Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
R/uiiv I KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok 8.49 Aranyhangok: Birgit Nilsson 10.05 Órák. — Rádiókomédia 10.56 Kamarazene 11.32 Az új magyar zene hónapja 12.25 Zenei anyanyelvűnk 12.35 Melódiakoktél 13.50 Jegyzet 14.00 Kóruspódium 14.25 Oj Zenei Üjság 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz 16.00 168 óra 17.30 Csehszlovákia nemzeti ünnepén 18.04 Bartók-felvételek 19.45 139-660. A rádió közönségszolgálata 82.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Lemezmúzeum 8.22 Musicelekből 9.03 Nóta- és népdalest 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Könyvszemle 12.00 Mexikói dalok 12.21 Zenekari hangverseny 14.00 Vöröskeresztes úttörők vetélkedőjének döntője 15.06 Orvosi tanácsok 13.11 Az új magyar zene hónapja 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 A csehszlovák kultúra hete 17.19 Az élő népdal 17.29 Fúvószene 17.45 Egy bír a mikroszkóp alatt 18.10 Húszas stúdió 19.08 Népi zene 19.34 Folyóiratszemle 20.28 Vallomások a békéről 21.28 Beethoven: Hegedűverseny 22.12 De Falla: Rövid élet Kétfelvonásos opera 23.47 Nóták MAGYAR ».00 A tv peril ti kai tanfolyama 9.30 Minden kilométerkőnél... 5. Szembejövő vonatok 10.30 A pult másik oldalán 14.25 Közv. az Arsenal—Liverpool angol kupadöntőről 16.50 Kisfilmék 17.30 Beszámoló a szakszervezetek xxn. kongresszusáról 18.20 Hírek 18.23 Jackie és Hermina — 2. A füstős 18.55 Csehszlovák*» nemzeti ünnepén 19.15 Cicavízió — 19.30 Tv-hínadó 20 00 Tahi László Stparee »0.05 Egy óra Alfred Hitchcockkal: Láttam mindent 20.55 Dalok Moszkvából 22.00 Tv-hiradó 22.10 Székely Mfháiy Portréfilro 22.50 Jó éjszakát, ieínőtteK POZSONYI 10.45 Májusi hangulatban 14.00 Salakpályás kerékpárverseny 18.15 A béke-keréfcpárvwseoy 3. szakasza 28.35 Sparta Praha CKD—ZVB Ziiina labdarúgó ligám erk. 20.00 és 22.30 Tv-hiradó 21.25 TvardovszkiJ: VaszBI Tyarkin. Tv-játék EGRI VÖRÖS CSILLAG» (Telefon: 22-33) Pél 4, fél 6 és 8 órakor A fél 6 és 8 órai előadások előtt stranűcikkbemutatót tart a Centrum Aruház Horizont Magyar film EGRI BBÖDTt ^Telefon: 14-07) Tél 6 és fél 8 órakor ■ Szereim esfilm Színes, magyar film EGRI KERTMOZI: Este fél 8 órakor ' 12+1 GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelmem, segíts! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A követek nem gyilkolnak HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Olsen bandája HATVANI KOSSUTH: Rekviem FÜZESABONY: Spartacus I—n. (Dupla helyárak) PtTíF. VASARA: Oszkár Egerben, este 7 órakor: PITYPANG tMadách-bérlet) Az első egri patika 1589—90-ben KUBA - KÖZELRŐL 4. Egyik kezükben szerszám, másikban puska A helytörténészek s a rendkívül szegényes egész- ségügytörténet úgy tartja számon, hogy Eger városában csak 1710-ben létesült gyógyszertár, éspedig Tele- kessy István püspök gond- doskodása révén — a jezsuiták birtokában. Utóbbi néhány év kutatása ugyan bebizonyította, hogy már a törökök kiűzése utáni esztendőkben is tevékenykedtek patikusok a vár alatt újjáéledő városban — mint például 1690-ben Molitor Miklós János uram — de az már azután igazi szenzáció erejével hat, hogy már 1589—90-ben is műliödött patika a városban. Levéltári oikmányok alapján így rekonstruálható VOITH ILLÉS egri gyógyszertárának rövidre sikerült, de vitathatatlanul jelentékeny históriája. Voith uramat a morvaországi Teschenből 1588-ban a felvidéki Lőcsére csalogatták, a város patikájába. Nem volt azonban hosszú életű lőcsei gyógyszerészkedése, mivel kollégája, bizonyos Sophus Frigyes, az „öreg patikus” egyúttal orvosi gyakorlatot is folytatott és így természetszerűen, majdnem minden medicinát is a lőcsei betegeknek jómaga készített eL Ráadásul Sophus még úton-útfélen gyalázta, piszkálta, mai kifejezéssel élve: fúrta is a fiatalabb, családos Voith Illést. Közel egy esztendeig küszködött a mostoha somsai, nehéz megélhetéssel Voith, végül is szedte a családját s odahagyta Lőcsét hogy másutt próbáljon Magyarországon szerencsét. S hol is mutatkozna patika- alapításra nagyobb lehetőség, mint éppen Egerben, ahol nem csupán a város lakosaira és a környékbeliekre, de nagyobb számú várkatonaságra s egyéb várnépre is építhet* úé kis gyógyszertára forgalmát A jőlelkű, lőcsei városi magisztrátus távozása alkalmával, kérésére, 50 rajnai forint kölcsönnel segítette, hogy új életet kezdhessen. S bizony egész sereg levélváltás folyt a későbbi esztendők során az 50 forint körül, mivel az Egerbe megtelepedett patikus bizony azt megfizetni sehogyan sem tudta 1589. június 6-&n '„a császári Erla határvárosból”, azaz Egerből további két év fizetési haladékot kér szegény feje, mivel itt is megélhetési gondokkal küszködik. .. 1590. június 3-án ismét pennát kénytelen ragadni, hogy csillapítsa a lőcseiek sürgető nyugtalanságát. Ebből a leveléből megtudjuk, hogy olyan rosszul ment a városban felállított új patikája, hogy alig-alig volt képes szerényke jövedelméből eltengetnie a saját és kis családja mindennapi életét. „Ne kívánják el, hogy jó magam, szegény fiatalember létemre, családommal együtt elpusztuljak itt (ti. Egerben). Ezen kegyelmükén én és enyéim örök időkre imádságainkba foglaljuk a nemes várost (ti. Lőcsét) és tanácsát” — irta levelében. Mivel pedig a levelezésből ki tetszői eg a lőcsei magisztrátus arra kérte a hatóságokat, hogy amíg Voith Illés patikus adósságát meg nem téríti, vessék tömlöc.he, — arra kéri a tiszteletreméltó és bölcs lőcsei tanácsot, hogy írjon Lang Zakariásnak, az egri városka- pitánynak, hogy ne tartóztassa fel útjában, ha él akarna menni Egerből. Ugyanis közben megállapodott gróf Hardecfc Perdinánd tábornokkal Kassán, hogy az felfogadja tábori gyógyszerészének. 11 Hogy vA lett VofBi ülés egri patikus szomorú és küzdelmes sorsának, egri kalandjának a vége — nem tudjuk. Arról már hallgatnak a bizony már erősen megsárgult, német nyelvű irományok.. 1 Voith Illésé azonban a kétségtelen érdem, hogy merészen, úttörő Icedwel vállalkozott Egerben gyógyszertár — minden bizonnyal az elsői — felállítására. Szeretnénk hinni, hogy ez az apró, de nem csak érdekes, hanem értékes adat, jelentékenyen gazdagítja városunk gyér egészségügyi történetiét Sugár István — Gazdasági, politikai és társadalmi életünkben már jóval előbbre tartanánk — mondotta Teleíoro elvtárs, a külügyminisztérium sajtó-főosztályának vezetője, — ha nem kellene állandó katonai készenlétben lennünk. A hatalmát vesztett emigrált uralkodó osztály még nem adta fel a harcot Amerikai segítséggel szervezi az ellenforradalmi csoportokat Ezek Kuba területén hol itt, hol ott szerveznek szabotázscselekmé- nyejcet, munkát adva a milíciának, amely a kísérleteket szinte csírájában, azonnal elfojtja. Nem nyugszik bele a forradalom győzelmébe az Egyesült Államok. Mindent elkövet hogy visszafordítsa a történelem kerekét Kubában. Jól tudja, hogy a kubai példa ragadós. Az amerikaiak hiába igyekeznek elszigetelni Kubát az innen kiáradó új széliem eljut a legtávolabbi dél-amerikai faluba is. Az elszigetelést szinte szó szerint kell venni. A kubai forradalom győzelmével meghirdették a gazdasági blokádot amelynek értelmében semmiféle árut nem voltak hajlandók a szigetország rendelkezésére bocsátani. Szinte napirenden vannak a kisebb-nagyobb partraszállási kísérletek. Ezeknek a kísérleteknek a sorsa — még ha nagyon körültekintően választják is ki a terepet, s ha a behatolók a legkorszerűbb amerikai automata fegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal vannak is felszerelve — eleve meg van pecsételve. A kubai hadsereg alakulatai, a helyi milícia és a határőrosztagok, a lakosság bevonásával igen rövid idő alatt felszámolják ezeket. Az Egyesült Államok rövidlátó politikusai és az amerikai felforgató szervezetek vezetői a forradalom győzelme elől elmenekült renegátokra teszik a tétet, amikor megvalósíthatatlan ábrándokat szőnek a kubai ellenforradalomról, a forradalmi kormány megdöntéséről. Az amerikai sajtóorgánumok, a rádióban és a televízióban, a CIA pénzén, cinikusan zsoldos hadseregek és csapatok szervezését propagálják. Egyébként a CIA-nak nemcsak a partraszállási akciókra, a szabotázscselekményekre van pénze, hanem kémek beszervezésére is. A VII. nemzetközi újságíró kongresszuson Baltazár Aizpurua, panamai származású újságíró sajtó- tájékoztatón leplezte le önmagát. Baltazárt saját hazájában a CIA szervezte be ügynöknek, s azt a feladatot kapta, hogy Kubában kémtevékenységet fejtsen lei. Alapos kiképzés után útnak is eresztették a szerintük jól kiképzett ügynököt Baltazar első útja azonban a rendőrségre vezetett, a feljelentette megbízóit A népi Kuba tehát a CIA különleges „gondoskodásának” tárgya. Kuba esetében azonban, — bárhogy is erőlködnek, — nem tudnak eredményt elérni. Nem tudják a történelem kerekét visszafordítani, mert ahogyan Fidel Castro mondotta egyik beszédében: „egyik kezünkben szerszámot, a másikban puskát tartunk”. Igen, Kuba épít, de közben résen áll. Fodor László Következik: Havanna, az újvilág Párizsa ÜGYELET í Egerben: szombaton délután 2 'órától, hétfő reggel 7 óráig, a f Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő- v ben. (Telefon: 11-10). Gyermek-) orvosi ügyelet: szombaton 16 * órától 17.30 óráig, vasárnap dél- c előtt 9 órától 10.30 óráig. Dél- í után 16 órától 17.30 óráig az Al-) kotmány utcai rendelőben. (Te- { lefon: 17-74). Rendelési Időn Id- { vül az általános orvosi ügyele-) ten (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hét- f főn 19 órától kedd reggel 7 óráig, J a Bajcsy-Zsilinszky utcában. i Gyöngyösön: szombaton 14 órá- V tói hétfő reggel 7 óráig. Az or- ; vosi ügyelet helye: Jókai utca , 41. szám. (Telefon: 17-27). Gyér- . mekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 15-44). ■ Hatvanban: szombaton 12 őrá- * tói hétfő reggel 7 óráig, a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telelőn; G. Podkupnyakt Félfogadás pontban... Nincs szimvatikusabb és egyben sajnálatra méltóbb hölgy cégünknél Másenyka- tól. Másenyka, Boldunov osztályvezető kartár8 titkárnője, s szája, ahogy mondani szokták, állandóan sírásra áll. Ha csak eszembe jut hogyan gyötrik nap-nap után Másenykát a főnököt váró kitartó ügyfelek, meg a fülsiketítő telefoncsengetések, már borsódzik a hátam. Valamennyien pontosan tudni akarják, hol van főnökünk, mikor jön vissza, mikor fogad a szbbájában. — Honnan tudhatnám? — hajtogatja majdnem sírva Másenyka. — Nekem nem köteles jelenteni, hogy hová távozik, és meddig tartózkodik szobán kívül. A várakozástól feldühitett emberek figyelembe se véve Másenykát, hol óvatosan, hol durván kopognak a főnök ajtaján. — Ej, ej — fakadtam ki, látva Másenyka kellemetlen helyzetét. — Hát meddig mehet ez így? — Mi? — mondta szinte sértődötten Másenyka. — Hát ez az egész komédia. A kapitalistáknál nincs ilyen. Erről .már a mi sajtónk is írt! Ott a titkárnő mindig tud mindenről: „Smith úr tanácskozáson van. Tizenegy óra, nulla- nulla perctől fogad. Ha nem alkalmas az időpont, akkor ezzel a problémával forduljon Johnson úrhoz, har- minckettedik emelet, első ajtó bálra.” Így megy ez ott, Marja Pqvlovnal Ez módfelett megtetszett Másenykánák, és a következő reggel megállította a szobájából távozó Boldunovot. — Pjotr Szergejevics! — esett, ő sem akart elmaradni a nemzetközi színvonaltól. — Nagyszerű ötlet — mondta. — Tíz óra harminckor itt leszek. mondta. — Kérem egy percre a türelmét. — Miben állhatok rendelkezésére? — kérdezte látható elégedetlenséggel Boldunov. — Nem tadná velem közölni, hogy mikor jön visz- sza? Annyian keresik és nem tudok nekik mit mondani. Ez nekem nagyon kellemetlen. Ez sehogy sem esik egybe a nemzetközileg ismert játékszabályokkal. Boldunov gondolkodóba Másenykát heves öröm fogta el. — A főnök tíz harminckor fogadja önt — mondta a telefonba. — El ne késsen! — önt pedig — mutatott az előtte állóra — tíz óra ötvenkor! Az időpontokat a naplójában is rögzítette. Ez a pontosság az eszelősségi; lázba hozta az emberek', és percenként nézték órájukat. A félfogadás idejére a várószoba úgy megtelt emberekkel, hogy a csillár együtt táncolt lélegzetükkel. Másenyka a naptárt nézte, és hatalmas cseppekóen hulltak a könnyei. Boldunov nem volt sehol! Na várj csak, kutyaházi — gondoltam magamban, és elindultam keresésére. Nagy hévvel tártam ki a főnök párnázott ajtaját, ám szobája üres volt. Az előszobában tolongott a nép, Boldu- novnak meg se híre, se hamva. Nekivágtam hát hétemeletes felhőkarcolónk lépcsőfokainak. Egyenest intézetünk fő-fő főnökének szobájához igyekeztem. Az ajtón kívüli tükörnél megigazítottam a nyakkendőmet, hatalmasat csaptam a kilincsre és beléptem. A csillár itt nagyobb volt a mienknél, az égők vakítóbban ragyogták, és úgy imbolyog- tak, mint valami világítótorony. A várószobában egy gombostűt sem lehetett volna elejteni, annyian voltak. — Boldunov elvtárs! — kiáltottam el magam. — Mi szél hozott ide? — hallom valahonnan a tömegből főnököm basszus hangját — Várják önt az emberek — kiabáltam át a tömeg morajlását. — ön rendelte őket oda meghatározott időre. — Tökéletesen tisztában vagyok vele — mondta Boldunov. De engem is időre rendeltek ide. Mégpedig kilenc óra negyven percre. Várok és kész. Ebbe még nem, lehet belehalni... Fordította: Sigér Imre $müsm 0 183L májas &, fsamba* Knhal milicist.a lánvnk.
