Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
222 fajta bor a Technika Házában Á ritka pillanat: amikor a tsz-elnök Megkezdődött a megyei borverseny ■ r Kezdjük a summázással, ami így hangzott Rudas Sándornak az abasári Rákóczi Tsz elnökének a szájából: — Az idén jó oltványtermesztő év várható, a kilátásaink a szövetkezetben pillanatnyilag biztatóaki De nem is lenne elnök, ha rögtön hozzá nem tette volna; — Egy kis eső kellene még! Az óhaj a hét közepén csak kívánság volt. A több mint egyhetes eső nélküli időszak ekkor már sok helyen késztette a földet művelőket arra. hogy napközben gyakrabban kutassák az eget: meg- erednek-e az ég csatornái? Mert a napsütésre is nagy szükség volt a május eleji időkben, de hát... az eső! Főként a több mint ötven holdon található szőlőoltvány miatt sóhajtottak eső után az abasáriak. Az oltvány mellett a másfél hold paprika és a hat és fél hold paradicsom ugyan állandóan részesül locsolásban, de az így juttatott víz is más, mint az eső. Anyagilag is jelentős tétről van szó. A hatvanholdnyi terület, amit holdanként hétezer forintos díjért bérelnek a halmajugrai tsz-tői, most körülbelül hatmillió forint értéket képvisel. Ez a bérlet is szokatlan dolog. A holdanként! hétezer forint nem csekély összeg. Ennyit a halmajugraiak nem könnyen tudtak volna „kihozni” ebből a földből, így meg nem kell tenniük érte semmit. Az abasáriak rákényszerültek a bérletre. Ez a tény. Az oltványban kétszáz család dolgozik. Időnként annyi ember látható kint a táblán, mint amennyit ritkán tud valaki egy helyen megszámolni mostanában. Van még egy ötvenholdas vadtelep is a gondozásukban, amit a tsz bérben művel az ÜTV számára. A szövetkezet tagjai ugyanúgy számolják el az itt végzett munkájukat, mintha a tsz közös tulajdonban levő földjén fáradoztak volna. Ezen a napon a Majorsági dűlőben a negyvenholdas muskotálytáblában a Keresztesi István brigádjához tartozó harminc asszony ho- rolt. A Sárhegy teraszos részein a negyvenholdas riz- lingterületen 35 asszony munkálkodott, ök özv. Pálinkás Jánosné szocialista munkacsapatának a tagjai, a brigádvezetőjük pedig Valis- kó Joachim. Petrovics Kálmán brigádjából 25 asszony a külfejtés szomszédságában is elégedett elterülő szőlőben tevékenykedett. Tíz különböző talajművelő gép a nyolcvan hold régi szőlő helyén végezte a telepítés előkészítését. A dunakeszi Talajjavító Vállalat vonult fel erre a munkára. Naponta általában 150— 200 ember megy ki a közös területekre. Nincs okuk a tsz-ben panaszkodni a munkáskézre. Mindig annyi van, amennyi megfelel a napi szükségletnek. Persze, ha több volna, az sem kényszerülne tétlenségre. A szőlő pillanatnyilag kevesebbet mutat, mintamenynyit váriak tőle. Kicsit feszített tervet állapítottak meg erre, de ha a kora tavaszi hideg időjárás nem ve- jj vissza a szőlőt, a fejlődésben, minden másként alakult volna. A régi bölcselkedés, mely szerint nem lehet minden rendben, aligha vigasztalja az abasáriakat. Az is igaz. hogy nem is panasz-! kodnak. Ddolgoznak, mert meg akarják találni számításukat. Boldogulni akarnak, mindig egy kicsit jobban, mint koA szeletekre vágott alma, az asztalon álló gyertya elmaradhatatlan kelléke a borversenynek. Csütörtökön délelőtt Egerben, a Technika Házában minden kellék rendelkezésre állt,' hogy Nagy László, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyissa az 1971. évi megyei borversenyt, amelyen 222 borminta vett részt. Nagy László rövid megnyitójában elmondotta, hogy a versenyre nevezett borok már döntő részt az új nagyüzemi művelésű szőlőtáblákról kerültek a bírálók asztalára. Említést tett a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokról, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták a szőlőtermelés alakulását és különösen meny- nyiségben mutatkoznak lényeges eltérések nagyüzemi gazdaságok között is. Tóth Mihály, a MÉM borászati főelőadója elmondotta, hogy 1972-ben hazánkban rendezik meg az első világborversenyt, s a megyei verseny már a rangos esemény jegyében zajlik, ugyanis a bizottság megjelöli azokat a gazdaságokat, amelyek a júliusban Sárospatakon rendezendő országos borversenyen, majd a világborversenyen vesznek majd részt. A megyei borversenyen egyébként 176 fehér, 46 vörös és 4 desszertbor vesz részt. A csütörtöki napon a két bizottság, élükön Katona Józseffel, az Országos Szőlészen es tioraszat] Kutatóintézet igazgatójával és Ro- honczi Lajossal, a Borgazua- sági Vállalatok Trösztjének műszaki igazgatójával, több mint ötvenfajta bort bírált el a lobogó gyertyák fénye mellett a Technika Házában. rábban. (Rmfl 50 fok „árnyékban" Kánikula meleg1 munkahelyeken r Kánikula. A hirtelen jött hőség megviseli az embert, és aki teheti, hűvösebb helyre igyekszik, hogy enyhülést találjon. De vajon mit tesznek azok a dolgozók, akik munkaidejük alatt nem mehetnek „árnyékba”, akik egyébként is magas hőmérsékletű munkahelyen végzik feladatukat? Erre kerestünk választ az öntődében, a sütőüzemben és az útépítőknél. O O O Heves megyei Sütőipari Vállalat, Eger, Zalár utcai üzem. Kiss Imre termelési osztályvezetővel indulunk ellenőrző körútra, s már a raktárban úgy „fogadnák” a friss, forró kenyerek, mint szorgalmas „fűtőtestek”. — Ez itt még hűvösnek számít. Azoknak a legnehezebb, akik a kemencék mellett nyolc órán keresztül ki-be lapátolják a kenyeret és legalább 60 fokos hőséget kell elviselniük. Patkós Istvánt állítjuk meg egy percre. — Egy műszak alatt 20 percnyi a pihenő. Igazi meleg majd csak délután lesz, most még egészen elviselhető. — Védőital? — Tej és szódavíz. Megnézzük a sarokba állított három szódavíztartályt. Mindegyik üres. O O O Az öntödei Vállalat egri üzemében Hesz János igazgató kalauzol: — Az öntésnél és rámo- lásnál a legnehezebb ilyenkor. A munkába több embert állítunk be a szokásosnál és több tejet és szódavizet is adunk. A télen meleget árasztó ventillátorok most hűtenek és az 50—60 fokos hőséget egy nagy teljesítményű ventillátor igyekszik enyhíteni. o o o Közútépítő Vállalat, Molnár Miklós műszaki osztály- vezető: — Ezekben a napokban Eger határában, a Baktai úton készít aszfaltot egy gépünk, Sástón pedig a Debreceni Közútépítő Vállalat szakemberei dolgoznak. A telepen van szódavíz, mosdó, a terítésnél azonban nincs védőital. Kocsi szállít vizet a munkahelyekre. o o o — Orvosilag előirt, hogy kétszázalékos, sós szódavizet (Császár István tudósítónktól.) Poroszlón most ünnepli fennállásának tizedik év fordulóját a helybeliek és Űj- lörincfalva lakosságának bankja, a takarékszövetkezet. Az eltelt tíz év alatt létszámban, anyagiakban és szervezetileg is igen sokat gyarapodott A két községből ma már 1560 tagja van, és a betétállomány nagysága elérte a kétmillió forintot. Nemcsak a pénzüket helyezik el itt a szövetkezet tagjai, hanem kölcsönigénylők is szép számmal talál- . lkatok. Jelenleg kétmillió 700 ezer forint összegű kölcsönt folyósítanak a tagságnak. Poroszlón igen sok az építkező; gomba módra nőnek az új hazait és igen sokan veszik igénybe az építési kölcsönt. Mindezen kívül személyi kölcsönöket, és a t láz táj i gazdaságok fejlesztésére, tehén-, sertés- és takarmányvásárlásokra mezőgazdasági termelési kölcsönöket is igényelnek a tagok. A tizedik évforduló alkalmából szép ajándék és kellemes meglepetés éri a szövetkezetei, ugyanis a napokban adják át a korszerű, új irodaházat. Javítás helyett — útlezárás •.. ? / kapjanak, akik ilyen helyeken dolgoznak. Sajnos, ilyet nem állítanak elő Heves megyében és így nem tudják biztosítani a vállalatok — mondja Gergely István mun- kavédelmi felügyelő. — Az ipari üzemekben a lehetőségek szerint igyekeznek mindent megtenni a dolgozók érdekében, nagyobb probléma inkább a mezőgazdaságban adódik..; Még szerencse: a mentőknél közölték, hogy hőség okozta ártalmak miatt a megyében még nem kellett kivonulniuk, bár a szervi megbetegedésben szenvedők panaszai megsokszorozódtak. (hekeli) Egy hónappal ezelőtt csőrepedés történt Egerben az Arany János és a Koháry utca sarkán A drága ivóvíz két hétig csörgedezett, amikor megjelentek a javítók. Két napig ástak, forrasztottak, utána annak rendje, s módja szerint betemették az ásott gödröt. Alighogy elvonultak, a víz ismét csörgedezni kezdett ugyanott. A víz a földet kimosta és az út közepén még nagyobb gödrök keletkeztek. A forgalmas utcán egymás után szakadtak be a gödörbe a teher- és személygépkocsik. (Többet a helyszínről kellett elvontatni, olyan kár keletkezet bennük.) Valaki jelentette az újabb meghibásodást. Erre ismét kivonultak, de nem a hibát kijavítani, hanem a Koháry és az Arany János utcát lezárni. Ennek már egy hete. és a víz tovább is csörgedezik a gödrökből. A városnak nincsenek vizellátási gondjai...? (szabó) MÉSZÉGETŐK A BÜKKBEN fejtett, égetett mész friss szagát, varázslatos fehérségét az egész országban ismerik. Az erdei emberek ősi mestersége nyomán puttonyokban, hátikosarakban, szekereken eljutott a legtávolabbi zugogba, de még az országhatárokon túlra is. A mészre most inkább szükség van a nagy építő- kedv miatt, mint bármikor. Egyre több hegyvidéki termelőszövetkezet is bekapcsolódik ebbe a munkába. Fejtik, égetik a mészkövet saját építkezéseikhez, de eladásra is. S ha a munkafolyamat, a munkaeszközök ugyanazok is. mint száz évvel ezelőtt, a mészégetők mégis jobban élnek, mint őseik, „a boksában most is 72 óláig kell égnie a tűznek — mondta egyikük —. de több a pénz és még több az emberség.” A nagyvisnyói termelőszövetkezetnek Borsod megyei, répáshutai emberek égetika meszet. a műúttól nem messze három kemence mellett három ember sürgölődik. Stuller Árpád, Füredi Géza és Kőszegi János. Mind a hárman apjuktól örökölték ezt a mesterséget, és csinálják már vagy húsz esztendeje, 1100 Celsius-fok hőt fejlesztve él a tűz a kemencében, úgy lélegzik, mint az ember. Levegőt vesz, levegőt fúj. Vesz, fúj. Az emberek pedig, a mészégetők, e tüzek gazdái táplálják az életét. Azt mondják, ahány mázsa mész, annyi mázsa fa. A MÉSZÉGETÉS azzal kezdődik, hogy a kemencébe, illetve a kemencére minden kötőanyag nélkül, mészkőből építenek egy kupolát, vagy ahogy ők mondják, egy boksát. Nagy mesterség ez. A boksát úgy kell megcsinálni, hogy egyben tűztér is legyen, a tűz levegőt is kapjon. Aztán a gyomrát megtömik tűzifával. Két űrmétert raknak be, és rendszerint 20—22 darab selejt gumikereket. Ezt aztán meg- meggyújtják. S utána táplálják a tüzet. A tűznek éjszaka Is égnie kell, ezért a mészégető éjszaka is dolgozik. Hetvenkét óráig működik a tűz a kemencében. Ezalatt 50—60 centiméterrel lesz kisebb a boksa, ennyit enged a kő, a tűztől. Egy ilyen kemencéből aztán 24—30 óra hűlés után, amikor már kézzel is hozzá lehet nyúlni, rendszerint 200 mázsa meszet szednek ki. A boksákon épített kőnek a fele lesz égetett més% A mészégetők a hét 7 napjából hatot családjuktól távol. itt az erdőszélen, közel a műúthoz, a kemencék mellett töltenek. Egy kis házban laknak, pontosan ugyanúgy, mint azok az emberek, akiknek munkájával együtt jár a vándorbot is. Az ételt otthonról hozzák, mint régen a kubikosok, zsákban a krumplit, táblában a szalonnát, zacskóban a szárított tésztát, befőttesüvegben a zsírt. Aztán főznek. Hárman vannak, mind a hárman külon-külön főznek, ki-ki a maga szája íze szerint. A kisházban, amelynek egyetlen kis ablaka van, csak saját hangjukat hallhatják, hiszen még egy rádiójuk sincs. A kisház küszöbe előtt, a kemencékben él és dolgozik a tűz, ugyanúgy lélegzik, mint az ember, levegőt vesz, levegőt fúj, vesz, fúj. S a kisház háta mögött már él a tavaszi erdő. A fák ágain madarak hancűroznak, s ha a műúton nincs forgalom, ide hallatszik az élet. A MÉSZÉGETŐK kevés beszédű emberek. Ha van egy kis idejük, állnak, vagy ülnek a kisház előtt, nézik, hogyan futnak tova surranó gumikerekeiken a gépkocsik, s talán arra gondolnak, azt találgatják, ki hova fát, siet. rohan. Előttük a kemencékben ég és dolgozik a tűz. A kemencék fölött remeg a levegő, úgy hullámzik, csillog a napfényben, hogy az ember azt érzi, meg is foghatná, markolhatna belőle, és vasárnapra talán haza is vihetné. De ez nem így van. Ezt csak az ember látja így. A reális valóság a kisház, amelyben laknak, amely derekuk és fáradt kezük pi- hentetője, a valóság a föld, amelyből kivájják a kemence helyét, a valóság a mészkő. amely durvára töri és simára csiszolja tenyerüket, a valóság az aszfalt csíkja, amelyen gépkocsik futnak, a valóság az erdő a hátuk mögött, s benne a tavaszt köszöntő madarak éneke. És a valóság az a lökös repülőgép. amely láthatatlan ugyan, de zajának hangrobbanásai megremegtetik a kis ablak vékony üvegét. HÁROM KEMENCÉBEN ég és dolgozik a tűz, amely értékké eleveníti a holt mészkövet. És a három kemence körül ott van a három mészégető, akik számolják a tűz életének óráit, számolják a napokat és várják a szombatot, amikor hazamehetnek családjukhoz. O. J. 1971, május ZL, péntek Borinrálók. Szülüoltvány ütvén holdon Tízéves a poroszlói
