Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

KOSSUTH 3.30 Népi zene 9.00 Kozmosz 9.35 Lehár: Paganini. Részlet 10.05 Rádióegyetem 10.35 Francia áriák 11.00 Vadászúton a Tapajos mocsaraiban ... 11.18 Zenekari muzsika 13.35 Ki nyer ma? 13.35 Melódiák oktéi 13.43 A kecskeméti levéltárban 14.03 Csendes Don 15.10 Népüalcsokor 15.44 Dalok 16.05 Egy képíró arcképe 16.35 Zeng az erdő. Részletek 16.43 A szocialista integrációról 17.15 Respigb: Dór vonósnégyes 17.35 T. választó 18.00 Magyar századok zenéje 30.00 Rádióparódia 22.25 Meditáció 22.35 Beethovn és Bartók zenei öröksége 23.28 P. Celan versa! 23.43 Áriák 0.10 Filmzene PETŐFI 8.00 Zenekari muzsika 11.50 Magánvélemény — közügyekben 12.00 Könnvűzenei híradó 12.33 Kodály daljátékaiból 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Kórusmüvek 14.00 Kettőtől — háti«... Zenés délután 18.10 Rádióegyetem 18.40 Keringők 13.00 A rádió dalversenye* Válogató 21265 Verbunkosok 21.50 Rádió hang versenyekről 22.20 Zsfrraktár az emberi testben «6.30 Táncdalok 22.40 Könnyűzene 23.15 Népdalok MAGYAR o.oo rrv £7.15 Hírek 17.20 A kis filmek kedvelőinek 17.40 Dzsessz express 18.00 Kisfllm a 700 éves Gyflr műemlékeiről 12.15 Nők fórum* 19.15 Esti mese 29.30 Tv-hlradó 20.00 A Forsyte Saga-stwoaa*. IS. A találkozás 20.50 MaJü. Pliäzeckaja és Vlagyimir Tyiliono* táncol 8B-10 Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa ».25 Jégkorong VB: Szovjot- unió—Csehszlovákia 22.05 Tv-hlradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33.) Fél 6 és este 8 órakor A hét mesterlövész. (Felemelt hely árakkal!) Színes amerikai western film EG’« BRÖDV (Telelőn: 14-07) Fél 6 órakor: Szemtől szembe Színes magyar film Fél 8 órakor: Akkor hát... szia! Veronika és a férfiak. Csehszlovák film GYÖNGYÖSI PUSKIN A lovag végakárata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Velem nem, asszonyom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tájkép csata után FÜZESABONY: Nagykorúság Egerben, este 7 órakora AMERIKAI TRAGÉDIA (Bemutató bérlet) m ÜGYELET Egerben, 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön, 19 órától pén­tek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­nsion: 17-27.) Hat teli pocak, hat üres tányér. v Értékes egri művészettörténeti munka Sugár István Az egri bazilika című kismonográfiájának margójára NEMREG JELENT MEG a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalat gondozásában az is­mert egri kutató, Sugár Ist­ván könyve Eger remekmű­mű „romantikus klasszicista stílusú’” katedrálisáról. a munka, amely 73 oldalon, monográfikus célzattal Író­dott, nemcsak kitűnő össze­foglalását adja a magyar mű­vészettörténetben sajátos he­lyet elfoglaló épület építés- történetének, hanem felvázol­ja a bazilika történeti előz­ményeit és elődeit id, A szerző megemlíti a kö­zépkori eredetű Szent Mihály székesegyházat, mely a fenn­maradt rézkarcok tanúsága szerint „egyszerű egytomyos, sdsaktetős. csúcsíves épület" volt, és a kilencvenegy éves török unalom alatt Evlia Gse­lebi leírása szerint: ......IIL M ohamed szultán dzsámija”, azaz mohamedán mecset volt. Hirt a templomot II. Rá­kóczi Ferenc rebellis püspö­ke, Teleikéssy István lebon­totta, és 1713-tól barokk stí­lusú székesegyházat építte­tett a helyére, Ez a székes- egyház téglalap alaprajza volt. a homlokzat két olda­lán, a templom hajója mel­lett emelkedett a két torony. (A Dobó István Vármúzeum udvarán található Szent Mi­hály szobor ebből a székes- egyházból való.) RÉSZLETESEN UTAL a szerző Eszterházy Károly nagyszabású építési terveire, aki 1782-ben egy nagyvonalú katedrális terveire adott meg­bízást Grossmann József és Kari Zillack kamarai építő­mesternek. Ezek a tervek nem valósultak meg, de mind­két tervezőművész oly meste­rien oldotta meg a templom előtti tér kialakítását, hogy amikor 1830-ban Háld József elkészítette a mai főszékes­egyház terveit, a tér kialakí­tásában elődei megoldását választotta. A mai bazilika megépítte- tése Pyrker János László ne­véhez fűződik, Pyrker szemé­lye napjainkban is sokat fog lalkoztatja mind a hazai, mind az osztrák kutatókat. Emlékiratai Mein Leben címmel 1966-ban jelentek meg Ausztriában. Vörös Ká­roly történész 1970-ben a Szá­zadok hasábjain foglalkozott személyével, jelen sorok író­ja pedig Csiky Sándorról írt tanulmányában egri politikai tevékenységét vizsgálta meg. A legújabb kutatások alapján megállapíthatjuk: Sugár Ist­ván tanulmányának koncep­ciója teljes mértékben helyt­álló Pyrker működésének ér­tékelésekor. Túlságosan aktív politikai szerepet nem ját­szott mint Heves és Külső- Szolnak vármegye főispánja és az országgyűlés főrendi­házának tagja, mindvégig Récs megbízható sakkfigurá­ja szerepét töltötte be. Ügy látszik, a kormány is meg­elégedett azzal, hogy egri kulcsfontosságú pozíciójában a politikai ellentéteket tom­pítani képes személy ült. An­nál tevékenyebb volt az érsek olyan gesztusokban, amelyek a terület belső, elsősorban kulturális-adminisztrativ és lelki pacifikálását segítették elő, s melyek alkalmasak vol­tak arra, hogy rokonszenvet keltsenek az uralkodóház iránt, PYRKER ALAKJA rend­kívül ellentmondásos: Szepes püspökeként az első hazai ta­nítóképző intézetet hívta lét­re, Velencében segített visz- szaszerezni a város közjóté­konysági alapjának vagyonát, s előrelátó javaslatokat tett Velence hanyatló gazda­sági életének felemelésére, 1836-ban 190 festményből ál­ló velencei képgyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak aján­dékozta és ezzel megvetette a mai Szépművészeti Múzeum alapjait. így érthető meg eg­ri építői tevékenysége! Erede­tileg Packh János Sebestyén­nek adott megbízást az új fő­székesegyház terveinek elké­szítésére. Az 1828-ban elké­szített tervben az épület fő­homlokzatán a három hajó indítása felett magas attika, a főhajó teljes szélességében pedig timpanon emelkedett A templom főhomlokzata előtt állva azonban sem a to­rony, sem pedig a kupola nem látszott volna. Ez a terv nem nyerte meg Pyrker tet­szését, ezért 1830-ban Hild József (a pesti Lloyd-palota nagy sikerű tervezője), ka­pott megbízást az egri főszé­kesegyház megtervezésére. Az épület, mely „erősen a ve­lencei San Marco hatását tükrözi” 1837-ben már ké­szen állt. A remekművű épü­let a bizánci templomok szépségét idézi elő. A szerző részletesen foglalkozik nem­csak az épület architektúrá­jával. hanem az egyes fres­kók, oltárképek szimbolikus magyarázatával is. Némileg eltolódott az arány a fő- és mellékkupola freskója ma­gyarázatánál az utóbbi javá­ra, pedig a klasszicista épü­let építészeti központját a fő­hajó centrumát jelentő rész adja. A KITŰNŐ NYOMDA­TECHNIKÁVAL készült kö­tet vizsgálatakor külön kell megemlékeznünk Szederké­nyiné Kovács Éva művészi fényképfelvételeiről, melyek méltó kiegészítői a szöveg­nek, Javasolnánk a szerző­nek, hogy egy esetleges új ki­adás esetén vegye fel a szé­kesegyház 1832-ben készült famakettjének képét, Joó Já­nos és Gogh János alkotását, mely 1970-ben publikálásra került az Egri Emlékhelyek című kiadványban. A kötet­hez rövid irodalomjegyzék kapcsolódik, sajnálatos, hogy az „Eger művészetéről” cí­mű könyv szerzőjének neve (Szmrecsányi Miklós) hiány­zik. Sugár István könyve méltó hozzájárulás Eger művelő­déstörténetéhez. Sebestyén Sándor Kaiból A Bartók Béla férfikórus tagjai ismét rangos fellépé­sekre készülnek. Május 23 -ón, Poroszlón járási dalosta­lálkozót rendeznek, ahova meghívást kapott az ének­kar is. A Tisza menti kultu­rális napok eseménysorozatá­nak egyik célja ugyanis a Röpülj páva mozgalom to­vábbi szélesítése, a népi ha­gyományok ápolása. A da­lostalálkozó műsorvezetője egyébként a község szülötte, Vass Lajos karnagy lesz. A másik program, amelyre ugyancsak lelkesen készül­nek az énekkar tagjai, a Szolnokon megrendezendő or­szágos szövetkezeti dalosta­lálkozó. Szerepel a kórus ter­veiben ezenkívül még egy gyöngyösi, egy salgótarjáni és egy nagymarosi fellépés is, majd pedig újabb tanulás, gyakorlás a további előrelé­pésért, az aranykoszorús mi­nősítésért. Tóth Kálmán Kompoltról A kísérleti intézet klubhe­lyiségében ünnepélyes kere­tek között került sor az ott dolgozó szocialista brigádok versenymozgalmának értéke­lésére. Az intézetben 17 bri­gád versenyez a szocialista címért, és mint minden év­ben, az idén is április 4-e előtti napokban kapják meg az elismeréseket. A szocialista brigádok ver­senymozgalmának eredmé­nyeit dr. Szalay György igaz­gató értékelte. Elmondotta, hogy az idén két brigádot tüntettek ki aranykoszorús jelvénnyel és a velejáró 500 —500 forintos pénzjutalom­mal. Ezt a kitüntetést érde­melte ki Szűcsi Magdolna la­boratóriumi minőségvizsgáló brigádja, amely a vállalt 14 ezer minőségvizsgálattal szemben 17 ezer vizsgálatot végzett, s emellett a 11 tagú brigád egy gyermekvárosi kislányt is patronált. A kom­munista vasárnap műszakjá­nak bevételéből a vietnamia­kat és a helyi általános is­kola tanulóit segítették. Kul­turális tevékenységük pedig az ifjúsági klub, a női kó­rus és a hímző szakkör mun­kájának támogatása volt. A másik kitüntetett brigád Molnár Emil tíztagú mag­tisztító kollektívája. A bri­gád a 90 vagonos vállalásá­val szemben 120 vagon vető- magvat tisztított meg, s mindezen felül jelentős mennyiséget vállaltak a termelőszövetkezetektől is. Munkájuk igen hasznos volt, mivel az itt tisztított és mi­nősített, fémzárolt vetőmag­vak többszörös áron kerültek értékesítésre. Mindkét aranykoszorűs bri­gád kitüntetését több éves, eredményes munka előzte meg. Az előző években ok­levelet, majd bronz és ezüst fokozatokat kaptak, míg vé­Régi barátom, Telegdi Pé­ter Pál, egy évvel ezelőtt megkért; legyek a házassá­gi tanúja. — Megint?1 — csodálkoz­tam. — Kérlek, csalódtam Sári­ban. Azt hittem, hogy nincs semmi hibája, de rájöttem: nem tud főzni, imádja a beat-zenét, és nagyon sokat beszél. — Erre elváltatok! — Igen. De most megta­láltam a hibátlan nőt: Luj- zikát. Nem szereti a beat- muzstkát, remekül főz és csak annyit beszél, amennyi éppen szükséges. — Tudtommal az első fe­leséged is rendelkezett ezek­kel a jó tulajdonságokkal? — Igen, de voltak rossz tulajdonságai is: Hajjaj! Az olvasás annyira szenvedélyé­vé vált, hogy mindent elha­nyagolt miatta. Hajnalig ol­vasott és délig aludt. Min­dennap felfordította a lakást, és a padlóviasz szagát már odakinn a folyosón éreztem. Elmentem tanúnak, az es­küvőn megkaptam a szoká­sos menyasszony csíkot, részt vettem az esküvői ebéden, azután jó félévig nem lát­tam őket Két hónappal ez­előtt találkoztam Lujzikával. — Hogy van Péter Pál? — kérdeztem tőle. — Nem tudom. — Nem tudja? — Honnan tudnám? Elvál­tunk. — Hiszen csak fél éve volt az esküvőjük! — Hét hónapja. — S mi volt m Okí, — Állandóan hibákat fede­zett fel bennem és emiatt folyton veszekedtünk. — Milyen hibákat talált? — Megőrjítem a kérdé­seimmel, nem tudok bánni a bejárónőkkel, szórom a pénzt, és ehhez hasonlók. Meguntam és javasoltam a válást. Beleegyezett. Hallom, a jövő héten újra nősül. Is­mét maga lesz a tanú? — Meg nem kért fal. .» ' V\\^XVXNXV\VVV\V^NX\XVVVVV\>»'-NNvV\x- X — Ami késik, az nem mú­lik. Telegdi még aznap valóban felhívott és lelkesen elma­gyarázta, hogy most megta­lálta az igazit, a tökéletes nőt és megkért: legyek az esküvői tanúja. Amikor ismét elvállaltam a baráti feladatot, így búcsú­zott: — Majd meglátod, hogy Mancika milyen csodálatos! Az esküvő után többször meghívott; nézzem meg, mi­lyen remek nö a legújabb fe­lesége. Mit, remek! Maga a tökély! Nos, én azt tapasztal­tam, hogy Mancika rengete­get beszél, nem tud bánni a pénzzel, mindig összevész a bejárónőkkel, nem tud főzni, imádja a beat-zenét és má­niája a takarítás. Az utóbbi tényt a padlóviasz orrfacsa­ró szaga is bizonyította. Csodálkozva néztem a ba­rátomra, aki sugárzott a bol­dogságtól és szerelmes pil­lantásokkal simogatta Man­cikát, Egyetlen hibáját sem vette észtté Palásti László gül is most az aranykoszo- jxis jelvény átadására került sor. Császár István Hevesről A napokban megtartotta részközgyűlését a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Az elnökségben helyet foglalt dr. Pillis Pálné, a HISZÖV elnöke, valamint Kónya Lajos, a megyei KISZ- bizottság első titkára. A megjelent dolgozókat és a meghívott vendégeket Szilá­gyi Emília köszöntötte, majd Tompa Béláné, a szövetkezet elnöke tartotta meg beszá­molóját. Elmondotta, hogy az elmúlt év próbatétel volt a szövetkezet életében, de en­nek ellenére a szövetkezet gazdaságilag megerősödött, sőt bővült, hiszen a megyei tanács segítségével hozták létre a csökkentett munka­képességűek munkatermét is. Szűknek bizonyult a régi szö­vetkezeti épület, ezért most egy új üzemház épül, amely­ben a varrórészleg és a fa­ipari részleg kap majd he­lyet. A beszámolóhoz egyéb­ként több dolgozó szólt hoz­zá. Ezt követően került sora vezetőség újraválasztására. A szövetkezet elnöke ismét Tompa Béláné lett. A rész- közgyűlést a 3-as számú Ál­talános Iskola úttörőinek mű­sora követte, s nagy tetszést aratott a mátraderecskel asz- szonyok színes népi jelenete is. Tóth Mária Hatvanból Évek óta visszatérő ha­gyomány már, hogy hazánk felszabadulásának évforduló­ja tiszteletére rendezik meg az új KISZ-tagok fogada- lomtételét. Hatvanban, a gimnázium és szakközépisko­la alapszervezeteiben kedden délután került sor az ünne­pélyes fogadalomtétel meg­rendezésére, melynek során Juhász Ferenc, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte az ifjúsági szövetség legfia­talabb tagjait, majd vala- mennyiüket meghívta az áp­rilis 2-án megrendezendő vá­rosi ifjúsági találkozóra. Az "ünnepélyes fogadalom •• tétel az iskola énekkarának színvonalas összeállításával ért véget. Péter László Vámosgyörkről Lezajlottak a jelölőgyűlé­sek Vámosgyörkön is, így áp­rilis 25 én a község 30 kör­zetében választanak maid ta­nácstagot. A körzetek gyűlé­sein szerzett tapasztalatokról a helyi Hazafias Népfront- bizottság nevében Bíró Mik­lós a napokban számolt be. Elmondotta többek között, hogy a legutolsó választás­hoz viszonyítva a lakosság érdeklődése sokkal nagyobb volt; a jelölőgyűlések a de­mokratikus elveknek megfe­lelően zajlottak le és örven­detes tény, hogy a jelöltek között egyre több a fiatal és a nő. A választópolgárok ál­talában a Hazafias Népfront által javasolt személyeket je­lölték. Két körzetben történt kettős jelölés. A régebbi ta­nácstagok helyett 17 körzet­ben újakat, közöttük 9 nőt is jelöltek. Nagy érdeklődés kí­sérte az elmúlt tervidőszak eredményeit ismertető beszá­molókat, melyekből kiderült, hogy az utolsó öt évben a község többet fejlődött, mint ezt megelőzően húsz év alatt. A jövő terveiben is több építkezés szerepel, mint pél­dául egy korszerű vasúti alul­járó létesítése. A megnövekedett érdeklő­dés azt is bizonyítja, hogy a gyűléseken 180 hozzászólás hangzott eL Dr. Bodó Jenő 1971 április 1., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents