Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
I A Zrínyi Katonai Kiadó 20 éve III tv-filmet forgatnak A mAFILM 2-es stúdiójában forgatják a „Visz- I lllieezu /ui guuiuiv szaeső bűnös” című új tv-filmet. Rendező: Horváth Tibor, operatőr: Sík Igor. (MTI fakó: Pebravtts László) A megboldogult Edwina Balek (Kedd, 20:00) Magyar«! beszélő WSZ2Q- film, ha a műfaját akamoki meghatározni, pszichológiai kriminek nevezhetnénk. Egy asszony hosszas betegség Után meghal. Betegsége alatt férje és táarsaJkodónője között érzékin kapcsolat alakul ki- Az asszony halála után azonban a Scotland Yard nyomozni kezd, mert felvetődik, hogy a feleség nem természetes halállaihalt meg. Elsősorban a férjreés a társaflsodónőre terelődrka gyanú. S ami a tegnyomasz- tóbb: egymás előtt is úgy allnak, hogy a másikról fa»» szik: siettette a feleség halálát —i s amikor minden kiderül, hogy ártatlanok, már képtelenek folytatni K apcsolatukat, úgy, mint azt terv estek* UiS|,|rKék feay*«-i CPéatelle 2!K09Í ingóságok, Ä gyilkos kézre került s anyo- mozós során az is bebizo- nyosult, hogy az idős asz- szonynak ötven forintért, bánom fiter honéit, egy libáért, egy zsebrádióért és egy üres pénztárcáért kellett meghalnia. Az adásban a gyilkost la láthatjuk s felidézik a nyomozás történetét is. Két társadalmi tulajdont károsító Irhásról és egy fondorlatos módon elkövetett csalásról kapunk hint, ez utóbbi több- rendbeli hivatali hatalommal való visszaéléssel te párosait. Végül láthatjuk annak a nyomozásnak a részletes történetét, amellyel hurokra került az a két nő, akiket az előző Kék fény- adásban körözúek. Séta fßzcsnbntWgSS) esapni, s ezek a _______ a zért sikerültek félig mert közben a másik sem téttel!— Egy szimpatikus fiatalember igencsak megunja csinos, ám költekező menyasszonyát. s amikor sétálni mennek, ráadásul még kellemetlenségek is érik, kiderül, hogy a fiú Jte van égve”. A lány szakit vele. s a fiú ezt barátaival ünnepli meg, hiszen ez volt a szándéka, csakhogy ekkor még kiderül egy és más^á; m A. «bú A néphadseregben folyó sokrétű és céltudatos nevelő munka megkövetelte, hogy a hadsereget katonai és politikai irodalommal, klasszikus és haladó szellemű szépirodalommal lássák el. Ezért hozták létre 1949-ben a „Honvéd Sajtó és Lapkiadó Vállalatot”, a hadsereg fejlődésével járó növekvő művelődési igény azonban mihamar túlnőtt egy polgári sajtóterjesztő vállalat keretein. A politikai oktatási anyagokon és útmutatókon, valamint az agitációs kiadványokon túlmenően a személyi állomány egyre inkább sürgette a katonai és általános műveltségük fokozását segítő kiadványok megjelentetését. A kiadó tevékenysége hamarosan újabb feladatkörrel bővült: jelentősebb katonai és ideológiai szakmunkák kiadására vállalkozott. A néphadsereg kiadója 1956-faan. a nagy magyar költő és hadvezér: Zrínyi Miklós nevét vette fel. A Zrínyi Katonai Kiadó mindenkor elsőrendű feladatának tekintette olyan munkák megjelentetését, amelyek a potenciális ellenség igazi arculatát, agresszív katonai. katonapolitikai oéljait. fellazítás! kísérleteit mutatják be és leplezik tej Szépirodalmi jellegű M- adáspolitikájának középpontjában a hazafias és internacionalista nevelés, a honvédelem gondolata áll. Az elmúlt két évtized tapasztalatait összegezve a Zri- i nyi Katonai Kiadó fő tenni- ' válóját abban látja, hogy Iminél magasabb színvonalon kielégítse a néphadseregnek a kiadóval szemben támasztott igényeit, hatékonyan. változatosan hozzájáruljon a lakosság bonvédelmi neveléséhez. Sajnos Panaszosok sorakoznak. Kik ezzel, kik azzal jönnek. Lakás, telekvita, iskolai felvétel a legsűrűbben szereplő esetek. Negyven körüli férfi érkezik. Kellemes modorú, mint mondani szokás: jó svádájú ember. — Kérem! Szeretném ha meghallgatná a problémámat, és segítene rajtam. Arról van szó ugyanis, hogy válságba került a házasságunk. Az anyám miatt. Ne, ezen ne lepődjön meg, hiszen nem arról van szó, hogy mi, vagy pontosabban én nem szeretném az édesanyámat. — Nehéz természetű talán? A férfi picit türelmetlenül válaszol. — Egészen más. De azt hiszem, legjobb, ha elejéről mindent elmondok. Hárman vagyunk testvérek. Három fiú. A két öcsém közül az egyik mérnök, a másik bérelszámoló, én pedig a vízügynél dolgozom. Anyánknak volt egy kis vagyona, de amikor az öcsém építkezett, úgy döntöttünk, hogy eladjuk és testvériesen elosztjuk egymás között a pénzt. Egyáltalán nem nagy összegről volt szó. Az volt az egyezség, hogy a mamát majd hárman tartjuk. Eleinte rendben is volt minden, hiszen anyánk tudott dolgozgatni, segített a gyerekek körül. Körülbelül egy éve beteg lett. Azóta nálunk fekszik. Mozgatni, utaztatni nem lehet. Ügy egyeztünk a fiúkkal, hogy mivel ők most nem veszik ki részüket a tartásból, nekem fizetnek havonta háromszáz forintot. A pénz azonban nem minden. Szegény anyánkkal túl sok a baj. Igényes és elvárja, hogy gyakran mellette legyünk. Elhiheti, mióta beteg, egy perc szabad időnk sincs. Es én most azért jöttem, hogy kérjem a segítségét. — Mire gondol? — Szociális otthonba szeretnénk elhelyezni!'.? — De hiszen három egészséges, jól kereső gyermeke wt* az édesanyjának. — Ez, azt hiszem, nem lehet akadály, hiszen az állam szociális intézményeinek feladatuk... — Már megbocsásson. És a vagyon? Mármint az édesanyja vagyona, amelyet pénzzé tettek és szétosztottak hármuk között.... Elhallgat, látni az arcán, hogy a soron következő érveken gondolkodik. — Kérem! En ügyvédtől is érdeklődtem. Olyan jogszabály ma nincs Magyarországon, hogy tehetős emberek beteg, öreg szüleit ne lehetne szociális otthonban elhelyezni. — Jogszabály vines, de... Azután, mit szólna az édesanyjuk? Akinek bizonyára többször is megígérték a vagyon eladásakor, hogy hárman, maguk a gyermekek gondoskodnak róla. Csend. Néhány másodperc múlva az újabb érv: — Ezt az ügyet nem lehet kérem érzelmi alapon elintézni. Mi nem gondoltuk, hogy anyánk beteg lesz. Es nem is szólva arról, hogy a feleségemmel mindketten dolgozunk. — És ha betegápolót fogadnának melléje hárman. A három fiú az édesanyja pénzéből... — Szóval nem ad segítséget? De legalább tegyen meg annyit, hogy nézzen szét a szociális otthonokban. Győződjön meg saját szemével, hogy nem vagyok fehér holló. Megtettem. Az ügyfélnek, sajnos, igaza volt... . Szalay István A múlt évben rablógyilkosság történt Erdőkertesen: egy idős asszonyt megfojtva találtak lakásán, s a lakásból Magyarul beszélő NSZK rövidjátékfilm. Többszörös cseltörténet, amelyben mindenki a másikat akarja beJelenet a televízió május ll-i, kedd esti „A megboldogul, című NSZK filmjéből. Művészeti főiskolák I. nevelési konferenciája A zeneművészeti, a képző- művészeti, az iparművészeti, valamint a színház- és film- művészeti főiskolák mintegy 150 tanárának részvételével, pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban tartották meg a művészeti főiskolák I. nevelési konferenciáját. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Simó Jenő mű1971. május S., szombat velődésügyi miniszterhelyettes is —, dr. Üjfalusi József, a Zeneművészeti Főiskola tanára tartott előadást „Művésznevelés és világnézet” címmel. A cél az, mondotta, hogy a főiskolákról olyan ifjú művészek kerüljenek ki, akik színpadokon, tárlatokon, „nem középiskolás fokon” tanítják az embertársaikat. Ezt követően dr Var-ó " zsa, az Iparművé* :cii I kola tanszékvezető tana... tartott előadást a művészet és az etika kapcsola cáról. Az elsők között meg» érkezett fotóriportereknek alkalmuk volt megörökíteni itat az ősbarbár jelenetet, araikor De Maria házának udvarán az anya a kövekről nyalta fel fia vérét és hisztériás jelenetek között átkozta él magzata gyilkosát,^; A Hazugság füstje terült a város fölé. Perenze az újságírók érkezésére levetette lyúkvéres uniformisát és gála ruhában, mint a köztársaság hőse fogadta a sajtótudósítókat. Ezúttal fantáziája meglepően étónikmiek bizonyult. . — Uraira — kezdte a rögtönzött sajtókonferencián beszámolóját — jól nézzenek meg! Önök előtt áll ugyanis az az ember, aki tűzharcban, szemtől szemben semmisítette meg Gdulianót, a banditát. Önök jól tudják, ez az alak évek óta rettegésben tartotta Nyugat-Szicíliát. Az előzményekhez tartozik, és ezt is él kell mondanom, hogy Luca ezredes végül is értesült Giuliano castelvetra- nói bujkálásáról. A bandita ebben a városban arra várt, hogy a közelben levő repülőtérről idegen itevnokök segítségével Tun íszoi szökhessen. A nagy kérdés a főparancsnok számára az volt, hogyan lehetne a rejtőző farkast barlangjából előcsalogafcni Szerencsiére; w#is a!*» posan ismertük Gíulianót, akiről jól tudtuk, hogy esztelen vérszomsja mellett a másik nagy szenvedélye a hiúság. Főleg a nagy külföldi magazinoknak adott nyilatkozataiból állapítottuk meg: ez a bandita rendkívül hiú valaki és szereplési vágyának különösen nem tud ellenállni, ha filmről van szó. Nem azért mondom, de Luca ezredesnek szellemes ötlete támadt. Ennek nyomén egy teherautót reklámplaká- tokkal, filmfelvevő berendezésekkel és hangszórókkal szereltünk fel és az autó alkonyat táján Castelvetrano utcáit járta. Engem ért az ä megtiszteltetés, hogy e vállalkozás vezetője lehettem. Autónkkal azt híreszteltük, hegy doku- mentumfilmet akarunk készíteni a városról, lakóiról, a szokásokról, és természetesen a Szicília szabadságéért küzdő Giulianóról... Uraim, mondanom sem kell, a trükk bevált. Tegnap este hosszas várakozás után, pontban hajnali három óra tizenöt perckor Renzi csendőr őrmester két géppisztolyos férfit pillantott meg, amint azok a gyéren világított Via Gaggi- nin filmfelvevőnek álcázott teherautónk felé közeledtek. Renzi társasagában a bátor Catalano tiszthelyettes, ahogy előzetesen megmagyaráztam embereimnek, feltartóztatta a két fegyverest, és ez alatt Renzi őrmester a visszavonulás útját állta el Én is a helyszín közelében voltam és a gyér világítás ellenére az egyik alakban nyomban felismertem Giuliamót, a banditát. Egyik emberemmel ekkor az utca túloldaláról óvatosam lopakodtam a Catala- nóval vitatkozó fegyveresek felé. Nem azért mondom, de én már napok óta sejtettem, hogy a bandita valahol De Maria házában rejtőzhet. A csendőröm fülébe súgtam: tartóztassák még egy kicsit a két férfit, majd igazoltassák ... Én ez alatt a De Maria házhoz siettem és legnagyobb meglepetésemre a nyitva levő kapun könnyen bejutottam és az udvar árnyába húzódva várakoztam. Alig álltam leshelyemen néhány percig, amikor géppisztolysorozatok kattogását hallottam. Már-míár azt hittem, hogy a tűzharcban csendőreim végeztek a banditákkal, amikor döngve ki- vágódott a De Maria-ház kapuja és azon egy fegyveres árny ugrott az udvarba. Az árnyék bereteszelte maga mögött az ajtót és amíg ezzel foglalkozott, rákiáltottam: „Add meg magad!” Válaszul a rejtekhelyem felé lövések záporoztak. Így önvédelemből magam is a tüzelés viszonzására kényszerültem. Az első rövid, jól irányzott sorozatom után az árnyék térdre rogyott, és az udvar közepéig vonszolta magát. Ekkor újra felszólítottam: Dobd el fegyveredet!... Már hason fetrengett és mégis lőtt. Én is újra rálőttem... Felkattintottám a villanyt és odamentem. Giuliano négy óra előtt tíz perccel halt meg, uraim. Pontosan emlékezem, mert a hátsó udvarban a kakas kukorékolt és én az órámra pillantottam. „Bánd meg bűneidet!” — mondtam. Nem válaszolt. Vizet akartam neki adni, de ügyet se veteti rá. Magam is döbbent némasággal néztem rá és figyeltem, hogyan vívta haláltusáját. Vonásai meredtek voltak, mintha a túlvilág előszele legyintetté volna meg... Hát így történt, uraim, és ez a színtiszta igazság. Nem ez volt az első, sem az Utolsó hazugság. Luca ezredes azonban menten megkapta a tábornoki tölgyfalombokat, Perenze százados pedig őrnaggyá lépett elő. Az ötvenhatmillió lírás vérdíjat viszont az olasz belügyminisztérium megtakarította. De Mariát, a castelvet- ranói maffiózó ügyvédet a caltanisettaá bíróság először bűnpártolás címén hathónapi börtönre ítélte, de a fellebbezés során — bizonyítékok hiányában — a vád alól felmentették. 5. Nemcsak Verdiani rendőr- kapitány hagyta cserben Giu- lianót. Luca tábornok szinten sorsára hagyta az árulót, Pisciottát. Az álvezér, a vezér unokafivére, életre s halálra szóló barátja és végül orvgyilkosa, Giuliano halála után még öt hónapig élvezte a szabadságot. Végül is montéleprei lakásán tartóztatta le a Palermo körzeti rendőrség új vezetője, Mar- zand rendőrkapitány. Pisciottát kihallgatták Paiermóban, majd nyomban utána a Róma melletti Viterbóba szál» ütötték. Itt három hónapig tartották fogva anélkül, hogy bárki is törődött volna velej A negyedév elteltével egy» szer csak váratlanul elővel zették a viterbói bírósági tárgyalásra, ahol a Giuliano» banda negyvenkét tagjának és közöttük a Portállá della Ginestra-i vérengzésben résafi vett banditáknak a peréi tárgyalták. A „12-es majom» házat” kapta, vagyis azt d ketrecet, amelyben a Giulia- no-banda tizenkét kisebb-na- gyobb rangú vezetője ülte végig a tárgyalási napokat A picciottok, a „fiúcskák” a terem szemközti fala mellett levő tömegcéllában zsú» tolódtak össze... Ezek mindegyikét kegyetlenül megkí- nozták a csendőrségen, majd négy év után ítélet nélkül szabadon eresztették őket. (Folytatjuk.)
