Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 87. szám

I Diétás üzemi konyhákra lenne szgkségl Megelőzhető-e a cukorbetegség... ? Beszélgetés dr. Czirnei József kórházi főorvossal­A cukorbaj egyike a gya­kori betegségeknek. Lénye­gét az Új magyar lexikon a következőképpen foglalja össze: „A szervezet cukor­anyagcseréjének súlyos za­vara". Hazánkban ugyanúgy, mint sok európai és ameri­kai országban, a lakosság kö­zéi két százaléka szenved eb­ben a betegségben. További 2—3 százaléknál pedig kimu­tatható a rejtett cukorbeteg­ség. Tehát minden ötvene­dik ember cukorbeteg és még többen „jelöltjei” ennek a betegségnek. Az Egészség­ügy! Világszervezet az el­múlt évekhez hasonlóan, az idén is, áprilist egészségügyi hónappá nyilvánította, mely­nek központi témája most világviszonylatban is a cu­korbetegség. Ez alkalomból dr. Czimer Józseffel, az egri l. számú kórház belgyógyá­szati osztályának vezető fő­orvosával beszélgettünk • 50. évforduló — Miért tűzte napirendre a Egészségügyi Világszerve­zett a cukorbetegség ellem védekezést! — Mert éppen Ofcven évweí ezelőtt, 1921-ben Banting éa Best kanadai orvos kutatók felfedezték az inzulint. Meg­állapították, hogy ez az anyag megszünteti a cukor- betegség összes tüneteit Aa rngjiiiiirv felfedezéséért a ku­tatók Nobd-díjat kaptak. Az évforduló alkalmával az Egészségügyi Világszervezet április 7-én, az egészségügyi világnapon, a ^Cukorbajos te teljes értékű ember!“ jel­mondattal a cukorbetegség eilend védekezésre hívta fel öt világrész lakosságának fi­gyelmét. — Mi a cukorbetegség oka és mik a tünetei! — Az alapvető ok a szer­vezet cukoranyagcsere-egyen­súlyának felborulása. A cu­korbetegek — jó étvágyuk ellenére — rohamosan le­fogynak, nem ritka a 10—20 kilós fogyás sem. Ennek oka a nagyfokú cukorürítés, il­letve az inzulin hiánya. Jel­lemző a fáradékonyság, a szomorúság- és éhségérzet. A bőrön gyakran genyese- riések képződnek éa gyakori a viszketés is. — Az Inzulin, mtnt gyógy­szer, milyen szerepet tölt be a betegség gyógyításában! — Az inzulint a hasnyál­mirigy parányi, csak mik­roszkóppal látható sziget- sejtjei termelik. Ez az anyag a vérbe kerül, ahol hatásá­ra a vérben levő cukor a szervezet sejtjeiben kon­centrálódik és ott elég. Ez­által a sejtek energiaforrás­hoz jutnak. Ha szénhidrá­tot fogyasztunk, (a cukron kívül kenyeret, burgonyát, babot, borsót, lencsét stb.), akkor a cukor a bélből a májon át a vérbe jut, s a vércukor mennyisége emel­kedik. Ennek hatására foko­zódik az tozulinitermelés, a cukor egy része a vérből a sejtekbe jut, így átmeneti emelkedés után, megint süly- lyed a vércukor mennyisége. Az inzulin tehát gondosko­dik a vércukorszint állandó­ságáról. — Milyen szövődményei le­hetnek a cukorbetegség­nek! — A legsúlyosabb követ­kezményekkel az érrendszeri szövődmények járnak. Az elváltozások érhetik a na­gyobb ereket, vagy a hajszál­ereket A nagyobb ütőerek betegsége az érelmeszesedés. Gyakori a szívinfarktus, to­vábbá az alsó végtagok ér­szűkülete is. A hajszálerek megbetegedése a szem ideg- hártyáján érszűkületben, il­ban csak helyes felvilágosí­tással érhetjük eL — Vannak-e diétás üzemi konyhák megyénkben? — Sajnos, pillanatnyilag egyetlen olyan üzemi kony­ha sem található Heves me­gyében, ahol diétás