Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Eger és a pedagógusképzés Egy pusztuló műemlék patika Már lassan-Iassaix hagyomány, hogy évente Egerben .fendczik a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek országos Szakmai Konferenciáit. Csütörtökön fejeződött be en- ínár a 10., s ínyben jubileu- Äii rendezvénysorozat. Bőnek tapasztalatairól, eredményeiről, s ennek kapcsán a pedagógusképzés új vonásairól, perspektivikus terveiről érdeklődtünk Miklós- t>ári Sándortól, a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző osztályának vezetőjétől. i — Miként értékeli a X.- szakmai konferenciát? S‘ — Mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban többet jelentett a korábbiaknál. Illusztrálnám ezt néhány szemléletes adalékkal: ^ 10 évvel ezelőtt rendezett Ólső konferencián mindösz- gze 13 dolgozattal, pályamunkával jelentkeztek a felsőoktatási intézmények hallatái; most 217 munkát bíráltak a szekcióvezetők. A számszerű ugrásnál sokkalta lényegesebb a minőségi fejlődés: a pályamunkák úgyszólván kivétel nélkül Bjánvonalasak voltak, íjnál- 16 kutatások eredményeit összegezték elsősorban tan- tárgypedagógias vonatkozás- hsa, . “ As eredmények. » 'kétségtelen siker nyilván- -való, hogy továbbfejlesztésre ösztönzi a rendező szerveket. Hallhatnánk valamit a minisztérium ezzel kapcsolatos terveiről, elképzeléseiből? •— A pedagógusjelöltek bábéra rendkívül jelentős — és sok vonatkozásban ki S—w használt —- szellemi tőkét jelent; nos, távlatilag e fel nem fedezett értékeket szeretnénk kamatoztatni. Szélesebb körűvé tesz- BZűk az elkövetkező szakmai konferenciákat, amolyan országos szellemi seregszemlévé, ahol mind szakmai, mind művészeti, mind eportvonatkozáfiban képes................................ B eszélgetés Miklósvári Sándor minisztériumi osztályvezetővel ségedk legjavát adhatják a fiatalok; egyszóval olyan rendezvénysorozattá, amelyre valóban felfigyel az egész ország. Azt hiszem az is természetes, hogy ezután is Egerben, a magyar pedagógusképzés metropolisában tartjuk ezeket a seregszemléket. — Nem lehetne a konferenciákat minden felső- oktatási intézmény vetélkedőjévé alakítani; más szóval: meghívni, megmozgatni a , pedagógusképző egyetemeket is? — Ennek elvi akadálya nincs, legfeljebb szemléleti. A minisztérium illetékesednek, nekem is az a véleményem, hogy rendkívül hasznos és gyümölcsöző lenne, ha az egyetemek is belépnének a körbe. — Az utóbbi időben jó néhány fórumon, nem is kevesen beszéltek a pedagógusképzés mindennapi gondjairól, a korszerűsítés igényéről. Távlatilag mi varható e téren? — Az együk legfontosabb tennivalónk a pedagógus- képzés számszerű növelése. Több matematikusra, tanítóra és óvónőre van szükség. Legsürgetőbb az utóbbi gond megoldása; ennek érdekében Budapesten levelező tagozatot indítunk. Az elkövetkező év ékben ismét gyarapszik a kisiskolások létszáma, felfelé ível a demográfiai hullám; emiatt az óvónőképzéshez hasonló módon. sürgős bővíteni a ta- nítőiképzést — Mindenki helyteleníti a képesítés nélküli nevelők alkalmazását, a gyakorlat mégis növekvő tendenciát mntai, s az oktatás forradalmának korszakában középiskolai szinten is gyenge képzettségű, fiatalok próbálkoznak kísérletezgetnek oktatni-nevelni. Ml ezzel kapcsolatban a minisztérium véleménye, meddig tartható ez a fura állapot? — Közel négyezer képesítés nélkülit tartunk számon. Annak ellenére, hogy semmiképp nem értünk egyet elvileg alkalmazásukkal, pillanatnyilag még szükség van rájuk. A pedagógusképzés számszerű mutatóinak növelése egyáltalán nem jelent megoldást, még a június elsejétől esedékes fizetésemelés sem. A megoldás kulcsa a helyi tanácsok körében keresendő; az új tanácstörvény lehetővé teszi számukra, hogy lényegesen javítsák a falusi pedagógusok élet- és munka- körülményeit. Ha a fiatalok lakást kapnak, ha nem élnék rosszabbul mint a falusi értelmiség többi rétege, akkor friss diplomával a kezükben nem mondanak búcsút a hivatásnak. Csak ilyen módon állítható meg a pedagóguspálya másik kóros jelensége: az elnőiesedés is. — A pedagógusképzés tartalmi fejlesztése terén milyen reformok várhatók? — Ma már alapvető követelmény, hogy lépést kell „tanítói szakembermodell”, fejlődésével, mindenkeppen tarthatatlan az úgynevezett '„tanítói szakemiber-modell”, amely feltételezi, hogy a pedagógus univerzális ember. A szakok megválasztásában a képessegekre szeretnénk alapozni, megszüntetjük a kényszer szakpárosításokat; egyetemi oktatásunkban pedig visszatérünk az egyszakos képzésre. A pedagógusok így valóban szakemberei lesznek munbaterü- letüknék, regisztrálni. tudnak minden újabb eredményt Korszerűsítjük, javítjuk az oktatás, a pedagógusképzés tárgyi feltételeit is: a Művelődésügyi Minisztérium a IV. ötéves tervben 25 millió forintot biztosít a tanító- és óvónőképző intézeteknek, a főiskoláiknak műszerbeszerzésre; pszichológiai—pedagógiai laboratóriumok létesülnék. Több helyen — így Egerben is — bekapcsoljuk a jelöltek felkészítésébe a zártláncú „házi” tévérendszert, amely tökéletes és minőségi óraelemzést, megfigyelési lehetőséget biztosít. (pécsi) Eger város történetének nem is csekély jelentőségű emléke volt a mai Széchenyi utca 14. számú épületben működött régi gyógyszertár. Szívesen keresték fél az egriek —, érdeklődéssel nézték a hozzánk vetődött idegenek —, ám ma már régóta zárt ajtó, üres kirakat saomorkodik az egykori patika előtt elhaladók felé Mi lehetett tehát itt a múlt —, és mit hoz a jövő? o o o A középkor folyamán az élet egyik legnagyobb veszedelme volt a pestis —, vagy amint akkor mondották: a „Keleti vész”. A XIV. században például olyan rettentő pusztítást okozott ez, hogy elvitte Európa akkori lakosságának egyharmadát, huszonöt millió embert Sajnos Magyarországon is hamarosan, a tatárjárás utáni időkben jelentkezett a szörnyű járvány. Később, a törökkel való állandó érintkezés folytán mégin- ká'bb, unos-umtalan nyakunkon volt ez a borzasztó rém —, minden században pusztított háromsaor-négyszer. És bizony még az 1700-as évek folyamán sem szűnt meg a veszedelem. Városunk, Eger pedig ugyancsak sokat szenvedett a pestistől. Erre mutat többek között Bercsényi kuruc generálisnak egy 1709. szeptemberében kelt levele, amelyet Rákóczi fejedelemhez intézett: „... az bizony rossz dolog, hogy a pestis bent van már Egerben, haza is kellett eresztenem az egri hadat Kivált a ráca hal, ki is űzték a vároe- bul...” Mindenesetre tény, hegy különösen 1710-ben nagyon sok áldozata volt nálunk a járványnak. Télékesy püspök ilyen körülmények között, a mind erősebben felmerülő szükségletek miatt ekkor alapította meg Eger XVIII. századi nagy gyógyszertárát, a jezsuiták kezelésében. (Ugyancsak erre a pestisre emlékeztet a Rókus- temetői kápolna is, amelyet éppen ennek a veszedelemnek a megszüntetéséért felajánlott fogadalomképpen XI. Pisciottát Polacoo távozása után nyolc nappal a hírhedt palermói Ucciardone börtönbe szállították át. Pis- ciotta még örült is és naívul azt hitte: felvirrad végre bosszújának napja. Bíróság elé állhat Palermóban, azt viszont nem tudta, hogy viterbói cellaszomszéd j anak éi- irtasított ajánlata az utolsó lehetőség volt életének megmentésére. Azt sem tudta, hogy a hírhedt és oly sok tragédiát megért Ucciardone Don Calo ellenőrzése alatt pjii Nemcsak a börtönőrök, de az igazgató is a maffia parancsára cselekszik... • — Az Ucciardone a szicíliai maffia egyeteme volt, és Luciano nagy hatalma sem tudta megakadályozni, hogy ‘á hagyományos maffia elleni harcában jelentős tromfnak számító Pisciotta elkerülje az Oimm Süt május 1&> vasáram oly sok maffiaieszámolás néma színhelyét, az Ucciardo- mét Don Calo diadalmaskodott. A kéllemetien fecsegő „tak- nyos”, aki akaratán kívül a hivatalos olasz uralkodókörök és a maffia megegyezése alapján vált unokafivére gyilkosává, végre a villalbai maffia dón hálójába került. Ide, az ordasok tanyájára vágyott- Viterbóbói a montelep- rei hegyek nem is oly rég még legendás hírű alkirálya. „Testvérei” között lehetett végire... de a fekete bárány, aki Viterbóban megszegte az omertát, ■ mégsem érte meg a palermói tárgyalás napját Hiába tett rendkívüli óvóintézkedéseket hiáiba készítette maga magának a kávét, negyvennyolc órával első vizsgálóbírói kihallgatása előtt szokása szerint megfőzte reggeli kávéját, amelybe egy kiskanálnyi vitamin- koncentratumot is tett Ezt a gyógyszert tüdőhántátanai miatt még a viterbói bötr- tönorvos írta fel számára. Bagót* pa&áea «aeog* leb hörpintette az italt és két perc múltán a börtöncella rücskös kövére rogyott De volt még annyi ereje, hogy a pcriccse melletti polcig vonszolja magát és egy bögre olívaolajat igyon. Azt hitte, az olaj kihánytatja gyomrából a mérget. A sztrichmim azonban erősebb volt A következő pillanatban pokoli kínok között rántotta a kőre az ideggörcs. Artikulát- lan üvöltése betöltötte az Ucciardone falait, ám maradék erejével fetrengve, bukdácsolva levergódött még a betegszobáig, ahol pontosan annak kezébe került ápolásra, aki gyógyszerébe a mérget belekeverte. Pisciotta haláltusája félóráig tartott. Száját őrjítő kínjaiban cafatokra tépte csattogó fogaival. „Bivalytermészete volt” — jegyezte meg a méregkeverő börtönorvos, amikor Pisciot- tát végül is egy iszonyatos utolsó üvöltéssel megszakasz- totta a merevgörcs. Sorsát a maffia parancsára gyilkoló orvos sem kerülte el. Még aznap este, ahogy a börtönből, szolgálata lejártával távozott, az Ucciardone mögötti sikátorban eldördülő tompa lövés némította el örökre... S hogy semmilyen módon se kerülhessen sor Palermóban a Giuliano- ügy bírósági tárgyalására, néhány nappal Pisciotta halála után a palermói rendőrkapitányságon hivatali szobájában, kávéja elfogyasztása után, váratlanul a gyomrához kapott Verdiani rendőrkapitány, az oly sok veszélyes titok tudója is. Mire a kórházba értek vele, már halott volt. Fleurot felügyelő palermói vizsgálódásainak; végiére ért. A kör bezárult és mintha a párkák nyisszantották volna el, tíz esztendővel ezelőtt az Ucciardonéhan megszakadt W -rí v.y^n JjQjjjjjjg y palermói ügyészség a „tettes ismeretien” felirattal irattárba rakta a Pisciotta-ügyet. Giuliano, Don Calo, Pisciotta és a többi kisebb-nagyobb rendű és rangú bandita és maffiafőnök az időik során meghalt. Casetti szerint Gen- co Russo mussomeli malomtulajdonos feltehetően a maffia jelenlegi feje, ám ő ártatlan a kábítószer-csempészésben vagy legalábbis semmit sem lehet reá bizonyítani. Fleurot, akár csak egy történelmi értekezés precíz szerzője, minden valamirevaló személyről, akinek 1943 óta fellelhető köze volt a maffiához, kartotékrendszert állított össze és a kis, kemény kártyalapokra időrendben írta rá az összes megtalált adatot Ezeket az adatokat rádiótávírón közölte az Interpol központjával, főnökével, Marc főfelügyelővel. Fleurot, ahogyan Marétól látta, a kartonokkal pasz- szianszot próbált játszani. Az íróasztalon maga elé terítette a lapokat és akárcsak valami főrangú hölgy a kártyát, százféle varációban próbálta egymás alá, fölé, mellé rakosgatni a kartonokat, remélve azt, hogy így hátha kijön valami összefüggés. Érdekes módon azon kapta magát, hogy szeme egyre gyakrabban akadt meg Bartolomeo Matranga nevén. Mat- rangáról azonban Casetti felügyelő sem tudott bővebb felvilágosítást adni. Mindösz- sze annyi hivatalos adat maradt meg a bűnügyi archívumban, ami azt igazolta, hogy 1949-ben, majd 51-ben több maffiagyilkosság gyanúja miatt nyomozott utána a rendőrség, ám elérni nem tudta, nyoma veszett. „Feltehetően külföldre távozott” — őzt írták annak idején az ügyében eljáró hatóságok Matranga aktájára. ___________________-^leé pítettek ax egri polgárok 1710—1714 között). A gyógyszertár megnyitása l'Uy-öan történt az eredetileg jezsuita rendházharv a mai Csiky Sándor — és Széchenyi utcáit sarkán. Ebben az idöbm» el is készül- hetett itt az akkor igen nagy összeget —: állítólag 2000 rajnai (rbénes) forintot igényéit, és az 1700-as években uralkodó barokk stílusnak megfelelő, szép bútorberendezés, játékos tagozatokkal, fent lendületes íves pár- kányzattal, - több helyen gazdagon aranyozott faragással. A „táraasztal” közepére a gyógyszertár-alapító Tele- kesy püspök festett címere került. Sajnos később — a sokkal kisebb helyiségek miatt — a művészi, tölgyfából készült állványokat meg kellett kisebbíteni, át kellett alakítani. Valamikor a patika gyógy- saeredónyei is értékesek voltak —, így például az ugyancsák püspöki címerrel ékesített holicsi fajanszedények —, sajnos azonban ezekből már alig maradt néhány darab és ezek is nagyobbrészt az ország különböző, távolabbi gyűjteményeiben bujkálnak... o o o 1773-ig volt a jezsuiták bi rtakáibam ez a patika, amely azután — mikor a rendet eltörölték — ideiglenesen az egyik visszamaradt jezsuita: Naisse Jakab gyógyszerész vezetése alá jutotf. Egy év múlva, 1774- ben Artner József világi gyógyszerész vette bérbe patikának, majd pedig nemsokára meg is vásárolta a Kamarától 4500 Ft-ért. Később azonban elkedvetlenedett és csakhamar el is tá>voaott Egerből... A következő években több gazdája lett az intézménynek, de 1795-től a nevezetes egri polgár: Spetz József tulajdona, aki 1802-ben vette meg a mai Széchenyi utca 16. számú épületet és gyógyszer- tárát is, oda költöztette ét. Nem sokáig volt azonban a patikának nyugalmas sorsa —, viszontagsága tovább tartott, és járt kézről kézre. A századfordulóig az említett helyen, a „Kaszinó” sarki földszintjén működött —, 1900-ban vitték át az immár „Magyar király” címmel felruházott gyógyszer- tárat a szomszédos „Harti- ház”-ba —, ahol ma is szo- morkodik... o o o Igen, ilyen érdekes — ée értékes — az egri „műemlék pattba”. Értékes pedig azért is, mert hasonlót az országban alig találunk: vidéken csupán az 1688-tÓl Székesfehérváron működő „Fekete Sas” gyógyszertár —, Sopronban pedig az 1724- ben alapított „Arany Sas” patika „egyenrangú” a mienkkel! Azonban — dacára az értéknek — gyógyszertárunk ma szomorú állapotban van. A bútorzat egy része az épület tatarozása idején megrongálódott, a faragvár nyok közül sok összetört és a gyógysaeredények közül, is — úgy látszik — sok hiányzik. Ezért mondtuk el a beméi ismertetést, — és ezért kérjük az illetékeseket: mentsék meg itt, aani még menthetői Heoeag Sándor Világhírű a paszabi szőttes Húsz éve alakúk a nyíregyházi Népművészeti te Háziipari Szövetkezet paszabi részlege. A 106 asszony és leány készíti itt a világhírű paszabi szőttest, a hagyományos fehér alapon piros-fekete díszítéssel. Természetesen ma már más alapú és díszítésű szőtteseket is készítenek, melyek a modern lakáskultúra szép díszei. (MTI foto — Balogh Lása*W Gazdag program a balatoni táborokban Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda balatoni igazgatósága gondosan felkészült az idei szezonra és gazdag változatos programmal várja táboraiban a hazai és külföldi fiatalok ezreit. A balatonföldvári nemzetközi üdülőtelepére már megérkeztek az első hazai kirándulók. akiket rövidesen külföldiek is követnek. A Ki- lián-telepen építik a közép- iskolások üdülőtáborát, Ba- latonszemesen, Siófokon, Badacsonyban pedig az ifjúsági kempingeket. Ezeken a helyeken a fiataloknak lehetőségük nyílik az olcsó üdülésire, a szórakozásra és sportolásra. ét Bedafnpföldvári aaaaefc. közi üdülőtelep külföldi es hazai vendégeit többek között a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó Zenekara és a kaposvári Latin- ca Művelődési Központ Somogy táncegyüttese szórakoztatja. A kaposvári fegyveres erők klubjának modem táncegyüttese június 11-tól minden péntek este fellép a balatonföldvári üdülőtelep szabadtéri színpadán. A kultúrteremben állandó kiállítást rendeznek. A tábor nemzetközi sportesemények színhelye is lesz. A hét valamennyi napján elindul az ^expressz koktél” hajó, amelyen tánczenekarok, népszerű szólisták szórakoztatják *
