Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Negatív adalék a technikai forradalomhoz f A televízió képernyőjén feltűnik egy légpárnákon sik­ló vezető nélküli traktor, s az átlagos érdeklődésű hon­polgár megelégedetten dől hátra kényelmes karosszéké­ben; no lám csak, már itt tartunk a mezőgazdaságban is. Pedig dehogy tartunk itt. A napokban beszélgettem egyik orvos ismerősömmel, aki zárójelben jegyezte meg, hogy a hozzá kerülő vese-és ©sigolyabántalmakról pa­naszkodó betegek 60 száza­léka mezőgazdasági munkás. Java részük erőgépeken dol­gozik. A hagyományos kézi munkát végzőknél még rosz- szabb a helyzet, ők az egész szervezet kopását érzik a kor előrehaladtával egyre erő­sebben. Talán ennek is tud­ható hogy évék óta fo­kozatosan csökken a mező- gazdaságban dolgozók száma. A gondok pedig növekednek. A zöldség, a burgonya, a cu­korrépa vetésterülete sző­kébbre zsugorodott, mert a kézi munkaerő ma már ko­rántsem áll tetszés szerint rendelkezésére a növényter­mesztési munkáknak, s az emberi kéz munkáját pótló gépek még mennyiségileg sem állnak kellőképpen szol­gálatunkra. Van-e elég gép? f Nincs. Kategórikusan ki lehet jelenteni, hogy nincs. Primitív példákat említhet­nék; a boconádi termelőszö- I vetkezet azért nem tudta d- | végezni kellőképpen a tava- | szí vegyszeres gyomirtást, I mert nem jutott megfelelő ! permetezőgépihez. A közös | gazdaság az idén négy MTZ- | traktorra jelentette be igé- í nyét, egyelőre egy visszaiga- ! Tolás érkezett meg. A* AG~ 1 ROTRÖS ZT-nél 1970-re ( négyszáz erőgépet igényeltek j a Heves megyei nagyüzemi ( gazdaságok. AZ AGRO- ! JTRÖSZT-nek 315 traktorra ( van szerződése, ennyit tad ! szállítani. Szintén a vállalat f illetékesei közölték, hogy UH [ 28-as típusú erőgép helyett, | amelynek gyártását megszün* [ tették még nem tudtak mem- ! aetközi szerződésben megfe- | lelő pótlást biztosítani. A na- | gyár ipar jelenleg nem képes | az igények kielégítésére, aa | import pedig?.. még nem tökéletesen szervezett. f Ismét az AG RCTRÖSZT­we kell hivatkoznom, amely már most világosan látja, hogy az Idén nem lesz elég a rotációs fűkasza. Nagyüze­mi állattenyésztést elképzel­ni a biztonságos takarmány­bázis nélkül, képtelenség. Minden egyes jelentéktelen­nek. vagy kevésbé lényeges­nek tűnő részkérdés döntő­en befolyásolja a termelés­technológiai színvonal ala­kulását. A gépek döntő sze­repet játszanak ebben a kér­désben. s a technikai forra­dalom legfontosabb feltétele azért a gépkérdés, mert eh­hez kapcsolódik a vezetés, a szervezés, a vállalatszerű gazdálkodás forradalma. A gépekről szóló statisztikai adatok, amelyek szárazán, unalmasan sorakoznak az ol­vasó szeme előtt, nem hat­nak megnyugtatóan. Számok egymás ellen Á Dél-Heves megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége tanulságos vizsgá­latot folytatott 1970-ben a szövetséghez tartozó negy­venhét termelőszövetkezet­ben. A csaknem ötven közös gazdaságban 1168 erőgép dol­gozott az akkori adatok sze­rint. Az erőgépekből azon­ban 834 öt évnél idősebb volt. A tíz évnél idősebb trakto­rok száma meghaladta a négyszázharmincat. Idézet egy agrármérnökkel folyta­tott interjúból 1970-ből: „Ezzel a technikai színvo­nallal óvatos becslések sze­rint már csak-csak szántén lehet tartani a termelést, előbbre lépni lehetetlen.“ A gépparkot tehát bővíteni és főleg felúj ítanl kellett A mai napig ez kielégítően nem tör­tént meg. ez azonban nem is mehet egyik napról a má­sikra. hiszen az átszervezés, a kollektivizálás egyszerre adott a termelés vérkeringé­sébe új gépeket, ezek tehát egyszerre is válnak harckép­telenné, öregszenek eL A gyors megoldást azonban több indok is sürgeti. Egy­részt, ha a traktorosok nem látnak felfutást elöbbrelé- pést szakmájukban, otthagy­ják a gépet 1969-ben Dél- Heves megyében 212 traktor állt kihasználatlanul. Egysze­rűen nem volt elég trakto­ros. Milyen nevetségesen tra­gikus ellentmondás, kevés a gép. miért lenne kevés, hi­szen azt eem tudják kihasz­nálni. Azért is sürgős a gépi fel­szereltség megnyugtató ren­dezése, mert az agrokémia elterjedése — tehát a mo­dem gazdálkodás egyik fő oszlopa —, csak megfelelő gépekkel felszerelt gazdasá­gokban lehetséges, a a vegy­ipar, a vegyszerek alkalma­zása nélkül nem lehet be­szélni korszerű gazdálkodás­ról. Egyetlen, forintokban ki­fejezett példa: detíd számí­tások szerint 1 katasztrális hold szőlő kézi permetezésé­nek munkadíja hatszáz fo­rint Gépi permetezésnél százhatvan forintba kerül húsz hold munkabére, Az emberért történik A technikai forradalom a mezőgazdaságban sokkal, de sokkal nehezebb, bonyolul­tabb, mint bármilyen más forradalom. A hatalmat itt nem lehet egyetlen lendület­tel megragadni, hanem ki­tartó, szívós munkával kell legyőzni — nem mást mint — a természetet. Az ember segítségül hívta a legnagyobb segítséget, a gépet ebben a küzdelemben, amelyet szin­tén nem lehet magára hagy­ni, s a technika forradalmá­nak megannyi vetülete kö­zül nagyon fontos, hogy szol­gáljuk ki, hogy ápoljuk a gé­peket Még egy prózai adakSdkal hadd szolgáljak ehhez a kér­déscsoporthoz. Heves megye negyvenhét termelőszövetke­zetéből a karbantartás leg­szükségesebb felszerelései közé sarcát parlasztóbeállí- tóból, adagolóbeállító pád­ból, kiépített mosószervizből kilenc van a közös gazdasá­gokban. A közel ötven ter­melőszövetkezet közül kettő rendelkezik elektromos pró- bapaddai, A technikai forradalomnak Jelenleg még a hőskorában vagyunk. Igaz, a második fe­lében. Am ha mennyiségije g meg­lesznek a tárgyi feltételek, hogy forradalmasítsuk a technikát, még akkor is hát­ra van a legfontosabb ten­nivaló: humáncentrikussá tenni a szolgálatunkba állí­tott technikát Hogy a szél, az eső. a hó. a forróság ne sarkallja nap mint nap a fi­zikai képességek maximális igénybevételére a mezőgaz­dasági munkást hogy kultu­rált körülmények között lás­sa ed nélkülözhetetlen fel­adatát Mert munkájuk pó­tolhatatlan mindenki számá­ra. a technika forradalma pedig égetően sürgős mind­annyiunk érdekében, a szá­munkra. Szigethy András Termelés, termelékenység, hatékonyság Még most sem az igazi A z 1968-as esztendő egyik legszomorúbb statisztikája a termelékeny­ség alakulásáról készült Az üzemek, a' vállalatok bőkezű mecénások módján százezre­ket költöttek a vándormada­rakra, a létszám növelésére, -s közben alig jutott pénz az új technológiákra, az új, korszerű gépekre, alig esett szó a munka intenzitásának fokozásáról, a követelmé­nyek emeléséről, a termelé­kenység növeléséről. A nagy bőkezűségnek; a nagy „rohanásnak” meg is lett az eredménye: a munka- fegyelem soha olyan mélyre nem süllyedt még, a gyár­kapun naponta százával ki­lincseltek a jövő-menők. Nem csoda hát, hogy az év végi számadáson a várt eredmények még az 1967-est sem érték el valamennyi iparágban. Szerencsére mindez már a múlté. A következmények láttán az üzemek, a vállala­tok is szorosabbra fogták a „gyeplőt”, az időközben életbe lépő közgazdasági sza­bályzók pedig még azokat a vállalatokat is gondolkodás­ra késztették, ahol az emlí­tett szomorú termelékenysé­gi, gazdasági mutatók után sem esett le a „tantusz”. Mindezek eredményeként 1969-ben már mérhető volt a pozitív változás, 1970-ben pedig töl* biztató siker is született. C sak néhány példát a bizonyítására: az egri Finomszerelvénygyár mint­egy 23 százalékkal növelte elmúlt éves termelését és a termelésfelfutás mögött 98 százalékban a termelékeny­ség állt. Az intenzívebb gaz­dálkodásra alapozta munká­ját a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz, a Mátraalji Szénbányák Vállalat. Az Eg­ri Dohánygyár a 35 százalé­kos termelésfelfutását szinte 100 százalékban, a Mátravi­déki Fémművek 95,4 száza­lékban a termelékenység növelésével érte el. De ugyancsak pozitívan alakultak a termelékenység mutatói a Heves megyei Fi­nommechanikai Vállalatnál, a Farádi Üveggyárban, a Heves megyei Bútoripari Vállalatnál is. A biztató változást jeb* továbbá a munkaerő-ván­dorlás csökkenése, a nyere­ség növekedése, s a torzsgár- da stabilizálódása is. Az eredmények értékesek, szemléleti, elvi s gyakorlati változásokról tanúskodnak. Mindez azonban még nesn az igazi. Ha nem is kévé* de lehetne szebb, több is. Egyrészt, mert még ma Is szép számmal vannak olyan vállalatok, ahol alig van fejlődés, előrelépés. Más­részt : a lehetőségeket még a legszebb eredményeket fel­mutató vállalatok sem hasz­nálják ki, kamatoztatják kellően. Eléggé lassan halad M gyárkapun, az üzemen be­lüli, az úgynevezett belső tartalékok feltárása, ered­ményekké változtatása. Még ma is sok az üresjárat a munkapadok mellett, a ma­gas selejtszázalék, a minőség bizonyítványa, az egy dolgo­zóra jutó napi teljesítmény is meglehetősen ingadozik. Űf Htesftmény a BitopátfaM Cementgyárban Korszerű táraié - folyamatosabb munka Kenyér Oszkár sz&lagkezelS. A Bélapátfalvi Cement­gyár m észüzemé ben az év elejétől új tárolóberendezés segíti a kemencék folyama­tos munkáját. Korábban a kötélpályán érkező mészkö­vet csupán néhány csillényi anyagot befogadó úgyneve­zett „surran tóba” öntötték, ahonnan szállítószalagok azonnal tovább is vitték a kemencékbe. Ha a kötélpá­lyán valami hiba történt, vagy huzalokat cseréltek, sokszor hosszabb időre is le­állt a termelés. Ezen a hely­zeten változtatott az új tá­roló és hozzá tartozó auto­matikus vezérlésű felvonó­berendezések beállítása, amely képes befogadni a ke­mencék számára akár négy­öt napra elegendő mészkö­vet is • A központi vezérlőterem­ből irányított szállítással szinte minden emberi be­avatkozást kiküszöböltek en­nél a munkafolyamatnál. A kemencéken elhelyezett S2ántjelző ad utasítást a fel­vonóknak. amelyek a tároló négy kivezető nyílásából kapják az előzőleg már osz­tályozott anyagot. Az eddigi próbaüzemelés során máris megmutatkozott az új léte­sítmény hatása: egy-egy ke­mence a tavaly elért napi hatvan tonna helyett már 70—72 tonna égetett meszet termel. Olyan mennyiséget értek el az elmúlt hónap­ban amely még nem fordult elő az üzem fennállása óta: az előállított égetett mész meghaladta a nyolcezer ton­nát. Az automatikus adago­lónak ezenkívül másik nagy előnye, hogy a felhasznált kalóriaértékben is jelentős megtakarítást érnek eL Az eddigi próbaüzemelés alatt elvégezték a szükséges pótmunkákat, s a következő héten megtartják az utolsó munkavédelmi allen őrzést is — ezután teljes kapacitás­sal folyamatosan üzemei a korszerű tároló és felvonó* berendezés. A Cement és Mészművek 22 millió forintos költséggel készítette el az új létesít­ményt amelynek tervei a Szilikátipari Központi Kuta­tó Intézetben készültek. <h> Aranyérmet nyert a „2a- lagyöngye”, az „Egri csil­lagok” elnevezésű bor pedig bronzérmet Solton, a Bács megyei borversenyen. A két új borszőlő fajta az elmúlt években a Szőlészeti Kuta­tó Intézetben megindult kí­sérletek eredménye. A „Za- lagyöngye” és az „Egri csil­lagok" immunisak a pero- noszpórával és a rothadással szemben. szőlőfajták ellenállnak a pe- ronoszpórának és a rotha­dásnak. A múlt évi szőlőka­tasztrófa nem éreztette ha­tását az egri kísérleti tele­pen, a solti borversenyen díjnyertes két fajta semmi­féle károsodást nem szen­vedett és szüretre magas cukortartalmú fürtök értek be. Székesfehérvári autórádió a Zsiguliban A székesfehérvári Video- ton-gyár rádiós üzemében folyamatosan gyártják a Zsiguli gépkocsikba az autó­rádiókat. Naponta négyszáz­négyszázötven autórádió ke­rül le a szalagról. A rádió hangszórói is a Videoton­ban, a gyár elektroakuszti­kai üzemében készülnék. A készüléket és a hangszórót együtt szállítják, egy-egy ládába hetven komplett ké­szüléket csomagolnak, s na­ponta hét-nyolc ládányit to­vábbítanak az exportáló vál­lalatnak. Csak az alkatiész hiányzik...? Az új szőlőfajták jelentő­ségét aláhúzza az elmúlt évi „szőlészeti katasztrófa". Az 1970. júliusában becsült sző­lőterméshez viszonyítva ősszel egymillió hektoliter­rel kevesebbet szüretelték. Szőlőinkben az elmúlt év­ben több milliós kárt okozott a peronoszpóra és a rotha­dás. A Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet egri kí­sérleti telepén nemesített új De korántsem csak az üzemekben „nyer vagy bu­kik” a termelékc-.ység. Ta­lán az önállóság, a nagy felelősség miatt egy-egy dön­tés előtt többszörösen „biz­tosítanak” a vezetők, gyak­ran a kelleténél is túlságo­san óvatosak. Nem sikerült még ma sem felszámolni az egyenlősdit, így a meglévő, a kiosztható forintok se mindig serken- tőek, ösztönzőek. Igaz, milliók szükségesék a 10—15 éves géppark fel­újítására, korszerűsítésére, de eiőbb-utóbb el kell kez­deni, mert a munkaerőforrá­sok lassan kiapadnak, és az élő, a kétkezi munkával már aligha lehet lépést tartani a piac, a kereslet mennyiségi, minőségi igényeivel. M egyénk egyik vállala­tának termelési ta­nácskozásán 97-szer hangzott el a szó: termelékenység. Ez már mindenképpen jó jel, s értelmezésével sincs már baj. És ha a munka, a tem­pó sem hiányzik majd mö- giile. akkor a jogosan várt eredmények sem maradnak el. Százezreket, milliókat lehri nyerni vele. Népgaz­daságunk, az üzemek, a vál­lalatok, a dolgozók gyarapo­dására, javára. i i Koós József Olvasóink közül többen — például az egri Pintér Jánosné és Cseh . József, vagy a kompolti Bata Sán- dorné — terjedelmes levél­ben panaszolták el, hogy milyen hosszadalmas huza­vona után sikerült megja- víttatniuk az elromlott haj­szárítót, a hűtőgépet, a mosógépet és így tovább A szálak ezeknél az ese­teknél az VN1SZERV Szö­vetkezethez vezettek, ahol Kulcsár Viktor elnökkel lenn a javítóműhelyekben kerestük a reklamációk, a panaszok csökkentésének lehetőségeit. A szervizben dolgozó elektroműszeré­szek elmondták, hogy a legtöbb esetben tudják tar­tani az ígért határidőt. Vannak azonban olyan ese­tek is, melyeknél különbö­ző okok miatt húzódik a javítás ideje. Ilyen ok a leggyakrabban előforduló anyaghiány. A kifutott tí­pusokhoz álig, vagy már egyáltalán nem gyártanak alkatrészeket, de nehéz beszerezni egyes külföldi gépekhez is a javításhoz szükséges alkatrészeket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a visszaérkezett meg­rendelőlapok kihúzott téte­lei: a 840-es GELKA köz­ponti raktár — ez az egyik anyagellátó — március 6- án a kért híradástechnikai anyagok 50 százalékát, az erősáramú alkatrészek kö­zül pedig csupán négyet szállított le. (Ugyanis szí­vesebben ad a GELKA szervizeinek). Valamivel jobb az ellátás a RAMO­V1LL — ez a másik anyag­ellátó — részéről, de így sem biztosított a hiányzó alkatrészek beszerzése. Így fordul elő aztán olyan eset, hogy a közel hatezer fo­rint értékű hűtőgépet, egy álig tízforintos alkatrész hi­ánya miatt hónapokig kép­telenek megjavítani Ez viszont tűrhetetlenséget szül, idegességet, veszeke­dést, reklamációt... Közismert probléma e szervizek tarthatatlanul rossz anyagellátása, s köz­ismert dolog a GELKA és az UNISZERV Szövetkezet rivalizálása is. S mindket­tőnek az ügyfél, a gépeket üzemeltető, vásárló lakos­ság issza a keserű levét! Mi lenne tehát a megol­dás? Mindenképpen a gondo­sabb, lelkiismeretesebb anyagellátás mind a gyár­tó cégek, üzemek, mind pedig a szervizeket ellátó központi raktárak részéről. S mindenképpen a jelenleg fennálló rivalizálás meg­szüntetése, az együttműkö­dés megteremtése. A ta­pasztalat tehát azt mutat­ja, nemcsak az alkatrész hiányzik, de legalább oly­annyira a jó hozzállás is. Érdemes lenne ezen vál­toztatni, hiszen a lakosság szolgálatába» — megér­vén, (szilvás) 1971. maja. fc. vminum r Új szőlőfajták sikere az idei borversenyen Bronzérmes az „Egri Csillagok**

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents