Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

Cis üzemek nagy jövője Nemcsak erősödik, hanem idfirűl időre színesedik is eves megye ipara. Az érdeklődés előterében álló nagy maiatok, gyárak mellett az elmúlt évék során a ter- éfcválasztókot bővítő kis üzemek egész sora nyitott ka­it, s dolgozik már m*nd figyelemre méltóbban. Közülük kerestünk fel kettőt a napokban, hogy otva- inknak beszámolhassunk hétköznapjaikról. Zagyvaszántón ütőt a szövetkezet éppen ;n volt újpesti elnöke, IM József és Illés Antal rmvezető elmondta: 1969. >rán kezdték kialakítani a ITEOR Ktsz telepét a köz- !■ régi iskolájában. A Pest­való költözködés, a vidé- ipartelepítés lehetősége jen kapóra jött, mivel ak- •iban az épülő, új, mo­il iskolához a tanácsnak i ezer forintra volt még ■ksége, * ezt a pémössze- ■ a szövetkezet mindjárt tositani is tudta, az im- r feleslegessé vált öreg tietek hosszabb ideig szó­bérlete árán. Tizenöt esz- riőre így töltötték meg melőmunkával a hajdani [intézet helyiségeit 1 műhelyekké vált égj*» i osztályterem ekben, gaz­égi épületekben ma már tvanöten keresik kengerü- ! a két műszakban. Füg- íycsipeszeket és -görgőket, misokat, kerékpárra való rtábJákat, fatalpú kendő- lasokat, hajlított kendő- tókat fémbetűket és szó­kat készítenek ügyes kéz- , s különböző előmunká- t végeznek a szövetkezet » üzemeinek. tégy kivételével zagy va- ntólak az emberek, s töb- k a fiatalabb korosztály- s tartozik. Találkoztunk na kislánnyal, aki nemrég •g könyvel, füzetei, írószer­imai társaságában lépett nap nap után ugyanazon ajtón, amely ma már va­lóba» „felnőttes” elfoglalt­ságra nyílik. Ezeröt-ezerhatszáz forin­tot keresnek az itteniek átla­gosan, de aki a legvékonyabb borítékot kapja, az is elége­dett, hiszen helyben talált elfoglaltságot, nem kell na­ponta „bumliznia” a falujá­ból. S előtte a lehetőség: idővel emelhetik az ő fize­tését is. A munkakörülmények ál­talában elfogadhatók. Ko­molyabb kifogás talán egye­dül az „öntöde” ellen vetőd­het fel, hiszen az tulajdon­képpen egy régi fészer. Ám Ä község szélén, a vasút­állomás közelében levő egy­kori gépállomás néhány hó­napja már a rangos MET AL­LO GLÓBUS Fémipari és Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat egyik vidéki üzeme. Üj „szüleinek” annyira fiatal „gyermeke”, hogy jó­szeriben még meg sem szü­letett, hiszen valójában most van kibontakozóban. A telepen jelenleg *s épít­keznek, mindez nagy válto­zásokat sejtet. — Egyedül ebben az évben hozzávetőlegesen 20 millió forintos beruházást szeretne megvalósítani vállalatunk — mondta Jakab Tibor üzem­— ahogyan beszélték — ez csupán szükségmegoldás, még az idén újat építenek helyet­te. Hideg-meleg vizes fürdők, öltözők egészítik ki a műhe­lyeket, munka után ugyan­olyan tisztán, rendesen tér­het ki-ki haza, mint bár­melyik „előkelőbb” városi üzemből. — Az is a célunk, hogy a falusi munkahelynek semmi hátrányát ne érezzék az itte­niek — mondta a ktsz elnö­ke —, s ezért szüntelenül ál­dozunk a telep fejlesztésére. Annak ellenére, hogy zagy­vaszántói üzemünk máris a szövetkezet legnagyobb tele­pe, s teljes létszámunk mint­egy harmadát foglalkoztatja, további pénzösszegeket köl­tünk rá. Még az iáén százra növeljük a létszámot, a terv­időszak végére pedig ezt megkétszerezzük S addigra nyilván több lesz a termelési érték is a mostan’ 10—12 millió forintnál. vezető. — S amint hallom: későbbre még nagyobb ter­veink vannak. Több mint félszázan dol­goznak ma a telepen, na­gyobb létszámmal mint a régi gépállomáson. Különbö­ző lemezalakítás okát végez­nek az új nyugatnémet gép­sorral, műanyagmunkával foglalkoznak és megrokkant, öreg gépekből iparkodnak visszanyerni a még haszno­sítható színesfémet. — Még a profil Is csak most alakul, formálódik — magyarázta Jakab Tibor. — Nekü'.k inkább jövőnk van, mint jelenünk. _ Gy. Gy. Tarnaszentmiklóson jÜT Á gyöngyösi déli városrész lakótelepén létesülő S’í «fl«KSej5»gCI új kazánházat 1970. szeptemberében kezdték építeni a KISZ-védnöksége alatt, s a megállapodások szerint május végén át is" adják rendeltetésének. A még szintén ez év első felében birtokba vehető 155 lakásos toronyból zat és a környékén lévő többi házat, munkásszállókat és irodaépületeket látja majd eá hőenergiával a kazánház, amelyben három NDK-gyártmányú, nagy teljesítményű olaj­tüzelésű kazánt állítanak munkába. Képünkön: szerelési munkák a kazánházban. (MTI foto — Király Krisztina) Április 1—11: A szovjet űrkutatás napjai Hét ven öt féle takarmány az állattenyésztőknek Tanács íelyeti W ratal ÍTtadósftónKtőL> Füzesabonyban szerdán ■lelőtt tartotta ülését a já- si tanács végrehajtó bi- ttsága, ahol dr. Bocsi Jó­ét vb-elnök számolt be a rasi tanács hivatallá szer­zésének munkájáról. Bl- ondotta, hogy már az új nácstörvény hatályba lépé- élőtt megtették a szüksé- s intézkedéseket az átszer- :zésre. A járási tanács és a > hivatali apparátusának ervezésében, kialakításá- in jelentős változások kö­zkéznek be. Az átszerve- ■s során az a fő törekvés, >gy mmőségrteg tovább ja­il jón az apparátus összeté- le, olyan dolgozókat ne- ízzenék ki az új hivatal! lervezetbe. akik színvonala­in képesek ellátni a rájuk áruló feladatokat. A járási hivatal belső szer­ezeti egysége a hivatatveze- sen és a titkárságon kívül ínzügyi. terv és munkaügyi, elmiszergazdasági és kéres- sdeliiii, műszaki, igazgatási, »észségügyi osztályokra és a Lűvelődésügyi felügyelőségre ígozódik. A hivatal 44 fő­éi folytatja tovább munká­it. Az átszervezés miatt ösz- aesen 10 dolgozó került a özségi tanácsokhoz, néhá- yan pedig kedvezőbb aján- itot kapva más munkaterü- Jteken helyezkedtek el. Az tszervezés során íelszabadu- 3 bért a tanácsi dolgozók érszintjének növelésére lasznál ták fel; A hivatal és az osztályok ovábbra is a korábbi ügy- endnek megfelelően látják il feladataikat — természete- on figyelembe véve azokat a változásokat, új jogköröket; ragy éppen jogkörei vonáso­dat, amelyek az utóbbi idő­jen váltak szükségessé. Mindezek mellett a hivatsl jelenlegi fontos feladata a rözségi tanácsok munkájá­nak segítése, amely többek íözött az új közgazdaság szabályzók érvényesítésévé 1 a gazdálkodás ás a költségve- (fcek elkészítése során je­Büfepaett. A Gabona Tröszt üzemei az elmúlt évi 70-nel szemben idén 75 féle takarmány ad­nak az állattenyésztőknek. Menetrend szerinti pontos­sággal megszervezik a tar­tálykocsis keveréktakar- mány-szállítást. Tavaly még csak 17 speciális tehergépko­csijuk volt a vállalatoknak, Az olyan papokat, akik a forradalom mellett álltak, állandó megfigyelés alatt tar­tatták és róluk jelentést kel­lett beküldeni a katonai pa­rancsnoksághoz. Ugyancsak jelentést kértek az olyan ka­tolikus papokról, akik a „pártütő kormány” alatt tes­ti fenyítést, fogságot, vagy halált szenvedtek, hogy kellő jutalmazásban részesíthessék őket illetve hozzátartozóikat. Púky Miklósit, aki 1849-ben vármegyénk első alispánja volt, — majd Komáromban mint kormánybiztos műkö­dött —. halálra ítélték és ja­vait elkoboztatták. Neki azónban a szabadságharc bu­kása után Szerbián, Kons- tantinápolyon keresztül si­került Belgiumba emigrálnia. Almássy Pált — aki 1848- ban Gyöngyös város ország­De nemcsak _ azokat az egyéneket üldözték, akik az 1848-as forradalomban és szabadságharcban vezető sze­repet töltöttek be, hanem mindenkit, aki csak akár szóval, öltözékével, dallal vagy bármivel is emlékezni mert a dicső eseményekre. Eltiltották a honvédi jelek: zubbony, sapka használatát; Kossuthnak még a nevét sem volt szabad kiejteni. Egerben, Gyöngyösön és a többi városban a rézcsákó- jú osztrák zsandárok és tit­kosrendőrök házkutatások­kal, letartóztatásokkal, a gyanúsak állandó szemmel tartásával zaklatták a Iá­idén további 24-et állítanak munkába. Újdonság az is, hogy több tízezer vagoimyi takarmányt papírzsákokban hoznak forgalomba. A csoma­golóanyag állatfajonként el­térő színű, tehát a zsákokban levő termékek jól megkülön­böztethetők. gyűlési képviselője volt és 1849. április 14-én, a Függet­lenségi Nyilatkozat kimondá­sakor a képviselőház elnöki tisztét viselte —, szintén halálra és javainak elkob­zására ítélte a haditörvény­szék, de csak távollétében, mivel szintén sikerült kül­földre szöknie. Almássy Pál a terror megszűnése után hazajött: Puky Miklós úgy­szintén, de csak a hatvanas évek derekán. Csiky Sándort — akit 1848. július 3-án Eger város országgyűlési képviselőjé­nek, majd 1849. július 8-án a Szolnokon tartott megye- gyűlésen Halasy Gábor al­ispán helyettesének válasz­tottak meg — a hadbíróság 1849. szeptemberében azzal büntette, hogy összes javait zár alá vétette. kosságot. Nekik mindenki és minden, ami magyar, gya­nús volt A megye falvait császári osztrák katonaság szállta meg. Az elszállásolt osztrák katonát lovával együtt a magyar parasztnak kellett ellátnia. Felélték minden élelmét és takarmá­nyát, sőt gyakran megtör­tént — hogy há valamivel nem voltak megelégedve — feltörték éléskamráit, garáz­dálkodtak és nem egy eset­ben ki is rabolták eltartói­kat. Például . Kápolnán Rit­ter András. Fülöp és Hajdú Józsi ' ’altosok az eg­ri katonái ancsnokság­hoz fordultak panaszaikkal Tíz esztendővel ezelőtt; 1961. április 12-én repült elő­ször ember a világűrben — s Jurij A. Gagarin hőstette óta a világűr számos titkát derítette már fel a tudomány. Az első űrrepülés, majd az egyre hosszabb ideig tartó űr­utazások. űrséta a kozmosz­ban, s most űrbéli útitár- sunkon, a Holdon folyó ku­tatások ennek a tíz évnek óriási tudományos-technikai eredményeit tükrözik — a tu­domány békés célokra való felhasználásának óriási ered­ményeit. Ennek a jubileumnak em­lékére rendezi meg a Magyar —Szovjet Baráti Társaság április 1-től 11-ig a szovjet űrkutatás napjait, s me­gyénkben is sok helyütt tar­tanak rendezvényeket, elő­adásokat, érzékeltetve azt az utat. melyet a szovjet űrku­tatás ez alatt az időszak alatt elért. Megemlékeznek név­adójukról a megye egyik leg­nagyobb beruházásának, a visontai Gagarin Hőerőmű­nek dolgozói is. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság er­re az alkalomra igen sok is­meretterjesztő kiadványt je­lentetett meg, ahol bemutat­ja a szovjet kozmonautáikat, az űrutazás technikai ered­ményeit. felvillantva a jövő, ma még fantasztikusnak tű­nő lehetősógeiti tak a házak falaira, melye­ken gyakran szerepelt az „Éljen Kossuth” felírás. 1851-ben az erős katonai elnyomás ellenére megünne­pelték március 15-ét Eger­ben. A lakosság ünneplő ru­hát öltött a két évvel ezelőtt lezajlott nagy nap tiszteleté­re. Este egy nagyobb prés­házban — ahol többen ösz- szegyűltek — ünnepséget rendeztek. Elénekelték a „Nem kell zsarnok király” című dalt, majd utána egy Lieskowski nevű ügyvéd beszédet tartott, melyben a következőket mondotta: „Ma ünnepeljük 1848. március 15-ét, azt a napot, amelyen a magyar nemzet újjászüle­tett. Azért gyűltünk egybe, hogy érzéseinknek nyíltan kifejezést adjunk, melyet a zsarnokság elnémított, s vé­gül így fejezte be: Éljen a szabadság! Éljen a nemzet! Átok minden zsarnok fejé­re!” Az Egerben élő Kossuth- pártiák nagy erőt képvisel­tek, ezt mutatja az 1851. ok­tóber 10-én kifüggesztett ki­áltvány, melyet öt helyen lehetett látni. A felhívás többek között ezeket tartal­mazta: „Polgárok! Ha talán azon hit táplálna bennete­ket, hogy kül fegyveres erő lesz az, mely lánczaitokat szét fogja zúzni, csalatkoz­nátok: tenn magatok lesz­tek, kik a jármot megtör­ve, a zsarnokság hatalmát földig alázzátok... a perez jöttével a hatalom a nép kezébe megy át; s azt tőle többé csalr isteni erő ra­gadhatja ki.” (Folytatjuk) Mimim £* 1971. április L, csütörtök Dr. Molnár József: A rézcsákójú zsandárok ellen és követelték a császári ka­tonák által elvitt két tehén és egy ló árának a megté­rítését 1849. december 3-án.” De ugyanez történt Kompot­ten, Verpeléten, Hatvanban és a megye többi területén is. A katonák elszállásolása és eltartása mellett a lóval és kocsival rendelkező pa­rasztokat — főleg a városok mellett levő falvakból — gyakran berendelték fogatos szolgálatra. Köllő osztrák őrnagy az Eger környéki falvakból szerezte be a szükséges fogatok mennyi­ségét. Ezek ellen éppen úgy, mint a katonai beszállásolá­sok ellen, hiába volt minden tiltakozás. Például „1849. november 9-én Losonczi Fe­renc, Kovács József, Szabó József és Pápai Mihály ér­seki hajdúk a katona-tartás­ban könnyítést kémek”, de kérésüket nem teljesítik. A hivatalokban főleg oszt­rák, cseh és morva tisztvi­selők voltak, vagy pedig olyan Bécshez húzó haza­árulók, akik németül jól tudtak beszélni. A magyar nép egyszerű fiai megvetés­sel és gyűlölettel viseltet­tek e hivatalnokok iránt és Ünnep a présházban Az önkényuralom idején egyre inkább fokozódott a gyűlölet az abszolutizmus el­len. Országos viszonylatban is Heves megye és Eger azok közé a helyek közé tartozott, anal a lakosság ha csak tehették, semmiféle ügyükkel nem fordultak hozzájuk. Ennyi erőszak, elnyomás és minden szabadságot láb­bal tipró önkényuralom lát­tán Heves megye népe min­den alkalmat megragadott, hogy elégedetlenségét és gyűlöletét kimutathassa, s csak Kossuthra és annak hívó szavára várt, hogy is­mét fegyvert ragadhasson gúzsbakötői és vérszopói el­len. Heves megye rebellis vol­tára 1851-ben felfigyelt a bécsi királyi udvar is. 1851 végén Geringelt — aki Hay- nau örökébe lépett 1850. júliusában — leváltották és Albrecht főherceget, a ki­rály nagybátyját nevezték ki Magyarország főkormány­zójának. Az ő feladata lett a korlátlan központosítás és a germanizálás politikájá­nak a megvalósítása. Al­brecht főherceg nem nagyon örült a kinevezésének, mert saját maga eléggé kilátásta­lannak ítélte meg helyzetét. Egyik levelében azt írta I. Ferenc Józsefnek: „Szilár­dan meg vagyok győződve, hogy hivatalom még három hónapig sem fog tartani. Feltűnően kedvezőtlennek ítélem meg az áttaootok-* Pest, Zemplén, Heves és Borsod megyékben. Szerin­tem ebben az országban csak vasszigorral lehet kormá­nyozni és csak a katonaság­ban és a zsandárságban le­het bízni ” a legerősebb ellenállást ta­núsította az osztrák elnyomó uralommal szemben. 1851 elején Eger és környéke la­kói újabb forradalmat és háborút vártak. Habsburg- slleaes plakátokat ragasztót-; Mindenki gyanús, aki magyar!

Next

/
Thumbnails
Contents