Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Egy szerződés - és a visszhangia Heti világhiradó Az események krónikája: hEtjtO: Pompidou brüsszeli látogatása — Lalrd, amerikai hadügy­miniszter nyugat-európai útja KEDD ­A Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusa — ÜJabb nagyköveti tanácskozás Nyugat-Berlinről SZERDA: A szocialista intemadonálá Helsinkiben ülésezik — Fe­szültség a pakisztáni—Indiai határon CSÜTÖRTÖK: Kairóban szerződést írnak alá a Szovjetunió éa az EAK között. PodgomiJ—Szadat-tárgyalásoik PÉNTEK: Kádár János beszéde Usty Nad Labemban — Mars-rakéta felbocsátása a Szovjetunióban SZOMBAT: Harcok Dél-Vietnamban éa Laoszban képtdvfrönkön érkezett Kétségtelenül zavar lett úrrá számos nyugati sajtó­orgánumon amikor Kairó­ban bejelentették, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság tizenöt év, re szóló szerződést kötött. Moszkva és Kairó együttmű­ködése természetesen nem újkeletű. Amennyiben igaz a régi mondás, hogy a jó bará. tot a bajban, a nehéz órák- ben ismerni meg —'a szocia­lista világ, mindenekelőtt a Szovjetunió a válságos hely­zetben sietett az antiimpe- rialista arab erők segítségé­re. Ilyen értelemben a hét ki­emelkedő eseményeként ér­tékelhető szerződés tulajdon, képpen nemzetközi jogi for­mulákba öntötte az eddigi gyakorlatot, kölcsönös, közös elkötelezettséget jelent a jö­vőre nézve, e politikának szélesebb síkon, magasabb szinten történő folytatására. Túl a szerződés alapvető el­vi jellegén és hosszú távú kihatásain, a kairói megálla­podásnak, Podgomij tár­gyalásainak különös nyoma- tékot adtak az EAK-ban végbement belső fejlemények is. Az egyiptomi vezetésben bekövetkeizett összeütközések az ország belügyét képezték, de nyilvánvaló, hogy nem választhatók el a politikai kép egészétől. A nyugati kom­mentátorok kárörvendve, ábrándokat melengetve, vagy objektiv látszattal, de egya­ránt Egyiptom megrendülé­sét, valamint a szovjet— arab kapcsolatok elhidegü- lését várták. Várakozásaik­ban csalódtak, s úgy tűnik, hogy Kairó fő figyelme — a kényszerű kitérő után —, is­mét az alapkérdésre, a kö­zel-keleti válság rendezésére irányulhat. A kairói eseményekre po­zitív visszhang is érkezett, elsősorban Prágából, ahol a hét másik nagy fontosságú eseményén, a Csehszlovák Kommunista Párt kongresz- szusán felszólaló Leonyid Brezsnyev röviden érintette az egyiptomi fejleményeket is. .,Ellenfeleink mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy szétrombolják a szocialista országok testvéri közösségét, meggyengítsék és szétrőmbolják az antiimpe- rialista erők harci frontját. Ki akarták szakítani sora­inkból Csehszlovákiát, ez azonban nem sikerült. Kü­lönböző fogások, rágalmak és provokációk segítségével el akarják hinteni a viszály magvait a szocialista orszá­gok és a gyarmati iga alól felszabadult haladó államok között. Az utóbbi időkben intrikák fő célpontjául az EAK-ot választották, azon­ban tetteik nem válnak va­lóra” — mondta az SZKP főtitkára a Csehszlovák párt- kongresszus szónoki emelvé­nyén. Ügy tűnik, hogy a közel- keleti válságcsomag ismét előtérbe kerül, noha a föld­golyó többi, immár szintén hagyományosnak számitó kri­tikus területein sincs csend. Az indokínai hadszíntereken élénkülés tapasztalható — különösen Dél-Laoszban és Dél-Vietnam északi felében tevékenykedtek sikeresen a hazafiak. Washingtonra köz­ben tovább növekszik a po­litikai nyomás. A Szocialis­ta Intemacionálé Helsinki­ben megtartott tanácskozása sem térhetett ki az állásfog­lalás elől az eddigi határo­zatoknál egyértelműbben ve. tette fel az amerikai csapa­tok kivonásának szükséges­ségét. Feltűnést keltett a svéd bejelentés, hogy Stockholm anyagi segítséget nyújtott a VDK-nak, s né­hány millió korona érték­ben gyógyszert juttatott el a dél-vietnami szabadsághar. cosokhoz. Jóleső érzés volt hazánk fővárosának nevét hallani: a párizsi vietnami tárgyalások során a VDK delegációja külön kiemelte a Béke-világtanács budapesti okmányainak jelentőségét. Változatlanul napirenden van földrészünk biztonsága is. Az újságolvasó az elmúlt hét során újra tanúja lehe­tett az európai kibontakozást segítő, illetve akadályozó lépéseknek. A csehszlovák kongresszuson a szocialista országok több vezetője hang­súlyozta, hogy nem szabad kalmárkodni az európai biz­tonsági konferencia kérdései­vel. a félreérthetetlen célzás arra vonatkozott, hogy egyes nyugati hatalmak valameny- nyi európai kérdést egyszer­re szeretnék megoldani az egyszerűbbeket a bonyolul­tabbaktól téve függővé. Ha az európai tanácskozást vál. Vereség »íz első hazai ütközésen Vasas Izzó—Egri Dózsa 4:3 (1:0, 2:1, 0:2, 1:0) OB I-es vízilabda-mérkő­zés. Eger, 400 néző. V.: dr. Somóczy. izzó: Füzessy — Bodnár II., Kanrád II. dr., Bobory, Győré, Martinovics, Martin dr. Edző: Mohácsi Attila. Eger: Rüll — Ringelhann dr., Pócsik, Katona J., Bo­lya, Regős, Lutter. Csere: Mátrahegyi. Edző: Pócsik Dé­nes. Góldobók: Martinovics 2, Bobory, Martin dr., illetve Ringeihann dr., Pócsik, Ka­tona J. Kiállítás: Izzó 5, Eger 5. Az első negyed elején, ami­kor a párok kialakultak az Eger kezdeményezett, de egy kapufán kívül mást nemtif- elírni. A vendégek, akik —rí/ j .itt/ 1071. má jus 3jL. vasgmaB jobban értették a zónázást. már kettős emberhátrány­ba is kerültek, vezetéshez ju­tottak. A második játékrész­ben is a küzdőmodor dom­borodott ki, sok-sok szabály­talanság csúszott a játékba, és ez biztos vendégvezetést eredményezett. A harmadik negyed elején a hazaiak na­gyon igyekeztek és gyorsan kiegyenlítettek, de aztán nem történt dulakodáson kívül más a medencében. Az utol­só negyedben mozgalmassá vált a játék, Pócsik nagy lö­vése a kapusról az uszodán túlra pattant, majd szöglet­dobás végén Katona lövését hárította a kapufa. Ellentá­madásból közben ember­előnyhöz jutottak a vendé­gek, az Izzó bebiztosította győzelmét. Alacsony színvonalú mér­kőzésen mindkét együttes meglepően gyenge teljesít­ményt nyújtott A szerencsé­sebb csapat győzött Jók: Bobory, Martin dr, Eletve Pócsik. Árak és cipők — Már megint drágább a cipő... — Egy hónappal ezelőtt vettem a gyereknek, majd hatvan forintot fizettem érte, s máris tönkrement... — Két évvel ezlőtt egy ilyen cipőt tudtam venni 250-ért, most 320 forint... — 651 forintot kérni egy női cipőért!? És van lel­kűk kitenni a kirakat­ba!? Ilyen és még ilyenebb megjegyzéseknek voltam ta­núja, míg ácsorogtam a ci­pőboltok kirakatai előtt. A vásárlói tapasztalat ilyen formában is jelzi, hogy a cipőárak bizony emelked­nek. így van-e ez valójában, s ha igen, miért? Vizsgáló­dó korutamon ezekre a kér­désekre kerestem választ Jártam az egri cipőbol- totoban, beszélgettem bolt­vezetőkkel, eladókkal, s vá­sárlókkal is. Kérdeztem szakembereket, áruforgalmi vezetőket felkerestem ä Ci- pőnagyker egri lerakatát, Miskolcon az Északmagyar­országi Cipő Nagykereske­delmi Vállalat vezetőit az egri Cipész Ktsz elnökét, s alkalmam volt szót váltani a szombathelyi Savaria Ci­pőgyár értékesítési osztályá­nak vezetőjével is. Megtudtam a következő­ket: ... a divat és az igény közbeszól A női cipőboltban: Szép, divatos körömcipőt kérek. Amit elém tesznek, valóban szép, lakkdpft, Szép az ára is, 451 torint — Mennyibe került ez a cipő két évvel ezelőtt? — Ez a cipő nem volt. Az OKISZ Labor csak ebben az évben gyártja. — Szeretnék látni egy olyan cipőt, amilyen két év­vel ezelőtt is forgalomban volt. — Olyat nem tudok mu­tatni. Változott a divat, új modellek jöttek ki. A két évvel ezelőtti fazont ma már nem tudnánk eladni. — Tehát új modell, tíj ár? — Igen. De ez nem jelen­ti azt, hogy csak emelkedő árakról van szó. Az az igaz­ság, hogy ma már nagyobb a választék, s így minden pénztárca megtalálja a ma­ga cipőjét. Gyors mozdulatokkal rak­ják elém a cipőket. Köröm­cipőt bőrlakkból 350 forint­ért és majdnem ugyanazt a modellt francia műlakikból 123 forintos áron. De van 200 és 350 forintos műlakk- cipő és 220 forintos bőrcipő is. És van jugoszláv import­cipő 651 forintért. A gyermekcipőboltban: 69 forintba kerül egy 22- es számú kis cipő. — Két évvel ezelőtt? — Ez a fazon nem volt. Most szebbek, formásabbak a gyerekcipők. —- És drágábbak. — Csak egy-két forinttal Az emberek szívesen meg­adják az árát, csak szebbet, jobbat kapjanak. A férficipőboltban: Mutatom könnyű, fonott cipőmet, 280 forintért vet­tem három evvel ezelőtt — Mennyiért kapok most ilyet? — Pontosan ilyen nincs. De ehhez hasonlót 250-ért 320-ért, vagy 380-ért. A vitrinben az olcsóbb cipők mellett ijesztő árak-! kai sorakoznak a fényes, di­vatos cipők. — Hát igen, ilyen is van, 520 forint az ára. Kisipari munka. Akinek ez kell, s pénze is van rá, megveszi. De a bolt forgalmában ez nem jelent mennyiséget. — A vásárlási tapasztalat szerint emelkedtek a cipő­árak. — Általában nem, legfel­jebb egyes cipőfajták árai, de azok is csak néhány szá­zalékkal. ... az már egy másik cipő A Centrum Áruházban: Ismét a cipőmet mutatom. — Ilyen most nincs, de tu­dok adni egy elegáns fonott cipőt. Néhány nappal ez­előtt még 325 forint volt az ára, most 200-ért adjuk, pe­dig kisipari munka. — Miért? — Mert két évvel ezelőtti modell, s a nagyker leérté­kelte. Igaz, hogy nem elég­gé divatos, de azért jó cipő. — Három évvel ezelőtt mennyibe került a legdrá­gább férficipő? — Háromszázötyen forint­ba. — És most? — Most van 500 forintos is. De az borjúbox. A nagyker egri lerakatá­— Én nem mondanám azt, hogy emelkedtek a