Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
FÉNY és ÁRNYÉK Népművelési pillanatkép Kisköréről Tizenöt évvel ezelőtt, Laczik Pál, művelődési otthon igazgató idejében, mikor a kisköreiek a vízlépcsőről nem is hallottak, gazdag és színes volt itt a kulturális élet. A színjátszó csoport, táncegyüttes, cite- razenekar, bábszínpad gárdájában nem kellett csalo- Satni az embereket, jöttek maguktól. A keskenyfilmes mozi előadásain, vagy ha Somos Lajos jött ki az egri főiskoláról, hogy a gyermeknevelés dolgoiban igazítsa el a helybéli szülőket, sokszor 300 ember is az „öreg” kul túrházban szorongott. Kicsi volt a könyvtári anyag, de rongyosra olvasott, s a négyezer lelkes község vezetői azon törték a fejüket, hogyan tudnának a Tisza partján egy gimnáziumot megraga&ztani. Igaz az utóbbiról máig wm mondtak le. Nagyon búrnak benne, hogy az 1966-bari megindult grandiózus munka — az erőmű, a Velencei-tó négyszeresét yémtő víztükör, s a belőle ágazó jászsági és kunsági ceaénma — befejeztével ridnüfiiwt öntözési szak- ktoépjskoiát ad az állam. A Vízépítő Vállalatot pedig W- ás gjáknölcsfeldolgozó nagyfejem váltja fel a fafcu- saéten, hogy a foglalkoztatási gondok tovább csökkenjenek. A népművelési munka színvonala, hatása neonban sokat zuhant az eltelt időszakban! A művészeti eswportok tété múlttá fakult, az 5000 kötetre duzzadt könyvtár ötszöri költöztetés után is raktározási gonddal küzd, beszerzési kerete a korábbi tízezerről négyezer forintra apadt, s Pápai Faxagóékat sem tudják deficitveszély nélkül az 1968-ban átépített művelődési otthonba invitálni, hogy a beat-aemét kedvelő ifjúság örömet leljen játékukban a ■ i ■ Mixel magyarázzak Kiskörén az öntevékeny művészeti csoportok megszűntét, a kedvezőtlen könyvtárviszonyokat? Az egyre többször kongó vetítőterem látványát, a művelődési estek ritkulását? S az ifjúság bizonyos elrugaszkodsát mindattól, ami nemes értelembe vett szellemi termék? Sokan Laczik Pál távozásában látják a fő okot. Azt mondják: polihisztor volt, ötletekben bővelkedő kultúra szervező. Mások a televíziót hibáztatok, holott bebizonyított dolog, hogy a képernyő egy-egy műsora remekül, vonzóan beilleszthető a népművelés struktúrájába. S vannak, akik az ifjúsági szervezet visszahúzódásával, tagságának megváltozásával érvelnek, mondván: a „virágkor” idején tucatnyi fiatal pedagógus dolgozott a helyi általános iskolában, mind KISZ-tag volt, s szabad óráit a szervezetnek, a KISZ és művelődési otthon jó kapcsolatának szentelte. Én mégis Szombat Lajos iskola-igazgató, valamint a kultúrház élére mostanában került ifjú tanárember. Dóra Zoltán véleményével értek egyet, aki nagy lendülettel fogott munkához, s ennek máris mutatkoznak pozitív eredményei. Kettészakadt a falu megoszlanak az anyagi és szellemi erők, mióta folyik a vízlépcső építése. Több vállalat telepedett Kiskörére jótékonyan biztos kenyérhez juttatva százakat, ám felbillentve a korábbi társadalmi egyensúlyt. Ezt mondották, hozzátéve még: a betegség orvoslást követel, mégpedig sürgősen, a kor igényéhez mérten. ■ ■ ■ ■ A járulékos Ms üzemek légiójából mammutként emelkedik ki az OVIBER pénze, tervei szerint dolgozó Vízépítő Vállalat, mely pillanatnyilag 1100 dolgozó- nak, öregnek és fiatalnak nyújt megélhetést. Külön könyv-tára van a cégnek, korábban hetenkét kétszer az étteremben játékfilmeket mutattak be az alkalmazottaknak, nem is egy televízió áll az itt lakó munkások rendelkezésére délutántól késő estig, próbálkoztak ismereterjesztéssel, tömegpolitikai oktatással, s néhány sportágban sikerrel vettek részt a területi spartakiádon. Mindezt szakszervezeti pénzből finanszírozták, évi 70—80 ezer forintos költségvetéssel. A vállalat szakszervezeti bizottságának elnökével, Czigó Lászlóval, valamint Virág János gazdaság-felelőssel ültem le beszélgetni a község és Vizép kulturális gondjairól, nekik szegezve, amit az iskolában, művelődési otthonban hat lottam. — Érezzük valóban a határvonalat, s a közelmúltban ifjúsági szervezetünk próbálkozott szorosra fűzni kapcsolatát a falubeli fiatalsággal — mondja Virág János. — Sajnos, legtöbbször verekedés lett a műsor, vagy táncmulatság vége. Példákat említek más városokból, ahol hasonló esetben elsimultak az ellentétek. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Móri Lajosné, aki az üzemi KlSZ-szerve- zetben tevékenykedik. Majd az érő, tisztuló alapelvhez, gondolathoz adja véleményét Szombat Lajos, s a tanácsülésről visszaérkező Dóra Zoltán. Végül: egyeznek a nézetek! Kisköre kulturális élete akkor ívelhet fel igazán, ha a község és a Vizép közös népművelési tanácsot alakít, ez a tanács kidolgozza egész évre szólóan munkatervét, igazodva a falu és vállalat speciális igényeihez, lehetőségeihez. S ugyancsak ez a tanács osztja fel gazdaságosan a mindkét oldalon rendelkezésre álló anyagiakat. Húsz és harminc ezer forintból nehéz külön-külön produkálni, de ötvenezret már fel lehet úgy használni, hogy sokszorosan megtérüljön szellemiekben. Csak ne aludjanak el terveiken a két tábor erre hivatott vezetői, /.'apacs, otthon és Vizép. Svtizedes .távlatban gondolkodhatnak, hiszen a vízlépcső teljes munkálatai valamikor 1C30. táján fejezixl- nek be. A kölcsönösen most kinyújtott kezet vétség lenne visszautasítani. S viszont: az összefogás jelentősen formálhatja e község kultúráját Moldva? Győző Ikrek ha találkoznak XV, Fleurot gondosan nézeget- te-vizsgálgatta a fényképeket és bár a villában megfordultak közül csali hárman szerepeltek az Interpol bűnügyi nyilvántartójában, meg volt győződve arról, hogy a többi négy fénykép gazdája sem ártatlan madárka. A szomszéd asztalnál ücsörgő Jannot sem tudott többet az ismeretlenekről. Erről beszélgettek, mert hisz a milánói rendőrséggel sem kerültek még összeütközésbe és így személyazonosságukat egyelőre homály fedte. Míg erről beszélgettek, megcsörrent a telefon. Jannot emelte füléhez a hallgaffd & JUuuucmÁ W- JHÍ* május 31., péntek tót. Néhány másodpercig némán bámult maga elé, majd izgatottan felkiáltott: — Ne mondd! Várj! Azonnal intézkedem! — és letette a kagylót. — Most — fordult Fleurot-hoz — el lehetne kapni a bandát. Az ügyeletes szerint a Bonta villa kapuján most először fordult be egy KZ 181700 Milánó rendszámú Lancia típusú fekete autó. „ Tetten érhetnénk őket. — Nyugalom — hűtötte le kollégája buzgalmát Fleurot, miközben szivarjával babrált, melynek vége sehogyan sem akart szipkája nyílásába férni. — De főnökült Talán sem tér vissza ez az alkalom. A Bonta villa a milánói fiúk szerint is amolyan káibítószerraktáx lehet... — Mi nem a raktárt, hanem az egész szervezetet akarjuk. Kérdeztesse meg, kié a kocsi és intézkedjen, d ,-w *; 'Ikerszelvényt töltenek ki az ikrek. (KS-foto Korajátl Ferenc felvétele.) Jó, ha az embernek testvére van. Megértő barát, társ. partner. Hát még ha ikertestvére. S esetleg nem is egy, hanem kettő, három; — Erről vallottak az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság vendégei a minap. Az a 100 ikerpár, akit a Palace Szállóban vendégül láttak. S természetesen ikerlot- tó-szelvénnyel is megajándékoztak. X Haraszti ikerpár éppen huszonnegyedik születésnapját ülte. Kedves ajándék volt nékik a meghívás, A pécsi ikrek — Haraszti Éva tanítónő, Ádám jogász — alig hasonlítanak egymásra.: Annál inkább a két bájos László lány, Mária és Anna. Egyikük, az öt