Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

Amerikai tragédia Ma dste premier az egri Gárdonyi Géza Színházban Sajátos sorsú író alkotása •z Amerikai tragédia. Theo­dor Dreiser tizenhárom gyer­mekes német bevándorló csa­lód tizenkettedik gyermeke­ként született az Indiana, ál­lambeli Terre-Huute-ban. Apja — mint annyi más be­vándorló — a korlátlan lehe­tőségek hazájának hitte Amerikát; az ólmokból per­sze semmi sem lett, kétkezi munkával, állandó anyagi gondokkal küszködve kellett eltartania családját. A fia­tal Dreiser számára megha­tározó élményt jelentettek, a gyermekévek és az ifjúság megpróbáltatásai Sokáig ke­reste helyét, többször és több helyen dolgozott alkalmi munkásként, míg végül elju­tott az újságírásig. Első re­génye, a Carrie, drágám, hu­szonkilenc éves korában je­lent meg. A megjelenés kö­rüli huza vaniilc és a fogad­tatás elkeserített* a fiatal Írót. Tizenegy évi hallgatás után, negyven éves korában jelent meg következő regé­nye, a Jennye Gerhardt. Ez­után termékeny időszak kö­vetkezett, sorra jelentek meg társadalombíráló regényei — köztük 1925-ben az Amerikai tragédia. A gondolkodó, a társadalmi visszásságok kö­réből kiutat kereső Dreisert már nem lehetett elhallgat­tatni, hidegen hagyta a rossz­indulatú, a tendenciózus kri­tika, haladt a maga útján, dolgozott és tevékenykedett. Részt vett hazája haladó mozgalmaiban, ellátogatott a Szovjetunióba, élményeit könyv formában feldolgozta. Hamis illúzióitól megszaba­dulva, halála előtt néhány hónappal felvételét kérte az Amerikai Kommunista Párt­ba. Az olvasóközönség és kri­tikusai életművének legra­gyogóbb produkciójaként tartják számon az Amerikai tragédiát, amely nemcsak kö­zönségsiker, hanem a husza­dik századi amerikai iroda­lom ma már klasszikusnak számító alkotása. A regény eredeti címe (Káprázat) iro­nikus utalás a korlátlan le­hetőségeket ajánló Ameriká­ra, ahová a vélt karrier, a meggazdagodás reménye vonzotta szerte a világból az embereket. A regeny, a fő­szereplő Clyde Griffiths nor­ma keresztül hitele* króni­káját adja ennek a szédüle­tes érvényesülésnek. Clyde azon kevesek közé tartozik, akiknek a véletlen szerencse lehetővé tette, hogy megin­duljanak a gyón* érvényesü­lés, a meggazdagodás útján, Dreiser erről az útról mond­ja el véleményét, hangsú­lyozza, hogy a törtetés, a lé­lektelen, mohó karrierizmus e mb érteleimé, korrupttá, S végső soron — mint Clyde-t — gyilkossá is nyomorítja az, amerikai fiatalokat, A fősze­replőt a gyermekkor nyomo­rúságának emléke, szülei vakbuzgósága, s a gazdagok farkaserkölcse űzi, hajtja egyéni tragédiája, a villamos- szók felé. Az író — termé­szetesen áttételesen, a művé­szi kifejezés eszközeivel, ér­zékelteti, hogy a passzív be­lenyugváson és a kizsákmá­nyoláson, az embertelen kar­rierizmuson kívül van más, lehet más lehetősége is az élet- és tettvágynak. Az Ame­rikai tragédia .írójában már érezzük a kapitalizmussal szembeforduló alkotót. A nagy sikerű, monumen­tális regényt századunk egyik legrangosabb rendező egyé­nisége Erwin Piscator vitte színpadra, ő dramatizálta Hasek Svejikjét és -Gor­kij Anyáját is. A darab mondanivalójának hatásos érzékeltetésére igénybe vette a legmodernebb technikát is, ő alkalmazott először film­vetítést a színpadon. Leg­utóbbi «keres próbálkozása a Háború és béke dramaii- zálósa volt. Rendezői újításá­nak lényege az, hogy rájött arra, hogy nem a regény me­séjéből, hanem a tartalmából kell kiszűrni azokat a motí­vumokat, amelyekből drámai akciót lehet formálni. Az Amerikai tragédia szín­padi változatában Piscator dokumentatív anyagot tár a néző elé, elemez, tudatosít A színpadról száműz minden fi­gyelemelvonó, felesleges rész- 1' "t, $ előtérbe helyezi a t, iész által megformált fi­gurát, annak konfliktusait, az érdekli, mi rejlik ezek mé­lyén. Színpadi értelmezése még egyértelműbbé tette a regényt, mint írója: Clyde Griffiths tragikus küzdelme és bukása drámai leleplezése annak az életformának, melyben csak a pénz tor-vé­nye a meghatározó, amely­ben minden tiszta emberi ér­ték. harmadlagossá váliik. Az Amerikai tragédia nagy sikerű színpadi változatát ma este mutatják be az egri Gárdonyi Géza Színházban. A főbb szerepeket Markaly Gábor (Clyde Griffiths): Ba­logh Zsuzsa (Roberta Alden); Füzessy Ottó (Samuel Grif­fiths) és Upor Péter, Jászai- díjas (ügyvéd) alakítják. A darabot Orosz György, Já- szai-díjas rendezte. (pécsi) Uí magyar filmek Űjabb játékíilmalkolások kerülnek a mozik áprilisi műsorára: köztük két új magyar játékfilm is saere- pel. A hónap első hetében mutatják be Gábor Pál mai témájú művét, a „Horizont”- ot. Április harmadik hetében vetítik Jancsó Miklós új, szí­nes filmalkotását: az „Égi báré- +.. _ zik műsorára kerül a „Tóik/* című kétrészes szov­jet mm, a Requiem című, második világháborúban ját­szódó jugoszláv film; a cseh­szlovák Ivan Rend alkotá­sa: „A börtönőr”, továbbá a „Filatelista halála” című szovjet, „Ezópus” című bol­gár—csehszlovák, „A kanári és a hóvirág” című román és „A követek nem gyilkolnak" című NDK filmalkotás. Ismét Monica Vittit lát­hatjuk a „Szerelem, segíts!’” című színes olasz játékfilm­ben. Az utóbbi idők egyik leghangulatosabb vígjátéka, a „Ha kedd van, akkor ez Belgium” című színes ame­rikai film. A krimi kedvelői­nek szerez örömet majd a „Bűntény a Via Veneton” cí­mű színes olasz alkotás. Április 29-én műsorra tű­zik Michelangelo Antonioni Zabrislkie Point című világ­hírű, színes, amerikai, szé­lesvásznú filmalkotását is. foewhinh A Szécsényi Háziipari Tér £ ZZ 9ßUMUH lőszövetkezet termékeinek jellemzője, hogy a felhasznált díszítőelemek, figurák Nógrád megyei palóc népi hagyományokat tükrözik, utóbbi években1 különösen népszerűek lettek a színes f viseletbe öltöztetett babák a külföldi vásárlók körében babarészleg 50 női bedolgozójának ügyes keze műnk dicséri a szebbnél szebben öltöztetett figurák sokas amelyekből az év első felére 14 ezer darabos megrendt kaptak. Elsősorban exportra készítik a díszes textilbabá amelyeket a HUNGAROCOOP külkereskedelmi, iUetvi népművészeti vállalatokon keresztül értékesítenek Kél kön: Rádi Pálné és Szmolnik Istvánná szállításhoz kési a népviseletes palóc babákat a htsz részlegében (MTI foto — Bereth Ferenc felvét Félidőhöz közeledik az iskoláztatási $ Április közepén zárulnak a felvételi beszélgetési A bölcsőtől a koporsóig ELKEZDTÜK már, nem is minden eredmény nélkül, de még korántsem használtuk ki a lehetőségeinket ahhoz, hogy társadalmi rendünk magasztos eszméihez külső­ségeiben is méltó családi ün­nepségeket tudjunk rendezni. Névadót, házasságkötést, te­metést. Ezért alakul meg a közeli jövőben Gyöngyösön is egy iroda, amelynek kimondot­tan a szocialista tartalmú családi ünnepségek rendezé­se, megtartása lesz a felada­ta. A városi tanács végrehajtó bizottsága már kimondotta állásfoglalását, megjelölte a kereteit is az új intézmény­nek. tehát hivatalosan meg­kezdődött a megalapítás ak­tusa ' A cél világos. Ki kell elé­gíteni azt az igényt, ami már létezik ilyen jellegű szolgál­tatások biztosítására. Még­hozzá úgy kell kielégíteni, hogy ezek az ünnepségek ma­radandó emlékeket hagyja­nak az emberekben, olyan élményt nyújtsanak a részt­vevőknek, amit sokáig meg­őriznek magukban. Nem volna helyes az ün­nepségek sorát az élet alap­vető három fordulópontjára leszűkíteni: a születésre, a házasságkötésre és a teme­tésre. Köztük még egy sor egyéb fontos ünnepi esemény is található. Például: balla­gás. szocialista brigádok ke­rékasztal-találkozója, nyug­díjasok búcsúztatása, szemé­lyi igazolványok átadása, el­jegyzés. öregdiákok bankett- ja és egy sor egyéb jeles al­kalom. Az intézmény vala­mennyinek a megrendezését vállalja és ellátja. Sőt: mind­ezeket különböző mértékű külsőségek között. Aki kívánja, zenekart ren­delhet az ünnepséghez,' eset­leg kórust, vörös szőnyeget, seiyemteritőket. díszkivilágí­tást. különböző virágokat, de a meghívók formáját is meg­szabhatja, kérheti fényképész közreműködését és így to­vább. A lehetőségek alig ve­hetők számba. Um. aprüis csütörtök Magának az intézménynek a feladata az is, hogy mind­ezt nagyon stílusosan és íz­lésesen rendezze meg, nehogy vásárt hangulatot alakítson ki, és egy bizonyos fajta, nem kívánt versengést ser­kentsen a megrendelői köré­ben elterjedni. Magát a szónokot is a kí­vánságnak megfelelően lehet kiválasztani. Mert — ne ta­gadjuk —, családi ünnepsé­geink egy részének hangula­tát lerontja a rossz ebéd, az ügyetlen szónoklat; Mindezt elhatározni sakkal könnyebb azonban, mint a hozzá elengedhetetlenül szük­séges feltételeket megterem­teni. Mindjárt az első kérdő­jel a megfelelő terem vagy termek biztosítása. Honnan vegyenek elő egy olyan épí­tészetileg is jó, ízlésesen dí­szített, esetleg freskóval han­gulatosabbá tett termet, ahol az ünnepségeket meg lehet­ne rendezni? Ilyen nincs se­hol. De a másik kérdés: hol legyen az intézmény irodá­ja? NEM ÄRT határozottan megállapítani: ebben a do­logban nem lehetünk megal­kuvók. Majd csak lesz vala­hogy alapon ehhez hozzá fog­ni nem szabad. Inkább kezd­jük el valamivel később, de akkor úgy, olyan körülmé­nyek között, ami maradékta­lanul szolgálja a célt. Vegyük tudomásul, hogy az intézménynek a feladata ugyan a szolgáltatás, de ugyanakkor világnézeti tar­talmat is hordoz magán és kifejez mindabban, amit és ahogyan tesz. Nem félek ki­mondani: versenyre kell kel­nie azokkal az évszázados intézményekkel, amelyeket az egyházak hoztak létre, fej­lesztettek fel magas szintre, ezekkel is világnézeti célju­kat segítve. Ha ezt a valóságos alapot fogadjuk el, akkor minden kétség megoldódik az első pillanatban. Mivel más alap­ra nem építhetünk, a tenni­valók is egyértelműek. Nem szégyen kimondani: minden a pénzen múlik. Azon. milyen összeget aka­runk fordítani az intézmény megalapítására, a tennivaló­inak ellátásához szükséges eszközök biztosítására. Fu­karkodni, krajcároslkodri bűn lenne. Pazarolni sein vol na okos dolog, megbocsátha- tóbb magatartás. A megfontoltság azonban nem jelent egyet a haloga­tással. Tehát a tennivalók­hoz mielőbb hozzá kell fogni. DÖNTÖ jelentőségűek lesz­nek az első rendezvények. A kezdet meghatározhatja a folytatást. (G. M. F.) Az idei iskoláztatási mun­ka lebonyolítása félidejéhez ■közeledik. A középiskolai felvételekkel kapcsolatos to­vábbi menetrend a követke­zőképpen alakul. Azokban a gimnáziumokban, ahol két­szeres, vagy annál nagyobb arányú a túljelentkezés, áp­rilis 15-ig tartják meg a fel­vételi beszélgetéseket. Ezek ezúttal is lényegében tájéko­zódó jellegűek, nem azono­sak a felvételi vizsgával. A szakközépiskolákban jelent­kezett fiatalok felvételeinek elbírálását egészségi-szak­mai alkalmassági vizsgálat előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztá­lyaiba, illetőleg szakközépis­koláiba első helyen jelentke­zett, de oda fel nem vett di­ákok lapját április 25-ig kül­dik el a második helyen megjelölt iskolához. Ha a ké­relmezőt onnan is elutasít­ják, a jelentkezési lapot má­jus 15-ig eljuttatják az ille­tékes megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályához. Ha a jelentkezési lapon két iskola, vagy iskolatípus szerepel, a felvételi kére csak mindkét iskola iga: tójának kedvezőtlen dön után tekinthető elutasít nak. A szülő (gondviselő felvételi kérelmet eluta döntés ellen a kézhez vé követő nyolc napon bi fellebbezhet. A fellebbező döntést hozó iskolánál 1 benyújtani, de a tanint« közvetlen felügyeleti szer hez címezve. A középiskolába fel ti vett tanulók kérelmére ai gyei, megyei jogú városi r. velődésügyi osztály jún 15-ig ad választ (MTI)-,l,SS,SYjt/,SS,f,SSSj.S,SSSj.SjSSSSSSSyS/SSSSSJ2*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS.WS^StíSSSSjSSSSS/SSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJS/SSSSSS*SSS. Csurka István: Luciánó hosszan, merész kihívóan néz fel rá, és t kérdezi, hogy közben m< emeli a takarót, jelezve, he szeretné, ha a lány odabi na. Reggel az Intézet főlya ján, a betegszoba előtt Szí tódi türelmetlenül sétál 1 fel Néha megáll közvetlei az ajtó előtt, és hallgatóz Aztán végre nyílik az a és kilép rajta Margit, kei ben egy tálcával, melyen e maradéktalanul elfogyaszt villásreggeli edényei és m< zsái vannak. A lány végi méri Szántódit, és elvonul Szántódi óvatosan benyit ajtón, s odabent a köveüs zőket látja: Luciánó még mindig ágyon fekszik, elégedett cigarettázik. Nagyot, szül kéjeset nyújtózik és a mondja: — Két hónapra előre ti dóm a nyerőszámokat A kis toronyszobában mc a legnagyobb, az utolsó ü kőzet előkészületei folynaj Szántódi kivesz a asebéb egy lottószelvényt és letel az asztalra. — Melytkőnk töltse ki7 — Mindegy — mondja & ciánó. — Kitöltőim én, és te dü tálod. — Helyes. Szántódi leül Luciánó h< lyére, tollat vesz elő, < olyan szertartásosan ül a lo tószelvény kitöltéséhez, mii egy diplomata a nemzetki zi szerződés aláírásához. Luciánó a kis füzetből dil tálja neki a számokat. Azé ső kettőt még hangosan, a; tón Szántódi óvatosságra b tő tekintete után a mási hármat suttogva, noha egyáltalán nem érti, mié kell itt a toronyban iUttogn er 27, 28, 33, 64, 8#. (FoiyűHJulBi Hét tonna dollár r X. A bábák élvezik a dolgot nem is álmodják, hogy Lu­ciano valóban részeg. Azt hi­szik, bohóckodik. — Tisztelt hölgykoszorú! Karját egy patetikus moz­dulatra lendíti, a lendület azonban erősebb, mint ő ma­ga. Előbb csak megtántoro- dik, aztán még ugyanebből a tántorgásból egy rendkívül valószínűtlen csukafejessel átesik az asztalon, és elterül a növendékek előtt. A hatás leírhatatlan. Szán- tódit kivéve mindenki azt hi­szi, hogy ez a bemutatkozás, ez hozzátartozik a műsorhoz, és a bohóc mindjárt feláll. A bohóc azonban ott maradt a földön. Szántódi egy darabig vár, hátha mégis feláll, az­tán odamegy hozzá és meg­próbálja feléleszteni. Telje­sen hatástalanul persze, mert Luciánó már régen az iga­zak álmát alussza. Apró kis pofonokat ad Luciánó n ak, mindhiába. A bába képző intézet be­tegszobája. Luciánó fekszik az ágyon, gondosan betakar­va, egy bábanövendék pedig ott ül kissé távolabb az ágy­tól egy kis asztalkára dőlve, a lámpa fényénél olvasgat. A karján egy szalag: ÜGYELE­TES. Luciánó lassan ébredezik, s meglátja a lányt. — Hol vagyok? — Itt, nálunk. Luciánó figyelmesen nézi a lányt, természetesen fogalma sincs róla, hogy ez mit je­lent. Megpróbálja másképpen — Végre. Én vagyok az ügyeletes. Rajtam kívül már mindenki alszik az épület­ben. A lány feláll, s elkezdi ki­gombolni a köpenyét. — Olyan, mintha csak ket­ten lennénk a világon. Luciánó kissé rémülten né­zi. megközelíteni a dolgot. Be­mutatkozik. — Luciánó vagyok. — Pentelei Margit. Luciánó bólogat. Aztán hir­telen ötlettel: — És apuka hogy van? A lány elmosolyodik. — Maga tényleg bohóc... Miért nem komolyodik meg? — Nem érek rá. De mond­ja, a Cirkusz és Varieté Vál­lalat 1. sz. sátorcirkusz rész­lege itt van még a község­ben? — Az este még itt volt. — És én az este nem lép­tem fel? — Nem tudott. Átesett az asztalon, és úgy látszik na­gyon megütötte magát. Most már jobban van? — Igen. Kezdek valami erőt érezni a tagjaimbcs. — Ne hamarkodjuk el... maga csak a művészt, a bo­hócot akarja bennem. — Maga meg csak a bábát bennem? — Nem egészen. Margit ledobja magáníl a köpenyt, lecsatolja a karórá­ját, és ott áll kombinéban az ágy előtt. Luciánó kissé beljebb hú­zódik a fal felé, hogy helyet adjon neki. Margit azonban egyelőre még nem fekszik mellé. — Én tudom, hogy maga nem olyan nagy bohóc, ami­lyennek Szántódi beállította. Maga egy nagyon kis bohóc, de mégis, szerintem van ma­gában valami rendkívüli. És maga szomorú. Maga egyedül van. Ha maga akarja, én itthagyom a bábaképzőt, és elmegyek magával, a cir­kusszal. Luciánónak ettől látható­an elment a kedve. — Mit tud? — kérdezi Lu­ciánó. — Semmit. W^ég bukfen­cezni sem. De majd etetem az állatokat. — Az oroszlánt? — Juj. — Na látja. — Mindent vállalok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents