Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Váratlan kritika A BÍRÁLAT MAGA NEM YARATLAK, *5t cuk­rán elhangzott már, csak a bírálón lepődünk meg. Ez- ? úttal ugyanis az amerikai tőkésvüág lapja, a Well Street <■ Journal kritizálja a Szabad Europa Rádiót Is az ugyan- < í; csak Münchenije:!, hasonló elvek alapján működő Sza- £ l badság Rádiót, amely kizárólag a Szovjetuniónak sugároz \ v műsort), méghozzá vezércikkben. 5 íj Ez meglepő, ezt csakugyan nem vártuk. A lapnak 5 > már a neve is vitatja, mit és kiket képvisel: a Wall > ? Streetet, New York tőzsdéjének és üzleti negyedének \ $ milliomosait, azokat, akik aztán, semmi pénzt nem saj- > I nálnak — legalábbis nem sajnáltak eddig — a kommu- > nlstaellenes harc bármely formájától. > a És most mégis sajnálják?! Legalábbis, a Szabad Európa Rádiótól sajnálják, pedighát az igazán kommu- nistaellenes intézmény. Am a Wall Street Journal keddi vezércikke helyteleníti hogy a washingtoni kormány ed­dig „bűjócskát játszott”, azzal a mesével akarta becsapni az amerikai népet hogy a SZER (és a Szabadság Rádió) „magánvállalat”, amely „közadakozásból” tartja fenn ma­gát: a legutóbbi szenátusi vizsgálatok azonban végleg leleplezték (amit a szocialista világban egyébként kez­detétől fogva tudtak és mondtak), hogy szó sincs magán- vállalatokról: a kormány titkosszolgálata, a CIA és a kormány több más szarve tartja fenn a Szabad Európa Rádiót, a kormány, azaz adófizetők pénzén. NODE MIÉRT FÄJ ez épp a Wall Street Journalnak? Kétségtelen, hogy a Wall Street emberei több adót fizet­nek, mint az egyszerű emberek, igaz, hogy mérhetetle­nül nagy is az a pénzösszeg, amelyből adójukat leró­ják. Jut is marad is, lényegesen több maiad mint amennyit elvisz az adó. Csakhogy a Wall Street ha fizet, kapni is akar vala­mit. Ha befektet, annak hasznát előbb utóbb viszont karja látni. Sokszorosan. Ha nem mondja is ki a Wall Street Journal, bírála­tából és elégedetlenségéből mégis kiderül: azért panasz­kodnak, mert rájöttek hogy rossz a befektetés. Harcolni a kommunizmus ellen és pénzt áldozni rá — azt igen! Vállalják! De úgy harcolni a kommunizmus ellen és úgy pénzt áldozni rá, hogy annak semmi eredménye: azt már megelégelték. Rájöttek tehát a Wall Streeten is, hogy a SZER fi­nanszírozása — kidobott pénz. A népi demokráciák jó ütemben fejlődnek, a SZER minden kártevő igyekezete ellenére. A propagandára fordított milliók nem használ­tak. MOST MAR CSAK a pontot kellene feltenni az 1-re. Az pedig a) a SZER és a Szabadság Rádió müncheni 1 működési engedélyének megvonását; b) minden anyagi támogatás megvonását, vagyis a két rádióállomás beszün­tetését jelentené. AAAAAAAAAA/VhAAAZVSZVWVAZv'XAAAAAAAAAAAAAZSAAAAAAA^^AAAAAAAAAAAAAA/ Heinemann Bukarestben Kedden délben I. Maurer miniszterelnök ebédet adott a hivatalos látogatáson Ro­mániában tartózkodó Gustav Heinemann, az NSZK «inőke tiszteletére, Az NSZK államelnöke ro­mániai látogatásának máso­dik napj» vacsorával és fo­gadássá! zárult, amelyet Ni- eolae Ceausesea román ál lamfő adott tiszteletére, * Walter Scheel külügymi­niszter kedden román kollé­gájával. Cmmeliu Manescu- val tárgyalt, a tárgyalásokon — amelyek a kiadott közle­mény szerint a szívélyesség és a kölcsönös megértés je­gyében folytak —, a két mi niszter áttekintette a kétol­dalú kapcsolatok állását és eszmecserét folytatott az idő­szerű nemzetközi kérdések közös érdeklődésre számot tartó vonatkozásairól. Trudeau kanadai miniszterelnök Moszkvában Háborús bűncselekmények Az amerikai imperialis­ták Vietnamban elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló VDK-bizottság meghívására öttagú nemzetközi delegáció érkezett Hanoiba. A küldöttséget Jóséin Ny- hamam a Vietnamot támo­gató norvég mozgalom alel- nöke, az Aktuell című lap főszerkesztője vezeti. A tanúvallomásokon ala­puló bizonyítékokat, amelye­ket a delegáció az amerikai­ak háborús bűncselekmé­nyeiről összegyűjt, felhasz­nálják majd a nemzetközi vizsgálóbizottság június 20- tól 23-ig Oslóban tartandó második ülésszakán. Nyugat-európai „tízek* Külügyminiszteri tanácskozás Párizsban \Az európai gazdasági kö­zösség hat. tagállama és a tagságért, folyamodó négy ország külügyminisztere ked­den Párizsban nemzetközi politikai kérdésekről tanács­kozott. Az értekezlet napirendjén három kérdés szerepelt: a közel-keleti helyzet, az eu­rópai biztonsági értekezlet kilátásai és a Földközi-ten­ger térségével kapcsolatos problémák. Ugyanezeket a témaköröket tekintették át a közös piaci külügyminiszte­rek múlt heti politikai egyez­tető tanácskozásán, s a mos­tani párizsi ülésszak tulaj­donképpen csak arra szolgál­tatott alkalmat, hogy a „ha­tok” közös álláspontjáról tá­jékoztassák a másik négy or­szág — Anglia, Írország, Nor­végia és Dánia — külügy­miniszterét A tájékoztatót Schumann, francia külügy­miniszter tartotta meg. — Mint az AFP és a Reuter je­lenti — széles körű nézet- azonosságot sikerült kialakí­tani. Külön foglalkoztak a „ti­zek” Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának tbiliszi beszédével. Az abban foglalt kezdeményezéseket „a jóakarat gesztusaként” érté­kelték, de az utóbbi időben szokásossá vált nyugati fenntartást megismételve hangsúlyozták, hogy „a jó­akarat bizonyítéka a berlini (értsd: nyugat-berlini) prob­léma megoldása”. Schumann, francia külügy­miniszter a keddi tanácsko­zás után megtartott sajtóér­tekezletén közölte, hogy a Közel-Kelet kérdésiében ki­alakított tízhataimi egyetér­tés három pontban foglalha­tó össze: 1. A jelenlegi közel-keleti helyzet a béke megteremté­sének rendkívüli alkalmát kínálja, azt meg kell ragad­ni. 2. Továbbra is a Biztonsá­gi Tanács 1967. november 22-i határozata alkotja az át­fogó rendezés alapját és ke­retét, a határozat minden ré­szét végre kell hajtani. 3. Bármilyen részleges vagy átmeneti megoldás lehetősé­gét sem szabad kizárni, vi­szont nem szabad öncélúnak sem tekinteni, hanem az ál­talános rendezés felé vezető lépésnek. A tíz ország legközelebbi külügyminiszteri szintű ta­lálkozóját október közepén Rómában tartják Pierre Elliott Trudeau (a képen balra, mellette a felesége), a szovjet meghívásra Moszk­vában tartózkodó kanadai miniszterelnök képünkön Alekszej Koszigin szovjet miniszter­elnökkel látható. A két kormányfő a Kremlben megkezdte hivatalos tárgyalásait. Alekszej Koságin szovjet miniszterelnök kedden beszé­det mondott azon az ebéden, amelyet a szovjet kormány adott a Moszkvában tartóz­kodó Trudeau kanadai mi­niszterelnök tiszteletére. Koszi gin hangoztatta, hogy az európai biztonsági érte­kezlet előkészítését meg kel­lene gyorsítani és a Szovjet­unió szeretné, ha ebben szá­míthatna Kanada együtt­működésére. — Kanadának meghatáro­zott érdekei vannak Euró­pában —, jelentette ki Ko­szigin —, ezért természetes, hogy érdeklődést tanúsít az összeurópai értekezlet kérdé­se iránt. A kontinens előtt az a feladat áll. hogy gyökeres fordulatot hajtson végre az enyhülés és a béke irányá­ba. A Szovjetunió és más szocialista országok, továb­bá Nyugat-Euröpa békesze­rető és realista gondolkodású erőinek jóvoltából a föld­részben jelenleg reménytel­jesebbé és kedvezőbbé vált a helyzet egy ilyen fordulat végrehajtásához. Az európai helyzettel ösz- szefüggésben — folytatta a szovjet miniszterelnök ■ manapság sok szó esik a fegyveres erők. a fegyverzet csökkentéséről. Egye orszá­gokban sok szó esik például a külföldi csapatok létszá­mának csökkentéséről. Ha a nyugat részéről készséget ta­núsítanának arra, hogy gya­korlati lépéseket tegyenek ebben az irányban, mi is megtennénk minden tőlünk telhetőt a megállapodás ér­dekében. Koszigin a továbbiakban hangoztatta, hogy a Szovjet­unió nyugtalanul figyeli az indokínai és közel-keleti helyzetet, s ragaszkodik ah­hoz a véleményéhez, hogy az agresszoroknak távozniuk kell a számukra idegen főid­ről. Ugyanakkor a Szovjet­unió támogatja a vietnami, faMmssjs tfíl. május 19* szerda Felére csökkenteni az amerikai csapatokat Európában A szenátus ma szavaz Mansfield szenátor javaslatáról A amerikai szenátus ked­den folytatta a vitát Mans­field szenátor törvényjavas­latáról, amely kötelezné a kormányt, hogy ez év vé­géig felére csökkentse az Európában állomásozó ame­rikai fegyveres erők létszá­mát A szenátus szerdán szavaz a Mansfield-javas­latról, ha csak nem lép he­lyébe valamelyik kompro­misszumos javaslat az ed­dig beterjesztett négy mó­dosító indítvány közül. Először Nelson demokra­ta párti szenátor módosító indítványa kerül szavazás­ra, amely sürgeti a Nixom- kormányt, hogy „a lehető leghamarabb” kezdjen tár­gyalásokat a Szovjetunióval az Európa középsó térségé­ben lévő fegyveres erők „kölcsönös és kiegyensúlyo­zott létszámcsökkentéséről”. A ko: .resszusi körökben meglehetősen általános az a vélemény, hogy a kormány gőzhenger-taktikájával szemben a Mansfield-ja­vas latnak nincs ugyan esé­lye a közvetlen sikerre, de a nagy tekintélynek örven­dő mom tanai szenátor tulaj­donképpen máris elérte fő célját: a figyelem közép­pontjába állította az USA idejétmúlt NATO-politiká- ját és rákényszerítette a kor­mányt, hogy érdeklődést mutasson a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagor­szágai által már korábban is javasolt tárgyalások iránt. Fred Harrte demokrata párti szenátor, aki a napok­ban tért haza kelet-európai látogató körútjáról, kedden egy tv-nyilakozatban kifej­tette: a Szovjetunió már korában is tárgyalásokat ja­vasolt kölcsönös csapatlét­szám-csökkentésről, de a Nixan-kormány eddig nem mutatott semmiféle érdek­lődést a tárgyalások iránt. A szenátor reményét fejez­te ki, hogy a kormány hir­telen támadt lelkesedése a Szovjetunióval való tárgya­lások iránt „túléli” a szená­tus szavazását Fred Harris kijelentette, bogy teljes mértékben támogatja a Mansfield-javaalatot, mert az fenntartja a nyomást a kormányra, a tárgyalások érdekében. Washingtoni politikai kö­rökben nagy feltűnést kel­tett a külügyminisztérium­nak az a szokatlan eljárá­sa, hogy már hétfőn, alig néhány órával Gromiko szovjet külügyminiszter és Beam moszkvai amarikai nagykövet találkozója után hivatalosan kommentálta a diplomáciai eszmecsere tar­talmát. Az amerikai kezde­ményezésre létrejött talál­kozó a State Department „haladást” sejtető megjegy­zéseivel kapcsolatban a New York Times kedden rámu­tat: amerikai kormánytiszt­viselők nem tagadják, hogy a szovjet—amerikai párbe­széd megkezdését a kölcsö­nös esapatlétszám-csökken- tésrői Nixon elnök a Mans- avaslat elgáncsolásá- ra szeretné felhasználni. laoszi és kambodzsai haza­fiak. valamint a közel-keleti államok politikai rendezési terveit, amelyek reális lehe­tőséget nyitnak a béke hely­reállítására az érintett térsé­gekben. A szovjet kormányfő meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Kana­da kapcsolataiban bizonyos haladás mutatkozik. A Szovjetunió a két oldalú együttműködés és a nemzet­közi együttműködés fejlesz­tésére törekszik, e e törek­vésekben ne konjunkturális meggondoláson, hanem hosz- szútávú érdekek figyelem­bevételével megoldani. Koszigin végezetül a két ország gazdasági és kereske­delmi együttműködésének, fejlesztésének lehetőségeiről beszélt, s állást foglalt a po­litikai kapcsolatok rendsze­ressé tétele mellett Trudeau kanadai minisz­terelnök válaszbeszédében kijelentette: szovjetunióbeli látogatása „történelmi jelen­tőségű Kanada számára, olyan esemény, amelyben ki­fejezésre jut a két kormány megfeszített munkája a konstruktív kölcsönös kap­csolatok alapjainak megte­remtése érdekében.” A továbbiakban kifejezte reményét, hogy nagy érdek­lődéssel néz a Szovjetunió­ban folytatandó tárgyalásai, valamint a két nagy északi szovjet városban teendő lá­togatása elé. Kijelentette, hogy — véle­ménye szerint a Szovjet­unió és Kanada egyformán szükségesnek tartja az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdítását, mint fontos lé­pést a nemzetközi béke meg­teremtése irányában. — Nem akarom azt a be­nyomást kelteni — fűzte hoz­zá —. hogy Kanada és a Szovjetunió között nincsenek nézeteltérések. Mindamellett ami kormányainkat illeti, sok célunk megegyezik, biz­tosítani akarjuk népeink szá­mára a háború nélküli vilá­got, amelyben a kormányok az embert szolgálják: az élet- színvonal emelését. Szadat elnökletével ma tartja alakuló ülését az arab kormány Az Arab Szocialista Unió újjászervezéséig Szadat el­nök kilenctagú ideiglenes bizottságra ruházta a főtit­kárság hatáskörét. A bizott­ság elnöke Szidki miniszter­ein ük-helyettes. Az ASZÚ kairói titkárá­vá Szajed Zaki Abdel-Ha- dit, az eddigi titkárhelyet­test nevezték ki. Az AJ Gumh úrija szerint a vizs­gálat megállapította, hogy az ASZÚ fővárosi bizottsá­gai rémhíreket terjesztettek. Eltek a rémhíreik az ed­digi titkártól — Abdel-Me- gid Faridtól — származtak, s ő kérte fel a kerületi tit­károkat a rémhírek terjesz­tésére. A kairói ASZU-bi- zottságok több titkárát és tagját őrizetbe vették. Csütörtökön Szadat elnök beszédet mond a nemzet­gyűlésben. Az új kormány szerdán tartja első ülését Szadat elnökletével. Moha­med Ahmzid, az elnökségi ügyek államminisztere be­jelentette, hogy az elnök — az állampolgárok kérésére — rövidesen látogatást tesz három kormányzóságban. A főügyészség elrendelte a rádió és a tv több veze­tőjének, köztük az „Arabok Hangja” című adás szer­kesztőjének letartóztatását. Az A1 Akhbar szerint Mo­hammed Mahar Hasszán főügyész szabadlábra he­lyeztetett több letartózta­tottat, miután a vizsgálat nem tárt fel rájuk nézve terhelő bizonyítékokat. Kairóban az elnöki palo­ta körül folytatódnak a Szadat elnököt támogató tömegtüntetések. A nAv kjtebögyartö üzem, gyöngyös ■Utensil belépéssel alkalmaz autóbuszvezetői lagMftTáaayal rendelkező motorszerelőt gyalus, marós, esztergályos szakmunkásokat Jelentkezni lehet az munkaügyi osztályán. üzem tervgazdasági és

Next

/
Thumbnails
Contents