Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Magyaros vendégszeretettel Hogyan alakult az ország idegenforgalma? OV70-BKIV C2 MILUÓ külföldi látogatott Magyaror- eeágra. háromszor annyi, mint 1965-ben. A magyarországi úticéllal érkezők száma 3 600 000 volt, 2,7-szerese az 1965. évnek.., A külföldiek nagy része szocialista orszá­gokból érkezett, arányuk öt év alatt 80 százalékról csak­nem 90 százalékra emelke­dett ... Az elmúlt öt évben 46 000 szállodai férőhely és egyéb szálláslehetőség (cam­ping, fizető-vendéglátóhely, stb.), létesült, a jelenlegi fé­rőhelyek több mint egyhar- mada.” E megállapítást a in. Öt­éves tervünk teljesítéséről szóló, nemrégiben napvilágot látott statisztikai hivatali je­lentésben olvashatjuk a Kül­kereskedelem, idegenforga­lom címszó alatt. Egyszerű ténymegállapítás, kifejező szántóikkal. Szóval, a 93 000 négyzetki­lométer területű Magyaror­szágon él valamivel több mint tízmillió ember, és évenként 6 és fél millió kül­földi kíváncsi ránk, jár a portánkon, látogatóban, vagy átutazóban. Ez a rendkívüli tekintélyes szám azt bizo­nyítja, hogy az idegenforga­lom hazánkban is fontos népgazdasági tényezővé vált; ezzel a számmal egy kicsit mérhetjük szocialista építő­munkánk nemzetközi tekin­télyét is. A hat és fél millió szempár mind megannyi jól fomcsorozott tükör, amelyben benne ragyog gyorsan fejlő­dő országunk sok szépségé, érdekessége, romantikája, A külföldiek nagy része — Mondja a jelentés —, szocia­lista országokból érkezett. Az 1964-ben bevezetett kétoldalú beutazást könnyítő intézke­dések következtében a szo­cialista országokból étkező turisták száma hirtelen meg­növekedett és már 1964-ben 2,6-saer több volt a beuta­lók száma, mint 1963-ban. Az 1964-es ugrásszerű fejlő­dés után évről évre több em­ber kereste fel országunkat, és 1970-ben a szocialista or­szágokból hozzápk utazok száma már meghaladta a há­rommilliót. a határstatiszti- kában közölt összes tranzit- utazással együtt pedig az 5,5 milliót. A szocialista orszá­gokból. érkezők adják tehát beutazó forgalmunk 84,4 szá­zalékát, és átutazó forgal­munk 93,5 százalékát. IDEGENFORGALMUNK­BAN kiemelt helyet foglal­nak el a csehszlovákiai és a jugoszláviai turisták. A két ország adja az összes szocia­lista beutazó-forgalom 79,2 szériákat (Általános tör­vényszerűség. hogy a szom­szédos országok a nemzetkö­zi idegenforgalomban szinte meghatározó jelentőségűek.) A Csehszlovák Szocialista Köztársaságból hozzánk lá­togatók száma hatalmas; eb­ből a szorosabb értelemben vett turisták száma évi 600 ezer és csupán 300 ezer em­ber látogat hozzánk hosszabb időre, üdülni, pihenni. De minden évben legalább eny- nyien, érkeznek rokonlátoga- tásna, még többen egy-két napos kirándulásra. A cseh­szlovák nyaralóturisták zöme természetesen a nyári fő­idényben — júliusban és au­gusztusban —, a Balatont keresi fel. Tavaly Jugoszláviából is csaknem egymillió ember járt Magyarországon, de kö­zülük 650 000 csupán egy-két napos kirándulást tett ná­lunk. A többi szocialista or­szág — NDK. Lengyelország, Románia, Bulgária, Szovjet­unió — beutazóira jellemző a hosszabb itt-tartózkodás. Egy kis statisztika az átlagos tar­tózkodási időről: Csehszlovákia 4,8 nap Jugoszlávia 4,3 nap Lengyelország 9 nap NDK 15 nap Románia 15 nap Szovjetunió 16 nap Az utóbb említett szocia­lista országok beutazói közül 200 ezren látogatóba jöttek; üdülni, pihenni 360 ezren. BARÁTAINK LÁTOGA­TÁSAINAK néhány jellem­ző ténye, száma után nézzük meg a másik oldalt is; ho­genforgabnunfe a tőkés or­szágokkal ? Itt is csak a fon­tosabb, jellemző tényeket ve­gyük figyelembe. A tőkés or­szágokból hozzánk érkezők döntő többsége Nyugat-Euró- pából jön, ezekből az orszá­gokból egyébként évente több mint 80 millió turista utazik külföldre. 1969-es adatok sze­rint a világ turista-érkezé­seinek 73,2 százaléka európai országokra esik, ezen belül elsősorban Nyugat-Európára. A nyugat-európai, gazdasági­lag fejiett tőkés országok szerepe jelenleg döntő jelen­tőségű a világ nemzetköri idegenforgalmában. Ha azt vizsgáljuk, hogy a tőkés országokból hazánkba utazók száma milyen ütem­ben fejlődött az utóbbi évek­ben. kedvező képet kapunk, 1960-ban a beutazók száma még csak 57 ezer volt, 1965- ben már 300. ezer. 1970- ben elérte az 560 ezret, (Az évi átlagos fejlődési ütem 26 százalék.) a tőkés országiból beutazók százalé­kos növekedése 1970-ben 112 500 embert jelentett. Em­lítést érdemel a „vendég-éj­szakák” 57,4 százalékos nö­vekedése is. 1970-ben a be­utazók átlagos tartózkodási ideje 8,5 nap volt Érdemes megjegyezni, hogy a turista kategória 28 százalékos fej­lődésével tavaly már fölül­múlta a rokonlátogatók 24 százalékos fejlődési ütemét Sajnos, a rekordigényt fé­rőhely hiányában nem tud­tuk maradék nélkül kiaknáz­ni. sok turista kívánságát kellett elutasítanunk. Buda­pesten áprilistól novemberig a szálloda-foglaltság 80, il­letve néhány hónapban 90 százalék fölött volt A leg­többen az NSZK-ból, az USA-ból, Olaszországból, Svájcból és Ausztriából jöt­tek; ezek az országok adják a nyugati turisták 79,8 szá­zalékát a rokonlátogatók 68,6 százalékát. A vendégek éjszakáikat elsősorban Buda­pesten és a Balaton mellett tőlük. A statisztikai mutatók szerint a Balaton fejlődési üteme ma már lényegesein meghaladja a fővárosét. Az etmúlt évben a tőkés idegen­forgalomból származó bevé­telük 28,9 millió dollár volt, ez az 1969-es év bevételéhez viszonyítva 45 százalékos emelkedést jelent. Lassan kezdünk nemzetkö­zileg elismert idegenforgal­mi országgá válni. Immár egy világ ad találkozót ha­zánkban — a közlekedési technika fejlődése a világ­utazást szomszédolássá szelí­dítette. Persze, ezután sem versenyezhetünk Káliéval, Európa idegenforgalmi nagy­hatalmával, vagy Spanyolor­szággal, ezeket évente 30—40 millió külföldi keresi fel. De Ausztria, Jugoszlávia, Bulgá­ria és Románia is előttünk jár. Igaz nincs Adriánk, Fe­kete-tengerünk és nincsen Alpokunk. De van Budapes­tünk, Balatonunk, világhírű ízes konyhánk, és nem ke­vésbé híres vendégszerete­tünk..' AZ IDEGENFORGALOM EGYIK alapfeltétele, hanem a legfontosabb, a szálloda. Sokat építettünk, mégis ke­vés. a következő évek is csu­pán szerény fejlesztést ígér­nék. Vannak azonban a fej­lődésnek járhatóbb útjai Nyugatom minden «mállásra kifizetett egy dollárra 1,5 dol­lár járulékos bevétel (vásár­lásokra. szolgáltatásokra for­dított összeg) jut, nálunk 1 forintra — 50 fillér. El le­het tehát képzelni pezsgőbb idegenforgalmi életet is szál­lodáink körűi Nívősabb szó­rakozást, sportlehetőségeket, tájjellegű ajándéktárgyakat nagyobb bőségben nyújthat­nánk. Ínycsiklandó ételein­ket is mérhetnénk olykor drágábban, érték®!: szerint, az igényesebb vendég számá­ra is jobban megfelelő étter­mekben. ßs a fogadók részé­ről mosolyt minden mennyi­ségben — csekk nélkül, vagy éppen valódi csekkért. Mind­ez együtt százezreket tehet Magyarország barátaivá, mil­lió és millió külföldi között növelheti tovább hazánk jó hírét, Suha Andor Sikeres kísérletek Szabad szombat az iskolásoknak A Hétfői Hírek ezt java­solta nemrégiben, hogy fel­nőtt módra, az iskolásoknak is járjon szabad szombat, a Magyar Hírlap pedig azt, hogy éppen ne járjon: leg­alább iskolarendszerünk ma­radjon hagyománytisztelő, s ragaszkodjon a régen bevált formákhoz. • Járjon, ne járjon? Az az igazság, hogy né­hány iskolában már több éve jár... Vannak Magyarorszá­gon szabad szombatos isko­lások, akik — miként édes­anyjuk, édesapjuk — maguk is tovább alhatnák, dolgozat­írás, felelés helyett pedig ép­pen kétszer annyit kirándul­hatnak, játszhatnak a hétvé­az ötnapos iskolai hétről kí­sérleti adatokat gyűjt. Két Osongrád megyei te- kóLáham vezették be a sza­bad szombatokat immár négy esztendeje: a makói Szobosz- lai Imre és a hódmezővásár­helyi Petőfi Sándor Általános Iskolában. E kétnapos vfkendezés öt­letének felvetője a szegedi József Attila Tudományegye­tem neveléstudományi és lé­lektani intézetének adjunk­tusa, de. Rózsa Éva volt, aki gyakorló pedagógusként s ku­tatóként határozta el, hogy Új géptelep Verpeléten A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet gépműhelyében mind. össze egy erőgépet tudtak szín alatt javítani, pedig több mint félszáz erőgép, tehergépkocsi üzemel a közös gazda­ságban. Ezért határozták el a szövetkezet vezetői: új vas­vázas javítóműhelyt és csarnokot keU építeni. A terv valóra vált, ma már befejezés előtt áll az 1100 négyzetméternyi te­rületű csarnok és javítóműhely, ahol 40 erőgépet helyezhet­nek el az őszi munkák befejeztével, a javitószinben pedig egyszerre tíz gépet „orvosolhatnak”. A beruházás három és fél millió forintba került, a kivitelezést pedig a szövetkezet építőbrigádja végzi. Mint megtudtuk, az „öreg” gépműhely sem szűnik meg, személygépkocsi-szervizt kívánnak létre­hozni, részben a községben lévő gépkocsik, részben pedig az átutazók részére. Felvételünk az egyik épülő vasvázas csar­nokról készült. (Foto: Kiss Béla) Magyarázzuk az új lakástörvényt Társasházépítés — tanácsi kiutalással Milyenek az új hitelfeltételek ? AZ ÜJ LAKÁSRENDELE­TEK megjelenése óta soka­kat foglalkoztatnak a bérla­kások és a tanácsi értékesíté- sű (mostani szövetkezeti) la­kások elosztása mellett az úgynevezett ,.pénzesebb” la­kásépítési, vásárlási formák is. Sokan latolgatják, számol­gatják, vajon a régi (jelenleg is érvényes) pénzügyi, hitel­politikai feltételek, vagy a július elsején életibe lépő újak alapján kedvezőbb számukra a saját erőből történő építke­zés. A kérdésre jelenleg nehéz lenne dilernmalezáró választ adni, hiszen az eddig megje­lent rendeletek több vonatko­zásban csak alaprendeletnek tekinthetők. Egy konkrét pél­da: tudjuk, hogy a társasház- épitési fonna — amelynek jelenleg lényegében két fő változata ismert — július el­sejétől négy különböző for­mára bomlik. Jelenleg ugyan­is (az átmeneti jellegű KISz- es akciót nem számítva) aa OTP által szervezett és lebo­nyolított öröklakás, és az elő­re megalakult építőközösség közreműködésével, saját szer­vezésben, 30 éves törlesztésre nyújtott hitéi-visszafizetés mellett épülő társasházépítési forma létezik. Az új rendele­tek hatályba lépése után to­vábbra is megmarad az OTP ansdye&et az OTP a jövőben is a kereslet­kínálatnak megfelelően érté­kesít. A kölcsön az eladási ár 50 százalékáig terjedhet, s a kamat mértéke évi 4 százalék, a törlesztési idő pedig legfel­jebb 20 év lehet. Ugyanakkor, a családiház építéshez ha­sonlóan az öröklakás-vásár­lásnál sem illeti meg a vá­sárlót a vele közös háztartás­ban élő gyermekek és család­tagok után a többi lakásépí­tési. vásárlási formánál meg­levő szociálpolitikai kedvez­mény. AZ OTP HEVES MEGYEI fiókjánál szerzett értesülése­ink szerint megyénkben a jö­vőben öröklakások nem épül­nek. A másik három — júli­us 1-től — bevezetett társas- házépítési formát viszont an­nál inkább szeretnék széles körűvé tenni. Ezek között a legkedvezőbb a lakásépítő szövetkezet szervezésében épülő társasház. Ez a forma lényegesen különbözik maid a jelenlegi szövetkezeti lakás­akciótól. Ugyanis a lakásépí­tő szövetkezet még az egész építési folyamat megkezdése előtt alakul meg, tehát első­sorban a lakások felépítésére, s nem pedig azok fenntartá­sára jön létre. Az egyik leg­fontosabb feltétel, hogy a la- lakásépítő szövetkezet telep­szerű több szintes lakóházat építőn, ami aff jffijgiti, jiASt összefüggő építési területen (lakótelepen, tömbtelken vagy telekcsoporton) folyamatosan kettőnél több, több szintes lakóépület épül, és épületen­ként legalább négy lakás ke­rül kialakításra. Budapesten és megyeszékhelyeken a te­lepszerűség fogalmát legalább DO. egyéb településeken pedig legalább 60 lakás felépítése meríti ki. Ez esetben két szá­zalékos kamatozású, 120 ezer forint összeghatárú kölcsön nyújtható 35 éves törlesztési időre. A másik két társasházépí­tési forma közül az úgyneve­zett telepszerű, több szintes lakóházépítés áll a legköze­lebb — a szociálpolitikai ked­vezményeket és hitelfeltéte­leket illetően — az előző for­mához. A gyermekek és más családtagok után járó szociál­politikai kedvezménnyel csök­kentett építési költségnek a 25 százalékát kell előtörlesz­tésként megfizetni, s legfel­jebb az így kiszámított teljes bekerülési költség 75 száza­léka erejéig nyújtható köl­csön. A kamat mértéke 110 ezer forint összeghatárig évi két százalék, e határ felett pedig évi 6 százalék 30 évi törlesztési időre. Végül to­vábbra is megmarad a jelen­leg ismert — az építtetők szervezésében megvalósuló — fi tárag®a»i építési forma, amelynél nem követelmény a telepszerűség, de a több szint (legalább föld­szint plasz emelet, s mini­mum négy lakás) igen. A ka­mat mértéke ennél a formá­nál is változik: 100 ezer fo­rintig három százalék, e felett pedig hat százalék lesz 30 éves törlesztési időre. Előtör lesztésként a szociálpolitikai leedvezmén nyel (amely azo­nos mértékű az előző két tár- sasházépítésd formával) csök­kentett építési költség 30 százalékát kell befizetni. AZ EDDIGIEKBŐL vilá­gosan látható, hogy a leg­kedvezőbb a lakásépítő szö­vetkezet tevékenységi köré­ben lebonyolított telepsze­rű több szintes lakóházak épí­tése. Éppen ezért az új ren­delet ösztönzi a tanácsokat, hogy minél több összefüggő, közművesített, legalább 90 lakás felépítésére alkalmas építési telkét biztosítsanak. Ebben az esetiben „ugyanis az így felépült lakások 80 százalékát kizárólagos jogá ban áll az általa kijelölt la- kásigénylőknek Iáutalni. Ez­zel egyben lehetőségük nyí­lik ,a tanácsoknak, hogy az állami bérlakásokat illetve a tanácsi értékesitésű laká­sokat igénylő, de szociális helyzetüknél fogva e lakás- szervezési formákból kiszo­rulókat is lakáshoz juttassák. MEGYÉNKBEN ezekben a hetekben és napokban foly­nak a tárgyalások az OTP és az illetékes tanácsok ve­zetői között, a minél több telepszerű többszintes lakó­ház építésére alkalmas telek biztosítása érdekében. Vár­hatóan rövidesen megjelen­nek az új hitelpolitikai irányelvek is, amelyek meg­határozzák a nyújtható köl­csön maximális mértékét Á megoldás: iskolaotthon Mit lehet tenni, hogy bad szombattá váljanak az iskolai szombatok is? Először: meg lehet haez- szabbítani az iskolai tanévet — az így kapott újabb he­tekre arányosam elosztva az óra nélkül maradt tamitai- valót Másodszor: tömöríteni te­het a tananyagot Harmadszor: rá lehet tér­ni a délelőtti-délutáni taní­tásra. Hazai viszonyaink között azonban mindhárom említett variáció elképzelhetetlen. A tanév aligha meghesz­szabbítható, hiszen az iskolai kirándulásokra okvetlenül kellenek az őszi-tavaszi szü­netek, hasonlóképp nem csökkenthető a hagyományos családi nyaralásokra így is rövid nyári vakáció. (Mi len­ne, ha mondjuk, az egy hó­napra szűkített szünidő alatt akarna szabadságra menni több százezer dolgozó szü­lő...) A tananyag további sűríté­se? Ez az út manapság a szükséges ismeretek gyors szaporodása idején immár járhatatlan. A délelőtti-délutáni tanulás pedig? Nem lenne semmi ér­telme az iskolai terhek to­vábbi növelésének! Egyetlen megoldásként az egész napos iskola — azaz szebb és kifejezőbb nevén: az iskolaotthan — marad. Az az oktatási, nevelési forrna, amelynek most alakuló ke­retében az iskolai szabad szombat is megvalósítható ... Egységes pedagógiai folyamat 'Ami az egész napos isko­lát — iskolaotthont — ille­ti, azt valóban a diákok reg­geltől késő délutánig „la­kott” otthonának szánják. A következőképpen: Az alsó tagozatosok mind a négy évfolyama délelőtt úgy vesz részt az iskola mun­kájában, mint másutt. A kö­zös ebéd után. azonban ismét tanulni kezdenek, de — taní­tói segédlettel és felügyelet­tel Az érdekes kísérlet ve­zetőjének szavai szerint: egy­séges pedagógiai folyamat alakul így ki, amelynek ke­retében minden feladat meg­oldására elegendő alkalom nyílik. Példa, megoldatlan, nem maradhat; megértetlen anyagrész szintén nem. Jól jellemzi az iskolaotthonok munkáját, hogy a kisdiákok minden felszerelése az isko­lában marad. Füzeteiket csak hetente egyszer viszik haza, hogy azokat szüleik is ellen­őrizhessék. A felső tagozatosoknál any - nyiban más a helyzet, hogy velük a délutáni foglalkozá­soknak csak egy kisebb ré­szében „törődnek” hasonló intenzitással a tanárok. Ám ez a kisebb idő is bőven elég ahhoz, hogy valamennyi diákját kellő alapossággal megismerje a pedagógus; megismerje, s megtanítsa a tanulás leghasznosabb mód­szereire. A szombat „feleslegessé' válik Az iskolai szabad szombat, az ilyen iskolaotthanok kere­tei között valósítható meg. Mint az. említett makói és vásárhelyi példa immár több esztendeje mutatja, az inten­zívebb délutáni foglalkozá­sok eredményeképp a szom­batok „feleslegessé” válnak. Szervezett hét végi együttlé- teket ugyan tartanak a két kísérleti iskolában, ám ezek­ről a szülők írásos kérelmé­re bárki elengedhető. Akácz László SSjŰsfö» K tsm, április 4.,

Next

/
Thumbnails
Contents