Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
A Heves megyei Könyvtár a pedagóg. szolgálatában Az igényéé pedagógusok állandóan figyelemmel kísérik a pedagógiai irodalom legújabb termékeit. Iskolai könyvtáraink, főleg a falusi iskolák könyvtárai azonban főleg anyagi okok miatt nem tarthatnak lépést a fejlődéssel, Állományuk jórészt elavult, sokszor a felsőbb szerveit különböző okokból ane- velőmupkát csak kevésbé szolgáló munkákat varrnak gg iskoláit nyakába- Nagyon szükség van tehát arra, hogy a központi könyvtárak, elsősorban a megyei könyvtárak segítsék a tájékozódni akaró nevelők munkáját. A pedagógiai munka meg- beesülése, segíteni akarása indította az egri Megyei Könyvtarat arra, hogy 1970 folyamán létrehozza a könyvtár pedagógiai szolgálatát. Vezetője dr. Sípos Istvánná. A pedagógiai szolgálat a megye nevelőinek önképzését, kutatási céljait is segíteni kívánja. A vidéki nevelők postán is megkaphatják a kért műveket. A Megyei Könyvtár vezetősége az oktató-nevelő munka segítésére az elmúlt óv során összeállította a könyvtár pedagógiai jellegű munkáinak alap jegyzékét. A feltáró munka alapján, amelyet Fekete Péterné és dr. Sípos Istvánná végeztek, létrejött a könyvtárban található pedagógiai munkák válogatott bibliográfiája. A gyűjtött anyagot a könyvtári füzetek 32. számaként Pedagógiai irodalom címen publikálták. A bibliográfia szerkezetében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a közművelődési könyvtárak " • giai állómánycsopoi «alakítására tett' ja követi. Az anyagot nyolc fejezetre bontották- Az első fejezetben az alapvető Iskolai dokumentumok, rendtartás, tanterv, program kerültek. A második fejezetben találhatók a különféle pedagógiai bibliográfiák. A harmadik fejezet a pedagógiai pszichológia és a pedagógia határtudományai körében ad eligazítást. A negyedik rész a neveléselmélet és a didaktika, míg az ötödik az alsó- tagozati oktatás irodalmát adja. A legterjedelmesebb a hatodik fejezet, ahol az egyes szaktárgyak tanítása módszertani irodalmát kapjuk. A hetedik részben az iskolai egészségügyről, a gyermek- gondozásról, az óvodai nevelésről és a pályaválasztásról szóló munkákat találhatjuk. Az utolsó fejezetben a neveléstörténet irodalmát olvashatjuk. A munka célja, hogy a könyvtár állományára épülve tájékoztassák a megye nevelőit a korszerű nevelésta- ni, didaktikai, módszertani és neveléstörténeti munkákról. A jegyzék szerkesztésénél a nevelői gyakorlattal való összefüggések kidomborítására törekedtek. A könyvek egy része kölcsünözheJubiláló iskola Gyöngyösön Fél évBscrcad a közművelődés szolgálatában Áü idén zárják a Gyöngyösi II. sz. Általános Iskolában az ötvenedik tanévet. Ezt a fö évszázadot az általános műveltség terjesztésében a most jubiláló iskola mint az előd polgári fiúiskola jogutóda érte el. Az ötvenedik évfordulót emlékezetessé igyekszik tenni most az iskola vezetősége. Ahogy Sasvári János igazgató elmondta; a tantestület tagjai kutatómunkát is Végeztek, hogy ö&szegyűjt- hessék az öt évtized még feltelhető emlékeit. Ennek az erőfeszítésnek az eredményeként állt östae az iskola története. 1921-ben hívták életre Gyöngyösön a polgári fiúiskolát. Akkor még a gimnázium fogadta be az első osztály 5ö nyilvános tanulóját, akik mellett kilenc magántanuló is kérte a felvételét. Az iskola vezetését a gimnázium akkori igazgatója, Erdős Tivadar látta el. Az első osztályból 48-an fejezték be tanulmányaikat, közülük még több mint húszán ma is élnék. A fordulópontot 1923 hozta meg. Ekkor költözött apolr i a mostani II. sz. isko- épületébe. Ez a régi objektum valamikor, éppen kétszáz évvel korábban, ispotály és szegényház céljaira jött létre Koháry István jóvoltából. A régi kórházra a szabadságharc második esztendejében, 1849-ben húztak emeletet. Később ide telepítették a járásbíróságot a kórház helyére. A régi épület alig tudott megfelelni új céljainak. Főként a tornaterem hiányzott nagyon- Még nehezebbé válOJÉÜ Wl. május 20., csütörtök tak a viszonyok 1925-ben, amikor a felsőfokú mezőgazdasági iskolát is ebbe az épületbe tették. A nehézségeken ismét csak a gimnázium tudott segíteni: helyet adott néhány osztálynak. A kezdeti években felmerült már egy új iskola megépítésének a gondolata. Mintegy hatszázezer pengő kellett volna a terv tnegvaló- sitásáhoe. Ennek tizedrészét a város a saját erejéből biztosította volna. Aztán a gazdasági válság elfújta a szép tervet. Később már csak annyit akartak a helyi hatóságok elérni, hogy az iskolára még egy emeletet építsenek, illetve az udvarában alakítsák ki a tornatermet. Az ehhez szükséges 80 ezer pengőt sem sikerült azonban sehonnan sem előteremteni. Jött aztán 1944. A harcok miatt október 26-án bezárták az iskolát. Csak a következő év március 16-án nyílt meg ismét, de akkor ideiglenesen a mostani III. sz. iskolában, mivel a régi épületet más célra vették igénybe. Az államosításkor a polgári fiúiskola helyét az általános iskola töltötte be. Amely tíz évvel ezelőtt felvette Dózsa György nevét. A kutatás eredményéként megállapítható, hogy a jogelőd iskolában 1342 tanuló, a mostani általános iskolában pedig 1478 tanuló végzett, illetve a dolgozók tagozatán még további 642. Köztük Kabdebó Lóránt és dr. Boldás Béla kandidátus, dr. Bánk József váci püspök, dr. Fátzay József egyetemi tanár, Gulyás János, a vasutas szakszervezet főtitkára és Kékesdi Gyula újságíró is ennek az iskolának volt a tanulója egykor. A jubileumi ünnepségeket május 29-én és 30-án tartják, Ekkor helyezik el az iskola falán az emléktáblát is. tő. A kézikönyvek, lexikonok, folyóiratok a könyvtár olvasóiban használhatók. A hasznos kiadványt szerzői névmutató ég címmutató egészíti ki. Az ismertetett katalógus lapozgatása újabb gondolat©' kát szül az olvasóban. Felvetődik az, hogy a pedagógiai irodalom feltárása és ismertetése könyvtárainkra még sok megoldandó feladatot ró. Van még feladata az egri Megyei Könyvtárnak is, Szép dolog lenne például a helyi régi pedagógiai írók munkáinak összegyűjtése, a régi helyi pedagógiai folyó' iratok feltárása. Gondolni lehetne egy-egy pedagógiai szakíró munkásságának bibliográfiái összeállítására is, Gondolok itt a közelmúltban elhunyt Kovát» Vendel, a ma is élő Somos Lajos munkássága feltárására, s még sorolhatnám a példákat tovább. Szecska Károly Az új magyar zene hónapja a rádióban SZOKATLANUL nagy vállalkozásba fogott a Magyar Rádió: 1971. májusának minden napján kiemelkedő helyet biztosít műsorában az új magyar zene alkotásainak. Színpadi zenéket, szimfonikus műveket, kamarazenei alkotásokat és szólódarabokat sugároz a Kossuth-, a Petőfi- és az URH-adó, szűkebb-bővebb válogatásolt és szerzői estek keretében. Igaz, a rádió mindig rendszeresen és bőségesen áldoz időt és teret az új magyar zene ügyének. Csakhogy az ünnepi alkalom reflektor- fénybe állítja az egyes alkotásokat és ezen túl: zeneszerzésünk egészét. A rádió amúgy ig a legbőkezűbb mecénás és a legodaadóbb pártoló; az 1945 óta készült kompozíciók legnagyobb részét ő rendelte meg és ő vállalta bemutatásukat. Most. hogy ünnepi sorozatának segítségével mindannyian felidézhetjük — Révész László szerkesztésében — huszonöt esztendő alkotói eredményeit, figyelemmel kísérhetjük zenénk fejlődését, Teljességre persze megközelítőleg sem vállalkozhat az Pótló foglalkozás az általános iskolákban Néhány évvel ezelőtt kísérleti jelleggel vezették be a pótló foglalkozást égy-két általános iskolában, s a kedvező tapasztalatok alapján már több mint ötven tanintézetben rendszeresít- tettek hasonló foglalkozásokat. Az idén tovább szélesedik a kör . A kezdeményezés lényege, hogy megelőzzék a bukásokat, b ezzel csökkentsék a nyári javítóvizsgák számát. A pótló foglalkozás első fázisa tulajdonképpen a tanév végi ismétlések éppen most esedékes időszaka. Ebben a periódusban azokkal a tanulókkal, akik valamelyik tárgyból elégtelenre állnak, a pedagógusok intenzívebben foglalkoznak, hogy elkerüljék a bukást. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor abból az 1—2 tárgyból, amiből elégtelenre állnak, az osztályozó értekezleten nem zárják le a jegyeiket. Ezek a diákok a tanév befejezését követően 11 munkanapon pótló foglalkozáson vesznek részt, ami az általános iskola bármely osztályában szervezhető. A foglalkozást az a pedagógus vezeti, akinek a tantárgyából megbuknának, mivel 6 ismeri legjobban hiányosságaikat. A 11 nap elteltével állapítják meg abból az egy vagy két tantárgyból a végleges érdemjegyet. Természetesen az a tanuló, aki nem érte el a tantervi követelményeket — a rendtartás előlré- sa szerint — augusztusban köteles javítóvizsgát tenni. A kezdeményezés különösen jelentős a fizikai dolgozók tanulmányilag hátrányos helyzetű gyerekei szempontjából. XIV. — Legfeljebb alközpontja — jegyezte meg morcosán és kioktatóan Fleurot. Bosszantotta Jannot magabiztossága. Marokai együtt ők aztán igazán kényszerültek jól megtanulná, hogy ez az üzlethálózat, melynek felgöngyölítésén már hónapok óta az Interpol harminc és az érintett országok több száz nyomozója dolgozik, nem pancserok gyülekezete. — Panzecát lekörnyeztet- te? — kérdezte kissé gúnyosan, mint a tanár a túlbuzgó stréber diákot, aki betéve fújja a logaritmustáblázatot, ám zavarba jön az egyszerű alapműveleteknél. — Még nem! Illetve még nem érkezett meg Párizsból... — válaszolta zavartan Jannot. Fleurot kárörvendően elmosolyodott. — No lám, jól tippelt.,. Hiába, azok az alapműveletek. Nem lehet eléggé gyakorolni őket. — Hisz egy hete lóg már a fickón Jannot — jegyezte meg epésen. 13. Antonio Amporeale Milano Calvairate negyedében lakott. 1947-ben, mint nem kívánatos amerikai állampolgárt New Yorkból szülőhazájába — Szicíliába — telepítették vissza. New Yorkban a „Lucky” vagyis a „mázlis” Luciano gengjének egyik családjához tartozott. Ahogyan Itáliába visszatérve, 1950-től, Luciano kezdte megszervezni olasz családjait, Amporeale, mint régi szakember, a kábítószer-kereskedelemben kapott munkát és Milánóba költözött. Névleg a doktor Berti vezette kemikália cég gondnokaként szerepelt és elsődleges feladata volt, hogy a Mari- vione villanegyedben egy meglehetősen elhagyatott utünnepi hónap: a nagyon bőséges termés válogatásra kényszerítette a szerkesztőket. S mivel elsősorban az elmúlt huszonöt esztendő alkotásait igyekeznek bemutatni, természetesen hiányoznak a programból klasszikussá vált nagy mestereink alkotásai — s jószerivel a legfiatalabb zeneszerző nemzedék képviselői is. Bemutatóra, első előadásra sem vállalkozik ez a hónap, sokkal inkább történeti áttekintésre, sűrítésro törekszik. E2 A FELÉPÍTÉS érdekes megfigyelésekre ad módot. Amint sorban megszólalnak a művek, kiderül, hogy a napi koncertélet, az új meg új bemutatók igényei mennyi értéket hagytak veszendőbe menni. Űj- donságvágyunkban ugyanis hajlamosak vagyunk arra, hogy a legfrissebb bemutatónak tapsoK a elfeledkezzünk a tegnapi, tegnapelőt- ti sikerekről. Természetes, hogy az utóbbi tíz-tizenöt esztendő termése szabadabb tájékozódásról vall, hogy a művek legnagyobb részében örvendetesen kapcsolódik és ötvöződik a magyar nemzeti hangvétel az európai közös nyelvvel. De külön érdekessége a rádiós zenei hónapnak az összehasonlítás alkalma: a kezdet, az indulás felidézése. Szokásunk, hogy a felszabadulás utáni zeneszerzésről szólva két korszakot különböztetünk meg: 1945— 55-ig és 1955-tól napjainkig. A megkülönböztetés nem csupán arra utal, hogy az alkotók a második periódusban természetszerűen kapcsolódtak be korunk áramlataiba úgy, hogy közben már nem érezték nyomasztóan Bartók szellemi örökségét: önállóan is megállhat tak a lábukon. A korszakváltás sajátos generációs váltással is együtt járt: megszólalt az az új zeneszerző-nemzedék, amely tanulmányi évei alatt, vagy közvetlenül utána bekapcsolódott a nemzetközi vérkeca végén levő és az elhanyagolt park fáinak sűrű lombjai alá rejtett villa nyugalmára ügyeljen. Ebben a Marivione-i csendes villában működött dr. Berti üzeme, az a vegyészlaboratóriumnak berendezett alagsori rész, ahol Arturo Vitramo gyógyszerész szorgoskodott nagy titokban. Azon az emlékezetes estén dr. Berti Maria Belloni hűségpróbáját is ebben a villában ejtette meg, amikor is az Amporeale megmérgezte egyik „titkárnője” holttestét Belloni kisasszonnyal fedeztette fel. Amporeale kitűnően ismerte Milánót. Fürge Fiat autójával naponta rendszeres időben haladt át a belvároson. Körbejárta a forgalmas utcákat. Meg-megállt és ilyenkor kiszállt a kocsijából. Vagy a kirakatokat nézte, vagy be is ment a kiválasztott üzletbe. így figyelte, nem követik-e? Ébersége sosem lankadt. Olyan volt, mint a mezei nyúl. Álmából is felriadt a közeledő veszedelem érzetére. Mérhetetlen óvatosságával, anélkül, hogy akárcsak tudott volna róla, a leggondosabb figyelést is meghiúsította. Mire Fleurot Milánóba érkezett, a helyi rendőrségnek annyit már sikerült megállapítania, hogy Amporealénak meglehetősen kétes foglalkozása van és kocsijával naponta kétszer áthalad a városon, az előkelő Marivione negyedbe, de hogy hová, kihez meg}', azt hosszú ideig Milánó legügyesebb detek- tívjeinek sem sikerült kideríteniük. Autóját ugyanis a gyéren beépített negyed egy bozótos grundjának szélén ringésbe, megismerte a huszadik század zenetörténeti előzményeit és merített eredményeikből. Szabadon kísérletezhetett, s közben nenj kellett saját „hagyományaitól” megszabadulnia. Ez a seregszemle mintha arról győzné meg a hallgatót, hogy az cselekedett helyesen, aki nem akart kiszakadni saját öntörvényű pályájának sodrából. De as ellenkezőre is találhatunk példát; néha épp a mindig felfrissülésre kész rugalmasság érdemel elismerést A hallgatónak pedig módosítania kell ítéleteit: huszonöt év távlatából nézte másképp alakul az értékek rendje. Legújabb alkotásaink sikere ts az előző generáció erőfeszítését dicsért. S ha egymás mellett szerepel a két korosztály, vagya két korszak művészete, nem egészen biztos, hogy mindig a fiatal zeneszerző, vagy az utóbbi években komponált mű lesz a győztes a vetélkedésben. AZ Cj MAGYAR ZENE hónapjának eseményei természetszerűen olvadnak bele a rádió mindennapjaiba, műsorainak színességébe, A szerkesztő arról is gondoskodott, hogy a nagyobb érdeklődésre számító, a Kossuth- és Petőfi-adón sugárzott programok mellett teljesebb igényű műsorokat mutasson be az URH-adón. A hónap majdnem minden napján 19 óra 10-től 20 óra 20-ig szerzői esteket hallhatunk itt, s ezek a szerzői estek keresztmetszetszerüen mutatják be a legkiválóbb magyar zeneszerzők eredményeit. Metxner Mihály ügyesen irányított beszélgetései a komponistákkal felkeltik az érdeklődést az alkotók személye Iránt Is, t a hallgató figyelemmel várja megnyilyánulásaikat, A szerzői esteik egymás mellé sorakoztatták \ zeneszerzésünk legjelesebb egyéniségeit: élőket, holtaikat; idősebbeket, fiatalokat, hagyományokhoz ragaszkodókat, merészen kísérletezőiket. Mindannyian as új magyar zene stlláris sokoldalúságáról vallanak. (F. M.) hagyta és addig-addig sétálgatott a környéken, míg egy- szer csak valamelyik parikban eltűnt. Fleurot megérkezésének idején Amporeale úticéljának rejtélye már nem volt rejtély többé. Néhány nappal korábban ugyanis három, szerelmespáirnak álcázott nyomozóból álló csoportnak sikerült végre felderítenie, hogy Amporeale az úgynevezett Bánta vüte kapujánál tűnik el az őt figyelő nyomozók élőL A szemközti saroktelken épült házban, a kábítószer-ügyosztály nyomozóinak szerencséjére, egy városi tisztviselő lakott, aki megengedte, hogy a villa fölé emelkedő szecesszió« sarok torony cirádái «»úttal először hasznos célt szolgáljanak. A rendőrség igyekezett feltűnés nélkül egy te- leobjektíwel felszerelt fényképezőgépet elhelyezni a szűk toronyban. Sikerült, s mire Fleurot az Interpol milánói rezidensének Irodájába ért, az asztalon nemcsak a Bonta villában az elmúlt huszonnégy órában megfordult személyek fényképe hevert, hanem a párizsi központ azonosítási válaszai is. „Paolo Greco és Giacomo Scirrata mindketten kábítószer-csempészés miatt az Egyesült Államokban többször elítélve. 1950-ben kiutasítva. Antonio Amporeale a New York-i kikötőnegyedben ténykedő gengszter-rakott tagja. Többször gyanúsítva kábítószer-csempészé« miatt, de bizonyítékok hiányában minden esetben szabadlábra helyezve. Kiutasítva 1948-ban”. (Folytatjik)
