Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

Országgyűlés a számok tükrében Aa elmúlt eSdusfean 18 ülésszakot, összesen 42 fitest tartott ax országgyűlés, töb­bet, mint az azt megelőző «Másban. Huszonhat tör­vényjavaslatot tűztek napi­rendre és szentesítettek a képviselők egyhangú hatá­rozatával (összehasonlításul: 1953—58-ban 24, 1958—1962 között 21, az 1963—67-es ciklusban pedig 11 törvényt alkottak). Az elmúlt négy esztendőhöz fűződik egyebek között az új Munka Tör­vénykönyve, a termelőszö­vetkezeti és a földtörvény, a szabálysértésekről, a talál­mányokról, a szerzői jogról, a népi ellenőrzésről, a szak­munkásképzésről szóló tör­vény, a választójogi törvény módosítása, valamint a ne­gyedik ötéves terv. — Es a tanácstörvény. A kormány éfnöke három alkalommal állt a képvise­lők plémnna elé, hogy szá­mot adjon a Minisztertanács tevékenységéről, szocialista építűmankánk eredményei­ről és a megoldásra váró feladatokra. Napirenden volt az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdésesről, továbbá az Or­szágos VfzBgyi Hivatal e&- Ttökéndb előterjesztése a vízgazdálkodás helyzetéi®, fejlesztési célkitűzéseiről. Lényegesen megnőtt a vi­tában részi tevő képviselők száma: — képviselők 557 felszólalásban fejtették ki véleményüket a napirendre tűzött kérdésekről. Az or­szággyűlés irodájának nyil­vántartásai szerint az elmúlt ciklusban összesen 573 olyan képviselői javaslat, észrevé­tel hangzott el a plenum előtt, amelyekkel a kormány foglalkozott. Az országgyűlés tanács­kozásain nagy szerepe, súlya volt a nemzetközi kérdések­nek, a képviselők rendsze­resen figyelemmel kísérték a nemzetközi helyzet ala­kulását. A külügyi bizott­ság maga is kezdeménye­zett és határozati javaslato­kat terjesztett az országgyű­lés elé az európai biztonság valamint a közel-keleti hely­zet kérdéseiben. Az ország- gyűlés ebben a ciklusban is szélesítette, erősítette par­lamenti kapcsolatait Az Interparlamentá­ris Unlő magyar csoportjá­nak tagjai tevékenyen részt vettek az Unió munkájá­ban .annak tanácsülésein és konferenciáin. A képviselők több mint fele tevékenykedett melyik bizottságban. A bi­zottságok 201 ülést tartottak, s 251 témát tűztek napirend­re, többet, mint bármelyik előző ciklusban. Tevékeny­ségük mindenekelőtt az or­szággyűléshez kapcsolódott, a plénum elé kerülő napi­rendi témák előkészítésével, előzetes megtárgyalásával fügött ossz». A bizottságok bekapcsolódtak a törvény- hozáson kívül eső jogalkotó munkába is. Foglalkoztak lényegesebb állami intézke­dések végrehajtásának ta­pasztalataival, meghallgatták egyes minisztériumok tájé­koztatóit munkájukról, napi­rendre tűztek a lakosság életkörülményeivel, szociá­lis és kulturális ellátottsá­gával összefüggő fontos kér­déseket. Behatóan foglalkoz­tak az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei­vel, a gyermek- és ifjúság- védelemmel, a rádió és tévé műsorpolitikájával, a köz- művelődés problémáival. Az elmúlt négy esztendő krónikájából kitűnik, hogy a képviselők rendszeresen éltek interpeüádós joguk­kal, s összesen 32' témában kértek választ as aietéke- Bektől (MTI) Jobb propagandára van szükség A Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intéző Bizottság irá­nyításával — mint erről már beszámoltunk — egy újabb szakbizottság alakult. Ez a szakbizottság a kulturális, a propaganda- és a sportfel­adatok, illetve rendezvények összehangolásával, népszerű­sítésével, és ahol kell, szer­vezésével foglalkozik. A szak- bizottság elnöke Kruppa László, a Heves megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője lett, titkára pe­dig Hidy Péter, a művelő­désügyi osztály munkatársa. A bizottság tagjai között ide­genforgalmi, sport- és a te­rülethez „illeszkedő” sok más szakember megtalálható. A pénteki alakuló ülés tu­lajdonképpen egy „ötletbör­ze” formáját is követte, ahol nemcsak az ez évi, hanem ál­talában a perspektivikus fel­adatokról is szó volt, ame­lyek még nagyobb lendületet adhatnak a megye idegenfor­galmának továbbfejlesztésé­ben. Néhány az elhangzott öt­letek közül: szükséges az .exponált” községekben olyan szembetűnő táblák felállítá­sa, amelyek felhívják az ér­kezők figyelmét a műemléki, vagy egyéb jelentős látniva­lókra. Érdemes havonta le­galább egyszer prospektusok megjelentetése, amelyek szé­les körbén hirdetik ízléses, kulturált formában az arra a hónapra szóló megyei és mél­tán nagy közönséget vonzó eseményeket. Felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a gyön­gyösi Mátra Múzeum, — amely az utóbbi időben igen sokat fejlődött és anyagával méltán tarthat számot nagy­fokú érdeklődésre —, sajnos, minimális látogatottságról számolhat be, s ezért érde­mes volna figyelmet felhívó, jó reklámot biztosítani szá­mára. A Sástó igen alkalmas arra, hogy a Mátra és a Bükk állatvilágát bemutatan­dó, egy „miniállatkertet” rendezzenek be. Mátraházán, ahol a mátrai utak összefut­nak, a buszmegálló megszű­nik. Az épületben be lehetne ,egy olyan kiállítást rendezni, amely felhívná a figyelmet a Mátra érdekes természeti £gy rózsaszál szebben beszél, Épül, szépül Aldebrő Hflrr «VVEL ezelőtt, ami­kar kiaHedette a község tíz­féle fáját, s minden utcába szívós gümbakácot telepített, majdnerá megköveztek Zám János tanácselnököt. A ta­vaszonként virágba boruló árokpartok, fehér fürtökkel illatozó egyenes akácfasorok azonban hamar megváltoz­tatták Aldebrő arculatát, múlt évi eredményeivel rá­adásai a- legtisztább fala lett megyénkben, így érthe­tő, ha nincs már semmi baj A közhangulattal. Méghogy baj! Evés közben 3ön meg az étvágy. Az al- debrőiek is évről évre töb­bet törődnék házaikkal, por­táikkal, a község közterüle­teivel. Múlt évben parkosí­tás, csinosítás révén fejen­ként 206 forintnyi társadal­mi munkát végeztek a falu­beliek, az idén pedig 1400 rózsatő kerül a házak elé és a parkokba, mind a lakos­ság keze munkájával. MÁS FOGANATJA is van aztán a címnek, a legvirá­gosabb, a legtisztább hevesi falu rangjának! Egy zene­gép, továbbá 150 ezer forint. Azaz: egy fogorvosi rendelő váróteremmel. Mert a ko­rábban vásárolt lakáshoz ez hiányzott csupán, s a nye­reményen most rendelő épül a leendő fogorvosnak, aki Feldebrő betegeit is ellátja majd. Ahogyan az ottani általános orvos istápolja évek óta Aldebrőt. Hogy mikorára készül el? A tanácsnál bíznak a nyár elejében, hiszen az alapozás folyik, az Üj Elet szövetke­zet kőművesbrigádja pedig igen éhes erre a munkára. Építkezést remélnek a fiatalok, a KlSZ-szervezet- be tömörült aldebrői ifjak is, csak ők maguknak, sa­ját szórakozásukra kíván­nák a falak magasodását. Mégpedig a régi népházból lett kultúrotthonnál. Azt szeretnék kibővíttetni, hogy klubhelyiséghez jussanak. A tanács hajlott igényükre, a szövetkezettel és a Megyei Moziüzemi Vállalattal közö­sen rövidesen előteremtik a szükséges 160 ezer forintot, így egyre inkább közeledik annak a lehetősége, hogy élénk ifjúsági klubélet ala­kuljon ki Aldebrőn. ÉS A KISISKOLÁSOK? Azok portája körül nincsen újság? Arról már hírt ad­tunk, hogy megkezdődött a két község részére létesíten­dő új, négytantermes iskola építése. Bátonyi igazgató úr érőmét azonban el kell mon­danunk: gyorsabban halad a munka, mint számították. így szeptemberben mSr '-jaz új iskolába járhat 90 debrői kisiskolás. Igaz, a 3 milliós költség elviszi a két község fejlesztési alapját, a felnö­vekvő generációik egészsé­gét, kulturált munkakörül­ményeit azonban messzeme­nően más érdekek elé he­lyezte a megfontolt tanács­vezetés, amiért jó szóval kell illetnünk. Ez ügyben csak ennyit szabad legyen megjegyez­nünk: az aldebrői és tófalu­si termelőszövetkezetek szin­te erejükön felül segítették a tanácsot, amikor 300—300 ezer forintot biztosítottak az iskola felépítéséhez. Az oktatás, kultúra front­ján gondja is van Aldebrő- nek, s ezt ne feledjük ki jegyzetünkből: az igazgatót kivéve nincs lakásuk a he­lyi pedagógusoknak. Szinte nem is mondhatjuk helyiek­nek őket, hiszen mind a né­gyen vidékről járnak ide dolgozni, ami erősen befo­lyásolja szakmai tevékeny­ségüket Arról nem beszél­ve, hogy ilyen helyzetben hogyan remélhetnék a falu­beliek iskolán kívüli nép­művelő tevékenységüket. Pe­dig szükség volna rá, hogy tartalmásabbak, kedveseb­bek legyenek a hosszú téli esték, s kulturáltan szóra­kozzon hétről hétre a köz­ség apraja-nagyjá. Kilátás? Egy lakás az épülő iskolában, továbbá Kruppa László megyei mű­velődési osztályvezető ígé­rete: — Segítünk Aldebrőn, igyekszünk mielőbb keretet biztosítani pedagóguslakás vásárlására... Víz, víz, víz! Ezt emlege­tik rrjég legtöbbször Aldeb­rőn. Egy szál ártézi kútja van a községnek, utóbb az is megmakacsolta magát. Tavaly 45 litert adott per­cenként, most jó, ha 7 liter kifolyik csövén. Ezen persze nem csodálkozhatunk: tar­talma nagyon meszes. Az tömte el a szűrőberendezést. A KÖZELJÖVŐ talán meg­oldást hoz erre a bajra. A megyei tanácstól 100 ezer forintot kapott a község, az Egri Vízművekkel szerződést is kötöttek kitisztítására, s most várják, hogy a cég ki­vonuljon. Könnyű munkájuk nem lesz a vizeseknek, mert előbb savazni kell a mély­ben levő szűrőberendezést, hogy a lerakodott mészkő feloldódjék. Sikerükben azonban ezernél több aldeb rői polgár bizakodik. S ez a bizalom hátha megkettőzi erejüket! (moldvay) Elkészültek az ágazati koncepciók Megkezdődtek a 15 éves távlati terv összefoglaló számításai A éves távlati terv ki­dolgozása fontos, új szakasz­hoz érkezett azzal, hogy a 39 népgazdasági ágazat, illetve alágazai elkészítette fejlesz­tési koncepcióit és az Orszá­gos Tervhivatalban megkez­dődtek az összefoglaló számig tások. Az MTI—1985-05 évekre szóló távlati terv kidolgozá­sában az Országos Tervhiva­tal és a különböző népgaz­dasági ágak szakemberei együttesen vesznek részt. A nagyszabású munka az 1950 —67. közötti időszak mélyre­ható elemzésével kezdődött. Kilenc munkabizottság több száz szakember közreműkö­désével tárta fel a 18 év leg­fontosabb tapasztalatait, s vonta le a távlati terv készí­téséhez nélkülözhetetlen kö­vetkeztetéseket. Az elemzés jelentős munkája 1969-ben fejeződött be. A következte­tések felhasználásával az Or­szágos Tervhivatal a' szakbi­zottságok közreműködésével hipotéziseket, irányelveket dolgozott ki melyek nem köte­lezőek, de jól orientálták az ágazatokat távlati tervkoncep­cióik kialakításához. Külön­féle prognózisok is készül­tek, amelyek a többi között a munkaerő várható alakulásá­ról, az életkörülmények nem­zetközi változásairól tájékoz­tatták az ágazati tervek ké­szítőit. rA 39 népgazdaság! ágazat, mint például az alumínium- kohászat, az építőanyag-ipar, a papíripar, a műszeripar, vagy a mezőgazdaságim belül az állattenyésztés stb. szak­emberei maguk is tüzetesen elemezték az előző 15—20 év tapasztalatait. Mivel nem le­het 10—15 évre pontosan előre látni egy-egy ágazat anyagi lehetőségeit, munka­erőhelyzetét, a piaci viszo­nyokat stb., a tervkoncep­ciókat mindenütt, s különö­sen az iparban több válto­zatban készítették el, szá­molva a kedvezőbb és a ked­vezőtlenebb lehetőségekkel, egyaránt A 39 alégazat tehát összesen nem 39, hanem 114 részkoncepciót nyújtott be az Országos Tervhivatalnak 1971 március végéig, s ezzel lé­nyegében befejeződött az ágazati koncepciók készítésé­nek egy fontos szakasza. Az Országos Tervhivatal­ban a szakbizottságok közre­működésével most megkezdő­dött a koncepciók átvizsgá­lása, rendszerezése, most már az elektronikus számítógé­pekre hárul a munka zöme. Mivel a variánsok túlzottan nagy számú kombinációjának kiszámítására az elektroni­kus gépek sem lennének ké­pesek, az anyagi feldolgozá­sához a Tervhivatal úgyne­vezett rendező-elveket dolgo­zott ki. A népgazdaság táv­lati tervének kidolgozásakor azokat a variánsokat része­sítik előnyben, amelyek a társadalmi igényeket a bő­vülő nemzetkört együttműkö­désre reálisan alapozva, a várható erőforrásokhoz iga­zodva képesek kielégítem. Araház épül Kecskén A Párád és Vidéke Kör­zeti ÁFÉSZ, valamint a pa- rádi községi tanács vezetői közösen láttak hozzá a ter­vek megvalósításához. A falu központjában adott telket a tanács, melyre a tavasszal felvonulnak az építők, hogy megkezdjék az új áruház építését. Az épületben kap majd helyet az iparcikkeket árusító osztály, a ruházati - és cipőáruk, s itt helyezik el az eddig más-más helyen található kisebb boltok kész­leteit is, természetesen gaz­dagabb választékban. Az ötmillió forintos költ­séggel épülő áruházat, amely Recsk lakosságán kí­vül ellátja még a környező községekben élőket is, előre­láthatólag 1972 első félévé­ben, adják át a vásárlóknak. Új csarnok as egri Nagyréten tett gyáregységében mar csaknem teljesen elkészült a 24 millió forintos költséggel épített iy csarnok, melyei a második félévben telepítenek be gépekkel, —* — ísésé* áeteit, és folklorisztikus látnivalói­ra. Érdekes ötlet hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a galyatetői SZOT-üdülő ne­gyedik emeletén van egy nagyméretű, kihasználatlan helyiség. Nem nagy anyagi befektetéssel összkomfortos alkotószobát lehetne itt be­rendezni, ahová meghívhat­nának képzőművészeket, egy, vagy két hétre. Hasonló al­kotószoba berendezésére igen sok mátrai és bükki község­ben is találhatunk alkalmas helyiséget. Elhangzott az az ötlet is, hogy a galyatetői üdülő közelében, ahol annak idején Kodály Zoltán igen sokszor megpihent. és az akusztikai körülmények is megengedik, egy szabadtéri „hangversenytermet” rendez­hetnének be, ahol alkalman­ként Kodály-emlékünnepsé- geket rendezhetnének. Az Egri Nyár, a Gyöngyösi Szü­ret, az Egri Nyári Szabad- egyetem és más rendezvé­nyek, amelyek méltán felhív­ják az érdeklődők figyelmét, sok olyan programmal szol­gálnak, amelyek rangot je­lentenek Heves megyének. Egy nagy gond van, s ezt sürgősen meg kell oldani: a szállásgond. Különösen gon­dolunk itt az olcsó, a turista jellegű szállások biztosításá­ra. Ezen a megbeszélésen el­hangzott, hogy talán elsietett lépés volt bizonyos szállás­helyek — például az egri kemping — átadása a ven­déglátóiparnak. Ugyanakkor az idegenforgalmi hivatal ré­széről sok olyan és megszív­lelendő javaslat hangzott el — a megszűnő főiskolai kol­légiumok jó kihasználása ér­dekében —, amelyek bizo­nyára felhívják az illetéke­sek figyelmét. Ha jól tudjak, az elszállásolás kérdésével országszerte is csak kísérteti jelleggel foglalkozott a ven­déglátóipar. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a megszületett és bizonyára nem végleges megyei tanácsi határozat, leszűrve a tapasz­talatokat, valami jobb, gaz­daságosabb, de elsősorban az idegenforgalom szempont­jából alkalmasabb határúéért' nak ad majd helyet. Számtalan ötlet hangzott még el, amelyek propagálják, segítik megyénk idegenfor­galmának további fejlesztését a sport, a kulturális és más jellegű rendezvényeken ke­resztül. Reméljük, hogy amilyen tág teret kaptak a javaslatok — mint javaslatok —, a meg­valósítás a rendelkezésre ál­ló anyagi és más lehetősége­ken keresztül, ugyancsak tág teret kap majd. K. C. Egyedülálló bányakísérletek Egercsehiben Az északi bányavidéken egyedülálló bányakísérlet- sorozatot kezdtek az Ózd- vidéki Szénbányái-e eger- csehi üzemében. A gyalús fronton az egyedi acélgeren­dák helyett alumínium sü­veggerendákat alkalmaznak, s mivel ezek mindössze 50 kilogrammosak, tehát sú­lyuk csak harmadrésze a korábban használt acéltá- mokénak, könnyebbséget je­lentenek a fronton dolgozók munkájában. Egyelőre 120 darabot ren­deltek a Székesfehérvári Könnyűfémműtől. Ha a pé­csi, illetve a bauxitbányák- beli jó tapasztalatokat — itt alkalmazták először az alu­mínium gerendákat — az egercsehi tapasztalatok is megerősítik, akkor a nehéz acélgerendákat a legtöbb munkahelyen átcserélik a könnyebb és olcsóbb alumí- * niumra. \ J971. április kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents