Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

wow»' Csiga^ rexervátum Európa első és egyet­len csigarezervátuma Ausztriában, Bécstől dél­re, Bad Fischau és Bad Vöslau mellett van. A néhány négyzetméternyi természetvédelmi terüle­ten három rendkívül rit­ka csigafaj él. i Tilos •; a dohányzás! 2 Az Egyesült Államok 5 egészségügyi mimszte- ~ riumában egy törvény- tj javaslatot dolgoztak ki, jJJ amely tiltja a dohány­zást az éttermekben, színházakban, kórházak­ban és a tömegközleke- y dési eszközökön. Ralph < Nader, az amerikai Jo- £ gyasztókat védő ügyvéd” Ó ezenkívül még szeretné 5 kiharcolni, hogy a repü- £ tógépeken se legyen sza­bad a dohányzás. Több ,. nemzetközi légiforgalmi 1 vállalat máris nem do­te, hányzók részére fenn­tartott különiülkéket hi*- 5 det. CB q “ Magas hegyi " juhok 2 K3véS6 Minőségű &- ps nőm gyapjút, öltönyszö- © vetek', alapanyagát nyír- S jak rendszeresen az A§- “j táj magasan fekvő völ­gyeiben. létesített speciá- : lis argall-mennék jub- J, tenyésztő telepein. A ^ fenti állatfajt vad he- “ gyi argali juh és közön­ig séges házijuh keresztezé­U. sávéi, tenyésztették ki. ÍJ Az állatokat egész éve® w át a begyekben legelte- m tik. Az. argaK-meranó. W amely olyan •meredélyen tsx nyugodtan legel, ahol az ember alpinista feé- szerelés nélkül moczduV JS, ni sem kepes, 90—100 © kilós es 5—8 kiló finom- * gyapjút ad. A 6—8 eeo- H timéter hosszú gyapjú- . szálak szilárdsága más- : félszer nagyobb a «*>- *é málisnálL ^ A Kazah Tudományos S5 Akadémia kutatói sze- SB ráinit az argali-merino faj- u ta. rendkívüli szívóssága ín aztálilatok vérében talál­hat nagy hemoglobin- $ és vörösvértest-koncent- raciőval magyarázható — t* mivel a sejtek és a szö- 2 vetek oxigénéi tatása 5 emiatt még a magas hc- 0 gyi viszonyok között is Q kitűnő. » ín : Jobb mint Í a rénszarvas 2 Az észak-amerikai kon- 9 tinensen a nagy és rit- g kán lakott hófedte terü- ** leteken egy új jármű je- a> leni meg és terjedt el: a ® motoros szán. Mivel ke- _ ués az út, nehéz a be­2 szerzés, az orvos és a «C kórház messze van, kü- !*S lönösen Kanada Quebec § tartományában merült p fel az igény olyan jár- in műre, amely megkönnyí­ti a közlekedést a hó­ban. Egy ügyes mecha­nikus ki is kísérletezett egyet tíz évvel ezelőtt, “. amelyet kezdetben főleg “ a mentőszolgálat hasz- £ nált. A hétüléses jármű 2 aztán rohamosan ter- 9 jedt, a farmerek gyor- ~ sabban jutottak egymás-^ új hoz, a városokba, vagy M akadályozták meg ez n ilyen térségekben ga- ^ rázdálkodó bűnözők ta* y vékenységét 3 Más találmányit «S q kerültek forgalomba, ügy n hogy ma mar legalább 2 egymillió motoros hóan­— tó száguld Észalc-Ame­— rikában. Van egy- és q többszemélyes, fedett és “ nyitott; toronyiránt ha- v ladnak a hóban, nem ű kell út számukra. Nép- »• szerűségük akkora, hogy J már versenyt is tartót­at, tak New Yorkban — jaj mesterséges havon. Hústermelés nra és holnap A táplálkozásban közismerten jelentős szerepük van a húsféléknek és a különböző állati termékeknek, első­sorban a biológiailag nagy értékű fehérjetartalmuk miatt. Ezért különösen fontos eredmény, hogy 1970-ben hazánk­ban az egy főre jutó évi húsfogyasztás már meghaladta az 58 kg-ot, és a két legfontosabb állati termékből, a tej­ből 112 litert, a tojásból több mint 13 kg-ot fogyasztot­tunk el fejenként. Ennek a tekintélyes mennyiségű hús és állati termék előállításának a mai legjellemzőbb mód­szerei KESERŰ JÄNOS, az Állattenyésztési Kutatóinté­zet igazgatója szerint a következőkben foglalható össze: — Az állattartás módszerei tekintetében legfigyelemre­méltóbb az, hogy a zárt tar­tási technológia az általános. Az állatok egész életüket az ember által tudatosan irányított, szabályozott kör­nyezetben, épületben töltik. Ezek ugyan ma még nem mind biztosítják az állatok számára legkedvezőbb felté­teleket. Ebben a környezet­ben az életfenntartáshoz, a termeléshez szükséges táp­anyagokat teljes egészében a takarmányban kapják meg az állatok, ezért törekszenek arra, hogy a mai ismerete­ink alapján az alapvető táp­lálóanyagökon kívül a takar­mány az állatok vitamin- és nyomedemtgenyet is kielégít­A tenyészfiédben, terjed a mesterséges megtermékenyí­tés, amivel a kiemelkedő jó tulajdonságai miatt kiválasz­tott apaállat tulajdonságai több utódba is átvihetők, mint természetes termékenyítésnél. Előtérbe került az anyaálla­tok jobb kihasználása is az­zal, hogy igyekeznek a két ellés közötti időszakot csök­kenteni a biológiailag lehet­séges minimum irányába. Ez­zel azonos idő alatt kisebb létszámú anyaállattól is ugyanannyi utód nyerhető, mint hagyományos módszer­rel nagyobb számú anyaál­lattól. Ez gazdaságosabbá te­szi az anyaállattartást. — Legnagyobb eredmé­nyek a már megkezdett mun­kák folytatásától, a hús és állati terméktermelés ipari jellegűvé tételétől várható. Ennek során a kézi munkát mind nagyobb mértékben gé­pekkel helyettesítik. Elsősor­ban a takarmányozást és az itatást automatizálják, ezen­kívül a kitrágyázást gépesí­tik, vagy még inkább vízöb­lítéssel távolítják el a jövő­ben az állatok ürülékét. így létrejönnek a nagymérték­ben gépesített és a különböző tényezők figyelembevételével kidolgozott előírások — tech­nológia — szerint üzeme­lő baromfigyárakhoz hasonló ^sertés- és juh gyárak”. Ezek­ben mesterségesen, és így ál­landóan az állatneveléshez legkedvezőbb környezeti té­nyezők biztosíthatók, minde­nekelőtt a megfelelő hőfok és páratartalom. Az állandósított kedvező környezet különösen nagy­mértékben növeH a hizlalás eredményességét, mivel nem kell az állatoknak a fcöraye- aefcváltozás eüensűlyozasára idrdítamoki a takarmány tap- éetékémék egy »észét, hanem 3% a súlygyarapodásban hasz- öosolhatj Ráért a jövő kiz- ifalótétepei azok, amelyek vi­szonylag könnyű és rendsze­rint előre gyártott épületele­mekből, vagy egyéb korsze­rű megoldással készült épü­letekből állnak, és az épüle­tekben légkondodonálo be­rendezések biztosítják a híz. falashoz optimális hőmérsék­letet, s páratartalmat; Ilyen sertéshizla 1 ó-telep már ná­lunk is épült a hajdúnánási Rákóczi Termelőszövetkezet- bem. A hizlalóistállók kör alakúak, ami jobb helyki­használást tesz lehetővé, meg­könnyíti a jó szellőzést, és a különböző munkák központo­síthatok bennük, bevezethető a teljes önetetés és -itatás, de a többi gondozási munka is gépesíthető. 5Í kedvező környezeti vi­szonyok, az egyre tökélete­sebb, nagyobb tápértékű ta­karmánykeverékek legjob­ban úgy hasznosulnak, ha az eddiginél nagyobb teljesítő­képességű — szaporább, ta­karmányt jobban értékesítő —, tenyészállományok . lesz­nek az országban. Ezen a te­rületen értek el szinte szen­zációnak számító eredményt most az Állattenyésztési Ku­tatóintézet szakemberei az­zal, hogy előállítottak egy új magyar AHIB jelű hibrid sertést, aminek napi súlyfel­vétele legalább háromnegyed kg olyan takarmánykeverék­kel való takarmányozásnál, amely a jelenleg külföldről behozott tápoknál olcsóbban előállítható hazai alapanya­gokból. Ez a kiváló hibrid öt-hat év alatt széles körben elterjedhet. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése lassúbb, mivel az eredményeire erősebben hat­nak helyi tényezőit. Emiatt kevésbé eredményes a kül­földi megoldások átvétele is, és nagyobb eredményeit vár­hatók a hazai viszonyokat figyelembe vevő, saját kidol­gozású eljárásoktól; Minde­nekelőtt az átlagos tejhoza­mot kell növelni, a tejelő­képesség keresztezés vagy egyéb úton való javításával; Mind jobban áttérnek a mes­terséges borjúnevelésre ie, amelynél nem szoptatnak, hanem teljes és sovány (lefö­lözött) tej megfelelő arányú keverékével esetleg csak fel­javított sovány tejjel neve­lik fel a borjakat. Elképzel­hető. hogy a következő év­században a tej már annyira fontos lesz, hogy semmit sem kapnak belőle a borjak, vagy csak nagyon keveset, és különböző anyagokból, első­sorban növényi fehérjékből, megfelelő zsiradékokból és egyéb kiegészítő anyagokból álló műtejef használnak a borjúneveleshez és a hizla­láshoz ÍS; Mindezeket hasznosító ál­lattartási és -hizlalási eljá­rások kidolgozásával elérhe­tők azok a célkitűzések, hogy a sertésnél 100 kg hús felra­kodásához összesen 5 mun­kaórát kelljen fordítani, a hí- zómarhánál se legyen H) munkaóránál többre szükség ugyanennyi súlygyarapodás­hoz, mert jelenleg legalább 30 munkaórát fordítanak rá, ezenkívül 1000 liter tej elő­állításához a mostani 150— 200 munkaóra helyett legfel­jebb 50 munkaóra legyen, szükséges. Ezek alapján meg­valósíthatók a tervfeladatok, és az egyre növekvő igények is kielégíthetők. TCDOMÁNY ®S TECHNIKA 1.: TÜBOMÁNT Az alkohol és az idegrendszer Hogyan válik egy alko­holt fogyasztó ember ré­szegessé? Nem is mindig könnyű ezt az utat nyo­mon követni, mert maga az iszákosság elég tág fo­galom. A legtöbb alkoho­lista meg tudja indokol­ni, miért kezdett el inni. Hosszasan lehetne sorolni a kiváltó okokat a bánat­tól a narkózis utáni vá­gyig. Az alkoholt fogyasz­tó embereknek csak mint­egy egyötöd része lesz idült alkoholista. Az em­ber és a társadalom szem­pontjából ez az arány rendkívül magas. A szo­ciális, morális következ­ményekkel most nem fog­lalkozunk, hanem kizáró­lag az alkoholnak az em­ber idegrendszerére gya­korolt hatását vizsgáljuk. Csak egy korsó sör... A szeszes ital kémiai tu­lajdonságánál fogva gyorsan felszívódik az emberi szer­vezetben, könnyen bejut a sejtekbe és meggátolja ezek anyagcsere-folyamatait Az alkohol különösen a köz­ponti idegrendszer sejtjeire fejt ki bénító hatást. Milyen tünetekben nyilvánul ez meg? A® idegrendszerre az al­kohol intenziven és viszony­lag gyorsan hat Ezzel a ha­tással számolnia kell annak is, aki kis mennyiségű alko­holt, mondjuk egy korsó sört fogyaszt Már ilyen esetben is az ember bizo­nyos fokig megszabadul gát­lásaitól, csökkenhet önkriti­kája, bizonytalanabbá válik mozgása, tompul ítélőképes­sége. Általában csökken tel­jesítménye, reflexei romla­nak, önbizalma viszont megnő — ezzel együtt sok ember agresszivitása is fo­kozódik. Ha valaki például egy korsó sör elfogyasztása után volán mögé ül, számol­nia kell a fenti tüneteikkel. Az illető nem részeg, talán még spicces állapotnak sem Miniatürizálás és a mikroszkóp A miniatürizálás! technika jóvoltából az űrkutató, a tengerkuta- tó, az orvos, és a tudo­mány s technika szám­talan területén dolgozó szakember egyre ki­sebb méretű műszerek­kel, érzékelő berende­zésekkel dolgozik. A miniatürizálás és a szubminiatürizálás új­szerű technikai eljárá­sok segítségével terjed. A nyomtatott áramkö­rök is nagy szerepet játszanak ezen a téren. A miniatürizálásban azonban nincs megál­lás. Egy 10 filléres nagyságú területen ma már egész készüléket lehet elhelyezni. Az elektronikus műszer­gyártásban az egyre ki- [ sebb méretek miatt » mikroszkóp ma max nelfcüüözheéetlen se- I g ed eszköz. Képünk a Csebokszári Villamos Mérőműszerek Gyárá­nak szerelőüzemében készült. A gyár a vi­lág 45 országába szál­lít mérőberendezéseket, 11 milliméter átmérőjű panelműszerektől a bo­nyolult elektronikus készülékekig. lehet ezt nevezni, mégis a közlekedésben olyan manő­verekbe bocsátkozhat, hogy szerencsétlen esetben tö- m egka tasztréfát idézhet elő. Megnyúlik a reflexideje, későn lép a fékre, az alko­holos befolyás miatt megnő az észlelés és a cselekvés közötti kritikus időszakasz. Ezért nem szabad a gépko­csi-vezetőnek kevés alkoholt sem fogyasztania. Krónikus alkoholisták Kétirányú egymásrahatás figyelhető meg az alkohol és az idegrendszer kapcso­lata terén. Egyes idegbajok­ban szenvedő neuraszténiá- sok sajnos, könnyen válnak alkoholistává. Rendszerint azért kezdenék el inni. hogy belső feszültségüket felold­ják. Eleinte ezt a jobb köz­érzetet meg is kapják az al­koholtól. A későbbiekben, mivel egyes idegközpontokat bénít és roncsol az alkohol, a neuraszténiás beteg alap­betegsége fokozatosan rosz- szabbodik az alkoholfo­gyasztás hatására. A másik — a lényegesen nagyobb tábor — azokból az idült alkoholistákból te­vődik ki, akik idegrendsze­rükre nézve még egészsége­sek voltak akkor, amikor elkezdtek inni. Krónikus szenvedélyük azonban ideg- rendszerük fokozatos rom­lásához vezet. Idegsejtjeik károsodnak és az idegba­joktól az elmebajokig kü­lönféle kórképek alakulhat­nak kL Az alkoholista hattyúdal A krónikus alkoholisták­nál egy idő után kifejlődhet a perifériás neuritisz, egy hosszadalmas és nehezen gyógyítható betegség. Az al­koholos hallucináció is sú­lyos kórkép, amely különfé­le riasztó tartalmú kény- szerkép ze tekkel, téves esz­mék kialakulásával jár együtt. Az elbutulás, orvosi nyelven, dementia alcoholi­ca, a szellemi teljesítőképes­ség csökkentése is az agy­kéreg károsodása folytán jöhet létre. Minden esetben a családi élet felbomlására vezet a krónikus alkoholistáknál a paranoidos állapot kialaku­lása. Az alkoholos paranoia megnyilvánulhat üldözési mániában, de gyakoribb az alkoholisták féltékenységi téveszmékben megnyilvánuló kórképe, különösen az olyan egyéneknél, akiknél már fellépett az alkoholos impo­tencia állapota is. Sajnos, elég széles a ská­la a traumás állapottal, lá­zas szakaszokkal, halluciná- ciókkal stb. járó delirium tremens-ig, amelyet az or­vosi könyvek a krónikus alkoholista hattyúdalaként emlegetnek. Már a kis mennyiséget fogyasztó embernek is szá­molnia kell az alkoholnak az idegrendszerre gyakorolt hatásával. Ilyen esetekben azonban károsodásról rend­szerint nem beszélhetünk. A krónikus alkoholistáiknak azonban súlyos idegrendsze­ri elváltozásokkal kell szá- I molniuk. Természetesen, hogy ezek közül melyik ala- f ikul M, azt más tényezők is befolyásolják. Tehát — inni lehet? De kár lenne figyelmen kívül hagyni a fent leírt ideg- rendszeri károsodásokat, amelyek skálája széles: az egyszerű balesettől — az el­megyógyintézetig. sőt nem­egyszer az öngyilkosságig! fi, !; « IbüOMANV ES JBSSSffiBS £8 TECHNIKA... 1UDUM AN, i i ib'C'iiNiKA '• l'UtfUiMÁMjt ES lECHNlKA... XttPQML&Mlg TECHNIKA;.;

Next

/
Thumbnails
Contents