Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Lelkendezve, mérgelődve, aggódva A „TELJES HÍRZÁRLAT” jegyében kezdte meg kétnapos tárgyalássorozatát csütörtökön reggel a párizsi Elysée-palotában Pompidou köztársasági elnök és Ed­ward Heath brit miniszterelnök. Ám ha nem adnak is ki kommünikét, még a tanácskozások témájáról sem, min­denki tudja, hogy bármennyit foglalkozzanak is a külön­böző nemzetközi kérdésekkel s a két felet közvetlenül érintő problémákkal, a megbeszélések fő tárgya mégis­csak Anglia csatlakozása a Közös Piachoz. Amelyre, a jelek szerint, oly hosszú kilincselés után a közeljövőben, 1973. január elsején végre sor kerülhet. Csak azt ne higgyük, hogy ez általános örömet, meg­könnyebbülést keltett. A brit sajtó egy része ugyan lel­kendezve fr a belépés közeli lehetőségéről, mert híve annak. Másik — s úgy tűnik: nagyobbik — része azon­ban inkább mérgelődve fogadja az esélyt, elutasító ál­láspontra helyezkedik, vagy legalábbis aggodalmát fe­jezi ki. LEGINKÁBB JELLEMZŐ a helyzetre egy híradás: a Daily Telegraph — a toryk közül is a legtorybb, a reak­ciósok közül is a legreakcáósabb napilap — éppen a Daily Telegraph hangsúlyozza a Galupp közvélemény­kutató intézet legutóbbi jelentésének eredményét, amely szerint a Munkáspárt jelenleg a választók 50 százaléká­nak bizalmát bírja, szemben a kormányon lévő toryknak juttatott 30 százalékkal. Pedig a Daily Telegraph igazán a legkevésbé sem akarja a Munkáspárt visszatérését a kormánypozíciókba. Csupán ezzel az éles kontraszttal akarja kifejezni egyet nem értését a saját pártjabeli kor­mány jelenlegi politikájával. A szélsőséges konzervatívok azért ellenzik annyira a Közös Piachoz való csatlakozást, mert Anglia függet­lenségét, az ország nagyhatalmi pozíciójának további ha­nyatlását látják az európai integrációban. (Figyelembe sem véve, hogy ez a nagyhatalmi pozíció amúgyis rég tovatűnt már.) Érdekes, mennyire más előjelű a csatornáin túliak ugyancsak változatlanul fennálló aggálya. Ök még min­dig — híven a De Gaulle-i örökséghez — éppen attól félnek, hogy Angia nem független, Couve de Murville, De Gaulle volt külügyminisztere legutóbbi televíziós nyi­latkozatában hangsúlyozta: döntő, vajon Nagy-Britannia az USA trójai falovaként akar-e belépni az európai gazdasági közösségbe, vagy sem? PÁRIZS TELJES HÍRZÁRLATOT RENDELT EL. Lehetséges, hogy a Heath—Pompidou tárgyalások viha­rosak, az is lehet, hogy simán haladnak előre és a rész­letakadályokat is elhárítják London közös piád tag­ságának útjából. De akár ilyenek, akár olyanok —, any- nyi bizonyos, hogy a kérdés kőiül az Elyséé-palotában innen és túl óriási vihar kavarog. Állam- és kormány­főjüktől függetlenítve magukat, mind a francia, mind a brit sajtó jó része — s az általuk képviselt közvéle­mény —, ha különböző okokra hivatkozva is, de aggo­dalommal, vagy egyenesen elutasító magatartással fogad­ja Anglia közös piaci csatlakozásának hírét. •• SALT MOSZKVA A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kormánya meg­vizsgálta a stratégiai fegy­verzet korlátozásáról folyta­tott szovjet—amerikai tárgya­lások menetét, és megegye­zett abban, hogy az idén az erőfeszítéseket a rakétaelhá- rító-rendszerek kifejlesztésé­nek korlátozására vonatkozó megállapodás előkészítésére összpontosítja — közölték Moszkvában. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag is, hogy a fent említett egyezmény megkö­tésekor a stratégiai támadó fegyverzet korlátozása terén is megállapodásra jutnak majd bizonyos intézkedések­ről. A felek abból a felisme­résből indulnak ki, hogy mindez kedvezőbb feltétele­ket teremt majd egészében a stratégiai fegyverzet korlá­tozására vonatkozó ezutáni tárgyalásokat illetően, amely tárgyalások aktívan folyta­tódni fognak —mondja a közvélemény. WASHINGTON Az Egyesült Államokban csütörtök délután öt órakor Nixon elnök rövid televíziós beszédében jelentette be, a fenti megállapodást. ] Koszfglnt meghívták Kanadába- — tm mm _ Heath— Pompidou találkozó Csütörtököm délelőtt 10 órakor a párizsi Elysée pa­lotában megkezdődött Ed­ward Heath brit miniszter­elnök és Georges Pompidou francia köztársasági elnök tanácskozása. A megbeszélé­seken a két államférfin kí­vül csak a tolmácsok vannak jelenj Trudeau sajtóértekezlete Trudeau kanadai minisz­terelnök csütörtökön Moszk­vában sajtóértekezletet tar­tott. Kijelentette, hogy a szerdán aláírt kanadai—szov­jet konzultációs jegyzőkönyv „igen fontos dokumentum, amelyen széleskörű tartalom tölt meg”. A jegyzőkönyvben foglal­tak gyakorlati megvalósítá­sának nevezte Trudeau a két ország minisztereinek ha­marosan megkezdődő kölcsö­nös látogatásairól szóló meg­állapodást. Szó van a kül­ügyminiszterek találkozójá­ról ÍS; Trudeau kijelentette: „meghívtam Koszigin urat, tegyen látogatást Kanadá­ban. Elvileg a meghívást el­fogadták. Ez Szovjetunió-be­li látogatásomnak igen fon­tos eredménye”. A kanadai miniszterelnök arról is beszélt, hogy a szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásokon behatóan megvi­tatták az Európa középső ré­szében elhelyezett fegyveres erők és fegyverzet csökken­tésére vonatkozólag Leonyid Brezsnyev részéről elhang­zott javaslatokat. Minden or­szágnak „teljes komolyság­gal foglalkoznia kell e ja­vaslatokkal” —. mondotta. — „Magunk részéről gondosan mérlegeljük mit lehet tenni Leonyid Brezsnyev javasla­tainak megvalósítása érdeké­ben”. Trudeau elmondta, hogy moszkvai tárgyalásain meg­nyilvánult Kanada és a Szov­jetunió kölcsönös érdekeltsé­ge az Északi-sarkvidék meg­hódításában való együttmű­ködés fejlesztését illetően. „Egészében véve a szovjet kormánnyal egyformán gon­dolkodunk az Északi-sarkvi­dék kutatását és meghódítá­sát illetően, e téren állás­pontunk megegyezik” —, be­jelentette ki Trudeau. Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) folytatott tárgyalásokról is jelentést tett Beszámolt továbbá azok­ról a megbeszélésekről, ame­lyeket Clodomiro Almeyda Medina chilei külügyminisz­terrel folytatott, aki hivata­los látogatáson tartózikodott hazánkban, A külkereskedelmi mi­niszter beszámolt a Kínai Népköztársaságban és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látoga­tásáról és ottani megbeszé­léseiről. A kormány a jelen­téseket jóváhagyólag tudo­másul vette. A lakossági ipari, keres­kedelmi és áruszállí­tási szolgáltatások fejlesz­téséről szóló 1969. évi kor­mányhatározat végrehajtását mérték fel azok a jelenté­sek, amelyeket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, valamint az Orszá­gos Tervhivatal elnöke ter­jesztett a kormány elé. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság megállapítot­ta, hogy a lakosság részére tavaly átlagban 6,5; egyes kiemelt szakmákban pedig 16 százalékkal több szolgál­tatást végeztek, mint az előző évben. Javult a keres­kedelmi szolgáltatások mi­nősége is. Az intézkedések kezdeti eredményei mellett azonban egyes területeken változat­lanul feszültségek mutatkoz­nak a lakosság igényeinek kielégítése terén. Az anyag- és alkatrészellátás csak kis mértékben javult. Különö­sen a már nem, gyártott, vagy más importált gépek javítását akadályozza az al­katrészhiány. A szocialista szektor mellett — különö­sen a kisebb településeken — a magánikisipar tevékeny­sége változatlanul szüksé­ges. A negyedik ötéves terv 1,5 milliárd forintot irányoz elő a központi szolgáltatás­fejlesztési alapra. Ebből el­sősorban a mosás-vegytiszti- tás, a gépjárműjavítás, a la­káskarbantartás nagyarányú fejlesztését szorgalmazzák. Az Országos Tervhivatal elnökének jelentése széles körű áttekintést nyújtott a szolgáltatások fejlődésének főbb mutatóiról 1967-től 1970-ig, illetve azok várható alakulásáról az 1971—1975- ös években. Tartalmazza az utóbbi két évben e tárgy­körben kiadott főbb jogsza­bályokat, irányelveket és utasításokat, valamint a szol­gáltatásokkal kapcsolatban a tervhivatalhoz beérkezett je­lentések, észrevételek ösz- szesített tapasztalatait. A kormány a jelentéseket megvitatta. Határozatában felhívta a szolgáltatásokat nyújtó központi és tanácsi szerveket, hogy a fejleszté­si célok megvalósítása érde­kében folytassák tevékeny­ségüket, a fejlődést gátló té­nyezők kiküszöbölésére te­gyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a pedagógu­sok és az egészségügyi dol­gozók béremeléséről a mun­kaügyi miniszternek, a mű­velődésügyi miniszternek, az egészségügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek az il­letékes szakszervezetekkel egyetértésben tett együttes előterjesztését. A felemelt béreket az augusztusi fize­téseknél folyósítjuk, június elsejei visszamenőleges ha­tállyal. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a kormányren­deletet hozott az építésfel­ügyeletről. Feladata, hogy ellenőrizze az építményekkel kapcsolatos műszaki terve­zést, az építőanyag- és szer­kezet gyártását — beleértve azok szakszerű szállítását, tárolását; felügyeljen az új­fajta termékek és építési módok építőipari alkalma­zására, az építőipar kivite­lezésére. Az építésfelügyelet ellenőrzi a jövőben a minő­ségi követelményekre és a minőség tanúsítására kiadott hatósági előírások teljesíté­sét, az építményekkel kap­csolatos műszaki tervezési és az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó ren­delkezések betartását. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének elő­terjesztését az 1970-ben tör­tént üzemi balesetekről. A munkavédelem területén egyes ágazatokban vissza­esés tapasztalható. A válla­latoknál sok esetben meg­szegik a munkavédelmi ren­delkezéseket, elnézőek a fe­gyelmezetlenséggel, a hatá­rozatok megszegőivel, a vé­dőfelszerelések használatá­riak mellőzőivei szemben A problémák megoldása. illetve a gyorsabb ütemű előrehaladás érdekében a kormány határozata előírja, hogy a vállalatok az eddigi­nél jobban használják ki le­hetőségeiket az egészsége­sebb és biztonságosabb mun­kafeltételek megteremtésére. Tegyenek hatékonyabb in­tézkedéseket a munkavédel­mi előírások betartása ós a munka-, üzemszervezés le­hetőségeinek kihasználása, a biztonságtechnikai fegye­lem megszilárdítása érdeké­ben. A termelőszövetkeze tekben fordítsanak nagyobb gondot a megnövekedett géppark és a melléküzemági tevékenység nyomán gyako­ribbá vált balesetek meg­előzésére. A minisztériumok és a ta­nácsok fordítsanak nagyobb figyelmet a vállalatok mun­kavédelmi tevékenységére, koordinálására és irányítá­sára. A vezetők munkájá­nak megítélésében az eddi­ginél jobban vegyék figye­lembe, hogy mit tettek a munkakörülmények javítása, a balesetek csökkentése ér­dekében. A kormány utasította a felügyeleti jogkört ellátó szerveket; ellenőrizzék, hogy a vállalatok mennyiben épí tették be ötéves terveikbe a szociális ellátottság, a biz­tonságos munkafeltételek ja­vításával kapcsolatos fel­adatokat. Egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségét, hogy a szakszervezetek a dolgozók széles körű bevonásával se­gítsék a munkavédelmi ren­delkezések betartását. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Pierre Elliot- Trudeau kanadai miniszterelnököt (jobboldalt a máso­dik) fogadta Nyikoláj Podgornij (balról a második) a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke is. (Teilefoto — TASESZ—MTI—KS) Nyikoláj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke csü­törtökön a Kremlben fogad­ta Pierre Elliot. Trudeau ka­nadai miniszterelnököt. A baráti beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint a két ország együttmű­ködésének szélesítése a nem­zetközi béke és biztonság megerősítésében, valamint a szovjet—kanadai gazdasági és kulturális kapcsolatok to­vábbfejlesztése. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Borisz Miros- nyicsenko, a Szovjetunió ka­nadai nagykövete és Robert A. D. Ford. Kanada moszk­vai nagykövete^ SZÁD AT: flz ország a közelmúltban közel állt althoz, hogy letérítsék a Nasszer elnök által megjelölt útról Csütörtökön délelőtt Hafez AU Badavi, a nemzetgyűlés új elnöke megnyitotta az egyiptomi parlament rendkí­vüli ülését. Anvar Szadat elnök a kép­viselőkhöz intézett, a kairói rádió és televízió által köz­vetített beszédében leszögez­te: az ország a közelmúltban „közel állt ahhoz, hogy leté­rítsék a Nasszer elnök által megjelölt útról. Azonban az egész nép szembeszállt ezzel”. Az elnök nem tért ki a múlt heti belpoütikai esemé­nyek részleteire. „A jövőbe kell néznünk... nem szólok azokról az incidensekről, amelyek ügyében vizsgálat van folyamatban” — mon­dotta. „A harcra kell összponto­sítani figyelmünket, ha a nasszeri úton akarunk to­vábbhaladni a fejlődés, a szocializmus felé. Az eljö­vendő időszakban az állam legfőbb gondja változatlanul az Izrael elleni harc marad”. Az elnök az egyiptomi had­sereg újjáépítésének, meg­erősítésének sikereiről szól­va leszögezte: „Meg kell önöknek, a nép képviselői­nek mondanom, hogy soha­sem lettünk volna képesek megjárni ezt az utat őszinte barátunk, a Szovjetunió se­gítsége nélkül”. Egyiptom két kérdésről nem hajlandó alkuba bocsát­kozni és engedményeket ten­ni: a megszállt területek ki­ürítésének kérdésében és a palesztin nép jogait illetően — jelentette ki Szadat elnök a nemzetgyűlés előtt. Az elnök elmondotta, hogy William Rogers, amerikai külügyminiszter maga is el­ismerte kairói látogatása ide­jén: Egyiptom eddig minden tőle telhetőt elkövetett a kö­zel-keleti válság békés ren­dezése érdekében. „Semmi nincs, amit kérhetnék Egyip­tomtól” — mondotta Rogers Szadatnak. Ezzel összefüggésben az el­nök bejelentette, még csü­törtökön jegyzéket küld az Egyesült Államokhoz, amely­ben követelni fogja, hogy a világ színe előtt egyértel­műen határozza meg állás­pontját a közel-keleti vál­sággal kapcsolatban. „Bár Amerika erősen elfo­gult módon támogatja Izra­elt, nyílt szívvel és nyüt gon­dolatokkal fogadtam Rogers- et — jelentette ki Szadat. „Követeltem tőle, hogy az Egyesült Államokba való visszatérése után tisztázza kormánya álláspontját, külö­nös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok a kenyér­től a szuperszonikus vadász­gépekig mindennel ellátja Iz­raelt.” Külügyminisztere útján Szadat a következőket kíván­ja közölni az Egyesült Álla­mokkal: — A csatorna újramegnyi- tása nem elszigetelt problé­ma; — Egyiptom nem hajlandó vita tárgyává tenni csapatai­nak a Szuezi-csatoma kele­ti partjára való átkelését; — Nem fogadja el a tűz­szünet meghatározatlan idő­re való meghosszabbítását mindaddig, ameddig egyetlen külföldi katona is a földjén tartózkodik. Az egyiptomi elnök az Egyesült Államok máig két­értelmű álláspontjáról végül ezt mondta: Elég a jegyzék­váltásokból és a memoran­dumokból: Rogers járt ná­lunk, majd járt Izraelben is. Amerikának tudnia kell, s ezt meg is mondtam Rogers- nek: nem fogadhatom el azt az állítást, hogy nem képe­sek nyomást gyokorolni Iz­raelre ... Az Egyesült Álla­moknak pontosan meg kell határoznia álláspontját, mi­vel ez most döntő lehet a há­ború vagy a béke kérdésé­ben”. Beszédének második részét Szadat „egy modem állam felépítésével” kapcsolatos el­képzeléseinek szentelte. Májún 22-én du, 1 óráig meg hosszabbítjuk as engedménye» bútor vásárt és kiállítást EGERBEN, A SZÉKHÁZ & AG 1' TERMÉSEN (Széchenyi utca 16. szám) és a LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN (Széchenyi utca 25. szám). 5000 forinton felüli vásárlásnál DÍSZP ARM A-ájindék.

Next

/
Thumbnails
Contents