Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Az egy cél felé törekvők — forrong minden, a pe­dagógia, is. Ha nem művel­jük magunkat, lemaradunk, a a gyerek látja kárát — mondja Ács Józsefné, egy a tizenháromból, aki a nagy- fügedi gyerekeket az életre készíti. Kedves, lelkiismere­tes asszony. Az utóbbi nem csupán abból tűnik ki, hogy olvasmányait, főleg a ver- ■eskönyvéket igyekszik fel­használni a VIII. osztály orosz- és magyarórám, ha­nem megmutatkozik házi könyvtára anyagában is. Szoba-konyhában húzódik meg egyelőre, kevés a hely, mégis összegyűjtött már egy kis . könyvtárat. S úgy, hogy * szórakozás nyújtó művek kisebb hányadat képviselnek. Kényszerítve van rá, hogy szakmai könyveket vegyen, meri as iskola 500 kötetes nevelői könyvtára, bizony, javarészt poros pedagógiai, módszertani munka. Legna­gyobb haszonnal és érdeklő­déssel az idegen nyelvek tanítása" című folyóiratot ol­vasgatta utóbb. Szabó Tibor tollából volt benne egy ta­nulmány a cirillbetűs cross írásban lelhető tetűwariáffv- aékrók — Sajsios, hsvés ess i terűleiten a szakirodalom, egyéni meglátásokra kell tá­maszkodnám, ha jól akarom «zolgáiiM a szakfelügyelőink itta! sámbfaott feladatot, arcát a szaktárgyi verseny anyagának rendszerezése ké­pes! Lörtacábeo bítttwa évvel ezelőtt épült fel az új álta­lános iskola. Szemet gyö­nyörködtető minden, csak a könyvtár elavult itt is. Ti­zenöt éves anyag; mondja Papp Béla igzagató, s sza­vaiból kitűnik, hogy még az „öreg" iskolába örökölték 1200 kötetéit, amelyben szép­irodalom és pedagógiai mű­vek sora keveredik. Sokszor problémát jelent, hogy egy Jüevelési tervhez“ jussanak, ami „bibliája" m tanárnak, a tanítónak Ha sok a howM® «#ú»en a könyvtárban, .nincs okunk csodálkozni. Korábban a já­rásnál volt a szakmai köny­vek vásárlási kerete. A mű­velődési osztály a pénszt le­adta a hatvani boltnak, az meg összeszedett minden ke­ze ügyébe került munkát. A lőrinci tanárok csak akkor látták, mi van a kiérkezett csomagban, aumteor felbon­tották. Az iátola fcöttségvetésébem$ sajnálatos módon, ilyen cé­lú költségkeret máig sincs biztosítva, s ha mégis időn­ként érkeznék korszerű, as önművelést elősegítő peda­gógiai művek, csupán lele­ményen és a „maszek” zse­beken múlik. Ágoston György kétkötetes Pszicho­lógiáját, az 1970-es Iskolave­zetés című gyűjteményt, kü­lönböző szaktárgyi kiadvá­nyok egész sorát úgy vettek meg az iskolának, hogy a szakmai felszerelések kar­bantartására előirányzott összegből csíptek le. (Talán nem a legszabályosaibb ez az eljárás, de az sem eszményi állapot, ha az iskolai nevelő- munkának ezt a fontos té­nyezőjét ennyire elfeledik magasabb tervező körökben). — S mit olvas Papp Béla, mint magánember? — Utóbb két könyv tet­ézett nagyon. Egyik Zsukov vüágháborus memoárja, má­sik pedig Münnich Ferenc írása a II. hadseregről, ren­geteg irattári adalékkal, do­kumentummal,. s benne az egri ezred történetével. Nem­régen olvastam Stone köny­vét is Michelangel óról, ami például történelem és művé­szettörténet egyszerre, s Iránytű az alkotások megér­téséhez. — Lassan nyugdíjba vonul, mégis szorgalmazza a szak­mai irodalmat? — Éppen a napokban ér- tara ossz®, mit fogok elolvas­ni, ha itthagyom az iskolát Az én munkám szerteágazó, nincs időm mindent meg­emészteni. S valahogyan úgy vagyok, hogy távolról kibi- ceűm is csak akkor szabad, ha kisujjában van az em­bernek minden játéksza­bály! Zeniül a Mátra, keresatül- törünk a zöldre váltó erdők­kel koszorús hegyeiken, s következő állomásként Pa- radsasvár gyermeküdülőit keressük meg. Nem a zsi­bongó, futk