Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Receptek KACSAPECSENYE TÖLTVE Egy kLs, két kiló alatti kony­hakész kacsát megmosunk, kibe­lezünk« a nyakát és a lábát le­vágjuk (a fejéből, nyakából, zú­zájából aprólékkocsonyát készít­hetünk), a nyakáról a bőrt le­fejtjük és megtöltjük. Utána fó­liába csomagolva mintegy órán keresztül a sütőben sütjük (vi­gyázzunk, hogy a fólia sehol se legyen lyukas, nehogy a a ka­csazsír kiforrjon belőle). Utána tepsibe rakva, zsírját kevés víz­zel feleresztve, saját levéve! lo­csolhatva, ropogósra sütjük. Tölteléke: 5 tejben áztatott és kinyomott zsemlét» S egész to­jást, egy apróra metélt kemény­tojást, 1» dkg liba- vagy kacsa- zsíron megabált, vékonyra sze­letelt gombát, egy csomag apró­ra metélt zöldpetrezselymet, sót, borsot, majoránnát összevegyí­tünk. Vigyázzunk, hogy a tölte­lék laza legyen, mert ha sűrű, a sütés közben nem lesz olyan könnyű. Végül belegyúrunk egy kanálnyi libazsírt és a kacsa hasát, úgyszintén a nyaka bőrét megtöltjük vele, majd a nyakát is, és a hasrészt ts fehér fonal­lal összevarrjuk. KACS APE CSENTE MAKARÓNIVAL TÖLTVE Egy kis pecsenyekacsát (mint fent) előkészítünk, utána kevés sóban állni hagyjuk, közben sós vízben negyed kiló, nógytojásoa makarónit csaknem puhára fő­zünk, majd leszűrjük és kevés zsírban vagy olajban megforgat­juk, utána dúsan meghintjük ma­joránnával. A makarónival Wltjflk meg a kacsa belsejét, a nyílást fogvá­jóval összetűzzük, a kacsa hátát pedig pirospaprikával hajszálvé- konyan megkenjük, kizsírozott tepsibe rakjuk és egészen kevés vizet öntünk rá. (Amikor füstö­lögni kezd, ismét feleresztjük vízzel, nehogy a kacsa odaég­jen.) Előmelegített sütőben, sa­ját levével gyakran locsolgatva puhára, ropogósra és rózsa piros­ra sütjük. Makaróni, helyett megtölthetjük negyed kiló félig megfőzött petrezselyme» riz£- r.-jel isu VAGDALT MBA MM» A mellett megmossuk, csontjá­ról lefejtjük és negyed kiló ser­téshússal, egy áztatott és kinyo­mott zsemlével együtt átdarál­juk. Sót, egy egész tojást, egy evőkanál zsirt, egy késhegynyi törött borsot, egy fél megreszelt és zsírban megfuttatott vörös­hagymát, kevés megkapart liba­májat, egy kis megkapart fok­hagymát adunk hozzá és össze­gyúrjuk. A mellcsontot tojás- fehérjével kenjük meg, hogy a hús jól odatapadjon, majd a megdarált húst a mellcsontra visszarakjuk, úgy, hogy szabá­lyos mellet formálúnk belőle. A tepsibe két kanál zsírt teszünk és a sütőben a mellét rózsapiros­ra sütjük. így egészben rakjuk tálra és csak az asztalnál szele­teljük. Köretnek hagymás bur­gonyát vagy petrezselymes rizst adunk mellé. Lus ASfKLLSZBLFTEK BOSTON A mellett megmossuk, a csont­ról lefejtjük, éles késsel vékony szeletekre vágjuk. A szeleteket kiverjük, sózzuk, törött borssal hintjük meg és mindkét oldalu­kon megkenjük olajjal. Majd elő­melegített roston mindkét olda­lán ü—6 percig sütjük a szele­teket. Megkenhetjük vékonyan mustárral is. Bármilyen főzelék­kel, rizs, vagy burgonyakőrettei tálalhatjuk, PULYKA MELLSZELETEK ROSTON A pulykamellet megmossuk, előbb a bőrt, majd a csontról a húst óvatosan lefejtjük, a ter­mészetes rostok mellett felszele­teljük, a szeleteket kissé ki­verjük, majd sóval meghintve állni hagyjuk (a pulyka melle édeskés, tehát több sót kíván). Utána a sót felitatjuk róla és fű­szerből — használhatunk hozzá tárkonyt, fokhagymát, majorán­nát, pirospaprikát, töröttborsot, mustárt — összevegyített keve­rékkel megkenjük, a hűtőszek­rényben fél napon keresztül áll­ni hagyjuk, hogy a fűszerkeve­réket magába szívja. Sütés előtt vékony réteg olajjal vonjuk be és forró roston mindkét oldalán 3—3 percig sütjük. Tőrök Júlia A BoööeTTSkevloJaii Kvtatö Intései híves fel a bútorke­reskedők figyelmét arra, hogy a ktkesság változatlanul ke­resi a hálószobába torokat. Egy régebbi, a lakáskultú­ra terén kialakított nézet szerint, a hálószoba elvesz­tette létjogosultságét a mai —, együtt fc»reaerfis8c!5tt a lakások berendezésével. Az NBK-ban már a ter­vezők és a lafc&etendezők természetesnek veszik, hogy hálószobát igényelnek a la­kúk. Az igényeknek megfe­lelően a bútorgyártásban a háló-..jllct«e lafcószob&búto­zott. az ágynemű a fekhely alatti ládában tárolható. A szekrénysor emeletes, és bár a hálószobához tartozik, be­leillik a lakás nappali szo­bájába de megfelel előszoba­gardróbnak is. A legújabb tí­pusú hálónál kerek falitükröt és kis fésülködőasztalkát ter­ember életében. Az alváshoz a kényelmet megfelelően biz­tosítják a kitűnő és esztéti­kailag is szép kárpitozott fekhelyek. A toll ágyneműt felváltottak a szintetikus ta­karóik, paplanok, az ágynemű tárolására és az éj szakid pi­henésre tehát ftem szüksége­sek a szoba jelentős részét elfoglaló kettős ágyak. A modern lakás tervezői, — akik a hálószoba helyett a lakószobák kialakítására és berendezésére helyezték a fi­gyelmet. elfeledkeztek sírról, hogy mindez megfelel a vá­risi. összkomfortos lakások­ban élő embereknek, a vidé­kiek azonban akik többnyire még régi építésű, tágas laká­sokban laknak, nem szakíta­nak oly könnyen a kialakí­tott. hagyományosan beren­dezett otthonaikkal, illetve a hálószoba igénnyel. Nagyon érdekes hogy míg nálunk a bútoripar csak igen .kis. illetve csökkenő mérték­ben gyárt hálószobabútoro­kat —. addig a szomszédos országokban a hálószobabú­tor — a lakberendezési kon­cepciók fontos témájaként rak aránya 40—60 százalék. A törekvésük az. hogy a háló- szobabútorok sima felületű- ok, kényelmesek, és a min­denkori európai bútordivat­nak megfelelőek legyenek. Többajtós akasztós szekrény­sort. az éjjeliszekrények he­lyett gyakran két lerakodó­asztalkát terveznék. A ná­lunk mellőzött toalett-tükör is jelentős szerepet kap ebben a bútoregyüttesben. Az ágy azonban habszivacs matra­cokkal készül és a német szo­kásoknak megfelelően általá­ban színes damasztselyemből készített takaróval takarják le, a mi nehéz és hatalmas csipketerítőinkkel szemben. Ezeket a szobatípusokat könnyű takarítani és rend­ben tartani. Csehszlovákiában a bútor- gyártás mintegy 33 százalé­ka hálászobabútor. A cseh­szlovák lakásokban is fontos szerepet játszik a nyugalmas hálóhely kialakítása. Csak­hogy a tervezők egységes elképzelés alapján szakítot­tak a hagyományos hálószo­babútor darabokkal, Illetve teljesen modernizálták azo­kat. A fekhely — kárpito­vezték és teljesen citantették az éjjeliszekrényt mint bú­tordarabot. Ezeket a hálószo­ba típusokat a braói fogyasz­táscikk kiállításon mutatták be. ahol a közönség közvéle­mény-kutató íveiken szavaz­hatott —. melyik gyártását javasolja, melyiket vásárolná meg. A modem bútornak nagy sikere volt. Valamennyien ismerjük az NDK és a csehszlovák háló­szobabú torokat az üzleteink­ből. Hazánk évek óta impor­tál hálószobabútort, mert ol­csóbb, mert az igények meg­követelik. Mindazok, akik ra­gaszkodnak hozzá vagy laká­sukba vásárolni szeretnének ilyen bútort, a jövőben na­gyobb választéknak örülhet­nek. Kovács M. A gyermek és a beszéd H ányszor halljuk, hogy 3—5 éves gyermekeik saját magukról harmadik személyben beszélnek. „Eri­ka éhes!” mondják, vagy így panaszkodnak: „Zsuzsika megütötte a lábát" „Enyéd ez a labda és nem a tiem!” — kiáltja dacosan Palika, miközben a személyragokat tévesen illeszti a szarvaik végére. A nyelvi zűrzavarból — szerencsés esetben — isko­lás korra kialakul a kiejtésileg és nyelvtanilag helyes be­széd. Azért mondom, hogy szerencsés esetben, mert szó­lok majd arról is, hogy melyik az a legjellemzőbb nyelvi hiba, amelyikkel az iskolába kerülőknél is gyakran talál­kozunk. A gyermek úgy fanul meg beszélni, hogy hallás alap­ján utánozza a környezetében élők beszédét Az a helyes, ha beszélünk a gyermekhez az eÜBő tisz- tábatevéstől kezdve mindig, ha vele tevékenykedünk. Nem baj, hogy nem érti! 2—3 hetes korban nem is ért­heti, de hamarosan észrevesszük majd, hogy felfigyel a hangra. Később megkísérel maga is gőgicséléssel felelget- ni nekünk. Addig, addig csücsörít és formálgatja száj sós­káját helyezgeti a nyelvét amíg a miénkhez hasonló hang kerekedik a gügyögésből. A gyermek tehát utánoz min­ket Ezért nagyon fontos, hogy első perctől kezdve helyes kiejtéssel és ragozott formában beszéljünk hozzá. Nem szólnánk erről, ha nem találkoznánk igen sűrűn olyan édesanyákkal, édesapákkal, nagyszülőkkel, akik szép kiejtésű, nyugodt halk, érthető beszéd helyett, a kedves, gyerekes beszédet utánzó, selypes gügyögéssel szólnak a gyermekhez ilyesféleképpen: „Dele ide alanoszkám édesz- anáhozü’ Csoda-e, ha ez a kisfiú még iskolás korában is „édeszamá”-nak szólítja édesanyját? Hiszen így hallotta, esrce tanították, amikor hozzá beszéltek. Az első és legfontosabb tehát hogy a beoéaésmek szánt selypes beszéd helyett már csecsemőkortól tiszta, szép ki­ejtéssel szóljunk a gyermekhez. Ezeknél az egyoldalú csevegéseiknél is beszéljünk nyelvtanilag helyesen. Ne mondjuk így: „Most tisztába te­szi anyuka Jutkát”, „Megeszi Zolika a répát.”, vagy jEvike, gyere ide anyukához!”, „Megeszed Zolikám a répát*; és JSvike, gyere ide hozzám!”. Gondolom ugyancsak a kedveskedő, beeézgefő szándfls szüli azt a nagyon gyakran előforduló hibát amit nagyon sok gyermek az L osztályba is élhoz magával: az „a" név* elő használatát az „az" helyett. „A anyukám kísért ed a iskolába.” mondják, Sf beszélnek a asztalról, a ablakról és a ajtóról. Sokszor tói javítani, amíg megtanulják hafflá» alapján — nyelvtanról még L osztályban nem beszélhet tünk — a kést névelő helyes használatát Ezekhez a gyee-j mekekhez is nyilván helytelenül beszéltek a körülötte élők. Minden bizonnyal így: „Megmossuk a arcocskáját”; „Megesszük a almát.”, vagy „Megmutatjuk a apukának.** hallhatták a rossz példát a megtanulták a bdytehn bal Azt szeretnénk, ha minél több gyermekünk beazőhut szépen magyarul. Ehhez a mi igyekezetünk kevés és későn érkezik a segítségünk, mert túszén azért édes anyanyel­vűnk, -— tanulják IL osztályban a kisiskolások — mai édesanyánk tanít meg rá. Nekik akartuk segítem néhány jó tanáccsal. Dr. Gergely Károtyné K edvetlenül som- polygott a ró­ka az erdő­ben, mert nagy ehet- nékje volt. Űnta már a sok szöcskét, boga­rat, s jó falatokra fájt a foga. Addig ment, csavargóit, míg egy­szer csak egy mókust látott meg a fán. Azt mondta neki: — Kicsi mókus, lá­tom, unatkbzol. Nos, gyere lejjebb, aztán csukd be a szemed, nyisd ki a szád. Be­le fogok varázsolni egy édes belű mogyo­rót. De a mókus nyom­ban átlátott a szitán, és nagyot kacagott. — Nem kell nekem bű vészmóka, hordd el magad, ravasz róka! Másnak csinálj hó- kusz-pnkuszt, ne csapd be a kicsi mó­kust! Eloldalgott a koma mérgesen, s amint• ment tovább, meg­pillantott egy nyulat. Mindjárt hanyaU dobta magát a fűben, és keservesen viny- nyogott. — Ej, mi a baj, ró­ka koma, megártott a jó lakoma? — kér­dezte a nyúl, amint nakapott a nyúlnak, de az fürgébb volt, és messze szaladt. A ko­ma pedig addig ment, míg egyszer csak le­szólt a fáról egy ma­dár: Alkalmi ruhák fiataloknak Az éhes róka közelebb ért. — Tán a sok-sok jó falat csikarja a hasadat? — Jaj, dehogy is — panaszolta a róka. — Tüske ment a tal­pamba, s rettentően szúr, sajog. Segíts, nyúlanyó, gyere, húzd ki a lábamból. Nyúlanyó közelébe merészkedett, de nyomban látta, hogy a talpának semmi baja sincs. Nézte in­nen, nézte onnan, az­tán azt mondta: — Semmi bajod, ne is tagadd, vén ra­vaszdi, szégyelld ma­gad! fiaratt ® róka, úti* — Csörren, csurran, ne menj tova, mondd, mi újság, róka koma? A vidám szarka csörgött, s amint a róka felnézett, meg­nyalta a száját. — Sovány falat, de jó falat — gondolta magában, aztán hívo­gatni kezdte: — Gye­re közelebb, szarka néne, és énekelj a fü­lembe valami szép altatót. — Csörr-csőrr, ta­lán szarka kéne a ró­kának, ma ebédre? De a koma esküdö- zött, hogy teleette magát mókuscomb- t&h _S. wúlatrinccek és szuszogni ts alig bír. Egy kicsit szun­dikálni szeretne, mu­zsika mellett. No, a szarka mind­járt lejjebb szállt, s becsukott szemmel énekeli neki: — Szép az erdő, tarka-barka, rókát al­tat a jó szarka. Ten- te-tente, aludj róka, tán már horkolsz is azóta. Fél szemével a ko­mára pillantott, s ak­kor vette észre, hogy a ravaszdi feléje set­tenkedik. Hamar fel­röppent egy maga­sabb ágra, m onnan csörögte: — Jtfem is horkol, nem is morog, mert az üres gyomra ko­rog! A zzal elrepült, a róka pedig vakkantott egyet utána, de csak jgyet, mert egy csigát látott a fűben, és el­határozta, hogy azt eszi meg ebédre. _ JZsombok Zgltá»^ 1. Hamvas szilvakék jer- seyből, elöl végiggombos, mel­lény jellegű midiruha. Söté- tebb lila övvel és nyakpánt­tal. a nyakpánton és az övön, egyező mintájú ékszer. 2. Muszlin vagy zsorzsett anyagból, széles kézelős, öves, a teil-résztól lefelé rakott ru­fe. Övén es ujján azonos szí­nű selyemhímzés. 3. Mélyes kivágott hosszú, szűk ujjú, bővülő aljú ruha, mell alatt kivágásán körben és ujja végén nagyszemű gyöngy díszítés. 4. Nadrágos estélyi összeál­lítás (nadrág nélkül is hord­ható). Ä szoknya alján és ai ujja végén széles gyöngy bor­dűrrel díszítvé. 5. Muszlin ujjú és szoknyá­id midi hosszúságú ruha, fel­ső része gazdagon hímezve, vagy gyöngyözve. Bakó Ilona Milyen legyen a ifáiésgohcs?

Next

/
Thumbnails
Contents