perccel idősebb Anna, kék szalagot visel csuklóján — megkülönböztetésül. Mert őket nemcsak közös munkahelyükön, az ingatlankezelő vállalatnál tévesztik össze, hanem gyak- ra otthon is. A Juhász testvérek kuriózuma, hogy 1945. április 4- én születtek. — A szüléink ugyancsak elámultak. amikor a várva várt egy fiú helyett mindjárt kettő született — mondja a 25 perccel ifjabb Olivér. — Olyannyira, hogy engem csak törülközőbe csavarva „tároltak”. amíg a nehéz időben sikerült beszerezni a kelengyét. — Külföldről hazajővet az újságban olvastam — mondja dr. Kálmán Péter, a Pannónia Szálloda igazgatója —, hogy ikertalálkozó lesz nálunk. — Ebben kétszeresen is érdekelt vagyok — gondoltam —, s meghívtam az ikertestvéremet, dr. Kálmán Györgyöt, a Vasipari Kutatóintézet tudományos munkatársát. A Lottóigazgatóság az ikrek jegyében ötös iker-nyereményjátékot szervez, öt hé. ten át más-más ikerképet helyez el az ikerlottószelvény hátlapján. Aki ezeket a képeket összegyűjtve beküldi — Trabantot nyerhet. Ki M. A Corvina Kiadó a Művészet Kiskönyvtára-sorozata 1958-BAN MEGJELENT a könyvpiacon egy papírköiéoű könyvecske. Ybl Ervin Do- natello-kötete. Bár a tanulmány a szakterület neves kutatójának tollából származott és igen sok szép képet tartalmazott, nem keltett különösebb feltűnést. Ezután azonban gyors egymásutánban következett Manet, Van Gogh, Michelangelo. Renoir és még több más jelentős mondta Fleurot. — Adassa le a kocsi körözését az összes határátkelőnek és valameny- myi olasz rendőrőrsnek... — Kérem. ü — és szinte abban a pillanatban, amikor a Scala közeléből a kettes számú nyomkövető kocsi jelentette, hogy a csúcsforgalomban szem elől vesztette a Lanciát, már az 1000 kilométer hosszú félsziget minden városába, minden önálló rendőri őrsére megérkezett a milánói kapitányság köröző rádiógramja. Néhány perccel később a Victor Emmanuel tér egyik cukrászdájából jelentkezett a Vincenzo Fiorenza lakására kiküldött két nyomozó. Azt jelentették, hogy Fiorenza hónapok óta külföldön tartózkodik és állítólag Hamburgban vendégmunkás. Fleurot, az információ vétele után azonnal megkereste az Interpol központját és a beszélgetésbe kapcsolódó számítógép már jegyezte is az adatokat. Másfél órával később a nyugatnémet bevándorlási hivatal jelentette Párizsnak, hogy Vincenzo Fiorenza Hamburgban, az egyik tengerészmulatóban pincér. Jelenleg is munkahelyén tartózkodik... — Ez egyre szebb, igaz, Jannot? — kérdezte Fleurot r- mit szól hozzá? — Átejtés. A fickó itt hagyta a kocsiját, a banda többi tagja meg nyugodtan grasszál vele. — Magam is azt hiszem • • • Ezek mindenre gondoltak. Csoda ravasz fickók ... Ezek után az sem lepne meg, ha a Lanciáról dél felől kapnánk valami hírt. (Folytatjuk) művész hasonló kis monográfiája. és a Művészet Kiskönyvtára sorozat hamarosan népszerű lett. Ma már nem túlzás a rendszeres folytatást igénylő széles olvasótáborról beszélni. A képzőművészeti „olcsó könyvtár” elsősorban nem a szakmai közönség számára készült, és . inkább tömeg- kulturális, ismeretterjesztő, semmint tudományos feladatkör betöltésére hivatott. Olvasói főként diákokból, munkásokból, a technikai, értelmiség tagjaiból toborzódtak, de mint utólag kiderült, meglepően sokan vásárolják a képzőművészek és a területtel foglalkozó szakemberek is, mert jó néhány kötet messze meghaladja a szorosan vett népszerűsítés feladatkörét. Induláskor viszonylag könnyű volt a szerkesztők helyzete. Témának kínálkozott a művészettörténet valamennyi nagy alkotója, és a jeles művészeti írók fiókjaiban is sok megírt tanulmány várt kiadásra, illetve kutatómunkájuknak mintegy melléktermékeképpen könnyen tudtak vállalkozni egy-egy rövid népszerűsítő könyvecske megírására. Később egyre több fiatal művészettörténész kapcsolódott be a munkába, volt olyan is, aki ebben a formában publikált első ízben. De szerepelnek a szerzők között alkotó művészek is, akik új szempontokkal gazdagították a sorozat írásait. KIBŐVÜLT a kötetek témaköre is — a közben felmerült igényeknek megfelelően. A közismert „nagyok” mellett sor került sürgető adósságok törlesztésére saját művészetünk múltjának területén (igy Mészáros László, Vajda Lajoß, Nagy István, Ámos Imre, Nemes Lampérth József, Farkas István Tihanyi Lajos, Pala Goebel Jenő. Beck ö. Fülöp és mások monográfiájaira). A sorozat kötetei valamennyien megegyeznek abban, hogy egy-egy művész életútját és alkotásait ismertetik. Az életművek feldolgozásának módszere azonban, távolról sem egységes — és ez nemcsak a szerzők szemléletének, munkastílusának, felkészültségének különbségeiből adódik, hanem magukból a témákból is. Hol a korkép érdemel nagyobb hangsúlyt, hol a művész életútja, hol egy új szemlélet kialakulása, vagy egy hagyomány továbbélése. Maga a képanyag —rendszerint 50—60 reprodukció —. többnyire teljes időrendi áttekintést igyekszik adni egy életpálya fejlődéséről, de itt is sokszor kívánkozik szempontnak az analógiák szerepeltetése, egy-egy téma alakulásának nyomon követése, eltekintés a kevéssé jellemző korai, vagy késői művek szerepeltetésétől. MINDEN KÖTET igyekszik pontos és megbízható adatközlést nyújtani a reprodukált művekről, és rövid tájékoztató irodalomjegyzéket is közöl a téma iránt különösen érdeklődők számára. H. L. Vígjátékfesztirál Miskolcon A Miskolci Nemzeti Színház az évad legjobb magyar vígjátékaiból és szatíráiból fesztivált rendez az iparvárosban. Az első mi skolci vígjátékiesztiválon, május 31 és június 5-e között, hét magyar író műveit mutatják be különböző színházak előadásaiban. A szolnoki Szigligeti Színház Örkény István: Macskajáték, a pécsi Nemzeti Színház Gyárfás Miklós: Dinasztia, Darvas József: Pitypang, Kállai István: Segítség, nyertem, a budapesti Madách Színház Hubay Miklós: Álomfejtés, a budapesti Nemzeti Színház pedig Csurka István: Döglött aknák című produkció jával vesz részt a fesztiválon. A miskolci vígjátékfesztiválra több mint száz vendéget várnak, közülük ■ drezdai és a rostocki színházak képviselőit. hogy hánmas váltásban kövessék. — Igenis — válaszolta nem túlságosan meggyőződve Jan- not. öt perccel később a nyilvántartó jelentkezett. „A KZ 181700 Milánó rendszámú gépkocsi Vincenzo Fiorenza, Milánó, Piazza Vittore Emmanuele 5. szám alatti lakos tulajdona. — Ehhez mit szól, Jármot? Egyre érdekesebb, ugye? Küldjön néhány embert ehhez a Fiorenzához... És lehetőleg személyesen ügyeljen arra, nehogy szelet fogjon »I madárka. A Lanciát pedig úgy kövessék, hogy megtudjuk, ki a következő láncszem. Fleurot ösztönösen megőr zött valamit. Az alaposabb elemzésre ideje még nem volt, de amikor a Bonta nevet hallotta, palermói vizsgálódásai törtek fél tudata mélyéről... „Vajon a vezér itt tanyázik-e, vagy Falenmó- ban, vagy valahol másutt?” — töprengett a felügyelő. — Elindult — szólalt meg a táti hangszóró. Fleurot kérte az URH-s kocsikat Az összeköttetés tökéletes volt. A Strada Libériádén már meg is történt az első váltás. A Lancia Milánó óvárosa felé tartott A felügyelő mellett ülő detektív ielszisszent: — Itt ba j lesz. Fleurot felkapta fejét? — Hogyan mondta, kolléga úr? — Mondom? baj lesz. A nyomkövető kocsi helyzetjelentéséből arra következtetek, hogy a Lancia az óváros forgalmába igyekszik és ott olyan nagy a tumultus, hogy a felfedezés veszélye nélkül szinte lehetetlen feltűnés nélkül egy autót követni. — Megkérhetném? —