ározásra, szám­háborúra éhes csemetéket, hanem nevelőiket, akik egé­szen más viszonyok között dolgoznak, mint Lőrinciben Papp Béla, vagy még len­tebb Ács Józsefhé. Itt, Párádon, minden há­rom hétben változik a gye­reksereg. Üj arcok, új jelle­mek tűnnek a pedagógus elé, újfent ismerkednie kell velük. S közben a munka hatékonysága nem csökken­het, mert otthon szidják majd as üdülőiskola taná­rait Ha Lőrinciben, Fügé­dén hiányos, elavult volt a itt az ellenkezőjét tapasztal­tuk. — Éppen munkánk nehéz­ségei miatt .gondol önképzé­sünkre a SZOT és igyekszik anyagilag elősegíteni boldo­gulásunkat — mondta Stesz­Cgető György: Tegnap olvastam egy érdekes tanulmányt a történésem tanításról.., EeveKB könyvtár, nehezen kaparták össze a legújabb módszertani könyvek árát — tpAwüsw, le81. málna SL. kó Ferenc oktatásvezet®, aki téli időszakban ötödmagával tanítja az ország legtávolab­M sarkálból erfcező aprósá­gokat Nézem könyvtárukat Va­lóban megtalálná széles ská­láját a pedagógiai iroda­lomnak. Mákay Gusztáv Iro­dalomtanítása ölelkezik Ke­rékgyártó Irodalomelméle­tével, s amit most tett csak le Steszkó Ferenc: itt van Vág Ottó nagyon hasznos műve, a szocialista gyer- mekközösség kialakításáról. Égető György egy másik — a parádfürdői — üdülőis­kola magyar—történelem szakos tanára. Itt él fele­ségével immár hét eszten­deje. Könyvespolcán Veres Péter, Fekete István, Solo- hov, Tolsztoj munkái között felfedezem a Történelemta­nítás című folyóiratot. — Tegnap olvastam benne egy nagyon érdekes tanul­mányt. A történelemtanítás­sal kapcsolatos szemléltetést tárgyalja — mondja Égető György. — Sok új szempon­tot fedeztem fel az írásban, s most már én is arra tö­rekszem óráimon, hogy ne csupán vázlattal, képpel szemléltessék egy-egy törté­nelmi eseményt, vagy figu­rát, hanem róluk szóló, szí­nes kis epizódokkal mutas­sam árnyaltabban a kort, s lopjam be ezeket az esemé­nyeket, történelmi alakokat a gyermekszívekbe. ★ Négy iskola, annyiféle ne­velői arc, szándék, indulat. Közös bennük: az egy cél felé törekvés. Csupán a kö­rülményeken kell lehetőség szerint változtatni, hogy még hatékonyabb legyen ömképaő munkájuk. Moldvay Győző HORIZONT Gábor Pál új filmje Gábor Pál első filmje, a Tiltott terület, vitát keltve aratott sikert újszerű látás­módjával, hangvételével. Második filmje, a most be­mutatott Horizont, ugyan­csak hordoz új vonásokat, bár meg kell mondani, hogy e témakörben rövid két hó­nap alatt ez a negyedik ma­gyar film, amelyik közönség elé került. Nem állítom per­sze, hogy Gábor Pál ismétli elődeit, csupán arról van szó, hogy miként a Staféta, a Kitörés s egy kissé még a Sárika, drágám is, úgy a Ho­rizont is a fiatalok lehetősé­gét, életérzését kutatva igyekszik megfogalmazni a beilleszkedés elfogadható normáit. kát, amelyek oly idegenéit Karesztől. Sokatmondó jelci­netekben látjuk a felnőttek pénzhaj hászó alázatát, a di­ákmuri állóvízszerű unal­mát, a képességvizsgálat tu­dományos és hosszadalma* módszerét, amelyet kissé groteszk befejezés követ: ott látjuk Kareszt egy nagy üzem gépei között, amint ép­pen talicskázza a fémhulla­dékot. Eddig is ide jutott ez a nyíltszívű, rakoncátlan kis vagány. Igaz, erős emberek, munkások közé. Hogy vég­tére is mi lesz belőle, az már egy másik film témája le­hetne. Bízunk benne: talál­kozunk még Karesszal... 0 3 Elhanyagolt terület mos­tanában a külváros, ritka vendég e tájakon a felvevő­gép. A film írói — Marosi Gyula és Gábor Pál — a gyárkémények füstös szom­szédságából a vasúti töltése­ken túlról merítették témá­jukat. Igaz, ez önmagában véve még nem érdem, egy­szerű színhely csupán. De az már figyelemre méltó, hogy a film hősei életszernek, jó és rossz tulajdonságokból vannak összegyúrva, s az al­kotók őszinte, igazságkereső szándékkal tárják elénk egy nyílt szívű mubkásgyerek el­lentmondásokkal teli pálya­kezdő indulását. A film hőse Karesz, ked­ves, rokonszenves, felelőtlen, cinikus, olykor hőbörgő, egyszóval nagyon fiatal. És pontosan olyan, amilyenné a mi társadalmunk formálta. Még csak tapogatja, kóstol­gatja az életet, de az erő­szakra már érzékenyen rea­gál. S a legfájóbb ellent­mondást nem tűrő parancs éppen otthonról érkezik, az egyszerű munkáslakásbóí, s attól, akit legjobban szeret, az édesanyjától. Ö az, aki mindenáron hivatalnokot akar nevelni a fiúból. S itt, ebben a szituációban mu­tatja fel a film életünk egyik ellentmondását: a vi- szeres lábú gyári munkás nőt, a megfáradt özvegy édes­anyát, aki fia boldogulását csakis az íróasztal mellett tudja elképzelni. Karesznak azonban semmi kedve ta­nulni, otthagyja a gimná­ziumot, de hogy mit akar valójában, azt maga sem tudja. Talán élni... De nem úgy, ahogyan azt a felnőt­tektől látja. A film alkotói finom ess- közöWkel villantják fel azo­kat az ellenszenves vonáso­Ebben a filmben nem » néhány sorban elbeszélhető történet az érdekes. Inkább, ami mögötte található, az a társadalmi rajz, amely szin­te megbocsátóan indokolja a fiú jellemét, viselkedését. Gábor Pál rendező éppen e háttér atmoszférájának meg­teremtésével adott újat. Minden igyekezete arra irá­nyul, hogy mi, a nézők Ka­resz szemével lássuk a csap­zott külvárost, az omladozó házakat s az. emberi kapcso­latokat is. Mintha Karesz nyugtalanságát akarta volna a nézőkbe plántálni a ren­dező, s így felkelteni érdek­lődését, s természetesen fe­lelősségét is. Érdeme a film­nek, hogy ez sikerült. Nagy része van ebben Zsombolyai János ez alkalommal nyu­godtan és kimérten fényké­pezett képsorainak, a drá­mai hangulatba burkolódző külvárosi tájnak, valamint a tiszta és őszinte közelképek­nek is. A szereposztással akad né­mi vitáznivaló. A Kareszt alakitó Fried Péter bebizo­nyította ugyan, hogy eredeti­séget és tehetséget hordozó amatőr, de szövege bizony gyakran hamisan csengett. Az ifjú hős társait ugyan­csak amatőrök játszották, s nem értéli el a kellő mű­vészi színvonalat. Az anya szerepét játszó Orosz Hujza eredeti alakítást nyújtott. Nagy rizikó az amatőr sze­reposztás, s nem is mindig indokolt. ★ Gábor Pál filmje nem tar­tozik a felejthetetlen, nagy alakítások közé. Témája, őszinte látásmódja, művé­szete a helyenként mutatlco- zó sablonok ellenére is — figyelmet s elismerést érde­mel. Márkusa László ■ptedotta megjelenése fel­kavarta a bírósági tárgyalás temérdek formalitásába, unalmába belefáradt kedé­lyeket ... Giuliano meggyil­kolásának körülményeiről ekkor hivatalosan még aPe- renze őrnagy kitalálta válto­zat tartotta magát Nap mú­lott nap után. És Pisciottát a bíróság csak nem akarta ki­hallgatni. Giuliano aivezére végül is megunta ezt a ko­médiát és ügyvédjéhez el­juttatott egy levelet, amely­ben. védőjét arról tájékoz­tatta, hogy „Mario Scelba beMEmmHgzfaag «aetaátoto hozzájárulásával ő ölte meg Gdulianót”. A köztársaság vezető tiszt­viselőit a kormányzó keresz­ténydemokrata párt uralmon levő jobboldali politikusait egymás után leplezte le a tárgyaláson. Pisciotta végül is rákén yszerítette Perenze őrnagyot, hogy a korábbi hamis tanúzását vonja visz- sza és ezért a bíróság Pe- renzét kénytelen volt hamis tanúzás vádjával elítélni. A bíróság előtt megjelent Mes- sana, volt palermói rendőr- főkapitány, Don Calo kebel- barátja, aki a maffiával együttműködve Szicíliában harminc rablóbandát számolt fél a háború utáni években, kivéve a szeparatista mozga­lom kezdeti reményét: a Giuliano-bandát Miért? Miért? Miért? — záporoztak a kérdések. — Mert egy test voltunk — harsogott Pisciotta hang­ja a rács mögül, a tanúk emelvényén álló rendőrkapi­tány arcába. — Egy test vol­tunk a maffia, a banditák és a palermói rendőrség, minta bibliában a szentháromság: atya, fiú és szentlélek. ... És Messana, a nyug­díjba küldött palermói rend­őrfőnök nem cáfolta meg Pisciotta állítását. De nem cáfoltak, csak mentegetőztek a kis olasz államok titkos­rendőri pókhálóiban évszá­zadok óta kitenyésztett je­lentéktelen i.egyecskék, a spionok és besúgók utódai sem. Köntöríalaztak, mellé- beszéltek, izzadtak és gúnár­ként nyújtott nyakkal keres­géltek kibúvókat szorult helyzetükből. A viterbói perben az 1947. május elsejei Portella della Ginestra-i vérfürdő volt a vád tárgya. Pisciottát is az­zal vádolták, hogy részt vett a tömeggyiikosságban. A Giu- liano-bamda aivezére azon­ban kifogástalannak látszó alibit igazolt arra a nap­ra... Sőt, aki a tanúk emel­vényéről támadni merte, an­nak úgy robbantotta képébe a leleplezéseket, mint egy tűzijátékon hajigáit megany­nyS petárdát. Pisciotta vala­mennyi állítását vezető kor- mányhivatalnokok aláírásai­val és hivatalos pecsétekkel igazolta. Felmutatta Luca tá­bornoktól kapott fegyvervi­selési engedélyét arról az időszakról, amikor hivatalo­san Olaszország-szerte érvé­nyes letartóztatási körözés volt ellene folyamatban. Megmutatta a belügyminisz­ter, Scelba köszönőlevelét is, amelyben hivatalosan érde­meit sorolták fel... I;. Hogy nem vehetett részt a vád tárgyává lett cselekményben, igazolta dok­tor Grado, aki azt állította, hogy azon a május elsején anyja társaságában kereste őt fel a fiéű tüdejére beteges­kedő Pisciotta, de az orvos nem tudott róla röntgenfel- vététt készíteni, mert az áramszolgáltatás erősen in­gadozott. Ezért arra kérte a beteget, hogy másnap, május másoddkán újra keresse fel... A montreali villanytelep technikusa azonban az üze­mi naplókkal bizonyította: pontosan az ünnepre való te­kintettel az esetleges telje­sítménycsökkenés és az áramingadozás megelőzése végett két tartalék dinamót is üzembe helyeztek. Így az említett napon az áramszol­gáltatás kiemelkedően jó volt és a röntgenfelvételek elkészítésének sem lehetett oly akadálya, mint amire doktor Grado hivatkozott. Pisciotta alibijének megin­gása után zsaroláshoz folya­modott. Ekkor már ő is rá­döbbent, hogy nemcsak Giu- lianót árulták él, hanem őt is. Burkolt célzásokat tett: jó lesz vigyázni, mert netán egyszer mindent kitálal... A figyelmeztetés azoknak a ma­gas pozíciókban ülő politi­kusoknak szólt, akik a szi­cíliai baloldallal, a népfront­tal való leszámoláshoz fel­használták a Giuliano-banda és a maffia segítségét. Pis­ciotta a tárgyalási napok mú­lásával rádöbbent, hogy ez az olasz félszigetein levő bíróság őt él is marasztalhatja. Egy­re nyugtalanabbul várta hát az „égi mentést”. A megmen­tés azonban egyre késett, csak késett. Végül is Pisciot­ta nyílt támadásra kénysze­rült. A háttérben ekkor fel­bukkant az amerikai Cosa Nostra Itáliába hazazsuppolt nagy hatalmú exvezére, Lu­ciano és Pisciotta új és bu­sásan megfizetett védőügyvé­deket kapott. Erről azonban a hagyományos maffia ve­zérei mit sem tudtak. (Folytatjuk.) Steszkó Ferenc* A SZOT anyagiakkal támogatja önképzé síinket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents