Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

Pirított borjúmáj ? r Ismerek egy főkönyvelőt, akit kitüntettek, s összesen csak hárman gratuláltak neki a csaknem kétezer em­bert foglalkoztató vállalat­nál. A miniszérlum kikül­dötte, aki átadta a kitünte­tést, a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság elnöke. A többiek — a fő­könyvelő szerencséjére — szemtől szembe mindeddig tartózkodtak a vélemény­nyilvánítástól. Vannak ese­tek ugyanis, amikor még az illemszabályok sem kény­szeríthetik a szokványos vi­selkedésre az embereket. Mindenki tudja, hogy újon­nan kitüntetettel találkozni és nem gratulálni, sértés. Es ezt a főkönyvelő sok száz kollegája, beosztottja mégiscsak megsértette. És hogy miért? Az embe­rek többsége békés termé­szetű, általában nem szo­kott kötekedni. A leghalvé- rűbbek vérnyomása is gyakran csillagászati ma­gasságokba szökik akkor, amikor megsértik őket. És mivel lehet egy sértésre vá­laszolni? Sértéssel. A sértés súlyossága a provokáció erejétől, s a provokált vér- mérsékletétől is függ. Bát­ran állíthatom, hogy a fő­könyvelő egészen jól meg­úszta még az ügyet. Igaz persze, hogy elsősorban nem ő tehet az ügyről. Kitünte­tést nálunk nem szokás viszautasítaíii. Kitüntetést örömmel illik fogadni, mert az a jó munka jutalma. És mert nálunk annyian dol­goznak jól, létezik annyi- fajta kitüntetés. Többek között többféle módon is kiváló dolgozó le­het az ember. Adhatja a vállalat, de adhatja a mi­nisztérium is. Főkönyve­lőnknek, aki egy nagy ven­déglátóipari vállalat veze­tőinek egyike, a Belkeres­kedelmi Minisztérium adta. Az illető kapott egy érmet, hozzá a kitüntetés viselésé­re jogosító igazolványt, s némi pénzt is. És milyenek az emberek: mindent iri­gyelnek tőle. Legfőképpen azonban az elismeréssel já­ró pénzjutalmat. Egyetlen ember sincs a vállalatnál, aki így beszélne: „Szegény főkönyvelő, Igazán ráfért ez a néhány darab ezres, úgy sem kapott egy fillér nye­reségrészesedést sem az idén...” Mert az a főkönyvelő, aki most a belkereskedelem ki­váló dolgozója lett, olyan vállalatnál főkönyvelő, amely az idén nem osztott egy fillér nyereségrészese­dést sem. Bizony, amikor ez úgy március végén kiderült, nem volt könnyű megértet­ni a dolgozókkal, miért tör­tént így.- A legtöbben azon­ban végül is megértették. Hiába dolgoztak ők szorgal­masan és lelkiismeretesen, pucolták gyorsan a krump­lit, mosolyogtak felszolgá­lásnál a vendégekre, mér­ték negyvenfokos kánikulá­ban is lankadatlanul a fagy­laltot, nem született nye­reség. Mert nyereség csak akkor van, ha a vállalatnál nemcsak dolgoznak, hanem gazdálkodnak is. Már csak ilyen újabban, úgy három- négy esztendeje az élet, végre ezt tudomásul kell venni, s ha másképpen nem, hát ilyen lecke árán. A íőkönyveLőt sem igen hibáztatták 'a dolgozók. Amúgy rendes ember, szor­galmas is, nem váltak be a számításai, ennyi az egész. Ö éppúgy ráfizetett, mint a vállalat valamennyi dolgo­zója, jövőre majd jobban számol. Megtalálja a mód­ját, hogy jusson is, marad­jon is, végtére is ez a dol­ga, azért főkönyvelő. A fő­könyvelőnek nem kell tud­ni jó halászlét készíteni, a főkönyvelőnek azt kell tud­nia, hogy hogyan lesz a jó halászléből, nyereség. A jó halászlét majd megcsinál­ják mások, akiienek ez a szakmájuk. Annál is in­kább, mert nálunk ma már minden szakmát megbe­csülnek. Akár a belkereske­delem kiváló dolgozója is lehet egy szakács, akinek a f őzt jéért messze földről él­zarándokolnak. Éppolyan kiváló dolgozó, mint egy fő­könyvelő, aki jól kiismeri magát a főkönyvekben, és a végén a nyereséget befi­zeti az államnak, a fenn­maradó részt pedig osztja, szétméri a dolgozóknak. Aztán kiderült, hogy az is lehet kiváló dolgozó fő­könyvelő, aki nem dolgo­zik kiválóan. Vagy egy fő­könyvelő dolgozhat kivá­lóan, ha nem is nyereséges a vállalat, amelynek egyik vezetője? És egyáltalán, mi a főkönyvelő dolga? És ho­gyan osztják a kitüntetése­ket? Érdemek, eredmények szerint, vagy csak úgy, ha jön egy ünnep, akkor a mi­nisztérium szétméri a ki­tüntetési keretet a vállala­tai között, s akinek sze­rencséje van, az hozzájut? A kitüntetés olyasmi, mint a pirított borjúmáj, amely ritkán szerepel az étlapon, s a pincérek érkezési sor­rendben mérik szét, amíg a konyhából ki nem szólnak, hogy elfogyott? Szóval ez a kitüntetés egyáltalán nem érte el a célját Nem arra serkent, hogy minél többen jól dol­gozzanak, hanem arra, hogy minél többen tegyenek fel furcsábbnál furcsább, de tulajdonképpen nagyon egy­szerű és logikus kérdéseket. Az egyik szakács egyéb­ként addig-addig töprengett ezen a furcsa kitüntetésen, hogy odakozmált egy nagy fazék töltöttkáposzta. A vállalatnál már sokan tud­ni vélik, legközelebb ő lesz a belkereskedelem kiváló dolgozója. Kísérlet felső fokon r Amikor dr. Krisztán György­iül, a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanárától, a mezőgazdasagi tudományok kandidátusától a muri Icája, kísérlete felől ér­deklődtem. azzal kezdte, hogy az intézet ilyen irányú tevé­kenységére hívta fel a fi­gyelmemet. Mintegy kifejez­ve, hogy komplex munkáról van szó, és ő tulajdonképpen csak az intézet kutatási bi­zottságának az elnöke. Ez a fajta szerénység na­gyon szimpatikus, de bizo­nyos mértékig elkendőzi a valóságot. Meglepően jó szőlőfajta A neve: Vitis Amurensis. Ebből következik, hogy ős­hazája az Amur környéke. Elég kalandos úton került el onnan Gyöngyösre, de min­den. romantika és bujkálás nélkül. A Mátra aljára Krisz­tin György hozta magával. Az amuri szőlő minőségi borvidéken való kipróbálásá­ra itt került sor először. Mit tud ez a szőlő? Olyan sok jó tulajdonsággal ren­delkezik, hogy nem is szabad mindent felsorolni, mert túlságosan szépnek tűnne a dicséret. Fagyálló, a pero- moszpórára nem érzékeny, nincs kitéve a rothadásnak és kiváló minőségű. Sommá­son: rendelkezik azokkal a jó tulajdonságokkal, amik­kel a driekt termők, de sem­mi mellékíz nem kapcsoló­dik hozzá, és minőségben a legjobb európai fajtákkal ve­tekszik. Arról volna szó, hogy csu­pán. meg kellett tálalni ezt a szólót és áthozni a Matra vi­dékére? Nem ilyen egyszerű átte­lepítési eljárásról kell be­szélni. Az amuri szőlő — Vi­tis Amurensis —. csupán az alapja a ma már ötfajta ke­resztezéssel megtalálható kultúrnövénynek. És nagyon sok évi munka, fáradság, ku­tatás van mögötte, i Ügy tűnik, most már csak . móló elterjesztéséi'« kell összefogni az erőket, hiszen adva van as ideális szőlőfaj­ta. Gyorsítani, de óvatosan Óvatosságra int dr. Krisz­tán György. Bizonyos mér­tékig ő is türelmetlen, mert szeretné, ha az amuri szőlő mielőbb befutná megérde­melt karrierjét, de ahhoz még türelem és további el­lenőrzés szükséges. Ugyanis lehet valami olyan, eddig még nem ismert tulajdonsá­ga a szőlőnek, ami idővel kibukkanhat. Tegyük fel: ér­zékenyen reagál valamilyen betegségre. Esetleg egy ed­dig nem is elterjedten je­lentkező kórra. Ezek szerint se vége, se hossza a kísérletezésnek? Tíz év kell a biztonságos minő­sítés kimondásához, amit az erre a célra létrehozott bi­zottság végez majd el. Ezt a tíz évet szeretnék lerövidíteni Gyöngyösön, ha lehetne. Már folyik a tár­gyalás a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdasággal. Ök hajlanak arra, hogy egy­két holdon termesszék ez amuri szőlőt. Vállalják a koc­kázatot. amit a siker végett elkerülni nem nagyon lehet. De ha az üzemi keretben fo­lyó termesztés igazolja a kí­sérletek eredményeit, akkor a dicsőség mindenért kárpó­tolja az állami gazdaságot. A királyleányka és a mag nélküli csemege öt új fajta szőlő kikísérle­tezése fűződik a gyöngyösi kandidátus nevéhez. Ezek közijl a legérdekesebb a mag nélküli csemege,' ami kurió­zumnak tűnik. Kimondottan a választék bővítését céloz­za. A királyleányka többet te­rem és karakterisztikusabb, mint „egyszerűbb” származá- elődje a — leányka. A ..ki­rály” is ezt jelzi a szölö.ue- vében. Terméséből már nyolcvanezer palack bort-ex­portált a Batebonfeoglarf Ál­lami Gazdaság. Ez a szőlő tehát „beérkezett”,azt mond­hatjuk rá. Nem csoda, ha ezekre a fajtákra büszke a kutató, ezeket érzi a legközelebb ál­lónak magához. Ugyanakkor ezek a szőlők bizonyítékai is annak, hogy újat kereső-szen­vedélyét jól hasznosíthatja, Kedvére kísérletezhet Büszkén, emlegette a be­szélgetésünk során dr. Krisz- ten György, hogy Gyöngyö­sön kedvére kísérletezhet. Három éve jött át ebbe az intézetbe, de azóta minden lehetőséget megkapott, a kol­légák támogatását is a ma­gáénak mondhatja. Hogy ez milyen nagy szó, arról rész­letesebben nem is kell be­szélni. Hiszen a hiúság, az irigység még a tudományos élet különböző területein is akadályozhat nagyon hasznos ötleteket a kibontakozásban. Az intézetnek itt szinte minden munkatársa részt vesz a kísérletekben. De a hallgatók közül is bevonják az érdeklődőket. Ennek ke­rete a tudományos diákköri munka. Tizenöt hallgató mé­lyül el a kutatás egyes sza­kaszaiba. és megfigyelései­ről, tapasztalatairól maga számol be akár a tanszéken, akár a záró dolgozatában. Esetleg még érdemjegyet is megajánl ezért a munkáért a tanár. A légkör tehát egységes az intézetben. Azt vallják, kí­sérletezni nemcsak joga. ha­nem kötelessége is ma a szakembernek, mert ez egy­ben állandó önképzést is ad. Ebben a szédületes fejlődést felmutató világunkban pe-Ji szüntelen önképzés nélki' nem tud lépést tartani sen’ a szakmájával, szakterületé­vel. Szüretelő kombájn Ha már a szőlészetről be­széltünk, el nem kerülhettük a gépesítés kérdését. A kény­szer az. ami a szőlőtermesz­tés komplex .fi^pesitésének A Énw I« if«»«# /> ivi ia/1 »» Nyolcvannégy kényelmes otthont nyújt « /J I JIMIh lll « 1,1* *'^'* ®## képünkön balra látható sorház, amely nem­csak az új lakástulajdonosok öröme, hanem mindazoknak, akik szeretik Egert. Rendel­tetésén túl ez az épület is fontos szerepet tölt be a Lenin út környékének szépítésében, a városkép átalakításában. Eger legújabb lakóépületét a napokban adták át a boldog lakástulajdonosoknak, de ugyanitt máris újabb sorházak alapozásához kezdtek hozzá. (Foto: Pilisy Elemér) Heves megyei kiállítók m BHV-n MEGYÉNK IPARA sem hiányzik majd az ideiBNV- ről: „szűkebb hazánk” ter­mékeit többen is reprezen­tálják a nemzetközi sereg­szemlén. Mint tajekoEödtunkr es át­tolómmal is találkozhatnak a vásár iránt érdeklődők az egri Finomszerelvénygyár- ral, aus Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT gyön­gyösi gyáregységével, a Mát- ravidéki Fémművekkel, hogy csak a nagyobbakat említ­sük. kifejlesztését parancsoióan előírja. A gyöngyösi kutató ezen a témán is sokat meditál. Mi­után hét nyelven olvas, a külföldi szakirodalmat rend­szeresen tanulmányozza és fordítja. Most a szüretelő gépről gyűjti össze a külföl­di tapasztalatokat. Mindössze három évvel ez­előtt jelent meg az első na­gyobb széria szüretelő kom­bájn az USA-ban. Az egyet­len ilyen gép tavaly került át Franciaországba. Ez már megfelel az iránta támasz­tott követelményeknek. És nálunk? Rövidesen ne­künk is meg kell vásárolni ezt a gépet. Ha ma még a középiskolásokkal, a honvéd­séggel és más módon tudjuk is valahogy biztosítani a szü­retet, holnap már a gépre kell ezt a munkát bíznunk. Tehát a huszonnegyedik órá­ban vagyunk. Ezt is hangoztatja dr. Kriszten György, nem rejt­ve véka alá a véleményét az ügyben döntésre jogosultak felelősségéről, Kísérlet és kísérlet Amikor beszélgetésünk ele­jén szerényen az intézet egé­szének tevékenységét hang­súlyozta a szőlőtermesztési tanszék vezetője, akkor tu­lajdonképpen a valósághoz ragaszkodott. Most és itt nem tudjuk még csak nagy foltokban sem felvázolni a felsőfokú technikum kereté­ben folyó ilyenirányú tevé­kenységet. A szőlőtermesztésen kívül a zöldségtermesztés is fi­gyelmük körébe esik. de szí­vesen vállalták, hogy a gyön­gyösi Mátra Kincse Tsz-nek elkészítik a távlati fejleszté­si tervét, a visontai Re­ménység Tsz-nek a talajvizs­gálatokat, a tatabányai és a Mátraalji Szénbányáknak a tápanyag-kísérleteket. És ezek csak kiragadott példák. Az összkép: az intézet kor­szerű módon él. dolgozik és neveli a szakembereket. Na­gyon megnyugtató dolog ez. CJ. Molnár Ferenc A gyöngyösi Izzóból már napokkal ezelőtt a főváros­ba küldték azt a gyógyszer- ipari gépsort, amely az ampullagyártásstól a gyógy­szer csomagolásáig vala­mennyi műveletet elvégez. A teljesítményére jellemző, hogy egyetlen óra alatt nem kevesebb, mint 15 ezer üve­get készít és tölt a kívánt orvossággal. Ennélfogva méltán számíthat széles kö­rű érdeklődésre. A gépvonal egyes egységeit egyébként már korábban is gyártották Gyöngyösön, de így komp­letten először szerepel nyil­vánosság előtt a berendezés. S amit még el kell monda­ni róla: természetesen most ás a világhírű TUNGSRAM emblémája alatt kap helyet a KGM csarnokában, s itt az IZZÖ legértékesebb, leg­látványosabb gépe lesz. Sírokból szerzett infor­mációnk szerint a Mátravi- déki Fémművek a Magyar Alumínium Tröszttel, ület- ve a Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalattal kö­zösen mutatja be 12—15 fé­le termékét. Az említett cé­gek ugyanis már régebbi partnerei a liszkóiaknaík, így voltaképpen közös vál­lalkozás, hogy a füzesabo­nyi palaokkupakok, a siro- ki fémpalackok, tubusok rendeltetési helyeikre kerül­jenek. Érdekesség, hogy nemcsak üres, hanem töl­tött, közvetlenül a fogyasz­tóhoz kerülő állapotban is láthatóak lesznek a külön­féle dobozok, tubusok, aero- solos palackok a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron. TÖBBI KÖZÖTT a BNV-n lesznek a Heves megyei Be­ruházási Vállalat által ko­rábban megvásárolt talál­mány, a PEVA elnevezésű, jelenleg Közép-Európában is az egyik legjobb megoldás­nak tartott térzsalurendszer elemei, a segítségükkel vég­zett korszerű lakásépítést bemutató prospektusok, le­írások, fényképek. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat 1. számú rózsa- szentmártoni telepéről ked­den indították útnak az utolsó szállítmányokat a he­lyi — egyre fejlődő — üzem termékeiből. Ahogyan meg­tudtuk: különféle műamyag- idomokBt, üvegszállal erő­sített polyester-tartályokat küldtek a BNV-re. Különö­sen a sértéstelepeken kitű­nően alkalmazható nagy­méretű silótartályolktól — mint újszerű megoldástól — várnak sikert. A Vörös Csillag Traktor­gyár egri gyáregysége a vállalat termékei között közvetve szerepel gyártmá­nyaival. A forgórakodó DUTRA, illetve a 3,5 köb­méteres DA jelű dumper kormányművel ugyanis Egerben készültek, hason­lóan több más — valószí­nűleg ugyancsak látható — dumper- és traktor-sebes­sége áltó jáhöz, futóművéhez. „Atlasz” nevű barokk szalongarnitúráját, illetve a neobarokk „Komód” csalá­dot viszi a vásárra az Ag- ria Bútorgyár. A vállalatot mind ismertebbé tevő stíl­bútorokat — mint értesül­tünk — a BNV 8. számú pavilonjában láthatjuk majd. A felsoroltakon kívül az idei BNV-n lesz a VILATI egri gyárának több termé­ke is, szerepel az Egri Há­ziipari Szövetkezet, s még néhány Heves megyei kiál­lító, akiknek munkáit, re­mekeit nyilván érdemes lesz megtekinteni. AZ említettekkel csak ízelítőt kívántunk nyújtani olvasóinknak a Budapesti Nemzetközi Vá­sár anyagából. Részletesebb beszámolónkat későbbi lap­számunkban közöljük. , Gv. Gy. Szövetkezeti sütőüzem épül Abasáron A domoszlói körzeti ÁFÉSZ-hez tartozó mátraal­ji községek kenyér- és pék­sütemény-ellátása nagy problémát jelent, A szövet­kezeti közgyűléseken a köz­ségek lakosai felvetették, hogy a szövetkezet sütő­üzem építésével oldja meg az ellátást. A napokban a szövetke­zet vezetői és a szakembe­rek felmérték a lehetősé­geket és elhatározták, hogy Abasáron a szövetkezeti fel­vásárlótelep átalakításával sütőüzemet építenek. Az építkezés több mint egy­millió forintba kerül, mely­hez a községek lakosainak támogatását is kéri a . szö- vefesaei Az üzem elkészítése sür­gős, hiszen a hat község több mint 11 ezer lakosá­nak naponta egyszer szál­lítanak kenyeret. Gyöngyös­ről. A terv elkészült es a megyei tanács illetékesei­nek nyilatkozata után azon­nal megkezdik az építkezé­seket, A szövetkezeti sütőüzem naponta 40—50 mázsa ke­nyeret és több ezer péksü­teményt készít. (szabó) 1911, tniMUtt 19,. szerda

Next

/
Thumbnails
Contents