Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
Az ingázás jövője A híbrid|"'kQrica-aeiiiesf!és helyzete és további feladatai r Meghökkentőnek tűnhet: •száz foglalkoztatottból negyven nem a lakóhelyén dolgozik, azaz kenyérkeresete fejében utaznia kell. A meghökkentőnek tűnhető tény azonban természetes. A világ minden ipari országában igy van ez. Az ingázás világjelenség. Az már más, s alapos vizsgálódást igénylő kérdés, hogy egy-egy ország területrészei, vonzáskörzetei esetében meddig nevezhető egészséges mértékűnek az in- gaforgalom, s mikor haladja azt meg. Egyszerűsítve, de igazat kérdezve: természetes, hogy Budaipest. Miskolc. Szeged, Győr körül — mint a találó szóhasználat jelöli —, — „keréken élő falvak” gyűrűje alakult ki. de természetes-e, hogy százezrek dolgoznak lakóhelyüktől száz kilométernél nagyobb távolságra? Továbbá: a földrajzi, gazdasági, népességi adottságok erősen eltérőek a különböző területek esetében, s törvényszerűen a népesség étáramlásához, ingaforga- lom kialakulásához vezetnek. Ez társadalmi méretekben hasznos, de csak addig »határig, ameddig az ésszerűség. a gazdaságosság terjed. Hazánkban a tervszerű területfejlesztés több évtizedes késéssel csupán a felszabadulás után kezdődött meg, 8 két évtizedbe telt, míg a további, s most már intenzív haladás alapjai létrejöttek. Két évtized alatt az iparban foglalkoztatottak számát tekintve a főváros részesedése 51 százalékról 35-re csökkent, a mezőgazdaság erőteljes fejlődése mérsékelte az ipari és a mezőgazdasági területek közötti különbségeket, a munkaerő és a népesség elhelyezkedése kiegyensúlyozottabbá vált; A* ország különböző területei között lassú, fokozatos kiegyenlítődési folyamat kezdődött meg. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet Az ingaforgalom nem más, mint a munkalehetőség és a munkavállaló egymásra találása. Ha tehát azt mondjuk, hogy napjainkban és hazánkban az ingaforgalom — különösen az ún. távoli ingázás — mértéke túlzott, ezzel azt is megmondtuk, hogy a munkalehetőségek a szükségesnél koncentráltabbak. Igaz, a hatvanas években meggyorsult néhány, korábban kizárólag ingázási körzetnek számító terület iparosodása, így például Szabolcsban, Tolnában, Somogybán lehettünk tanúi ennek. E folyamat ellenére még mindig sürgető feladat — de csak hosszabb távon, több ötéves tervidőszak alatt megoldható feladat — áz észszerű foglalkoztatási szerkezet kialakítása, különös tekintettel arra, amit a területfejlesztésről szóló kormányhatározatban így fogalmazlak meg: ..A távoli ingázás körzeteinek központjaiban a munkahelyek megfelelő telepítése segítse elő az ésszerű foglalkoztatási lehetősegek. megteremtését.” Az előbb: bekezdésben többször is használtuk az ésszerű kifejezést. Nem véletlenül. Komoly hiba lenne ugyanis —. s tapasztalható erre hajlam, nemcsak a munkavállalók, de a hivata- i los szervek egy része köré- 1 ben is —, úgy gondolkodni, l h»gy no most azutan ipart, munkaalkalmat minden településre, dolgozzanak helyben az emberek Túl azon, hogy ennek megvalósítása lehetetlen, a gazdaságosság, tehát a társadalmi hasznosság elvének is élesen ellentmond. Nem arról van szó, hogy a területfejlesztés, a település- hálózat korszerűsítése mindenkinek és mindenhová helyébe viszi a munkát. Sokkal inkább arról, hogy a területi-települési adottságok figyelembevételével hatékonyabban gazdálkodjunk meglevő eszközeinkkel, fejlesztési forrásainkkal. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet alakuljon ki, ami egyénnek és társadalomnak a leginkább megfelel. Ne egyik, vagy másik érdek rovására, hanem a két érdek lehetséges legjobb egyeztetésével; Növekszik és csökken Számítások ezerint a negyedik ötéves terv esztendeiben a foglalkoztatottak száma kétszázezerrel növekszik. E létszám elhelyezkedése, illetve a már dolgozók fokozatos átcsoportosítása — például a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma öt esztendő alatt további 150 ezer fővel csökken — azonban ágy menjen végbe, hogy mérséklődjéik a távoli ingázók — ötven kilométer felett —, száma. Maga az ingázás azonban. — éppen a mezőgazdaságból felszabaduló munkerő miatt —, nem lesz kisebb, sőt egyes területeken — így például az alföldi olajmezőn, a Dél-X>u- nántúlon, Székesfehérvár, Szolnok stib, körzetében —, növekszik. Ez azonban már egyre inkább közeli ingázás, amit a közlekedés korszerűsítésével jelentősen könnyíteni lehet. Tehát: ott és annyi új munkahelyet lehet csak létrehozni, ahol és amennyi társadalmilag szükségszerű és kifizetődő. Nem lehet ugyanis száz embert megszabadítani az ingázástól úgy, hogy arra ezer ráfizet, nem szabad létrehozni látszat-munkahelyeket, ahol a költségek kétszeresen, négyszeresen meghaladják a megengedhető szintet, csupán azért hogy kijelenthessék: helyben dolgoznak az emberek f.. A kormányhatározatok nyomán sokrétű, bonyolult összefüggéseket bogozó munka kezdődött el. A hamis várakozásoknak nincs helye e munka eredményeit illetően. a realitáson nyugvó bizakodásnak azonban megvan minden fő feltétele. A közelmúltban a Megyei Művelődési Központ agrárklubjában érdekes tudományos ankétet rendeztek. A meghívott előadó, dr. Baldaszti László, a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Kutató Intézetének tudományos főmunka- társa a hibridkukorica-nemesítés helyzetéről és további feladatairól tájékoztatta a szakembereket. Az előadás szünetében dr. Baldaszti László interjút adott lapunk munkatársának. A nemesítéstől a felhasználásig — Az utóbbi időben a ku- korica a termesztők érdeklődésének középpontjába került. Mi erről a véleményét — Valóban. A kukorica ma a búza után a legnagyobb területen termesztett növény. A rizs és a többi gabonaféle a vetésterület nagyságát illetően csak a kukorica után következik. A kukorica fontos élelmiszergazdasági és takarmányozási termék, melynek világgazdasági és hazai jelentősége évről étre növekszik. A jelenlegi termelés a világon meghaladja a 230 millió tonnát — Mi a hibridkukorica fajták jelentősége? — A kukoricatermesztésben korszakalkotó fejlődést jelentett a hibrid fajták előállítása. A keresztezés útján létrejött hibridek szervezetében fellépő biológiai (he- terózis) hatás abban nyilvánul meg, hogy az utódok hasznos tulajdonságai felülmúlják mindkét szülő tulajdonságait Mindezek eredményeként az utódok termése mintegy harminc százalékkal nagyobb. A nemesitől munka a termelés növelésén, az előnyös fejlődési tulajdonságokon kívül, elsősorban a szárszilárdság fokozására terjed ki, mert a gépi betakarítás a megdőlt táblákon nem végezhető . akadálytalanul. A hibrid kukoricák világszerte gyorsan elterjedtek és kiszorították a hagyományos fajtákat. Hazánkban a legel■ terjedtebbek a martonvásá- I* ri beltenyésztéses fajták. Je- J lenleg 2,1—2,3 millió ka■ tasztrális hold Magyaror- j szágon a kukorica vetéste- J rülete, s ennek több mint kilencven százalékán mar- tonvásári nemesítésű hibri- deiket termelnek. Szakmai bemutatók — Mit tesznek a marton - vásári kutatók a kukoricatermesztés további fokozására? M. O. 5» viszonylag keskanyí egyirányú «rieére, tget, mint térképen a délkörök, zebrák szakítanak meg sorban — nagy a forgalom.. Gépkocsi is, gyalogos. Megyek hát óvatosan, kerülgetve is a jobboldalt mintegy „dolgukat végzőn autókat, kivárva a zebrán átbóklászá gyalogosokat. És figyelem, hogyan, akar már tizedszer megelőzni egy autó. Engedném, ha tudnám, de hát az utca keskeny, jobboldalt gépkocsik állnak, emberek kelnek át szakadatlan a gépkocsifolyam egyik partjáról a másikra. Az autó hörög, prüszköl, dudál, villogtatja lámpád mögöttem. Már két, sőt már három perce előzne, ha tudna, s hagynám is, hogy előzzön, ha tudnám. Ofből zebra, megüttök, emberek tépnek rá. S ebben a pillanatban, mellettem bőg fel a motor, s mint a tájfun, átviharzik, kürtjét bőgetve, az őrjöngő autó. Negyedóra múlva ott áh a gépkocsi az országút szélén egy árnyas fa alatt. Hűsöl. Körülnézek és meghökkenve állapítom meg : ember is volt a volán mögött benne. Hihetetlen, nem? (-6)Ot éve épül! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egri Hadnagy úti óvoda-bölcsőde építését immár több mint két éve a lakásom erkélyéről figyelhetem. S mivel mindösz- sze öt-hat méterre van az épülettől, így nemegyszer kirándulást is szerveztem már az építkezéshez, megnéztem kívülről-belülről, jó nagyokat beszélgettem az éjjeliőrrel, sőt még az is előfordult, hogy építőkkel is találkoztam. A múlt év nyarán megkérdeztem az egyiktől: emberi számítás szerint mikorra készülnek el? A válasz röviden, tömören hangzott: „Ez nem az én asztalom, uram. Kérdezze meg a központtól”. Elfogadtam a lamdcsál, irány a központ, ahol ugyancsak röviden közölték, hogy nincs ok aggodalomra, röui- desen elkészülnek. Hónapot, napot ugyan nem említettek, de optimizmussal annál inkább szolgáltak. Másnap minden kezdődött elölről: kimentem az erkélyre, egy hétre rá újabb beszélgetés az éjjeliőrrel, és természetesen nem maradtak el a kirándulások sem, igy majdnem mind az 5—10 építőmunkással személyes ismeretséget kötöttem. E jó barátság erősítése csak akkor szünetelt, ha heteken át egy árva lelket sem láttam az építkezésen. Így maradt ismét az erkély, az éjjeliőr, meg a központtól előlegezett optimizmus. Teltek-múltak a hetek, hónapok és közben többször is eszembe jutott, eszembe juttatták az építkezést. Többek között az a felhívás is, amelyet a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége adott ki közösen, amelyben óvoda-bölcsőde építéséhez kérik a megye üzemeinek, vállalatainak a segítségét. A megyei párlértekezleten is többen szóvá tették: kevés az óvodai, a bölcsődei férőhely, segíteni, változtatni kell rajta. Pártunk X. kongresszusán is feladatként szabták meg a dolgozó édesanyák élet- és munkakörülményeinek javítását, ezen belül is az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelését —, hogy csak néhányat említsek az emlékeztető tények, események közül Az egri óvoda építőit — ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetőségét — azonban „kemény kőből faragták”, mert az építkezés engedélyét 1965. februárjában adta ki a városi tanács építési osztálya, rá egy évre hozzá is fogtak a kivitelezéshez, s azóta öt éven át építik a bölcsődét. Jól tudjuk: öt esztendő nem nagy idő, közben nem is egyszer esett az eső, fújt a szél, volt karácsony, szilveszter, szabad szombat. De mindezeket a javukra írva is azt kell mondanunk: az építkezés megkezdése óta már emberek jártak a holdon, űrállomás kering a föld körül, elkészült a Metro, az Erzsé- bet-híd, az asszuáni gát. Ha nagy dolgokhoz kevés is tehát egy fél évtized, de mint a példák is bizonyítják: öt esztendő nem annyira kevés, hogy ne lehetne egy bölcsődét felépíteni. Legfeljebb úgy nem, azzal a szorgalommal, szervezettséggel, ahogyan az egri Hadnagy úti ovoda-bölcsöde épül. —*®Óür— Intézetünkben a kukorica-nemesítést és vetőmagelőállítást hatékonyan egészítik ki a hibrid kukoricákkal végzett agrotechnikai kísérletek. Ezek eredményei folyamatos segítséget nyújtanak az országos kukoricatermesztési eredmények fokozására irányuló munkához is. Ezt a törekvésünket kívánjuk megvalósítani, széles körű szaktanács- adással és a fajták propagálásával. Az idén például a közös gazdaságok 19 mar- tonvásári nemesítésű hibrid kukorica közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbeket. Az országban egyébként az idén 102 termelőszövetkezetben lesz az említett fajtákból bemutató. — Lesz-e Heves megyében fajtabemutató? — Igen. A Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére a komlói Május 1. Tsz-ben fajtaösszeál- Utó bemutatót rendezünk az ősszel, a kukorica-betakarítás előtt. Ott az intézetünk irányításával 20—23 hibridkukorica-fajtát vetettek el, főként a tájjellegnek megfelelő rövid tenyészidejű fajtákat. A termőképesség növelésére — Mik a kukoricanernesi- tés jelenlegi feladatai? — Közismert, hogy a kukorica meleg égövről származó növény. Ezért az éghajlati tényez;k határozzák meg termesztésének északi határait. A nemesítés jelenleg olyan fajták előállítására ' irányul, amelyek a mostaniaknál hidegtűrőbbek, és amelyekkel a kukoricatermesztés északi határai kiterjeszthetők lehetnek a későbbiek során Ezeket a fajtákat mó.r 6—8 fokos talaj- hőmérsékleten lehet vetni. Ezenkívül a termőképesség fokozására fontos a minőségre való nemesítés is, ami azt jelenti, hogy az új fajták sejtjei, életlanilag nagyobb mennyiségit fehérjét és olajat szintetizálnak. Továbbá fontos az új fajták előállításánál a betegségekkel való ellenállóképesség növelése is Ezeket a nemesítés; kísérleteket már megkezdtük intézetünkben. — A korszerű kukoricatermelésnek mik a távlati meghatározói? — A kinemesitett fajtákon kívül nagyon fontos az üzemszervezési körülmények meghatározása is. Elsősorban .egy adott tájon belül a fajták helyes megválasztása, a kukoricatermesztés komplex gépi technológiájának kidolgozása és elterjesztése. Mindez azonban csak a nemesítek, a géptervezők és a gyakorlati szakemberek összefogásával és koordinált munkájával érheti el célját — fejezte be nyilatkozatát dr. Baldaszti László. Mcntusz Károly A BNV mezőgazdasági gépei Á Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezetői szerdai együttes sajtótájékoztatójukon arról számoltak be, hogy igen jelentős terveket hajtanak végre a mezőgazdaság iparosítására, s első eredményeiket a BNV-xi is bemutatják. A BMG — Európában elsőként —, kialakította az uborkatermesztés korszerű gépét, amely tíz óra alatt két hektárnyi területről takarítja be a termést. Hasonló berendezést eddig csak Amerikában gyártottak: a magyar gép súlya az amerikainak csupán egyharmada, teljesítménye mégis nagyjából azonos; 30—60 ember munkáját helyettesíti, A próbasorozat már készül, jövőre pedig megkezdik a nagy sorozatú gyártást. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár elsősorban teljesen felszerelt állattartó telepek gyártásával teszi lényegesen könnyebbé a mezőgazdasági munkát. Most már sorozatban gyártják a sertés- és szarvasmarha-tenyésztő . telepek, pulykahizlalók, baromfinevelők gépeit, gépsorait. Egyre népszerűbbé válnak lucernaliszt készítő és takarmányszárító berendezéseik is. Formák az építészetben A mai lakóházak sok mindenben különböznek az egykori épületektől, de talán legjellemzőbb a szemlélőnek, hogy az épületek funkciómmá vészei egyben esztétikai hatást is keltenek. A mai építészet jellemző stílusjegyeit láthatjuk ezen az új szállodaépületen is. (MTI-foto — Balassa Ferenc) MmismGS ttU május 20,: csütörtök