ételeket lehetne kapni. Pedig az igény meglenne rá és indo­kolná is ezek létesítését a cukorbetegek magas száma. Mi már többször tettünk ja­vaslatot a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalátnál és a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat­nál ezeknek az üzemi kony­háknak létjogosultságára, in­tézkedés mégsem történt! Pedig a kórházak belgyógyá­szati osztályai vállalnak a szakmai támogatást, az út­mutatást. A gyermekkori cukorbetegség — Mennyire veszélyes a gyermekkori cukorbaj? — Sokkal súlyosabb, mint a felnőtteknél, de szerencsé­re számuk lényegesen keve­sebb. A cukorbeteg gyere­kek mindig kórházi ápolásra szorulnak. Éppen ezért fon­tos a szülők figyelmét fel­hívni a cukorbeteg gyerekek helyes pályaválasztására, mivel a veszélyeztetett szak­mákban — mint a gépkocsi- vezető, villanyszerelő, he­gesztő stb. nem dolgozhat­nak. — Egyáltalán megelőzhe­tő-e a cukorbetegség? — Igen. Mivel ez. a be­tegség örökletes, ezért fon­tos a házassági tanácsadás. Óvakodni kell a túlzott el­hízástól, ami oka lehet a ko­rai érrendszeri betegségek­nek. Eltek a betegségek hoz­zájárulnak a lappangó cu­korbetegség kialakulásához. És még egy, az újabb kuta­tások szerint bizonyos gyógy­szerek, például a Predniso­lon, vagy egyes vízelhajtó gyógyszerek túlzott fogyasz­tása is hozzájárulhat a cu­korbetegség kialakulásához. Ezeket tehát mind figyelem­be kell venni... — mondat­ta befejezésül de. Czimer József. Mentusz Károly NACYREDE, ahol a szövetkezet és a művelődési ház kenyeres pajtások TAVASZI HÉTKÖZNAP délelőtt. A művelődési ház­ban csend. Ilyenkor legfel­jebb az ízléssel berendezett, ötezer kötetes" könyvtárat háborgatja valaki. Az igaz­gató sincs itt, megyünk utána a most épülő, 200 személyes moziba. Modem vonalak, bepuco- latlan falak. Tágas előcsar­nok, mely átvisz a művelő­dési házba. — Az ország legszebb fa­lusi filmszínháza lesz — int körbe kezével Ur bán János igazgató. — Másfél milliót mi adtunk hozzá, a Szőlős­kert Termelőszövetkezet és a helyi tanács, egymillió forintból a megyei moziüze­mi vállalat rendezi be. Szé­lesvásznú, látja ott a he­lyét? Remélem, augusztus 20-án avatjuk. Erki János vb-titkár vár. bólint — Ígérik az építők, csak aztán állják szavukat! A művelődési ház igazga­tói irodájában ülünk le vé­gül beszélgetni, s mivel meglepett a szövetkezet mo­ziépítő kedve, igyekszem eb­ben a mederben tartani a szót Arra már volt példa, miként zárkózik el egy kö­zös gazdaság faluja kultu­rális életétől, hátha Nagy- réde ellentéte» jó példával szolgál? — Amtt m! adunk, 9® ezer forint, kevés lenne a művelődési ház munkájához — mondja Erki János. — S dicséretére legyen mond­va, a termelőszövetkezet igen sokat áldoz kulturális célokra a falunkban. Mást ne említsek: folyósítja az igazgató fizetését, közgyűlé­sei és brigádértekezletei után jelentős bért utal a ház egyszámlájára, minden év­ben több ezer forintot ad könyvek vásárlására, hogy frissüljön könyvtárunk anyaga, s számtalan eset­ben fedezte művészeti cso­portjaink utaztatásának költségeit. Bartha Imre bácsi kopog­tatja ránk az ablakot Be is térül, paksamétákkal a hóna alatt. Nyugdíjas, de a Sző­lőskert Termelőszövetkezet kézbesítőként foglalkoztatja, s így lett Imre bácsi a nagy- rédei vegyes kar feltámasz- tója. — Nagyon hiányzott már az együttlét, a közös nótá- zás, diskurálás, a szereplések izgalma, hát az igazgató mellé álltam. Tudtam én, ki volt hajdan dalos, meg ki­ben leledzik hajlandóság, s amikor ide-oda vittem a hi­vatalos papírokat, tíz per­cet az ügynek szenteltem. Három hét alatt 35 szövet­kezeti aszonyt, lányt, férfit verbuváltam. S lezajlott a bemutatkozás. Április ele­jén, a felszabadulási ünne­pen majdnem szétnyomták a kultúrházat, annyi nép jött meghallgatni bennünket MEGTUDTAM KÉSŐBB: a falu énekkarára szintén áldozni kíván a közös gaz­daság. Frecska János elnök nemrég jelentette be, hogy ruhát csináltatnak a dalo­soknak. Pompázzék egyönte­tű öltözékben valahány. Mondják, igen mozgalmas életet él a KISZ-szervezet, amelynek száznál több tag­ja van. Megnéztük klubju­kat nem messzire a műve­lődési háztól. Kívül kopot­tas, belül rendezett, csinos helyiség. Egy gazdátlan pe- dagóguslakásból alakították ki maguknak a fiatalok. Anyagot a szövetkezet biz­tosított, s az ifjúkommunis­ták: Balázs János, Bencsik László, Berényi József, to­vábbá tucatnyi lány adta hozzá a munkát. Előbbiek vakoltak, festettek, falika­rokat kovácsoltak, a szok­nyások meg a tisztaságra vigyáznak nyitás óta. XJrbán János, a művelődé­si ház igazgatója dicséri a fiatalokat. Mint mondja, a vele összehangolt program, a klubban lezajló sok össze­jövetel, előadás, • szombat— vasárnapi táncos est sokat használ;» hogy a Szőlőskert Tsz ne „öregedjék” meg. Nem is találni ilyesféle ten­denciát Nagyrédén. — Aki itt hagyott bennün­ket, mind megbánta eddig. Jönne vissza. Csakhogy most már válogatunk. Megnézzük, kit fogadunk magunk közé — húzza ki magát ebédnél az egyik brigádvezető. SZAVAIBÓL BONTAKO­ZIK KI annak körvonala, hogy a termelőszövetkezet szocialista brgádjai miként segítik elő a helyi népműve­lés munkáját, hatékonyságát. Nagyrédén a mozi, a műve­lődési ház, az ifjúsági klub látogatott. És ez a látoga­tottság a „szocialista brigád” címért indított versengésnek köszönhető jelentős hánya­dában. Eddig a benevezet^ 40 munkacsapatból 17 visel­heti a „szocialista brigád” kitüntető Címet, s ezek tag­jai erősítik a kultúrház szakköreit, járnak irodalmi estekre^ színházi előadások­ra, viszik haza a könyvtár köteteit. Voltak már opera- előadáson, a Déryné Színház hozta ki Rédére tavaly Do­nizetti művét, a Szerelmi ' bájitalt. Milyen sikerrel? Néhány fülbemászó dalla­mát hetekig fütyülték az utcán. Heves távoli zugaiban nyilván akad, aki azt mondja minderre: Könnyű nekik, van miből, tavaly is 98 forint volt egy tízórás munkanapra kifizetett sze­mélyi jövedelem a Szőlős- kertben. Idáig rendjén az érv. De aki így lamentál, tudja-e, hogy Rédén a szö­vetkezet 1500 tagjára fejen­ként alig két hold föld jut? Itt bizony rengeteget kell ókumlálni, bajlódni, hogy a legjövedelmezőbb növény kerüljön a földbe, s minden egyebet kitalálnak a veze­tők, csakhogy növekedjék a csoport vagyona. Többi között így jöttek arra, hogy jó munka és jó közérzet között szoros ösz- szefüggés van. S a jó köz­érzetet az anyagi haszonon kívül a kulturális javak táp­lálják leginkább. Erre bi­zonyság Nagyréde, ahol a Szőlőskert Termelőszövetke­zet és a művelődési ház ke­nyeres pajtások. Moldvay Győző OMmüm &21. április 11* vasárnap. Csurba István: Hét tonna dollár xix — És a Kaszinóban ki dol­gozik? — Senki. Még egyszer sem játszottunk. Csak néztük, de erre is elment annyi pénz, ajjaj. Ezt aztán végképp nem ér­ti a lány. — És ez a kocsi? — Béreljük. Hitelben la­kunk, hitelben élünk. Egy­két nap, és itt olyan botrány lesz... — És magát ez nem izgat­ja? — Engem nem. Én nem vesztek ezen semmit. Küld­tem haza néhány csomagot. És láttam a Riviérát. Mond­ja már, visszamegyek kultúr- otthon-igazgatónak. De Zima fél. Neki a karrierje forog kockán. Neki adták a pénzt, hogy rengeteg valutát ter­meljen. Dahát tudja, hogy van az, ami bevált otthon, a lottóra, az még egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz ide- kint is. Tudja milyen össze­gekbe megy itt a játék? És más a szisztéma. Bemegyünk a Kaszinóba, Luciánó remeg, mint a nyárfalevél. Mindig kitalál valamit. Most ez nem jött ki, most az nem jött isi. A pénz meg fogy. Most az­tán már ha akarna se tudna bemenni, mert hármónknak sincs már aranyi pénzünk, hogy a belépőt megváltsuk. Margit fel van háborod­— És akkor engem miéit hívtak ki? Szántódi elmosolyodik. — Nyaralni. Ennyi magá­nak is jár. — Köszönöm szépen.' A kocsi a szálloda felé kö­zeledik. Szántódi lassít és fi­gyelmezteti Margitot. — Én azonban nem mond­tam semmit. Az öreg kiad­ta az ukázt, hogy a csődöt az utolsó pillanatig titkolni kell. Az összekötőnek minden nap azt mondja, hogy nyertünk ezer dollárt, de majd egy­szerre küldjük haza... Megállnak a szálloda előtt. A londiner közeledik a ko­csi felé. Szántódi odafordul a lányhoz: — Van magánál valami ap­_________ J — Minek? — A hordárnak. — Hozza maga a csoma­got. Szántódi fölényes mosollyal hárítja el ezt a lehetőséget. — Hogy képzeli? Meglát­ná. s azonnal hazazavama. Bemennek a szállodába. Luciánó lakosztályában, a szállodában a bohóc és a ' lány már túlvannak a vi­szontlátás első örömem. Lu­ciánó Margit előtt térdel. — Hát, mesélj, mi újság otthon? — Levizsgáztam. Gazda­ságtanból négyest kaptam. Anatómiából ötöst. — Ö, te drága. Csakhogy itt vagy. És még? Renoválják a csárdát. — És még? A fiúkról nem hallottál? Nem züllött szét a társulat? — De, azt hiszem, most nem játszanak. Találkoztam a kis Darnógyüngyeivel meg Maxszal Pesten. — Felköltöztek? Hová? — Az ügetőre. Max segéd­hajtó lett és a kis Damó- gycxngyei a fogadója. Azt mondja, remekül élnek. — Tudtam... tudtam... — sopánkodik Luciánó, az­tán elkomorodik. — Pedig nemsokára me­gyünk haza. Ott leszek ál­lás nélkül. Nem kapok mű­ködési engedélyt. Meg kel­lett volna esküdni, és fü­tyülni erre az egész marha­Aztán ellágyul. — Szerelmem, csakhogy Itt vagy. Margit a kezébe fogja az arcát — Lefogytál Rossz a koszt? Luciámé csak legyint. — Nincs étvágyam. És ál­landóan. reprezentálni kelL Az öregnek az a rögeszmé­je, hogy titkon figyelnek bennünket Azért is nem mer utánpótlást kérni. Hamis je­lentéseket küld haza. Margit figyelmesen, hosz- szan nézi. Felötlik benne egy gondolat — Miért lettél te ilyen gyá­va? — Nem tudom. — Már nem hiszel magad­ban? — Már nem. — Nem hiányzik neked valami? — Micsoda? Margit hátradől az ágyon,, forrón suttogja a fülébe. — A gamma-tényező. Zima kopogtat az ajtón a szállodai folyosón. Az ajtó nem nyílik ki. Aztán végre Margit egy sebtében magá­ra kapott pongyolában ki­nyitja. Zima éppen csak hogy köszön neki, nagyon ideges. — Luciánó hol van? — Elment a Kaszinóba. — Hová? — A Kaszinóba. Kért tő­lem egy dollárt, kölcsön. Ez a bejelentés összezúzza Ziimát. — Fáradjon be, Zima elvtárs. Megkínálom egy kis hazaival. Zima beszédeleg. Most már ez az utolsó reménysége. — És gondolja? — Mi nők nem azért va­gyunk, hogy, gondolkoz­iW " A Kaszinó előcsarnokában történik az első erőpróba. Luciánó egy játékautoma­ta előtt áll. Kezében a note­sze, és figyeli a gépen most játszó hölgy munkáját. A nő idegesen dobálja a pénzt a gépbe és erőszakosan rán­gatja a kart. Eredménytelenül. Sok pénzt bedobál, aztán dühö­sen abbahagyja a játékot. Luciánó számok Vár. A nő még hátranéz el­mentében, hogy az utána kö­vetkezőnek hogyan sikerül. Luciánó azonban számítá­sai szerint előzékenyen ma­ga elé enged még egy fia­talembert, aki egy érmével kísérletezik. Luciánó éppen ezt várta. Gyorsan odaugrik, beledob­ja a pénzt, megtekeri a kal- lantyút. A gép az egész tar­talmát kiadja hatalmas csö­römpöléssel. A nő bosszúsan nézi. Luciánó tömködi a zsebé- 'be a pénzt. Indul a Kaszinó belső termeibe. A zsetonváltó ablaknál kis afférja támad, mert a ren­geteg aprópénzt nem szíve­sen fogadják eL A megszá- molása is sok időbe telik, végül csak sikerül. A tisztviselő közli az ered­ményt. — Ez ötszázhúsz frank, uram. Milyén címletekben parancsolja ? — Egyben. A tisztviselő kiad egy öt­száz frankos zsetont, és húsz frankot. Luciánó azt egy ele­gáns mozdulattal visszatólja. Indul beljebb. iái:::. (folytatjuk) letve a veseműködés csökke­nésében jelentkezik. F elvilágosítás, tanácsadás — Mennyi nyilvántartott cukorbeteg van Heves me­gyében? — Pillanatnyilag három­ezer nyilvántartott cukorbe­teget kezdünk Heves megyé­ben. Ezenkívül a nyilvántar­tásban nem szereplő, úgyne­vezett lappangó, tehát a még tökéletesen ki nem fejlődött cukorbetegek száma déri a hatezret Ez utóbbiaknál a betegség kezdeti stádiuma cukorterhelési próbákkal ki­mutatható. Heves megye há­rom városában — Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban — van rendszeres cukorbeteg­Am — 1. -5 rg.i li-Vi n« 81 ganoGzas • sornazaKM^ a- letve a rendelőintézetben. Ebben az évben azonban vár­ható, hogy a korábbi éviek­hez hasonlóan Egerben, a megyei rendelőintézetben is ismét helyet kap a cukorbe­teg-gondozó, amelyre nagy szükség lesz. — Hogyan kezelik a cukor­betegeket! \ — Minden betegnél a ke­zelés alapja a rendszeres di­éta. Megyénkben, mint ál­talában, ezzel a cukorbete­gek húsz százaléka egyen­súlyban tartható. A betegek többsége azonban állapotuk­tól függően gyógyszeres ke­zelést is igényel így a diéta betartása mellett szükségük van tablettákra, vagy inzu­linra. Az inzulint csak in­jekció formájában lehet ad­ni. Az étrendi kezelés, tehát a korszerű diéta lényege a szénhidrátok fogyasztásának korlátozása. Téves az a szem­lélet, bogy a cukorbetegek a napi saénhidrátfogyasztás helyett zsírfogyasztással pó­tolják a kalóriát A fő fd- adat az, hogy a megszokott étrenden bdül, az egyes éte­lek arányát kedvezően hatá­rozzák meg, elsősorban a fe­hérje tartalmú ételek — hús, tej, tojás, és egyéb tejter­mékek — javára. Ezt azon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents