Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Rät'ti# | KOSSUTH 8.20 Syblll. Részi. ! 9.D0 Puszták népe 9.20 Három Vivaldl-eoncert«» 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.45 Régi magyar dalok 11.00 Hangos levél 11.10 Verdi: Otelló. Részi. 12.20 Ki nyer mai 12.30 Tánczene 13.18 Tamburazene 13.45 Tudósítás a BNV-rCl 14.00 Tudod-e? 14.25 Iskolarádió 15.10 Kóruspódium 15.25 Schubert műveiből 10.05 Galambdúc Dokumentum játék ■7.20 Paganini: D-dúr hegedű- verseny 17.57 Mikrofórum 18.14 Emléklemez LehárrőJ 19.30 Vívóbajnokság 19.35 1. Bergman: A város Rádiójáték 20.46 Láttuk, hallottuk 21.06 Tánczenei hangverseny 22.20 Meditáció 22.30 Sárközy: Szonáta fuvolára 22.40 Verbunkosok 23.25 Könnyűzene 0.10 Kórusművek PETŐFI 8.05 Haydn műveiből 9.00 Rzeregy délelőtt 12.00 Népművészek a mikrofonnál 12.2* Zenekari muzsika UL0O Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Húszas stúdió 18.06 Chopin: b-moll szonáta 18.20 Táncdalok 18.39 Az ötéves terv programjá­ból 20.28 Az ember tragédiája Misztikumopera, két rés»- ben MAGYAR 6.05 ITV 17.30 Hírek 1 17.40 Kompozíció 18.00 Közv. a Magyarország— Románia férfi kosárlabda EB selejtező mérkőzésről 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Telitalálat! 21.10 A Béke-világtanáes küldötteinek kerekasztal- beszélgetése 21.45 Nyitott könyv 22.50 Tv-híradő EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon,: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor Hogyan robbantottam ki a H. világháborút Kétrészes, kalandos, lengyel filmvígjáték (Dupla helyárak) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Az elítéltek kastélya Román, háborús kalandfilm EGRI KERTMOZIí Este fél 8 órakor Égi bárány GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az élethez túl sok... GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Karbonárik HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Horizont FÜZESABONY: Hárem a sivatagban HEVES: A bostoni fojtogató (Felemelt helyárait) PETERVASARA: Szabálytalan ötpercek Egerben, este 7 órakor: PITYPANG (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére Is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele­ti». 17-27), . -----------------------­E gri Csillagok útja lakói; Levelükre a megyei ta­nács vb-einöke válaszolt. Eger város tanácsa a ren­delkezésre álló összegből évente mintegy 5 km. hosz- szúságú utat tud kiépíteni. Az útépítés és a felújítás sorrendjét forgalmi szem­pontok határozák meg. El­sősorban a helyi forgalmi és gyűjtő utak kerülnek ki­építésre. A város területén lévő 104,9 km. útból 1970. december végén még mint­egy 50,6 km. kiépítetlen földút volt. Ezek közé tar­tozik az Egri Csillagok út­ja is. E nagy mennyiségű utat a következő ötéves tervben nem tudják kiépí­teni. Noha a III. ötéves tervben több út épült Eger­ben, mint az ezt megelőző időszakban összesen, még e gyors fejlődés ellenére sem képesek a negyedik ötéves tervben megoldani a prob­lémákat. Ezért nem szere­pel az Egri Csillagok utcá­ban útépítés a IV. ötéves tervben sem. Szerbák Jánosné, Eger: A Heves megyei Bútor­ipari Vállalat a belkereske­delmi igények kielégítésére szerződést kötött a megyei kiskereskedelmi vállalattal és az ÁFÉSZ-boltokkal köz­vetlen áruszállításra termé­keiből. A kereskedelem megrendelésének a Bútor­ipari Vállalat minden eset­ben eleget tud tenni, azok­ból a termékekből is, me­lyet lengyel exportra ké­szít. Amennyiben a vevő olyan bútort akar vásárolni, mely közvetlenül nincs ke­reskedelmi forgalomban, ak­kor közveti nül a vállalat­hoz is fordulhat megrende­lésével. J. Gábor, Gyöngyös: A Nyugdíjfolyósító Inté­zet jogosan járt el. Ha a ke­resete túllépte a hatezer fo­rintot, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint az összeget a nyugdíj összegé­ből le kell vonni. Erre fel kellett volna a vállalatnak is hívni az ön figyelmét. Ami értesülését illeti, va­lóban van néhány olyan foglalkozási ág, aminél a hatezer forintos határon fe­lül is lehet dolgozni, az ön munkaköre azonban nem tartozik ezek közé. A LENGYEL TENGERPARTON n. Búcsú egy óceán járótól Túl kemény a negatív A leggondosabb filmhívás esetén is előfordul, hogy film/ünk: a kelleténél kemé­nyebb. A túl kemény negatívról készített nagyítás élvezhe­tetlen, s még a lágy papír sem biztosítja munkánk eredményességét Nem is be­szélve arról az esetről, ami­kor boldogulnánk ugyan ilyen papírral, de pillanat­nyilag nem tudunk hozzá­jutni, a képet pedig sürgő­sen el kell készítenünk. Hogyan végezzük mégis a nagyítást, hogy jó kép le­gyen munkánk gyümölcse? Alkalmazhatunk lágy pa- írhívót. Mint ahogy a film- ivók között vannak kemé­nyen, közepesen és lágyan dolgozó hívók, úgy a papír­hívók között is válogatha­tunk. Legalább egy fél fo­kozattal lágyább lesz nagyí­tásunk, ha pl. a kővetkező előhívóban hívjuk elő képe­inket. Egy liter oldatban 4 g metol, 40 g kristályos szul- fit, 20 g kristályos hamuzsír és 0,5 g brómkáli. A hívási idő 18 fokon 3 perc. Ha emeljük a hívó hő­mérsékletét, további lágyu­lást érhetünk el. Ha azon­ban nincs szükségünk ilyen erős lágyulásra, akkor al­kalmazzunk normál papír­hívót és annak emeljük a hőmérsékletét. Lágyulás következik be akkor is, ha bővebben ex­ponálunk és rövidebben hí­vunk, de Ilyenkor veszít a kép a szépségéből. Ügyne­vezett felületi hívás az ered­mény, ami a kép szürkesé­ge miatt ad lágyabb ha­tást Egy papírfokozatnak meg­felelő lágyulást kapunk, ha a kondenzort matt üveggel cse­réljük fel. Ennék az is elő­nye, hogy eltűnnek az ap­róbb hibák, viszont számol­nunk kell bizonyos fokú élességcsökkenésseL Ugyanilyen fokú lágyulás az eredmény — a hibák el­maradása nélkül — ha bő­ségesen világítjuk meg a nagyítópapírt és előhívás előtt 1 százalékos kálium- bikromát-oldatban áztatjuk A hőmérséklettől és a ne­gatívtól függően 30—60 má­sodpercig. Az áztatás és elő­hívás között azonban né­hány perces öblítésre van szükség. Ha mindezek az eljárások nem vezetnek kellő ered­ményre, akkor úgynevezett tónusbontó eljárással készít­hetünk élvezhető nagyított képet Körmendi Károly Ä munkásokkal folytatott közvetlen vitákkal párhuza­mosam természetesen külön­féle, a legkirívóbb nehézsé­geket megszüntető intézkedé­sek is születtek. Az egysze­rű emberek millióit az érde­kelte elsősorban, mi történik az élelmiszerárakkal, hogyan alakulnák a bérek, növek­szik-e a lakásépítési prog­ram. a párt és a kormány döntései következtében eb­ben az évben 13 milliárd zlotyval nagyobb összeget fordítanak a lakosság jöve­delmének növelésére és bő­vítik a fogyasztási cikkek ter­melésének arányát. Ez köz­tudottan összefügg a Szov­jetunió jelentős segítségével. Március elsejével az élel­miszerek ismét a régi áron vásárolhatók. Ez jó hatás­sal volt a lengyel közvéle­ményre, de az talán még in­kább, hogy egyáltalán lehet élelmiszert kapni, ha nem is a miénkhez hasonló válas2> tékban. & hogy összehason­lítást is tehessünk a mi és a lengyel élelmiszerárak kö­zött. hadd soroljak fel a gdanszki üzletekből össze­gyűjtöttek közül néhányat. (Egy zloty 85 fillér.) A ser­téskaraj kilója 56 zloty, a sertéscombé 42, a zsírsza­lonna 36 zlotyba, a zsír 26 zlotyba kerül, a marhaszegy hánya kiejtés Az a Szombaton délután be­mentünk az üzemi könyv­tárba, hogy vasárnapra le­gyen egy kis szellemi táplá­lékunk. A könyvtáros azon­ban tanfolyamon volt, he­lyette az öreg Varga And­rás bérelszámolót ültették be, aki most rettentő mérges kedvében van. — Mi a baj, András bá­csi? Tán’ hiányzik valami? — kérdeztük részvéttel. — Nem hiányzik itt sem­mi, csak ez a főkönyvelő ágy felhúzott, hogy a mé­regtől a levegő is fortyog körülöttem. Mert még azt meri mondani, hogy adjak neki Vgótól, Dumától meg Mámtól könyvet. Hiába mon­dom, hogy ilyen nevű író nincs, de 6 váltig bizonygat­ja, hogy van, mert a főmér­nök is vitt belőle. Mit felel­hettem mást neki: eredj, győződj meg a saját sze­meddel, ha nem hiszed. Er­re ő odamegy a polchoz, le­vesz három kötetet és nagy büszkén mutatja, hogy még­is csak van. Persze, kétel­kedve nézem meg a könyve­ket. s hát nem nekem van igazam?: két darab Dumas, egy Viktor Hugó és egy Maugham. Mondom neki, velem ne vicceljen, nem érek én rá viccelni. Erre meg azt feleli, hogy adjak a feleségének Fransz-könyvet. Ilyen írótól sincs — mon­dom én. Megint odamegy a polchoz, kiválaszt egy köny­vet, megint mutatja: ugye hogy van Fransz is. Meg­nézem, hát Anatole France. Na, mondom, akkor a franc álljon bele, gyere, ird alá az ívet, s vigyed. Hát nem ő nevetett egy nagyot, hogy aszondja: „Nem ártana az öreget elküldeni háromhó­napos tanfolyamra.” — Azokat a neveket úgy kell kiejteni, András bácsi! — világosítanánk fel az öre­get. — Ügy kell a fenét! — feleli. — Hát akkor szóval én nem vagyok egy művelt ember, úgy gondoljátok? Hajaj, mondták ezt már ne­kem a múltban is, amikor nagyon „lordoztak”, úgy 1932-ben. Bent ültünk a vasúti főnök irodájában. Én kezdtem el, megkérdeztem, hogy mit akar tulajdonkép­pen az a Rothermerre lord. Azt mondja a főnök, hogy nem Rothermerre az, hanem Ratimir. A másik, a bakter meg cáfolta, hogy nem Rati­mir, hanem Rótzméjr, a sin­kezelő szerint meg Rőtzs- méjr. Én akkor is azt felel­tem, hogy úgy mondjátok, ahogy akarjátok, nem leszek én azzal butább, ha úgy ej­tem ki, hogy Rothermerre... Aztán nagy port vertek fel az újságok azzal, hogyEnd- rész meg a magyar pilóták átrepülik a tengert a Justi­ce for Hongarie nevű repü­lőgéppel. Erre azt mondja az egyik, azt úgy kell kiejteni, hogy Jusztisz for Hungária, a másik, még műveltebb meg azt állít ja, hogy Zsusz- tájz for Höngeri, a harma­dik, a legműveltebb szerint meg Dzsösztisz far Hangé­ri. No, most aztán legyünk okosak. Persze, úgy mond­ják, a francia a legművel­tebb nép a világon, mert ott már a gyerekek is tudnak franciául. De próbáljatok csak eay francia könyvtár­ban Jókai regényt kérni. A szájukat is eltátják. De ha Jókai nevét így ejted ki: Zsoké Morisz, máris hozzák a Jókai Mór könyvet. Ne­künk tudni kell. hogy Du­mas az Dümá, Hugó az Ügó. Maugham és Mám. France az Fransz. New York az NyujorkBruxelles as BrHa­li Batory utolsó útjára indul. kilója 30 zloty (ez olcsóbba miénknél), a mélyhűtött csir­kének kilója 54 zloty. Egy kilogramm kenyér 3,50 zloty, egy kiló vaj 70 zloty, a má­jashurka 39 zloty és a disz­nósajt 26 zlotyj Az iparcikkek árai közül a hűtőszekrények ára nagy­jából a miénkkel azonos, de a televízióárak sokkal maga­sabbak: 8 és 13 ezer zloty között váltakoznak. Hasonló­an drágák a ruházati cikkek is. Az olcsóbbodás jelei azonban már itt is mutat­koznak. Számos helyen sze­zon végi kiárusítást szervez­tek, szembetűnő árcsökken­tésekkel. Az előbb már említett vál­tozások az idei tervmódosí­tás eredményei, a kormány úgy döntött, hogy az eddi­giekhez képest csaknem 10 százalékkal növeli a lakás­építést. növeli a közfogyasz­tási cikkek termelését, mun­kahelyet biztosít a nők és fiatalok számára (egymillió­nál több fiatal részére kell munkaalkalmat teremteni), növelik a szociális beruházá­sok arányát, hatékonyabb egészségügyi és gyermekvé­delmi intézkedéseket tesz­nek. Az új pártvezetés a fia­talok nagy sokaságát nem valami különleges, és főként megoldhatatlan gondként ké­széi, mert ha úgy ejtjük ki.} ahogy le van írva, akkor mi j nem vagyunk művelt nép. j Bezzeg a francia mondhat­ja Gyurkovits Máriának, | hogy Mari Djurgovidzs, a né­met a paprikásnak hogy S paprikasz, az angol Buda- < pestnek, hogy Pjudöpeszt, | Kispestnek Kiszpészt, az j amerikai Soroksárnak, hogy) Szórók... — Na, de válasszátok ki, I melyik könyv kell és tűnje- j tek el, mert nekem is szom­bat délután van. Qénas Géza zeli; Gierek azt mondta: „A fiatalság a mi nagy lehető­ségünk!” Hasonlóképpen fog­ták fel a lakásigényeket is: „Ez teljesen természetes!” És valóságos offenzíva indult az emberek kényelmét biztosí­tó több otthonért. Ami a továbbiakat illeti, lényegesnek tartom, hogy párt- és kormánybizottság létesül a lengyel gazdaság irányítási és működési rend­szere tökéletesitésének irány­elvei kidolgozására. Ezt in­dokolja. hogy bár Lengyel- ország a közepesen fejlett or­szágok közé tartozik, az utób­bi időben a termelés, illetve a gazdasági élet 'stagnál, a mezőgazdasági termelés, kü­lönösen az utóbbi években visszaesett. Tudnivaló, hogy a termelőszövetkezetek ará­nya mindössze másfél, az ál­lami gazdaságoké 14 száza­lék.) Hogy Gdanszkban és Gdy* niában — együtt az ország­gal —, már bekövetkezett a politikai konszolidáció és hogy visszatért az emberek nyugalma, azt más élmé­nyem is bizonyítja Gdyniá- ban tanúja voltam a lengye­lek nagy büszkesége, a Ba­tory óceánjáró hajó utolsó útra indításának. A hajó 33 évet szolgált az óceánokon, de két éve horgonyt vetett a gdyniai kikötőben és szál­lodai célokat szolgál: Há­romszor lobbant fel Lengyel- országban a vita arról, hogy ml történjék a Batoryval. S mivel zaj ossága miatt szál­lodának alkalmatlan volt, az illetékesek úgy döntöttek, hogy utolsó útja Hongkong­ba vezet, ahol szétszerelik és beolvasztják Temérdek em­ber gyűlt össze a gdyniai ki­kötőben. Órákig tartott a bú­csúztatás, A zenekar pattogó indulókat játszott, az embe­rek szemüket törölgették, s meg nem moccantak addig a kikötőből, míg a kis vonta­tóhajók kötelükre nem vet­ték a 22 ezer tonnás Bato­ryt. Az utolsó út kapitánya az a Krysztov Meiszner volt, akinek apja. Tadeus Meisz­ner, hosszú-hosszú éveken át parancsnokolta a Batoryt. Weither Dániel Következik: Hatezer-ötszáz ember egy épületben.- 1811. május iU péntek

Next

/
Thumbnails
Contents