cipőárak. Inkább a cipők összetétele változott meg. Néhány év­vel ezelőtt mintegy 98 szá­zalékban gyári cipőket ta­lált az üzletekben a vásár­ló, ma már 80 százalékra csökkent a gyári termék aránya, mert a ktsz-ek a belkereskedelemnek is egy­re több cipőt gyártanak. Ez a változás ugyan megmutat­kozik az árakban, de ez ön­magában nem jelent ár­emelkedést. Csak azt jelen­ti, hogy a divat és az igény alapján bővült a választék, s megjelentek a kirakatok­ban a drágább, luxuscipők is. De míg ezekből eladunk egyet, addig az olcsóbb ci­pőkből legalább tízet. S van­nak olyan cipők is, amelyek ma olcsóbbak. Két évvel ez­előtt például a Minőségi Ci­pőgyár termékei 150-től ?20 forintig mozogtak, ma pedig 112—350 az értékhatár. — Tehát ma nem drágáb­bak a cipők, mint két-há- rom évvel ezelőtt? — Az úgynevezett stan­dard cipők, amilyeneket a lakosság 80 százaléka rend­szeresen visel, ma sem drá­gábbak. A divatos cipőknél persze van bizonyos emel­kedés. Egy statisztika: 1968-ban 120 forint volt a lerakat által forgalomba ho­zott cipők átlagára, 69-ben 112 forint, míg 1970-ben 117 forint. Egri Cipész Ktsz: — Három évvel ezelőtt 280 forintos termelői áron gyártottuk a marhabox fér­ficipőt, ragasztott bőrtalp­pal, divatos kivitelben. Ak­kor ez volt a legdrágább termékünk. Ezt a cipőt most tozatlanul a nyugat-berlini tű fokán ,.kívánják átkény- szeríteni, ez jó időre féke­zően hat”, A héten tartott huszadik nagyköveti találko­zóról különben viszonylag derülátó kommentárok lát­tak napvilágot, de egy teljes nyugat-berlini rendezés nyil­ván alapos időt igényel. Ezért Párizs magatartása sző. vetségeselnél ésszerűbbnek látszik. A francia kormány ugyanis nem komplett nyu­gat-berlini rendezést, csupán az előrelépést kívánná egy összeurópai értekezlet előz­ményéül. Ésszerű mozzana­tok mutatkoznak a kanadai kormány magatartásában is: Trudeau miniszterelnök szov­jetunióbeli látogatása során rendszeres konzultációk foly­tatásáról szóló jegyzőkönyvet írt alá Moszkvában. Az at­lanti hatalmak közül csupán szovjet—francia viszonylat, ban volt eddig ilyen egyez­mény. Az Egyesült Államok el­lenakcióinak nyitányát Laird hadügyminiszter nyugat­európai útja s Mitten wald- ban tartott NATO atom-ta­nácskozás jelentette. Ennek egyik szünetében Laird négy. szemközti beszélgetést foly­tatott Brandt kancellárral, s állítólag Nixon biztosítékait tolmácsolta a nyugatnémet kancellárnak E szerint a le­szerelési tapogatózások (SALT-napirend, csapatcsök­kentés Európában), nem he­lyettesíthetik a nyugat-berli­ni megállapodást. Befejeződött Bécsben a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló (SALT) tárgyalások „ta­vaszi fordulója”. A képen V. S. Szemjonov (jobbra), a szovjet és G. C. Smith (balra), az amerikai küldöttség vezetője az utolsó megbeszélés után az USA bécsi nagykövetsége előtt. (Telefoto — UPI — MTI — KS) Clodomiro Almeyda Medina, chilei külügyminisztert (a kép jobb oldalán) szovjet unióbeli látogatása során fogadta Koszigin miniszterelnök is (balról). Koszigin mellett Kuznecov, a miniszterelnök első helyettese. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents