Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

Mentis 12—15; Országos orvosnagygyűlés Parádfürdőn ■Egyre többet hallat magé­ról Heves megye egyik igen fontos üdülőközpontja, Pa- rédfürdő. Nemcsak szanatóri­umi beutaltak, hanem a táj szépségei által erre csalt tu­risták keresik fel mind népe­sebb csapatokban. A természeti adottságok nyilván közrejátszottak ab­ban, hogy a Magyar Gastro- enterológiai Társaság Párá­don, az Állami Gyógyfürdő­kórházban rendezi meg évről évre hagyományos évi nagy­gyűlését ,A négynapos or­voskongresszus, amelyen ha­zánk számos belgyógyász ki­válósága mellett külföldi elő. »dók is szerepelnek, május 12-én nyílik meg, a 15-én, szombaton a „kutatói fórum” tudományos előadásaival fe­jeződik be. A négy nap során 48 értekezést illetve hozzá­szólást hallgatnak meg a ta­nácskozás résztvevői a bél, gyomor, máj gyógyítása te­rén szerzett legújabb tapasz­talatokról továbbá a belgyó­gyászati és sebészeti esetek klinikopatholőgiai vonatko­zásairól. Külön érdekessége a nagy­gyűlésnek, hogy keretében tartják meg a Hetényi Géza- emlékelőadást s osztják ki a Magyar Gastroenterológiai Társaság 1970. évi tudomá­nyos dijait. Továbbá kerek- asztal-konferenciát rendez­nek a vizsgáló és gyógyító el­járások etikai kérdései rőt SZOT díjasok Április 30-án, péntek dél­előtt adták át a SZOT 1971. évi irodalmi és művészi',! dijait A kulturális téren ki­magasló eredményeket elért művészeknek­SZOT-d4jat kapott Simon István költó. Vadász Ferenc író, Vasvári István költő, Marosi Gyula író, Máriássy Félix filmrendező. Kállai Fe­renc színművész, Solti Ber­talan színművész, Szemes Mari színművész, Koncz Gá­bor sziművésjz. Szabó István szobrászművész. Fehér Zsu­zsa művészettörténész, Ló­ránt János festőművész. Vá­sárhelyi Zoltán zeneszerző és karnagy. Mura Péter karmes­ter, Tímár Sándor koreográ­fus, Blaskovits János törté­nész. DOLGOZOK FÓRUMA a Hatvani Konzervgyárban VALAMIVEL TÖBB MINT egy esztendővel ezelőtt kez­deményezték a Hatvani Kon­zervgyárban a széles körű közvélemény-kutatást. Az ér­deklődés ekkor még csak egyetlen témára, a dolgozó nők helyzetére Irányult A lá­nyokról, asszonyokról tuda­kozódtak, hogy sorsukat éle­tüket, munkakörülményeiket jobban megismerjék, s ennél­fogva a leghatásosabban se­gíthessenek a gondok elosz­latásában, könny! thessenek a hétköznapokon. Mint egy év múltán Döme Jánosné szb-titkártól hallot­tuk: meglepő élénkséggel reagáltak a kérdésekre a gyártelepen, amire ékes bi­zonyíték, hogy mintegy 6 00 válasz érkezett A levelekből aztán sok minden kiderült Feldolgozóik megtudták pél­dául, hogy közel száz egye­dülálló nőt foglalkoztatnak a munkahelyeken, törődést ér­demelnék sajátos körülmé­nyeik miatt Mások soraiból a második műszak megannyi nehézségéről olvashattak, s olyasféle kérésekről, hogy jő lenne az üzemben valami­lyen helyiséget kialakítani a bevásárlókosarak, szatyrok megőrzésére és bizony na­gyon örülnének valamennyi­en, ha a gyár közelében több elárusítóhely, Üzlet lenne, mert így munka után nem kellene annyit gyalogolniuk, mászkálniuk az amúgy is fá­radt nőknek. A teljesíthető kéréseknek természetesem foganatja is lett Az ÁFÉSZ és a tsz is nyitott elárusítóhelyet az ipartelep előtt újabban pe­dig valóságos kis üzletsor lé­tesítéséről tárgyalnak a fo­gyasztási szövetkezettel, hogy csak a jelentősebbeket em­lítsük. A TÁJÉKOZÓDÁS PER­SZE nemcsak erre volt jó. Egyben ötletet, kedvet is adott a hasonló fórumokhoz, a hasznosnak bizonyult mód­szer Ismétléséhez, sőt állan­dósításához. A második „kér­dezz — felelek” előkészítésé­hez így még tavaly ősszel hozzáláttak: három munkabi- zottság — a pártszervezet, a KISZ- és a szakszervezet ve­zetői, a nőfelelősök, illetve a szocialista brigádok képvise­lői, élükön a termelési fele­lőssel — gyűjtötte az újabb leveleket, de ugyanekkor nyitva állt az ajtó azok előtt Is, akik saját maguk, szemé­lyesen akartált eljuttatni so­raikat az érdeklődőkhöz. A közelmúltban számolták össze ezeket a leveleket Tíz kategóriába 311 kérdést so­rolhattak. Az elhatárolható témák közül a legtöbb (85) bérjellegű, 69 munkaruhával, védőruhával, 37 a törssgirda megbecsülésével kapcsolatos. Jellemző a dolgozók aktivi­tására, magatartására, hogy leveleikben foglalkoztak a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmének lehetőségei­vel, tippeket adtak a munka javításához. Dicséretes, hogy új cikkek bevezetését java­solták, társadalmi munka­vállalásokat tettek. A dolgozók „Üzeneteit" « utóbbi alkalommal is komo­lyan vették. Hogy mennyire komolyan, azt a Papp József igazgató válaszadásáról ké­szített, meglehetősen sűrűn gépelt 21 oldalas jegyzőkönyv igazolja. NÉHÁNY kiragadott részlet az immár „okmány- nyá" vált gyűjteményből — nyilvánvalóan nem szó sze­rinti idézéssel: A karbantartó műhely dol­gozóinak kérésére, részükre ebben az évben összesen 150 ezer forintos béremelést vé­geznek, s külön 60 ezer fo­rintos célprémiumot tűztek ki. Mások észrevételeit meg­hallgatva helyt adtak az ebédidőre járó bér felülvizs­gálatának, a a pénzt módo­sították. Az eddigi 4,40 he­lyett már az idén öt, jövőre 5,50, a következő évben hat forint lesz, míg 1974-ben el­éri az akkori legalacsonyabb órabér összegét A Jutalom- szabadsággal kapcsolatban a fiatalok a KISZ-érdemérem után négy, az aranykoszorús KISZ-jelvény után két napot javasoltak. Kiderült hogy a KISZ-isták szerények voltak: az előbbi éfeetén hat, míg az utóbbinál három napot kap­hatnak ezután jutalmul! Kérésére a munkaruhák kihordási idejét az idén hat hónappal csökkentik, az egy­szerű mosószappan helyett „Bébi" mosdószappant «adnak a dolgozóknak munkahelyi használatra, indokolt esetek­Vásári készülődés Festenek, kalapálnak, pavilo- képviseltetik magukat a hazai nokat bontanak és újakat ipar termékeinek széles skálá- emelnek. a régihez hozzáépí- ját mutatja be több mint ezer tenek, födémet cserélnek. Ho- kiállítónk. Ott lesz — egyebek mokbuckák, kavicshegyek közt közt — a Bányászati Kutató­teherautók. targoncák döcög- intézet, a nagy sikerű magyar Vaí?"m^ gyártmánnyal, a nyomás- és tárgyakat. Javában készülőd- hőmérsékletmérő kamrával, a nek a résztvevők és a vendég- Telefongyár vasútbiztosító be­látók a városligeti vásárrá- rendezéseivel, a Gamma Mű- rosban a BNV-re. a május 21-i vek nukleáris és geofizikai nyitásra. Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásárra 32 ország jelen­tette be részvételét. Közülük 27 ország nemzeti pavilonnal képviselteti magát. Ezúttal elő­ször állít ki a BNV-n Dánia és Írország, Információs irodát nyit az Egyesült Nemzetek iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO. Az általa képviselt nyolc fejlődő ország közül Ciprus Mauritius, Szenegál és Li banon ugyancsak először sze­repel a BNV-n. Több évi szü­net után újból-lesz pavilonja az Egyesült Arab Köztársa­ságnak és Indiának is. A Szovjetunióból már útnak indították a. vásár érdekessé­gének ígérkező olaj- és vegy­ipari berendezéseket Az NDK-bóI építőipari gépek, jár­müvek vegyipari termékek ér­kezését jelezték. Románia az idén a’ tavalyinál jóval na­gyobb területen állítja ki ter­mékéit. Lengyelországból, Csehsz! ovál Iából fogyasztási műszereivel. De ugyanilyen gazdagon képviselik például a vegyi- és könnyűipart, az élel­miszeripart. az építő, a me­zőgazdasági, a műanyagipart. Kiállítanak fogyasztási cikke­ket, anyagmozgatási és szál­lítóeszközöket, vízgépeket, cso­magológépeket, vagy légtech­nikai berendezéseket. ben bevezetik a gyógyclpő biztosítását és használatát A dobozgyáriak részére meg­szervezik a szakmai okta­tást Az új öltözőben mozgó­büfét is létesítenek, szorgal­mazni fogják a gyár vezetői a cukorgyári konyha munká­jának javítását, hogy az éte­lek minősége kedvezően vál­tozzék, s kinek-kinek lehető­séget teremtenek arra, hogy zaját ebédjét hazavihesse,.. Ezek a pozitív válaszok. Mel­lettük persze akadtak kevés­bé kedvezőek is. Például a 12 órázások megszüntetését kérő javaslatokra adott fele­letek. Mert sajnos, a gyár körülményei között továbbra sem lehet másképpen meg­oldani az egyes feladatok végzését hiszen jelenleg is 350 dolgozóval kevesebben vannak, s ilyen létszámgon­dok mellett a főidényben csakis nyújtott műszakokat lehet szervezni,,. A kérdezők — minden kér­désükre pontos választ kap­tak, s ha nem is nyerte el mindegyik valamennyiük tet­szését, a feleletekkel általá­ban elégedettek voltak. Igé­nyelték továbbra is az ilyen­fajta közvélemény-kutatást, sőt gyakoribb, kéthetes, há­romhavi, vagy félévenkénti fórumokat sürgettek. AZ ÜZEMI DEMOKRÁ­CIA kiszélesítésének erősíté­sének remek megvalósítói le­hetnek ezek a fórumok a jö­vőben, s remélhetően új és egyre újabb eredményeket hoznak a Hatvani Konzerv­gyárban. Gyón! Gyula Anyák köszöntése Az édesanyákat, az élet adőlt köszőntjük május első vasárnapján, a kiteljesedő tavasz e szép, hagyományos ünnepén. Virágot adunk nekik a szeretet és a hála szim­bólumaként, a gyerekek versben, vagy egyszerű szavaik­kal mondják el szívből jövő köszöntésüket. „Mi 6 nekünk? Azt el nem mondhatom. — Mert nincs rá szó, s nincsen rá fogalom..Milyen igazak ® költő szavai. Az édesanyák iránti szeretet annyira ben­sőséges és természetes érzés, hogy könnyen üres frázis­ba, tartalmatlan szóvirágokba fullad az ember, ha meg­próbálja szavakba önteni. Ezért is kifejezőbb a néhány szál szegfű, tulipán, vagy az orgona, a hálás tekintet, t a meleg ölelés. Igazán hálásak csak akkor vagyunk, ha az anyák iránti szeretetűnket, tiszte it.ünket nem próbáljuk meg eb­be az egy napja belezsúfolni. Ha az esztendő minden nap­jára jut jó szó, figyelmesség. Ha hűségesek maradunk mindahhoz, amire édesanyánk tanított. Ha úgy tiszteljük, szeretjük a hazát, az életet, a munkát, a becsületet, aho­gyan ö nevelt bennünket. S ha megjegyezzük azt, hogy az anyp sem valami szeretettől túlfűtött robotgép, aki csak arra hivatott, hogy elégjen, feláldozza magát övéiért, ha elhisszük, hogy ő is olyan ember, aki elfárad, akinek ép­pen olyan jólesik a segítség és a biztatás, mint bármelyi­künknek. A mi társadalmunk az anyák megbecsülését nem bíz­ta sem a véletlenre, sem a gyerekek esetleges hálájára. A mi világunk intézményesen gondoskodik a legszentebb hi­vatás gyakorlóiról, az édesanyákról. Sok minden történt már a munkahelyi kedvezményektől a gyermekgondozási segélyig, a bölcsődék, óvodák hálózatának kiszélesítéséig azért, hogy az anyák gondja kevesebb legyen. Az édes­anyák számára nem is az a legnagyobb segítség, ha a munka terhéböl kevesebb jut nekik, hanem ha a társada­lom segít értékes embert nevelni gyermekeikből és képes­ségeiknek megfelelő helyet biztosít nekik. A nagyobb közösség sok mindent megtett már az anyákért. A közvélemény előtt is tisztázott dolog az irán­tuk való köteles tisztelet. Mégis maradt még adósságunk éppen elég. Még fokozottabban osztoznunk kell gondjaik­ból A szűkebb családnak, s a társadalomnak is. Tapintat, udvariasság, figyelmesség dolgában is sok még a Jaoítaní- való. És sok csalidban meg kellene végre szervezni, hogy az otthon gondjai ne csupán az anya gondjai legyenek.. Hogy a tiszta lakás, a meleg étel, a vasalt ing, derűs hangulat, a jólnevelt gyerek örömének ne az anya legyen a szenvedő áldozata. Hogy neki is legyen lehetősége osz­tozni a pihenés, a szórakozás, a tartalmis kedvtelések kö­zös örömében. S hogy az édesanyára ne csak addig legyen szükség, amíg adni tud, hanem akkor is, ha már szétosz­totta erejét, szeretetét és ő szorul övéi támogatására. A hálatelt vers, a szegfű, a tulipán, s az orgonacsokor mellé ezt a szándékot, elhatározást is nyújtsuk át az édes­anyáknak május első vasárnapján. K. Gy. A Munka Érdemrend kitüntetettjei Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte a na­pokban az egri Finomsze- relvénygyár. Ebből az alka­lomból kitüntették azokat a kiválóan dolgozó munkáso­kat, akik már a megalakulás napjaiban is ott voltak az üzemben, akik két évtizede a gyárral összeforrva, a fej­lődéssel együtt előre lépve, mindig helytálltak. Ahogyan a húsz év alatt fejlődött, változott a gyár, úgy alakult az ő életük is. Közülük két kitüntetettet kerestük fel; mindketten a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatának boldog, büszke birtokosai Molnár József né Élénk szemű, fiatalos moz. gású, hátrakötött kendős asz- szony lép ki a munkapad mellől, amikor megmondom, kit keresek. A hatalmas, üvegfalú üzemcsarnok egyik köszörűgépén dolgozik, mel­cikkek, me ^gazdasági és szer­számgépek szerepelnek majd a vásáron. A m,.gyar vállalatok, cégek meglehetősen nagy számban Gyementyij Smurinov; NYAij, létté ott sorakoznak a már kész munkudurubaut, s nem kis büszkeséggel mutatja a feladatokat megjelölő tervraj­zot: <«mél a munkafolyamat­nál mindössze egy ezred- millimóter lehet az eltérés az eredeti mérettől, — Húsz éve mint segéd­munkás kezdtem itt dolgoz­ni, Aztán rövid szaittanfo­lyam Pestem, a Ganz Villa­mossági Gyárban — köszö­rűs lettem. De nehéz volt még akkor! Nem állt mögöt­tünk gyakorlott szakmunkás, aki segített volna. Az egész brigádnak összesen egy mé, rőműszere volt, ma mind­egyikünknek legalább kettő van. örömmel mondja el, hogy az egykor nehézségekkel küszködő kezdő munkásnő hány fiatalt tanított már a szakmára. A földműves csa­ládból származó asszonynak az évek múlásával életele­mévé vált az a munka. A gyár egyébként kitölti az egész család életét: férjével, aki ugyancsak jubiláló szer­számlakatos, egy üzemcsar­nokban dolgozik, leányuk pedig most végzi a közgaz­dasági technikum esti tago­zatát. s az üzemben gyártás- előkészítő. — A gyár segített révbe jutni. Tavaly kaptunk új la­kást, és most épül egy garázs Is — teszi hozzá nevetve — igaz, kocsi még nem lesz benne egyelőre. Sas Gyula, művezető, aki időközben részvevője lett a társalgásnak, kiegészíti a hallottakat Arról beszél, amit a munkásasszony nem mondott el: hogy a „szoros” munkáknál a legelsők között van, akire mindig számít­hatnak munkatársai, a ne­gyedszer Is szocialista cím­mel kitütetett brigád. Mun­kapadjuk fülé, a2 elismerés új oklevele kerül. Soős Tivadar Esztergályos szakmunkás­ként kezdte, most a terme­lési osztály vezetője. Az em­bert igaz) munkássá nevelő <UÓ6£>~úu üsombói került a Bervába, egyike volt azok­nak a ksve^öitnok. akik már gyakorlatot tudhattak ma­guk mögött a munka megin­dulásakor. Ezt természetesen hamar észrevették, először művezető, később vezető diszpécser lett, majd több üzemrész mukájának irányí­tását bízták rá. Később ki ne­vezeté,! a termelési osztály vezetőjévé- Erről az időről jellemzésképpen csupán any- nyit mond: „éreztem, hegy megbecsülnek", Ö, a tősgyökeres egri szár­mazású munkás, ugyancsak megbecsülte a gyárat, ö, aki azelőtt heti elemózsiáját tar­talmazó táskájával rendsze­resen indult útnak a 80 ki­lométerre levő Diósgyőrbe,. igazán tudta értékelni, bogi gyár létesült, amely munkát ad a környék lakóinak. A vezető beosztás állandó tanulásra kötelez. 1964-ben elvégezte — levelező úton — a gépipari technikumot, sa­ját szavait idézve:, „öreg fej jel”. Amikor a technika forradalmian gyors haladásá­val való lépéstartásról be­szélgetünk, magabiztosai'; hajtogatja: „nem lehet, nem szabad lemaradni”. Tagja a Gépipari Tudományos Egye s illetnék, állandó olvasója különböző szakfolyóiratok nak, külföldi anyagok fordí­tásainak. Igaz, kevés a sza­bad idő, de jut lehetőség — legfeljebb a feleséggel vitá­zik néha a sok olvasás mi att — a kedvelt szépiroda­lomra is. — A munka ma márköny- nyebb — mondja -r, de an ember ••'•llát nyomó felelős­ség neh.'z időnként, Az üzem­ben, ha elvétenek egy mun­kafolyamatot, az még nem npsfy bal, de itt, az irányí­tásban tévedni, az súlyos do­log. Nem soki.ro» téved — ezt. bizonyítja a 1 'ilntetés H ékeli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents