Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
Cis üzemek nagy jövője Nemcsak erősödik, hanem idfirűl időre színesedik is eves megye ipara. Az érdeklődés előterében álló nagy maiatok, gyárak mellett az elmúlt évék során a ter- éfcválasztókot bővítő kis üzemek egész sora nyitott kait, s dolgozik már m*nd figyelemre méltóbban. Közülük kerestünk fel kettőt a napokban, hogy otva- inknak beszámolhassunk hétköznapjaikról. Zagyvaszántón ütőt a szövetkezet éppen ;n volt újpesti elnöke, IM József és Illés Antal rmvezető elmondta: 1969. >rán kezdték kialakítani a ITEOR Ktsz telepét a köz- !■ régi iskolájában. A Pestvaló költözködés, a vidé- ipartelepítés lehetősége jen kapóra jött, mivel ak- •iban az épülő, új, moil iskolához a tanácsnak i ezer forintra volt még ■ksége, * ezt a pémössze- ■ a szövetkezet mindjárt tositani is tudta, az im- r feleslegessé vált öreg tietek hosszabb ideig szóbérlete árán. Tizenöt esz- riőre így töltötték meg melőmunkával a hajdani [intézet helyiségeit 1 műhelyekké vált égj*» i osztályterem ekben, gazégi épületekben ma már tvanöten keresik kengerü- ! a két műszakban. Füg- íycsipeszeket és -görgőket, misokat, kerékpárra való rtábJákat, fatalpú kendő- lasokat, hajlított kendő- tókat fémbetűket és szókat készítenek ügyes kéz- , s különböző előmunká- t végeznek a szövetkezet » üzemeinek. tégy kivételével zagy va- ntólak az emberek, s töb- k a fiatalabb korosztály- s tartozik. Találkoztunk na kislánnyal, aki nemrég •g könyvel, füzetei, írószerimai társaságában lépett nap nap után ugyanazon ajtón, amely ma már valóba» „felnőttes” elfoglaltságra nyílik. Ezeröt-ezerhatszáz forintot keresnek az itteniek átlagosan, de aki a legvékonyabb borítékot kapja, az is elégedett, hiszen helyben talált elfoglaltságot, nem kell naponta „bumliznia” a falujából. S előtte a lehetőség: idővel emelhetik az ő fizetését is. A munkakörülmények általában elfogadhatók. Komolyabb kifogás talán egyedül az „öntöde” ellen vetődhet fel, hiszen az tulajdonképpen egy régi fészer. Ám Ä község szélén, a vasútállomás közelében levő egykori gépállomás néhány hónapja már a rangos MET ALLO GLÓBUS Fémipari és Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat egyik vidéki üzeme. Üj „szüleinek” annyira fiatal „gyermeke”, hogy jószeriben még meg sem született, hiszen valójában most van kibontakozóban. A telepen jelenleg *s építkeznek, mindez nagy változásokat sejtet. — Egyedül ebben az évben hozzávetőlegesen 20 millió forintos beruházást szeretne megvalósítani vállalatunk — mondta Jakab Tibor üzem— ahogyan beszélték — ez csupán szükségmegoldás, még az idén újat építenek helyette. Hideg-meleg vizes fürdők, öltözők egészítik ki a műhelyeket, munka után ugyanolyan tisztán, rendesen térhet ki-ki haza, mint bármelyik „előkelőbb” városi üzemből. — Az is a célunk, hogy a falusi munkahelynek semmi hátrányát ne érezzék az itteniek — mondta a ktsz elnöke —, s ezért szüntelenül áldozunk a telep fejlesztésére. Annak ellenére, hogy zagyvaszántói üzemünk máris a szövetkezet legnagyobb telepe, s teljes létszámunk mintegy harmadát foglalkoztatja, további pénzösszegeket költünk rá. Még az iáén százra növeljük a létszámot, a tervidőszak végére pedig ezt megkétszerezzük S addigra nyilván több lesz a termelési érték is a mostan’ 10—12 millió forintnál. vezető. — S amint hallom: későbbre még nagyobb terveink vannak. Több mint félszázan dolgoznak ma a telepen, nagyobb létszámmal mint a régi gépállomáson. Különböző lemezalakítás okát végeznek az új nyugatnémet gépsorral, műanyagmunkával foglalkoznak és megrokkant, öreg gépekből iparkodnak visszanyerni a még hasznosítható színesfémet. — Még a profil Is csak most alakul, formálódik — magyarázta Jakab Tibor. — Nekü'.k inkább jövőnk van, mint jelenünk. _ Gy. Gy. Tarnaszentmiklóson jÜT Á gyöngyösi déli városrész lakótelepén létesülő S’í «fl«KSej5»gCI új kazánházat 1970. szeptemberében kezdték építeni a KISZ-védnöksége alatt, s a megállapodások szerint május végén át is" adják rendeltetésének. A még szintén ez év első felében birtokba vehető 155 lakásos toronyból zat és a környékén lévő többi házat, munkásszállókat és irodaépületeket látja majd eá hőenergiával a kazánház, amelyben három NDK-gyártmányú, nagy teljesítményű olajtüzelésű kazánt állítanak munkába. Képünkön: szerelési munkák a kazánházban. (MTI foto — Király Krisztina) Április 1—11: A szovjet űrkutatás napjai Hét ven öt féle takarmány az állattenyésztőknek Tanács íelyeti W ratal ÍTtadósftónKtőL> Füzesabonyban szerdán ■lelőtt tartotta ülését a já- si tanács végrehajtó bi- ttsága, ahol dr. Bocsi Jóét vb-elnök számolt be a rasi tanács hivatallá szerzésének munkájáról. Bl- ondotta, hogy már az új nácstörvény hatályba lépé- élőtt megtették a szüksé- s intézkedéseket az átszer- :zésre. A járási tanács és a > hivatali apparátusának ervezésében, kialakításá- in jelentős változások közkéznek be. Az átszerve- ■s során az a fő törekvés, >gy mmőségrteg tovább jail jón az apparátus összeté- le, olyan dolgozókat ne- ízzenék ki az új hivatal! lervezetbe. akik színvonalain képesek ellátni a rájuk áruló feladatokat. A járási hivatal belső szerezeti egysége a hivatatveze- sen és a titkárságon kívül ínzügyi. terv és munkaügyi, elmiszergazdasági és kéres- sdeliiii, műszaki, igazgatási, »észségügyi osztályokra és a Lűvelődésügyi felügyelőségre ígozódik. A hivatal 44 főéi folytatja tovább munkáit. Az átszervezés miatt ösz- aesen 10 dolgozó került a özségi tanácsokhoz, néhá- yan pedig kedvezőbb aján- itot kapva más munkaterü- Jteken helyezkedtek el. Az tszervezés során íelszabadu- 3 bért a tanácsi dolgozók érszintjének növelésére lasznál ták fel; A hivatal és az osztályok ovábbra is a korábbi ügy- endnek megfelelően látják il feladataikat — természete- on figyelembe véve azokat a változásokat, új jogköröket; ragy éppen jogkörei vonásodat, amelyek az utóbbi időjen váltak szükségessé. Mindezek mellett a hivatsl jelenlegi fontos feladata a rözségi tanácsok munkájának segítése, amely többek íözött az új közgazdaság szabályzók érvényesítésévé 1 a gazdálkodás ás a költségve- (fcek elkészítése során jeBüfepaett. A Gabona Tröszt üzemei az elmúlt évi 70-nel szemben idén 75 féle takarmány adnak az állattenyésztőknek. Menetrend szerinti pontossággal megszervezik a tartálykocsis keveréktakar- mány-szállítást. Tavaly még csak 17 speciális tehergépkocsijuk volt a vállalatoknak, Az olyan papokat, akik a forradalom mellett álltak, állandó megfigyelés alatt tartatták és róluk jelentést kellett beküldeni a katonai parancsnoksághoz. Ugyancsak jelentést kértek az olyan katolikus papokról, akik a „pártütő kormány” alatt testi fenyítést, fogságot, vagy halált szenvedtek, hogy kellő jutalmazásban részesíthessék őket illetve hozzátartozóikat. Púky Miklósit, aki 1849-ben vármegyénk első alispánja volt, — majd Komáromban mint kormánybiztos működött —. halálra ítélték és javait elkoboztatták. Neki azónban a szabadságharc bukása után Szerbián, Kons- tantinápolyon keresztül sikerült Belgiumba emigrálnia. Almássy Pált — aki 1848- ban Gyöngyös város országDe nemcsak _ azokat az egyéneket üldözték, akik az 1848-as forradalomban és szabadságharcban vezető szerepet töltöttek be, hanem mindenkit, aki csak akár szóval, öltözékével, dallal vagy bármivel is emlékezni mert a dicső eseményekre. Eltiltották a honvédi jelek: zubbony, sapka használatát; Kossuthnak még a nevét sem volt szabad kiejteni. Egerben, Gyöngyösön és a többi városban a rézcsákó- jú osztrák zsandárok és titkosrendőrök házkutatásokkal, letartóztatásokkal, a gyanúsak állandó szemmel tartásával zaklatták a Iáidén további 24-et állítanak munkába. Újdonság az is, hogy több tízezer vagoimyi takarmányt papírzsákokban hoznak forgalomba. A csomagolóanyag állatfajonként eltérő színű, tehát a zsákokban levő termékek jól megkülönböztethetők. gyűlési képviselője volt és 1849. április 14-én, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor a képviselőház elnöki tisztét viselte —, szintén halálra és javainak elkobzására ítélte a haditörvényszék, de csak távollétében, mivel szintén sikerült külföldre szöknie. Almássy Pál a terror megszűnése után hazajött: Puky Miklós úgyszintén, de csak a hatvanas évek derekán. Csiky Sándort — akit 1848. július 3-án Eger város országgyűlési képviselőjének, majd 1849. július 8-án a Szolnokon tartott megye- gyűlésen Halasy Gábor alispán helyettesének választottak meg — a hadbíróság 1849. szeptemberében azzal büntette, hogy összes javait zár alá vétette. kosságot. Nekik mindenki és minden, ami magyar, gyanús volt A megye falvait császári osztrák katonaság szállta meg. Az elszállásolt osztrák katonát lovával együtt a magyar parasztnak kellett ellátnia. Felélték minden élelmét és takarmányát, sőt gyakran megtörtént — hogy há valamivel nem voltak megelégedve — feltörték éléskamráit, garázdálkodtak és nem egy esetben ki is rabolták eltartóikat. Például . Kápolnán Ritter András. Fülöp és Hajdú Józsi ' ’altosok az egri katonái ancsnoksághoz fordultak panaszaikkal Tíz esztendővel ezelőtt; 1961. április 12-én repült először ember a világűrben — s Jurij A. Gagarin hőstette óta a világűr számos titkát derítette már fel a tudomány. Az első űrrepülés, majd az egyre hosszabb ideig tartó űrutazások. űrséta a kozmoszban, s most űrbéli útitár- sunkon, a Holdon folyó kutatások ennek a tíz évnek óriási tudományos-technikai eredményeit tükrözik — a tudomány békés célokra való felhasználásának óriási eredményeit. Ennek a jubileumnak emlékére rendezi meg a Magyar —Szovjet Baráti Társaság április 1-től 11-ig a szovjet űrkutatás napjait, s megyénkben is sok helyütt tartanak rendezvényeket, előadásokat, érzékeltetve azt az utat. melyet a szovjet űrkutatás ez alatt az időszak alatt elért. Megemlékeznek névadójukról a megye egyik legnagyobb beruházásának, a visontai Gagarin Hőerőműnek dolgozói is. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság erre az alkalomra igen sok ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg, ahol bemutatja a szovjet kozmonautáikat, az űrutazás technikai eredményeit. felvillantva a jövő, ma még fantasztikusnak tűnő lehetősógeiti tak a házak falaira, melyeken gyakran szerepelt az „Éljen Kossuth” felírás. 1851-ben az erős katonai elnyomás ellenére megünnepelték március 15-ét Egerben. A lakosság ünneplő ruhát öltött a két évvel ezelőtt lezajlott nagy nap tiszteletére. Este egy nagyobb présházban — ahol többen ösz- szegyűltek — ünnepséget rendeztek. Elénekelték a „Nem kell zsarnok király” című dalt, majd utána egy Lieskowski nevű ügyvéd beszédet tartott, melyben a következőket mondotta: „Ma ünnepeljük 1848. március 15-ét, azt a napot, amelyen a magyar nemzet újjászületett. Azért gyűltünk egybe, hogy érzéseinknek nyíltan kifejezést adjunk, melyet a zsarnokság elnémított, s végül így fejezte be: Éljen a szabadság! Éljen a nemzet! Átok minden zsarnok fejére!” Az Egerben élő Kossuth- pártiák nagy erőt képviseltek, ezt mutatja az 1851. október 10-én kifüggesztett kiáltvány, melyet öt helyen lehetett látni. A felhívás többek között ezeket tartalmazta: „Polgárok! Ha talán azon hit táplálna benneteket, hogy kül fegyveres erő lesz az, mely lánczaitokat szét fogja zúzni, csalatkoznátok: tenn magatok lesztek, kik a jármot megtörve, a zsarnokság hatalmát földig alázzátok... a perez jöttével a hatalom a nép kezébe megy át; s azt tőle többé csalr isteni erő ragadhatja ki.” (Folytatjuk) Mimim £* 1971. április L, csütörtök Dr. Molnár József: A rézcsákójú zsandárok ellen és követelték a császári katonák által elvitt két tehén és egy ló árának a megtérítését 1849. december 3-án.” De ugyanez történt Kompotten, Verpeléten, Hatvanban és a megye többi területén is. A katonák elszállásolása és eltartása mellett a lóval és kocsival rendelkező parasztokat — főleg a városok mellett levő falvakból — gyakran berendelték fogatos szolgálatra. Köllő osztrák őrnagy az Eger környéki falvakból szerezte be a szükséges fogatok mennyiségét. Ezek ellen éppen úgy, mint a katonai beszállásolások ellen, hiába volt minden tiltakozás. Például „1849. november 9-én Losonczi Ferenc, Kovács József, Szabó József és Pápai Mihály érseki hajdúk a katona-tartásban könnyítést kémek”, de kérésüket nem teljesítik. A hivatalokban főleg osztrák, cseh és morva tisztviselők voltak, vagy pedig olyan Bécshez húzó hazaárulók, akik németül jól tudtak beszélni. A magyar nép egyszerű fiai megvetéssel és gyűlölettel viseltettek e hivatalnokok iránt és Ünnep a présházban Az önkényuralom idején egyre inkább fokozódott a gyűlölet az abszolutizmus ellen. Országos viszonylatban is Heves megye és Eger azok közé a helyek közé tartozott, anal a lakosság ha csak tehették, semmiféle ügyükkel nem fordultak hozzájuk. Ennyi erőszak, elnyomás és minden szabadságot lábbal tipró önkényuralom láttán Heves megye népe minden alkalmat megragadott, hogy elégedetlenségét és gyűlöletét kimutathassa, s csak Kossuthra és annak hívó szavára várt, hogy ismét fegyvert ragadhasson gúzsbakötői és vérszopói ellen. Heves megye rebellis voltára 1851-ben felfigyelt a bécsi királyi udvar is. 1851 végén Geringelt — aki Hay- nau örökébe lépett 1850. júliusában — leváltották és Albrecht főherceget, a király nagybátyját nevezték ki Magyarország főkormányzójának. Az ő feladata lett a korlátlan központosítás és a germanizálás politikájának a megvalósítása. Albrecht főherceg nem nagyon örült a kinevezésének, mert saját maga eléggé kilátástalannak ítélte meg helyzetét. Egyik levelében azt írta I. Ferenc Józsefnek: „Szilárdan meg vagyok győződve, hogy hivatalom még három hónapig sem fog tartani. Feltűnően kedvezőtlennek ítélem meg az áttaootok-* Pest, Zemplén, Heves és Borsod megyékben. Szerintem ebben az országban csak vasszigorral lehet kormányozni és csak a katonaságban és a zsandárságban lehet bízni ” a legerősebb ellenállást tanúsította az osztrák elnyomó uralommal szemben. 1851 elején Eger és környéke lakói újabb forradalmat és háborút vártak. Habsburg- slleaes plakátokat ragasztót-; Mindenki gyanús, aki magyar!