Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-03 / 79. szám
Rádt» KOSSUTH 8.2# Lányok, asszonyok 8,43 Kamarazene 10.05 a menedék. Galgúczy Erzsébet rádiójátéka 10.50 Kiport 11.00 Weber és Lortzing operáiból 12.38 Zenei anyanyelvűnk 12.35 Melódiákoktól 13.41 Kinek az asztalai 13.57 Dalok a felszabadulásról 14.25 Cj zenei újság 15.05 Csak fiataloknak 15.55 Kis magyar nópmja 16.00 168 óra 17.30 Beethoven: B-dúr zongora- verseny 18.00 Senke Valéria, az MSZMP PB tagjának ünnepi köszöntője 18.» Népi zene 18.55 Tánczene 20.25 Ünnepi est 21.10 Egy rádiós naplójából 22.30 Táncoljunk! 6UO—2.00 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Népi muzsika 8.55 A katona. R.-játÓk 1150 Utak és gépek 12.00 Bodrogközi népzene 12.17 Válaszolunk hallgatóin Imák 12.32 Schubert: TV. szimf. 13.03 Gyula vitéz napja és éjjé— 13.30 Kórusművek 14.00 Hangjáték, fejtört beted- hétorszagból... 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Ady és a muzsika 15-30 Falvakban, mezőkön*. 16.05 Bartók-felvételek 17.05 Kortársaink 17.45 A históriák forrásánál.* 18.10 Az élő népdal 18.20 Lemezmúzeum 18.36 Fúvósesztrád 19.00 A rádió dalverseny 21.25 A Körmendi-együttee műsorából 21.45 Riport 22.00 Népi zene 22.29 Mozart: Jupiter sztmf. 23.15 A rádió dalverseny owó- ménybirdeteaj MAGYAR 0l20 En, Kancsia (bolgár kisfám* ME A Forsyte Saga-eonoaa*. 13. A találkozás 20.40 Nők fóruma 15.48 Twist Olivér. ». rés* 16.25 Hírék 86.» Donizetti: Szerekm bájttal. Az olasz tv operaiilmje 28.35 Delta-. 18.50 Esti mese 89.00 Ünnepi köszöntőt mond Benke Valéria, az MSZMP PB tagja Í9.30 Tv-hiradö 00.00 Dobozy Imre: Eljött a tavasz. Dráma két részben 52.15 Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa 22.30 Tv-híradó 22.40 Jégkorong VB. POZSONYI ÍS.89 A fáraók titka. (olasz filmsorozat, & tfez) 11.30 Rozmaring. Tv-játéSe 83.00 Sapporo, 1071. 14.00 Nemzetközi úszóversenyek. 14.55 Jégkorong VB: Cehszlová- kia—Finnország 58.55 Jégkorong VB: Szovjetunib—Svédország 21.55 Esztrádműsor ! | 22.35 Kockázat. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A bét mesterlövész. (Felemelt hely árakkal 0 Színes amerikai western film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor: Szemtől szembe Színes magyar film Fél 8 órakor: Akkor hát... szia! Veronika és a férfiak. Csehszlovák film GYÖNGYÖSI PUSKIN A lovag végakarata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Velem nem, asszonyom HATVAN! VÖRÖS CSILLAG Tájkép csata után BATVA NT KOSSUTH Csapajev FÜZESABONY: A skarlátrubás n# ttí&'tfíißti bs o áww»á%gw A harmadik ötéves terv időMM ü l/asö •* $ szakában nagy változáson ment át a gyógyvizéről világhíres Hévíz. Üj létesítményeiből mutatjuk be az új téli gyógyfürdő homlokzatát. (MTI foto — Jászai Csaba) A felszabadult Heyes megye első krónikája Az elmúlt negyedszázad során számos könyv, tanulmány és cikk készült hazánk felszabadulása idejéről, megyénk felszabadulásáról is írtak már többen. De azt bizonyára csak nagyon kevesen tudják, hogy megyénk felszabadulása első krónikása Ko- lacskovszky Lajos volt. Megyénk első marxista történetírója még az 1940-es évek végén, alig pár évvel a felszabadulás után levéltári kutatásai és személyes élményéi alapján megírta Heves megye felszabadításának történetét Munkája címe: Heves megye felszabadítása a Vörös Hadsereg által 1944 -őszén. A 26 oldalnyi terjedelmű kéziratot a Heves megyei Állami Levéltár őrzi. A tanulmány anyagát szerzője az áttekinthetőség kedvéért 12 kisebb fejezetre bontotta. Az első két fejezetben az ország és a megye felszabadításának előzményeit tárgyalja, A többi részeli a megye felszabadításáról szólnak. A legrészletesebben az Egerért vívott harcokról írt. Eger felszabadítása a 25 éves elnyomás után néki is meghozta a várva várt szabadságot. Nagy lelkesedését tükrözik a következő sorok is: „Megvir- radt, valóban megvirradt! Jegyezzük meg jól magunknak ezt a napot: csütörtök, november 30-a ..; ünnepe Egerügyelet Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11—10). Gyermek- orvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17— 74). Rendelési időn kívül az általános orvosi Ügyeletén (Ba.1- csy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17—27). Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon 16—36, 16—44). Hatvanban: szombaton 12 órától hétfőn reggel 7 óráig', a rendelőintézetben. (Tel: 10—04). Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap Ív —12 órái*, a rendelőintézet gyermekszakrendolesén, (Telefon; 10—04). nek, a felszabadulás nagy ünnepe.” A szerző a hadiesemények leírása után a korabeli alis- páni jelentésekre támaszkodva számot ad a megye háborús kárairól, amely főleg a német fasiszták esztelen védekezése következménye volt. A jelentések szerint a vármegye 119 községe közül 85 szenvedett kisebb-nagyobb károsodást. A szemtanú hitelességével írta le az élet megindulását, a demokratikus kibontakozás kezdetét. Képet ad a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetei megalakulásáról, a többi demokratikus párt megszervezéséről, a közigazgatás újjászervezéséről. A népi szervek munkájáról sem feledkezik meg. Történelmi tanulmánya nem száraz adathalmaz. A tőle megszokott olvasmányos módon tárgyalja az eseményeket. Írását ma is haszonnal forgathatja a megyénk múltját megismerni kívánó történész és olvasó egyaránt. Szecskő Károly Választások Hevesben Az első titkos követválasztás vihara Egerben 1865-ben A SZŐ SZOROS értelmében egy-két egri polgárnál több nem tudja, hogy Csiky Sándoré és radikális politikai elvbarátaié az örök érdem, mellyel messze megelőzve korukat, 1865. telén, vitathatatlanul forradalmi eszközökkel és módon kiharcolták a képviselőválasztások kapcsán a demokratikus titkosságot. Idézzük hát fel a 105 esztendővel ezelőtti választások viharos napjait. Ferenc József 1865. szeptember 17-én „kegyelmes királyi egybehívó lev él”-ben jelentette be az új képviselőválasztást. „Népeinlc boldo- gitására törekvő atyai szivünk óhajtása által indíttatva, — írta az uralkodó, — ,.. „béke- 8 nyugalomszerető alkalmas férfiak" választását javasolja az ország népének. Már október legeüejY megindult Egerben az agitáció és választási propaganda. Három jelölt indult a követválasztáson: Csiky Sándor, akit a város már 1861-ben is egyhangúlag küldött a képviselőd ázba, országosan ismert volt radikalizmusáról A Deák pártot, vagy ahogy Egerben néven nevezték: a „papi párt"-ot Vavrik Béla jogtanár képviselte. Kormos Béla pesti ügyvéd egri szereplése csak gyatra próbálkozásnak minősült Bár a választásokra csak november 22-én került sor, de alapjában a voksok sorsa már az október 7-i városi képviselői gyűlésen eldőlt amikor is a „követválasztási intézkedésekké! mégbízott központi választmány” tag. ja iixak megválasztására került a sor. Az indulatok tüzes izzással csaptak össze, de végül is a bizottságba 39 fehértollas Csiky-párti került be a hét zöldtoUas Vavrik- pártival szemben. AZ ELKÖVETKEZETT hetek során egyre intenzívebb méreteket öltött a korteskedés. Egyik „fáklyásmenet” követte a másikat egyik „díszmenet” sem maradt replika nélkül. A sok száz főnyi menetekben 40—60 lobogót lengették a kortesek: Csikyék fehéret, Vavrikék zöldet ugyanilyen színű toll díszlett a kalpagok mellé tűzve is. Vavrikék menete élén lovasok haladtaik, viszont a „Csiky-part” tüntetői a híromszínű magyar lobogót is magukkal vitték. S nagy szerepük volt e korban a „követválasztó dalok”- nak, melyeket röpcédulákon is népszerűsítettek. Imigyen szólt egy Csikyt népszerűsítő rigmus: „Eger népe lobogóra! Ütött a szabadság-óra... Azt írd rá: „CSIKY A KÖVET” Nem hü magyar, % ki mást követ. Rendkívül sajnálatos módon a választási küzdelemben feltüzelt polgárok között nem volt ritka a véres összecsapás. A Magazin-soron. így vertek halálra egy földművest, igy verték be tucatjával az ablakokat, tépték le a házak ormáról a fehér vagy éppen zöld korteszászlókat. Sőt Tiszanánán, három választót a nagy küzdelmek kapcsán, egyszerűen agyonverték. Hamarosan megmutatkozott, hogy Csiky Sándor népszerűségével nem veheti fel eredménnyel a versenyt Vavrik. A jogtanár oldalán állott az érseki székváros sokszorosan összefonódó papsága és uralkodóosztálya. Viszont Csiky tüntető meneteiben egyszerű kisemberek, parasztok, kofaasszonyok vitték a hangot, de igen sok tekintélyes városi polgár adta meg a vezérhangot. A VIHAR AZUTÄN a választmány egy ülésén robbant ki, ahol a Csiky-párt emberei a törvényben előírt nyílt szavazás helyett a titkos szavazás mellett döntöttek! A javaslatot Szávics Pál prókátor uram terjesztette elő. A többség ellentmondást nemtűrően, maga alá tiporta a Vavrik- párt tiltakozását s hivatkozásait a választási törvény betűire. A magyar* királyi helytartótanács két alkalommal is törvényellenesnek nyilvánította e titkos szavazásra hozott döntést, de az egri választmány minden alkalommal fittyet hányt a „felsőbb hely”-ről érkezett határozatra, és igy november 22-én, reggel 9 órakor, először a város életében, titkosan adták le értékes voksukat az egri választópolgárok. A Csiky-párt a Vásártéren, — a mai bazilika mögötti térségen, a Vavrik-párt pedig a líceum előtt gyülekezett. Innen indultai: azután kortesnótákat énekelve, fehér lobogóikat lengetve a radikális Csiky Sándor választói a városházára, ahová néhány Kormos-párti is beruk- ljolt. Vavrik Béla jogtanár el sem indította voksolóit á városházára, tiltakozásul a titkos választás „törvényellenes” gyakorlása ellen. Amikor azután 9 óra után összeszámlálták az urnákba dobott botokat, — ugyanis nem szavazócédulával, hanem a versenyfutók stafétabotjához hasonló szerszámmal történt a szavazás, — kiderült, hogy Csiky Sándor 1146, Kormos pesti fiskális 188, Vavrik egri jogtanár pedig 9 szavazatot kapott. A városban 2223 embernek volt szavazati joga, de csak bizony 1343 voksolt. Mai kifejezéssel élve, azt mondhatnánk, hogy nagyon rossz volt a részvételi arány. A VÁLASZTÁSBÓL azonban mindenképpen Csiky Sándor került ki győztesen, akit később Leslcó József, méltán „EGRI TIGRIS’’-nek titulált. Vavrik ugyan még tett egy kísérletet a választás megsemmisítésére, de a képviselőház később mégis Csikyt igazolta és fogadta el egri követnek. Csiky méltón képviselte Eger egyszerű választóinak régi ellenzéki hagyományait. Ne feledjük, hogy Csiky mögött ekkor már jelentékeny politikai múlt állott. A XIX. század 20—30-as éveitől a város radikális haladó elemeinek félelmet nem ösmerő ■ hangadója, akit az 1848—49-es szabadságharcban viselt dolgai mit^tt a katonai törvényszék élet- és vagyonvesztésre Ítélt, melyet később 6 évi kufsteini várfogságra változtatott. Szabadulása után, amikor a város 1861-ben követévé választotta, egyben 550 forinttal is megajándékozta, hogy az ügyvédi gyakorlatától eltiltott s vagyonkájának romjain éldegélő b '9 politikusánál: egyei az útját... Csiky halhatatlan érdeme marad, hogy az 1865-ben kiharcolt titkos választással pozdorjává zúzta a „papi párt” minden mesterkedését. 1866. JANL’AR 25-ÉN az Eger c. lapban Pánthy Endre kanonok így írt: „A történelem hihetőleg jelezni fogja egykoron az 1865-iki követválasztási mozgalmakat, feljegyzi azoknak külső jellegét, mint belső rugóit... Mi nyugodtan várjuk az ítéletet”. Ügy hisszük és érezzük, hogy az idő s a történelem az „egri tigris”-t ós párthíveit igazolta. Csiky Sándor ma is a radikális politikai elvhűség szimbóluma Egerben, Vavrikot és társait azonban irgalmat nem ismerőén elfújta a história vihara. Sugár István Az új takarítónő — A munkaközvetítőtől jön, ugye? — kérdezte Semmelweiss professzor —, a takarítónői állás ügyében? — Pontosan így van — mondta Schmidtké- né. — Van ajánlólevele? — Egész csomó — felelte az asszony. Belenyúlt a táskájába és egy köteg papírt tett az asztalra. — Nagyon jó — szólt a professzor. — Foglaljon helyet. — Schmidtkéné leült, a professzor pedig nézegetni kezdte az iratokat. — Hm, tehát fogorvosnál dolgozott? — Igen, igen — mondta az asszony. ■— Nagyon rendes ember volt. Itt ni — és kinyitotta a száját —, minden fogamat rendbe tette, ingyen, persze ... A professzor eközben már a második papírt nézte. — Nyolc hetet pedig a Pfefferkorn ügyvédi irodában. — így van, profesz- szor úr. Ez volt az egyik legjobb helyem. A Pfefferkorn úr mindig kihajtotta a nyugdíjamat. A matematika-professzor már a harmadik papírt nézegette. — Dr. Schölermann — olvasta. — Schmidtkéné becsületesen végezte munkáját, . nagyon meg voltam vele elégedve. Saját kívánságára lépett ki. — Tökéletes ember ez a dr. Schőlernufhn — jegyezte meg az asz- szony —, teljesen ingyen kigyógyított a reumából. — Ügy — felelte a professzor és a negyedik papírt nézte. — Maga egy utazási irodánál is dolgozott? — Bizony, pompás év volt. A ju'alom egy kedvezményes olasz- oí szagi út,,. — Kozmetikában is dolgozott? — kérdezte a professzor. •— Kozmetika a TöA professzor már az ötödik állásnál tartott. — Gőzemann — dzsúdó és helyes légzéstechnika. Nála hat hétig volt. — Pontosan elég ahhoz— mondta Schmid- kéné, hogy a helyes lén?** technikáját elsajátítsam, kéletes Szépségért. Park Halle 12. — Mit csinált ott? — Hát takarítottam. Ez a munkám, nem? Természetesen ingyen kezelték az arcomat és m hajamat is befestettem. — Nagyon ügyes — morogta a matematika-professzor —, valóban nagyon ügyes. Egyáltalán nem buta dolog. Ú és itt van még egy papír. Tánciskola Berthold Sommerlatte. — Igen, ez volt az utolsó állomásom — felelte Schmidkéné. — Egyáltalán nem volt könnyű munkám. Két nagy helyiség, mindenütt parkett, de ez sem volt baj, esténként ingyen részt vehettem a modern táncok tanfolyamában. — Amint látom — mondta a professzor, — maga nagyon okos asszony. Csupán azt nem tudom, hogy milyen előnye lesz abból, ha én takarítónőként foglalkoztatom. — Ügy gondoltam — mondta Schmidtkéné, hogy a munka mellett adna nekem egy pár számtanórát — természetesen ingyen. Willi Wegner (Fordította: össmer Katalin)
