodásokat kötni megbízóikkal, ami biztonságot jelent az ügyfélnek, mert őket a munka mielőbbi befejezése ösztönzi. Ezt viszont csak jó szervezéssel lehet megvalósítani. Tökéletesebb szervezéssel A gazdasági hatékonyságot, a vállalat stabilitását jól mutatják ezek a tények. Nem volna azonban igaz a kép, ha nem indokolnánk meg a néha . mégis eltolódó határidőiket, s a kényszerűségből lemondott megrendeléseket. Itt először is egy országosan jelentkező problémáról, az anyagellátás nehézségeiről kell szólni. Ez a sajnos, már — akaratlanul is — elcsépelt téma úgy jelentkezik, hogy többek között betonoszlopokat, bizonyos kapcsoló berendezéseket. kábelt sokszor két-há- rom hónapig sem kapnak a gyártó cégektől. Ekkor aztán nagy energiával elkezdődik a keresgélés: honnan lehetne szerezni mégis? Nem egy munkát félbe kellett az idén is szakítaniuk anyaghiány miatt. A másik dolog, ami kívánságként elhangzott, hogy jó lenne, ha tökéletesebben szerveznék meg egy-egy beruházás előkészítését, mert az utólag kiderülő hibák igen sok kiesést okoznak. Példaként az egri GsaboJíszári lakótelep nagy építkezését hozta fel az igazgató, ahol a szerelőmunkák elvégzése után derült ki, hogy néhány vezeték „útban van” a felvonulóknak. Ilyenkor aztán tervszerinti más munkaterületről kell elvonni az erőket, hogy kijavítsák a hibát. És ami mégis gond Sajnos, mindezek mellett a legnagyobb gond itt is a szakember-utánpótlás. A vándorló életmódot jobb ellátással elviselhetőbbé tenni igyekvő vállalat minden törekvése ellenére nehezen jut tanulókhoz, fiatalokhoz. Még a tanműhely kérdését sem tudják megoldani. Egy őszin ,te tanuló mondta: „Itt el megy a kedve az embernek a szakmától.” Mindezek betetőzéseként az ingatlanke zelő legutóbb felmondott a mssz tanműhelynek is, az épület korszerűsítésének indokával. Ügy néz ki tellát, hogy még ez sem marad. A vállalatnak jó híre van országszerte. Pontos, minőségi munkájáért újra és újra megkeresik a megrendelők. De ezeket a problémákat. amelyek a gazdasági hatékonyság egyre többet emlegetett szempontjából nézve igen nagy visszahúzó erőként halnak, egyedül nem képes megoldani. Kckeli Sándor jónak ígérkezik, a szakemberek becslése szerint holdanként 18—19 mázsa őszi árpát takarítanak be. Csongrád megyében az utolsó becslések szerint arra számítanák, hogy megismétlődik az 1969. évi termés. Több helyütt azonban a gyakori zivatarok megdöntötték a magasra nőtt gabonát. Az alacsony szárú búzáit viszont ellenálltak . az időjárás viszontagságainak. Ez az első esztendő, amikor Csongrád megyében már a hagyományos kézi erővel arató tsz-ek is 100 százalékos gépi betakarításra készültek fel. A következő napokban összesen 82 új kombájn áll munkába. Az utóbbi hetek kedvező időjárása javította a terméskilátásokat Somogy-' és Heves megyében is. Ezen a héten a termésbecslések három mázsával magasabb holdanként! átlagot ígértek, mint egy hónappal ezelőtt. A Somogy megyei Agroker tájékoztatása szerint az idei aratásra 145 NDK és szovjet gyártmányú gabonabetakarító kombájn érkezett a megyébe, ezenkívül 40 bálázót és 50 kazalozót is beszereztek. A zökkenőmentes munkáról aratási ügyelet gondoskodik. Az alkatrészeket szállító gépjárművek állandó készenlétben állnak, hogy az esetleges hibákat a helyszínen, azonnal • kijavítsák. A 150 gabonafelvásárló és -átvevő helyen hétköznapon és ünnepnapokon kora reggeltől késő estig ügyeletet tartanak, s az aratási csúcs idején még éjszakai is fogadják a gabonát. Az aratási szezonra új tárolók épültek: Kaposvárott 1000, Taroson 300 vagonos gabonasilót adtak át rendeltetcawÉ. Egy „hatékony” vállalat - gondokkal
