Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

A tervtárgryaló közgyűlés előtt: — .............. 1 ■' ■ ... ....... •» - — ­■ Befejezéshez közeledik a kora tavaszi vetés ■ Fokozottan kihasználják a gépeket ■ Nyújtott műszakok a munkatorlódások elkerülésére • ■ Tavaszi beszélgetés a nagyfugedi Dózsa Termelőszövetkezetben Róssassentmárton tegnap, ma és holnap ^ Ä tavasz eléggé keHemet- len körülmények között ér­kezett hozzánk. A februári meleg napokat március ele­jén zord tél követte, majd március közepén ismét fel­melegedett a levegő. Ennek ellenéire azonban márciusban •több hajnalon fagyok vol­tak. Ezek nyomán kisebb le- véLperzselés tapasztalható az őszi gabonavetésekben. A ko­rábbi februári meleg idő, a Jól előkészített száraz talaj azonban mégis sok időszerű munka korád elvégzését tette lehetővé. Így volt ez Nagy- fügeden is, ahol a Dózsa Ter­melőszövetkezet szántóföld- jein az idén kocán megje­lentek a gépek és az embe­rek. Bár a márciusi idő kü­lönösen nem kedvezett a ha­lárnak, a munkákkal még­sem álltak le, amikor csak lehetett, vetettek. Juhász Zászló, a közös gaz­daság elnöke és Gombos An­tal főmezőgazdósz megelége­déssel szemlélik nap mint nap a földeiket, ahol a várt­nál jobban kikeltek az őszi kalászosok, s nagyrészt már a kara tavaszi növények is magágyba kerültek. — örvendetesen elöreba- Sadtunk a kora tavasziak ve­tésével — mondja az .elnök. ■— A szövetkezet minden talpalatnyi szántóföldjét még ősszel előkészítettük, hogy az idei munkák jó ütemben ha­ladjanak. Február végén je­lent meg az első gép a föl­deken, s nyomban megkezd­te a tavaszi fejtrágyázást az őszi kalászosok alá. Van jócs­kán mit trágyázni, hiszen 1600 holdon szórják ki a ha­tóanyagot. — Hogyan sikerült a téli felkészülés? — erre már a íőmezőgazdász válaszol — Huszonkét erőgépet újítottunk fel a gépműhely­ben. Ezek most mind üzem­képesek. Bár volt néhány al- katrészbeszerzésd probléma, de hosszá utánjárással eze­ket is megszereztük. Az idén nem jelentett különösebb gondot a vetőmagvak be­szerzése sem. A Vetőmagter- méltető Vállalat ugyanis minden igényünket maradék­talanul kielégítette. •— Es a munkaszervezés? — A múlt év őszén új munkaszervezési formát ve­zettünk be a termelő szövet­kezetben. A korábbi brigád- rendszert megszüntettük, s helyében ágazati önelszámo­ló üzemegységeket hoztunk létre Ez lehetővé teszi a szö­vetkezeti demokrácia jobb érvényre jutását Az üzem­egységek között arányosan felosztottuk a gépeket a mű­trágyát és a vetőmagot Ezek vezetőd irányítják közvetle­nül a munkát amelyet az üzemegység tagjai végeznek. Két növénytermesztő üzem­egységben hatvan termelő­szövetkezeti tag dolgozik. Az üzemegység-vezetők minden hét végén tájékoztatják a közös gazdaság vezetőit az elvégzett munkáról amit mi értékelünk. Ugyanakkor meg­kapják a következő hétre szóló feladatokat is. Az ed­dig élteit fél év bebizonyítot­ta, hogy ez az üzemszervezé­si forma életképes és jobb, mint a korábbi volt — Mennyire haladtak elő­re a tavaszi vetéssel? — A hét végére földbe ke­rül minden kora tavaszi ve­tésű növény: 430 hold tava­szi árpa, kétszáz hold borsó és 13 hold étkezési hagyma. A munkák folyamatosságát nyújtott műszakokkal bizto­sítjuk, ami azt jelenti, hogy traktorosaink napi 12—14 órát dolgoznak a földeken. Ezt követi majd a cukorré­pavetés. E növény termeszté­sére külön programot dolgoz­tunk ki. A korábbi évekhez képest duplájára növeltük a vetésterületet és a répabeta- karításhoz állami támogatás­sal két TWK-gyártmányú be­takarító gépet vásárolunk. — Hogyan alakul a továb­bi munkák sorrendje? — A cukorrépa vetésével párhuzamosain megkezdjük mintegy kétszáz holdon a napraforgó vetését is. Ápri­lis közepén pedig a háztáji földekkel együtt ezer holdon vetünk kukoricát. Főként ko­rai középérésű, martonvásári hibrid fajtákait. Ez lesz a to­vábbiakban a legnagyobb és legszervezettebb munka szö­vetkezetünkben. Azután már csak a primőr palánták ki­ültetése és a lucemakaszálás következik a nyári betakarí­tási ka mpány előtt. ★ A közös gazdaság vezetői még azt is elmondták, hogy a jövő héten tartják az idei tervtárgyaló közgyűlést. A tervek szerint az idén a mun­kaigényes kertészeti növé­nyek helyett mind jobban előtérbe kerül nagy terüle­ten a cukorrépa és a kalá­szos növények termesztése. "" fmentusz) Fizessen — de miből!? Verpeléten egészséges, tiszta vízre vágytak az em­berek. Kiszámították a költségeket, megszervezték a vízműtársulatot, s értesí­tették a községben élő 1100 családot, hogy mekkora ösz- szeget is kell majd befizet­í # Uiük. Ezután érkezett a reszkető •kézzel írt levél, amelyben egy 69 esztendős olvasónk meglepő kérdés­sel fordult hozzánk: hogyan fizesse ki a 350 forintos nyugdíjából az 5550 forint közművesítési hozzájáru­lást? Verpeléten aztán megtud­tam a választ, amelynek a lényege summázva ennyi: tíz év alatt, részletek­ben... ! Gyors számolás, s havi 46 forint körüli ösz- szeg jött ki, ami így való­ban nem tűnik soknak. Ha j azonban a szerény 350 fo- i ríntot vesszük alapul, már egészen más a helyzet. Ek­kor jött a gondolat: mi len­ne, ha legalább mérsékel­nék a hozzájárulás összegét» mert — ha jól tudom — er­re az alapszabály lehetősé­get ad. Nem lehet, hangzott a válasz, mert az idős néni — bár tehette volna — nem lépett be a társulatba. Mint tag, ugyanis most kérhetné az összeg bizonyos részének eltörlését — Beléphetne, kérhetnél Biztos kémé is, ha el tudna igazodni a hivatalos papírok szigorú sorai kö­zött. Ha meg tudna fogal­mazni egy kérvényt — egyedid, mert kinek is van ideje mindezt türelmesen elmagyarázni egy 69 éves, rokkant asszonynak. 1 fmentusz) Amikor i község fejlődésé­ről kezdünk el beszélgetni Bodó Antallal, a rózsaszent- mártoni tanács vb-elnökével, kiderült, nem lehet az ese­ményeket leszűkíteni egy rö­vid időszakra. A legegyszerűbb példa ke­rült elő azonnal: 1950-es évek végén még csak a De­ák Ferenc Utcában lehetett járdán sétálni, ma pedig az összes járdák hossza eléri a 16 kilométert. A Lenin út és a Kossuth utca portalanítása is 650 ezer forintba került. A patak szabályozása két­százezer forintot követelt. Nevelői lakást újítottak fel 350 ezer forintos költséggel. A sportol töző megépítése 250 eze • forintba került. Lehetne még sorolni a százezer forintos tételeket, hiszen például autóbusz­megállókat is helyeztek el három részén a községnek. A legbüszkébbek a község­ben mégis az új iskolára. Kétszer is nekirugaszkodtak ugyan, mire a nyolc tanter­mes iskola falai megnőttek és tető alá kerültek, de most már nem lehet kifogása sen­kinek a tanítás tárgyi felté­telei miatt. A volt iskolaépületeket pe­dig felújították és átalakítot­ták. Így kapott végre meg­felelő helyiséget a könyvtár és lett otthona a pártszerve­zetnek is. Nagyon sokan örültek an­nak, hogy állami költségen az ÉMÁSZ elvégezte a villany- hálózat felújítását. Ugyan­csak állami pénzből készült el a tsz bekötő útja. a kö­zös gazdaságban közel száz tehén elhelyezését teszi lehe­tővé az úí istálló. De elké­szült a gyümölcstároló és a műtrágyaraktár is. Két gép­szín fogadja be a vontatókat és a traktorokat. Az új tele­pítésű szőlők és a gyümöl­csösök a technikai eszközök mennyiségi növekedésével együtt a tsz-tagság jövedel­mének fokozódását eredmé­nyezték. Tízórás munkanap­ra a terv szerint 74 forint jutott volna, de majdnem két forinttal fizettek végül is többet. Fontos körülmény, hogv a lakosság önkéntesen is segí­tett a községi feladatok tel­jesítésében. Míg valamikor a társadalmi munka értéke az ötvenezer forint körül moz­gott, az utóbbi időkben ez túlhaladta a százezer forin­tot is. Rózsaszentrrárton tehát sokat fejlődött, de még ma is 'fel lehet sorolni könnyen a megvalósításra váró célokat. Ezeknek elérését 3.5 millió forintos keret biztosítja a következő öt évben. Így az óvoda kerül az első helyre, amelyben' ötven gyereket akarnak elhelyezni. Szüksé­gessé válik a művelődési otthon felújítása és bővítése is. Az út- és a járdaépítést rs folytatni kell; A mostani tervidőszakban el akarják ér­ni, hogy a község egész te­rületén. minden gyalogút szi­lárd burkolattal rendelkez­zen, méghozzá teljes hosszú­ságban. A mostani ötéves terv fel­adatainak megjelölése már annál is könnyebb, mivel a kereteket a felsőbb szer­vek jóváhagyták. Ami a leg­fontosabb tennivalókor* kívül még közben felmerül majd. ezekre az igényekre azt mondja Bodó Antal vb-elnök, hogy kielégítésükre a lakos­ság összefogása adhatja a legfőbb biztosítékot. A rózsa- szentmártoniak eddig is bi­zonyították, hogy szeretik lakóhelyüket, szívesen já­rulnak hozzá önkéntes mun­kájukkal fejlődésének gyor­sításához. Ez a tartalék pe­dig szinte kimeríthetetlen. (gmf) a Király és a Vád utcába vonulva, az ünneplő tömeg már a Szózatot énekelte és Garibaldit éltette. A tüntetések nemhogy csökkentek volna, hanem ál­landóan növekedtek a fe­szült nemzetközi helyzet ha­tására. 1860 nyarán, június­ban—júliusban érkeztek meg a Garibaldi győzelmeiről szóló hírek, rrtélyeknek ha­misára az egész országban tüntetések zajlottak le. Eger­ben július 26-án este fák­lyásmenettel egybekapcsolt tüntetés volt, melyen a résztvevők a Szózatot éne­kelték és Kossuthot és Ga­ribaldit éltették. A 6. zsandárezred pa­rancsnoksága arról panasz­kodott ebben az időszakban a Helytartótanácsnak, hogy Heves és Borsod megyében a járási és községi tisztvise­lők utasítására a lakosság nem akarja elszállásolni őket és általában semmine­mű hivatalos érintkezésbe nem lépnek velük. Heves megyében az újon­cokat azzal biztatták, hogy ne vonuljanak be, hanem várják meg Kossuthnak és Garibaldinak a betörését, amit ők elég hamarosan el- érkezendőnek tartottak. Eger osztrák gyűlöletét egy igen jellemző kis epi­zóddal szeretném alátámasz­tani: a kerületi főnök min­den törekvése arra irányult, hogy Egerben egy német színtársulatot hozzon létre. Minden rendben lett volna a színtársulat felállításához, csak alkalmas helyet nem 'a'áltak számukra. Hosszas töprengés után rájöttek, Ugyancsak szép példáját mutatják az ellenállásnak az Egri Olvasó Nőegylet szer- •saósedései, amelyek or sza­bó gy a Lyoeumnák (a mai tanárképző főiskolának) van egy nagyterme, amelyben színpad is van. Ezt még Eszterházy Károly egri püs­pök rendeztette be az isko- ladrámák céljaira. Örültek is a Bach-huszárok a terv­nek. Azonban valahogy elő­re kifecsegték elképzelésü­ket, amely eljutott a Lyceum akkori gondnokának a fü­lébe is, aki még aznap éjjel szétszedette a színpadot, s annak részeit elrejtette a hatalmas épület labirintu­saiban. Mikor le akarták foglalni a termet, már csak az üres nézőteret találták. S mivel színpad nélkül nem boldogultak, nem tudták idehozni a német színtársu­latot. A magyar érzésű gondnok nem engedte, hogy a magyar tudomány szol­gálatára épített Lyceumban a. német kultúra érdekeit- szol­gáló színtársulat vethesse meg a lábát. Ugyancsak Egerben léte­zett a Bach-korszakban, sőt a későbbi időkben is egy polgári lövésztársulat, ame­lyet még Mária Terézia ko­rában alapítottak az Eger­ben letelepült német polgá­rok. A szabadságharc buká­sa után az egyletnek csak tisztán magyar tagjai vol­tak, akik az önkényuralom és a „Gesammte Monarchie” gondolata ellen küzdöttek. Ezt mutatják az ebből a korból való és a lövésztár­sulat falát annak idején díszített szimbolikus és tré­fás olaifestmények, melye­ket valószínűleg Joó János festőművész készített a tár­sulat számára. gos viszonylatban ís vissz­hangot keltettek. Maga a Nőegylet az országos Ka- ánc^-ümepségekkei kap-; csolatosan alakult meg 1860. januárjában. Célja a hazai irodalom pártolása, a jóté­konykodás, amellett azon­ban — ha alapszabályzatá­ban nem is szerepelt — ha­zafias jellegű célkitűzései is voltak. A Nőegylet ár­vaházat, óvodát, könyvtárat létesített Egerben; 1862. ta­vaszán 252 forintot adott a hazai árvízkárosultaknak, 16 forintot a magyar írói se­gélyalapra, 6 családot segé­lyeztek Egerben. A Nőegy­let tagja volt a Kisfaludy Társaságnak is. Két évig működött anélkül, hogy a hatóságokhoz beküldött alap- szabályzatára válasz jött vol­na. Működését a főispán! helytartó az alább vázolt események miatt szüntette meg: „A kápolnai csata 12. évfordulója alkalmából, 1861. február 27-én a Nőegylet el­nöke, Nánássy Mihályné, született Csernyus Amália az egylet tagjaival gyászmi­sét akart mondatni a ká­polnai csatában elesett hon­védekért. A felsőbb hatósá­gok megtudva e szándékot, az előző napon 600 vadászt és 20 dzsidást vezényeltet- tek Miskolcról Egerbe. Feb­ruár 27-én már kora reggel minden egri templom elé szuronyos őröket állítottak, akik mindenkit visszautasí­tottak. Tíz óra felé az Egri Nőegylet tagjai gyászruhá­ban megjelenvén az utcá­kon, miután a templomokba nem mehettek be, a várba sétáltak, ahol a kápolnánál megemlékeztek az elesett honvédekről. Már lefelé jöt­tek a várból, amikor talál­koztak a szétkergetésükre küldött katonákkal, egy csa­pat seprűkkel felszerelt va­dásszal és a kíséretükre kül­dött felfegyverzett század­dal. Mi volt a céljuk e vad embereknek — írja egy pes­ti hetilap, a „Családi Kör” 1861. március 10-i száma. — „Nem más, mint hogy meg- seprűzzék az egri hölgyeket. A város eSÉSa HU». w®lósár Vadászok seprűkkel és az egri hölgyek gos ostromállapotban volt; késő estig erős lovascsapa­tok vágtattak föl és alá az utcákon. Este 6 órakor mint­egy 300 ember összegyűlvén a katonai temetőben, gyer­tyák mellett énekelték el a Liberát és a Szózatot, s a sírokat megkoszorúzták. A katonaság midőn megtudta e hírt, oda is elment, de mi­re odaértek, addigra a gyá­szoló tömeg elhagyta a te­metőt. Az 1861. február 27-i ese­mények miatt Nánássy Mi­hályné Csernyus Mária ne­ve bekerült a „fekete könyv­be”, és még egy év sem telt bele, midőn az Egri Nőegvletet megszüntették a felsőbb hatóságok. Később, a kiegyezés évé­ben újra megalakult ég „Heves megyei és Eger vi­déki Jótékony Nőegylet” név alatt még a Horthy- korszakban is működött, de korántsem oly nemes célok érdekében, mint az önkény- uralom idején. Az Októberi Diploma és a Februári Pátens intézkedé­seinek a magyar várme­gyék ellenálltak, amiért is 1861—65-ig ismét önkény- uralom, a Schmerling-féla provizórium korszaka kő-’ szöntött Magyarországra. Az önkényuralommal szemben ismét megkezdődik az ellen­állás, amely főleg az 1863-i lengyel felkelés hatására erősödött meg. Sokan úgy érezték, elérkezett az idő arra, hogy a lengyel felke­lőkkel összefogva, lerázzák a gyűlölt osztrák igát. A szervezkedést Jámbor And­rás pesti szabómester és So­mogyi József volt honvéd- őrnagy irányította. Somogyi 1863. tavaszán Egerbe uta­zott azzal a céllal, hogy volt honvédtiszteikkel és honvé­dekkel kapcsolatot teremtsen és megkezdhesse a fegyveres csä£äfck szmuaését. Azonban a tervezett fel­kelésből semmi sem lett, mert a rendőrség hamar nyomára jött a szervezke­désnek, s a vezetőket letar­tóztatta és a hadbíróság sú­lyos várfogsággal büntette őket Ugyancsak a lengyel fel­kelés hatására történt az Almássy Pál (1848—49-ben Gyöngyös város országgyű­lési képviselője) és Nedeezky István által történt szervez­kedés. Almássy Pál tulaj­donképpen nem akart mást, mint a 48-as törvények visz- szaállítását. A szervezkedés­nek — főleg a gerilla-csa­patok gyülekezésének — egyik fő helye a Mátra lett volna. A szervezkedést As- bóth Lajos rendőrbesúgó — akiben bíztak, mert a sza­badságharc ideje alatt mint honvédezredes szerepelt — és Beniczky Lajos árulása leplezte le. A rendőrség a szervezkedésben résztvevő­ket letartóztatta és a hadbí­róság formailag szigorúan megbüntette, mert 16, 18, 20 évi várfogságot szabott ki a vádlottakra. Valójában azon­ban érződött a bécsi udvar közeledni akarása, s ezek az elítéltek 1867-ben ki is sza­badultak a börtönből. Az 1860-as évek derekán az osztrák birodalom lába alatt inogni kezdett a talaj és ez késztette őket arra — meg főleg a kőniggratzi. és sadovai vereség —, hogy kö­zeledjenek Magyarországhoz, így született meg az oszt­rák és magyar uralkodó osztályok között az 1867-es kiegyezés. Ez a kiegyezés — ;,az ak­kori helyzetben történelmi­leg elkerülhetetlen volt... Egy ellenforradalmi Euró­pában nem volt kilátás a magyar függetlenség forra­dalmi úton való kivívására... A kiegyezést azonban tudo­másul lehet venni, mint egy Uj függetlenségi harcnak a kiindulási pontját és tudo­másul lehet venni, mint ürü­gyet a behódolásra.’’ A magyar uralkodó osztá­lyok a behódolást választot­ták és lemondtak a magyar függetlenségről. A kiegyezés szerint Ma­gyarország önálló, és közös a hadügy, a külügy és a kettőre vonatkozó pénzügy Hazánk visszanyerte önálló vámterületét, de a tíz évre kötött vám- és kereskedel­mi szerződéssel tulajdon­képpen a régi helyzet ma­radt érvényben. A Monar­chia közös terheiből Ma­gyarországra 30 százalék esett (kvóta), amely később fokozatosan emelkedett. A kiegyezéssel vállalt ha­talmas terheket az uralkodó osztályok — a dolgozó pa­rasztság, a munkásság és a nemzetiségek feletti ural­mának biztosítása érdeké­ben — elárulták az ország függetlenségét. így az 1867- es kiegyezéssel tulajdonkép­pen az önkényuralom új korszaka következett Ma­gyarországon. ★ A magyar dolgozó nép 1867 után is folytatta hősi harcát ádáz ellenségei: a nagy földbirtokos urak és a nemzetet évszázados elnyo­más alatt tartó Habsburgok ellen. A magyar nép azon­ban még csaknem egy év­századon át sínylődött a Habsburgok elnyomása, majd a helyükre lépő német im­perialista és belső bérenceik igája alatt, A szabadságot és fü<?°' lenséget csak a Szovjetunió világra szóló győzelme hoz­ta el a magyar nép számá­ra, amely szétzúzta a fasiz­mus erőit. fNmüisM Q 1971, április 3„ szombat « \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents