Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 86. szám

Äss I. választókerület képviselőjelöltje: Pusztai Lászlóné Nemcsak az egriek — az utcabeliek, a munkahelyi W7" kollégák — hanem a megye más részein élőik, dolgozók számára is, régi ismerős Pasztái Liászlőné, hiszen hosszú évek óta tevékeny­kedik a szakszervezeti moz­galomban, s feladatainak | végzése közben sokfelé meg­fordul. Számos helyre elju­tott és mindenüvé magával vitte a főállásában. — az ál­lamépítészetnél, később pe­dig a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szere­lőipari Vállalatnál — meg- f szökött kötelességtudását, fe- ; lelősségérzetét, segítőkész | igyekezetét, amivel népsze­rűséget, megbecsülést szer­zett magának szüntelenül. Agilitása — veleszületett tulajdonsága. Olyan típusú asszony, akinek esze ágában sem volt a népszerűséget hajhászni, hanem minden megbízásának természetsze­rűen tett eleget, valamennyi jogos kérés teljesítését min­dig nyilvánvalónak tartotta! „Hivatalos^ munkahelyén vállalati könyvelőként, könyvterjesztőként, az szb kulturosa. üdültetés!, segélyei zési felelőseként csakúgy, mint a Vöröskeresztben, az IvlSZBT-ben, a szakmai szak- szervezet megyei bizottságá­ban vagy éppenséggel az eg­ri X. számú intézet iskola- vezetőségében. Számíthattak rá vezetői, munkatársai és ismerősei. Bizalommal lehettek iránta mindenkor a támasz nélküli, rászoruló ipari tanulók, a bajba jutott, gondokkal küz­dő idősebbek, egyaránt Kü­lönösen szeretettel foglalko­zott mindig a gyerekekkel, általában a fiatalokkal, s természetesen nőtársaival. A lányokat asszonyokat főleg azóta patronálja következe­tesebben. amióta az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók ! Szakszervezete Heves megyei Bizottságának, illetve az SZMT etoökségónék nőfe­lelőse, Amiért már hosszabb ideje harcol tüzesebben — bizo­nyos fokig most a saját sor­sában, életében is eredmény­ként mutatkozik, mert képvi­selőjelöltsége szintén a nők eddiginél nagyobb megbecsü­lését igazolja Méghozzá igen szembetűnően, hiszen most Pusztainé négy női képvise­lőjelöltünk egyike, a korábbi ciklusban pedig társai közül csupán ketten voltaik a par­lament tagjai. Már. tftHKc'z/Vr ie Tra’rwfít: in-. talmat, kitüntetést: az EVILL és az Építőipar kiváló dol­gozója, a szakszervezeti munka oklevelese. A legna­gyobb megtiszteltetés azon­ban kétségkívül akkor érte, amikor képviselőnek jelölték [városában, Egerben. A megyeszékhely alsó — a Kossuth utcától délre eső — körzetének jelöltjeként Indal majd az áprilisi or­szággyűlésá választásokon. Programja a Hazafias Nép­front irányelveinek, a párt X. kongresszusán hozott ha­tározatoknak a sikeres meg­valósítása, a várospolitikai elképzelések, a IV; ötéves tervben megjelölt feladatok megoldása. Lehetőségei szerint kíván osztozni a déli ipartelep gondjaiból, fejlesztéséből — nem feledkezve meg eközben természetesen a saját válla­latáról, az EVILL-ről sem — családi hagyományaihoz hí­ven pártfogolni akarja az egri sport ügyét, főleg pedig továbbra is képviselni sze­retné a megye lányainak, asszonyainak érdekeit. Nagy-nagy bizalmat ka­pott most — mondja, ismét­li ma is meghatottan a vál­lalati könyvelő és városi, megyei társadalmi munkás —, boldog lenne ha sikere lenne a választásokon és az elkövetkezendő években köz- megelégedésre beválthatná a hozzáfűzött reményeket..; f-Bl) Sok a fiatal jelölt Hagy fügédé n Választásra készül a falu Hagy fügédén, a közel két és fél ezer lakosú község­ben, miután befejeződtek a tanácstagi jelölő gyűlések, most a falu apraja-nagyja a választások előkészületeiben vesz részt. Mindenei írás­ban, névre szólóan kapja meg, hogy hol kell majd le­adni szavazatát április 25- én. A kis községben 32 vá­lasztókerület van, s ebből tizenegy helyen új tanács­tagot jelöltek a lakók. A jelölő gyűléseken az idén előretörtek a friss erők, a fiatalok. A 3-as körzetben például a 21 éves Bozsik Béla autószerelőt, a 20-as körzetben pedig a 23 éves Szökő Gábor tsz-gépszerelőt, a falu KISZ-titkárát jelöl­ték tanácstagnak. Ez a tény is bizonyítja, hogy a falu­ban bíznak a fiatalokban és az idősebb tanácstagok mellett őket is bevonják a közügyék intézésébe. Van­nak persze olyan jelöltek is, akik már többször voltak tanácstagok, mint Fritz Gusztáváé és Fazekas And- rásné. Mindkettőjüket most negyedszer jelölték tanács­tagnak. A községi tanácson Kis- Pál Antal vb-elnok a jelölő gyűléseké» jegyzőkönyvbe Kidolgozzák a nyugdíjasok foglalkoztatásának egységes rendszerét 40 000 nyugdíjasnak engedélyezték az évi hatezer forinton felüli keresetet Sok nyugdíjas kérésének eleget téve az utóbbi időben számos vállalat jelezte ága­zati minisztériumának, hogy nyugdíjasokat kíván alkal­mazni, s kérte, hogy az érin­tettek nyugdíjuk fenntartása mellett évi hatezer forinton felüli munikát is vállalhas­sanak. E kívánságokat össze­gyűjtve — a munkaerőhely­zetet is figyelembe véve —, a minisztériumok javasolták a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának, hogy egyes szakmai csoportok szá­mára engedélyezze a ked­vezményt. Így az idén cso­portosan újabb 15 000 nyug­díjas számára tették lehető­vé, hogy évi 6000 förint érté­kűnél több munkát vállalhas­son. így, a már korábban kiadott engedélyekkel együtt, a kedvezményt körülbelül 40 000 nyugdíjasra terjesztet­ték ki.; Többségük évente 12 000 forintért yállalbat munkát. A többletmunkához álta­lában azoknál járultak, illet­ve járulnak hozzá, akik a ja­vító-szolgáltató iparban, a kereskedelemben, a közleke­désben, az építőiparban, idénymunkáikra!, az egész­ségügyi, vagy az oktatási há­lózatban, továbbá mint fi­zikai munkások, az iparban akarnak elhelyezkedni. Sokan javasolták, hogy az említett kérdésben ne eseten­ként döntsenek, hanem ál­talánosan rendezzék a nyug­díjasok fogLalkozta tásának rendszerét; Mint a SZOT-ban elmondták, e kérdést napi­rendre tűzték. Olyan meg­oldást keresnek, amely a nép­gazdaság és személy szerint a nyugdíjasok számára is kedvező. Figyelembe kell venni, például, hogy nyug­díj-toartiatárának elérése után általában 100—120 ezer em­ber még néhány évig vál­lalatánál marad, s nagy vesz­teséget jelentene, ha e régi tapasztalt dolgozók egy ál­talános kedvezmény hatásá­ra egyik napról a másikra otthagynák munkahelyüket. Olyan módszert kell tehát keresni, amely ilyen feszült­ségeiktől megóvja a népgaz­daságot, illetve amely a korhatárt túllépők számára kedvező helyzetet teremt ar­ra az esetre, ha a népgazda­ság számára fontos területe­ken dolgoznál!; E munka fo­lyamatban van, s valószí­nűleg a negyedik ötéves tervidőszak közepe táján életbe léphet a nyugdíjasok foglalkoztatásának egységes rendszere. (MTI) foglalt észnevóteJeket tanul­mányozza. Sokféle igény, eddig meg nem oldott prob­léma merült fel a választók részéről, amelyeket miha­marabb szeretnének orvosol­ni. Sokan megemlítették, hogy mikor lesz már kultúr- ház Nagyfügeden? Lesz kul- túrház, mégpedig nem mesz- sze az új tanácstól, sőt mel­lette épül majd fel az új posta és a községi tűzoltó­szertár is. Jövőre törpe víz­müvet is kap a falu, mely­nek költségeihez a lakók társulás formájában hozzá­járulnak. A jelölő gyűlése­ken többen azt is felvetet­ték, hogy a Felszabadulás utcában, illetve a Marx ut­cában még mindig sok a belvíz. Az idén ezt is meg­oldja a községi tanács. Az út menti árkokba betoncsö­veket helyeznek el, s a ká­ros belvizet levezetik. Ugyancsak közös összefogás­sal és a termelőszövetkezet támogatásával rendezik a falu földútjait, amelyek na­gyon elhanyagolt állapot­ban vannak. Természetesen sok kérdés merült fel a hiá­nyos áruellátásra vonatko­zóan is. Különösen az új te­lep lakói emelték fel szavu­kat, hogy nincs élelmiszer­es iparcikkbolt a telepe«. így naponta hosszú utat kell megtenniük a falu központ­jában levő üzletig, hogy friss kenyérhez és egyéb közszükségleti cikkhez jus­sanak. Örömmel értesültünk arról, hogy a községi tanács tárgyalásokat kezdett a Ka- rácsond és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ igazgatóságával, amely határozatba foglalta, hogy rövidesen két üzletel épít a nagyfügedi új tele­pén. Így tehát várhatóan ez is megoldódik. A jelölő gyűléseken felve­tett problémák közül töb­bet máris eredményesen megoldott a községi tanács. Például hangszórót szerel­tek fel az új telepen a hír­közlés javítására, az egyre növekvő számú olaj kályha­tulajdonosok nem kis örö­mére pedig tüzelőolaj­tartály érkezett a községbe, amelyet hamarosan felállí­tanak majd és ezzel bizto- síják a falu lakóinak za­vartalan tüzelőolaj-ellátását Ennyit a Nagyfügeden felvetett kérdésekről. A falu lakói bíznak a tanácstag­jelöltekben, akik bizonyára érvényre juttatják majd a választók akaratát. (mentusz) Falusi pénzintézetek A takarékszövetkezetek az elmúlt években a falusi lakos­ság elismert és többségében jól működő pénzintézeteivé váltak. Tevékenységükkel hozzásegítették a lakosságot, hogy megtakarított pénzét előnyösen elhelyezhesse. Fon­tos szerepet töltenek be azzal is, hogy rendszeresen nyúj­tott kölcsönökkel támogatják a háztáji termelés fejleszté­sét, a tagság építkezéseit és más hasznos törekvéseit. Mű­ködésük jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg már a falusi lakos­ság több mint négymilliárd forintnyi megtakarított pén­zét kezelik és csaknem más­fél milliárd forint összegű kölcsönük van kinn tagjaik­nál. Néhány nappal ezelőtt is­meretessé váltak azok az új szabályozók, amelyek a ne­A párt határozott, a kormány cselekedett 44 óra kétmillió embernek Világítástechnikai újdonságok A közelmúltban építették újjá az Egyesült Izzó világítástechnikai állomását az Eötvös utcá­ban. A lámpamúzeumnak is beillő, korszerűen felszerelt állomáson a legmodernebb világítótestek, a fény- és színtechnikai berendezések használatának ismeretét szerez­hetik meg a szakemberek. Képünkön: érdekes a tükröző­dés a foncsorozott izzólámpák tükörfelületén. Az izzókat i, .1 gsórtfényű, világítótesteknél használják. foto —; Bérwes Tamás) 1966. november 28.—űeeember 5. között tanácskozott a párt IX. kongresszusa. Útmutatásai, határozatai világos, s nép­szerű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott országgyűlési és tanácsválasz­tásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóra váltá­sával. Cikksorozatunkkal arra a kérdés­re igyekszünk választ adni, hogy a párt útmutatásai, a kormány cselekede­tei nyomán mindennapi életünk néhány területén miként gyarapodtunk, hogyan jutottunk előbbre. Á IX. kongresszus határozata kimondta: „Vállalatonként, üzemenként az eddigi tel­jesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően. 1970 végéig fokozatosan az ösz- szes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresz- szus felkéri a kormányt és a szakszerveze­teket, hogy a munkaidő-csökkentés beveze­tésének részletes rendjét szabályozzák.” Népszerű, a dolgozók körében nagy vissz­hangra talált feladat volt ez: annyira nép­szerű, hogy lényegében egy évvel koráb­ban, 1989 végéig megvalósult, 1970-re már csak teljessé tétele maradt. A múlt év vé­gén több mint kétmillió ember élvezte a rövidebb, heti 44 órás, vagy annál is keve­sebb munkaidő előnyeit. A kormány határozata, a SZOT állás­foglalása, a Munkaügyi Minisztérium ren­delkezései egyaránt hangsúlyozták: a rövi­debb munkaidő bevezetése miatt sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan nyolc száza­lékkal kurtította meg a termelést szolgáló időalapot. A szervezettség növelésére, a mű­szaki fejlesztés meggyorsítására, az állóala­pok jobb kihasználására volt szükség ah­hoz — s ezekhez kötődve intézkedések re­gimentjére —, hogy a cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmenetileg lelassult, de egésze nem csökkent. A mun­kaidő-csökkentés megkezdése előtt, 1967-ben a szocialista iparban 1880 forint volt a fog- lalkoztátották átlagkeresete. 1970-ben. ez az összeg 2192 forintra emelkedett. Ezen belül a munkáskeresetek havi átlaga 1809 fo­rintról 2026-ra nőtt; a határozatnak ez a része sem maradt tehát írott malaszt. Több, mint kétmillió ember élvezi (pe- cás, családi kirándulás, forró ulticsaták, vagy éppen „fusi” — most ne firtassuk ki mivel tölti) a minden második heti szabad szombatot. De növekvő számban vannak, akiknek heti munkaideje a 44 óránál is kevesebb. A szocialista ipar összes fog­lalkoztatottjának 4,8 százaléka dolgozik 40— 41 órás munkaidőben.; a vegyiparban pél­dául már 32,8 százalékra rúg ez az arány, s ezen belül a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötna­pos a munkahete. Igaz, az országos kép elfed néhány helyi szeplőt. Előfordult, hogy a munkaidő-csök­kentést némelyik üzemben csupán a nor­mák szorosabbá tételével ellensúlyozták. Több helyen nőtt a túlórák száma, s meg­történt. hogy itt-ott a keresetek átmeneti­leg csökkentek. Bizonyos ágazatokban (így : például az élelmiszeriparban) az átlagosnál lassúbb, nehézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő bevezetése. Mindez arra figyel­meztetett és int ma is, hogy a kisebb mun­kaidő nagyobb szervezettséget, a munkafel­tételek és munkakörülmények gyorsabb ja­vítását követeli meg. A munkaidő napi egy ; órával való csökkentése ugyanis egy évre ; számítva összességében tízmilliárd forint értékű termékkel egyenlő. E hatalmas sum­mát kitevő árat rövidebb idő alatt előállí­tani csak folyamatos műszaki fejlesztéssel, korszerűbb munkaszervezéssel lehet. Jó dolog, hogy egyre több embernek nö­vekszik a szabad ideje. Ám a nyugodt pi­henéstől elválaszthatatlan — mert anya­gi alapjait, fedezetét az teremti meg —, hogy a heti 36—40—42—44 óra munkaidő a szó szoros értelmében munkával telt idő : legyen. , (M. O.) (Következik: ösztöndíjas mamák) gyedik ötéves terv éveiben a takarékszövetkezetekre érvé­nyesek.. Ezek egyikének elő­írása a szövetkezetek és szö­vetkezni szándékozók régi kívánságát teljesíti, amikor megszünteti a területi elha­tárolást. Tehát ezután nem­csak falun, hanem bármelyik városban alakítható takarék- szövetkezet. A feltételek szigorúak: a megalakításnál az adott helységben a lakosság számot­tevő részének belépési szán­dékát feltételezik. Tízezer la­koson aluli településen akkor alakulhat takarékszövetkezet, ha a lakosságnak legalább 5 százaléka belép tagnak, s az induló részjegyalap összeg^ meghaladja a 100 ezer fo­rintot. Tíz-húszezer közötti lélekszám esetén a lakosság 4 százalékának részvétele és 300 ezer forint részjegyalap létrehozása, húsz-harminc- ezer közötti létszámnál pedig 3 százalékos belépési arány és legalább egymillió forin­tos induló részjegyalap szük­séges. A harmincezer lakoson felüli városokban egyedi»' el­bírálás alapján állapítják meg a feltételeket. A szabályozás fontos új eleme, hogy megszűnik a köl- csönalap áthelyezési lehető­sége; eddig ugyanis, ha egy takarékszövetkezetnél a ki­kölcsönözhető összeget saját tagsága nem vette maradék­talanul igénybe, akkor (meg­határozott feltételekkel és megszabott időre) átadhatta egy másik takarékszövetke­zetnek. Ennek megszűnése miatt, szükségessé válhat, hogy az induló új takarék- szövetkezetek kölcsönalapját meghatározott ideig az OTP egészítse ki a szükséges mér­tékűre s a korábbiaknál nem kedvezőtlenebb feltételek sze­rint. A takarékszövetkezetekre is kiterjesztik a nyereség­adót; nyereségük után — a szövetségeik fenntartására fordított rész kivételével — 20 százalék adót kell ezen­túl fizetniük. Egy párhuza- mos rendelkezés ugyanakkor a szövetkezeti önkormányzat erősödését segíti elő, amikor előírja, hogy az adózott nye­reségrész további felhaszná­lása felett most már kizáró­lag a szövetkezet közgyűlése dönt. S. I. Jtmliswfä MA/yVWy)A^^AíVWVVSAAÁ/WWVWW^V^AA^AVWWVVMA^^fvVVWáV^MAÁ(WWWWW^A^ ÄplSÜS 10»,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents