Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Had»» KOSSUTH *15 Keriagök. &£4 Bimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról, 4. felv. opera. 11.19 Az élő sejt titkai. 11.14 Ipoly menti népzene. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiák okiéi. 13.10 Csak műhiba? 11.00 Fuvolamüvek. 14.29 Édes anyanyelvűnk. 11.31 Zenésjátékrészletek. 15.10 A mi környékünk. 15.03 Népdalcsokor. 16.10 Gorkij: Leninről. 17.15 Operacsillagok — operaslágerek. 17.45 X. választó! 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 A magyar nyelv hete. 19.35 Hangversenyközvetítés a zeneakadémiáról. 81.30 Nóták. 22.20 Beszélgessünk a zenéről. 22.10 A hazai társadalom- kutatásról. 23.00 Könnyűzene. 23.15 Mendelssohn-művek. 9.10 Operettdalok. PETŐFI ÜK Sosztakovics­preludiumok. 8.33 Táncdalok. 8.58 Nevetni nem kívánatos? 11.50 Magánvélemény közügyekben. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.33 Régi magyar dalok. 12.45 Miskolci stúdió. 13.03 Zenekari muzsika. 11.00 Ifjúsági randevü kettőlő — hatig . . . 18.10 Vidám műsor. 18.50 Kodály-kórusok. 19.03 Vidám kisopera. 19.34 Vendégségben. 20.25 Könnyűzene. 20.40 Zalka Máté-emlékműsor. 21.30 Kamarazene. 21.45 Riport. 22.00 Nóták. 22.40 Operafelvételek. 23.15 Szimfonikus könnyűzene.- MAGYAR 8.10 lskola-tv. 17.33 Hírek 17.40 Óvodások filmműsora. 13.00 Riportműsor. 18.40 A legboldogabb anya. Dok.-film. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Minden kilométerkőnél.^; 3 A zenélő óra. 81.15 költők Leninről. 21.35 sanzonról — sanzonra < 1. 21.55 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Odipusz. Opera. 10.30 Táncdalok. 19.00 és 21.25 Tv-híradó. 20.30 Kockázat. 9. rész. 3145 A jégkoroitgozás hírei. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Staféta Magyar film a pedagógusok helyzetéről EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor A homok asszonya Japán filmköltemény. GYÖNGYÖSI PUSKIN Délután fél 6 és 8 órakor A hét mesterlövész Felemelt hely árak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vihar délen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sárika, drágám FÜZESABONY Tájkép csata után Egerben, este 7 órakor* POMPADOUR (Moliére-bérlet) ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától pénték reggel 7 óráig, a. Bajcsy-Zsi- linsrky utcai rendelőben. (Tele­fon: u-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. **á malatti rendelőben. (Telefon: 10. „1-es lista, első párt" Gyöngyösről Sikerrel zárult a Mátraal­ji Szénbányák Vállalat üze­meinél meghirdetett ener­giatakarékossági verseny. A vállalat üzemei a villamos­energia- és gázolaj költsége­ket 5,7 millió forinttal csök­kentettek a tervhez viszo­nyítva. A kedvező tapaszta­latok alapján 1971-re a vál­lalat vezetősége ismét anyag­takarékossági versenyt hir­detett az üzemek között. A verseny célja, hogy műsza­ki intézkedésekkel, helyes energianormákkal, az anya­gi érdekeltségi rendszer ki­alakításával csökkentsék a villamosenergia- és gázolaj­költségeket A verseny az egész gazdasági évre vonat­kozik, értékelését az éves eredmények lezárása után egy erre kijelölt bizottság végzi. A jó eredményeket el­érő üzemeket az igazgató­ság jutalomban részesíti. Tóth Lajos Hatvanból Jól haladnak a kukorica- vetéssel a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben. Be­fejezték a kukorica talajelő­készítését és a műtrágyá­zást. Ha az időjárás megfe­lelő lesz, a hónap végén 150 holdon paprika-, 30 holdon paradicsompalántát ültet­nek ki és 50 holdon az uborkaültetést is elvégzik. A palántakiültetéshez és a lo­csoláshoz a részes művelők­nek is gépi segítséget ad­nak. Szűcs Ferenc Dormándról Az ifjúsági klubok közöt­ti kapcsolat megerősítését szolgálta, hogy a dormándi Remenyik Zsigmond ifjúsá­gi klub tagjai vendégül lát­ták a káli Fórum ifjúsági klub tagjait. A fiatalok gyorsan megbarátkoztak és egy jól sikerült szellemi ve­télkedő során bebizonyoso­dott, hogy mindkét klub jő munkát végez. Részt vett a találkozón a dormándi ta­nács vb-elnöke is, ami se­gítséget nyújtott a találko­zó lebonyolításához. A ve­télkedő után kötetlen esti program következett. A jól sikerült találkozó után el­határozták, hogy továbbra is kapcsolatot tartanak egy­mással. Tóth Kálmán Füzesabonyból Több irodalmi jellegű elő­adás, vetélkedő és leállítás megrendezésére került sor a költészet napja alkalmából a füzesabonyi járási könyv­tárban, az ifjúsági klubok­ban és a művelődési otthon­ban. Kiemelkedő eseménye volt e rendezvénysorozatnak az a találkozó, melyen Rá­kos Sándor költő és Szent- pál Mónika előadóművész találkozott a füzesabonyi fiatalokkal. A mai magyar líra legszebb alkotásait is­merhették meg az iroda­lomkedvelő füzesabonyiak. Császár István Hevesről Bensőséges ünnepség ke­retében búcsúztatták a he­vesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet nyugdíjba vonuló dolgozóját, Sztanko- vics Kálmánt. A szövetkezet dolgozói nevében Szilágyi Emilia főkönyvelő méltatta az eltelt esztendők alatt vég­zett szorgalmas munkát, s azt, milyen szívesen tanítot­ta a fiatalokat A jó mun­ka jutalmául már elnyerte a Kiváló dolgozó oklevelet, majd a Kiváló dolgozó-jel­vényt is a szövetkezet nép­szerű „Kálmán bácsija”. A szövetkezet ajándékát Ba­lázs Sándorné, a szövetke­zeti bizottság elnöke nyúj­totta át a nyugdíjba vonuló­nak, erőt egészséget kívánt s leérte, hogy maradjon to­vábbra is kapcsolatban a szövetkezettel és segítse to­vábbra is tapasztalataival a fiatal munkatársakat Wtb Márta Tiszanánáról Megtartották a községben szervezett honvédelmi sport­oktatás záró vizsgáját A vizsgán részt vettek a köz­ség vezet®, a fiatalok előt­tük mutatták be, mennyit sajátítottak el az MHSZ ál­tal rendezett tanfolyamon. Munkájukat Pállai János, a községi tanács Vb-elnöke méltatta, dicsérve azt az igyekezetei, melyet a fiata­lok tanúsítottak, hogy meg­ismerjék a technika újabb vívmányait, a haza védel­mére szükséges fegyverek kezelését. A zárófoglalkozás végén tíz fiatal arany-, nyolc fiatal ezüstjelvényt kapott eredményes munká­jáért Marsaiké János A TÖRVÉNY értelmében minden pártnak az Országos Nemzeti Bizottságtól kellett engedélyt kérnie, hogy a vá­lasztásokon indulhasson. Akár csak 1945. őszén. 1947. nyarán sem utasították el egyetlen párt indulási kérel­mét sem. az augusztus 31-re készült szavazócédulákon tíz üres kocka várta, hogy a vá­lasztópolgár melyikbe teszi a keresztet. Az első négy listán a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front Választási Szö­vetségében részt vevő pártok indultak, l-es lista: Magyar Kommunista Párt. 2-es: Füg­getlen Kisgazda-. Földmun­kás és Polgári Párt, amely­ben most már a baloldaliak játszották a vezető szerepet. 3- as: a Szociáldemokrata Párt. Peyer Károly nélkül. 4- es: Nemzeti parasztpárt. Azután következtek az ellen­zéki pártok. 5-ös lista: Ke­resztény Női Tábor (vagyis Schlachtáék), a 6-os lista: a Demokrata Néppárt (ugyan­csak klerikális párt, pártve­zére Barankoyics István). 7-es lista: Magyar Függetlenségi Párt (ide lépett az időközben külföldre szökött Sulyok leg­több hive, pártvezér: Pfeif­fer Zoltán), 8-as lista: Ma­gyar Radikális Párt (listáján Peyer Károllyal). 9-es lista: Független Magyar Demokra­ta Párt (Balogh páter partja, amelynek időközben tagja lett Kovács Imre). 10-es lis­ta: Polgári Demokrata Párt. A választások előtti napon ezt irta a Szabad Nép vezér­cikke: „Ezúttal nem 17 szá­zalékot akarunk kapni! Igaz, eddig is messze arányszámo­kon túl vettük ki részünket a munkából és a felelősségből. És ez hasznára vált népünk­nek. Mégis volt benne bizo­nyos rendellenesség, hogy a szavazóknak csupán 17 szá­zaléka állt mellénk, míg sú­lyunk. szavunk, befolyásunk az ország ügyeinek intézésé­nél sokszor e szám duplájá­nak felelt meg. Ezt az arány­talanságot valóban meg kell szüntetni. De nem úgy, hogy súlyunkat, szavunkat, befo­lyásunkat csökkentjük a 17 százaléknak megfelelő szín­vonalra hanem úgy, hogy a 17 százalékot növeljük sú­lyunknak. szavunknak, befo­lyásunknak megfelelő színvo­nalra.” A VÁLASZTÁSOKON va­lóra vált az MKP választási jelszava: „1-es lista, első párt: Magyar Kommunista Párt.” 1 113 050 szavazatot ka­pott az MKP. 100 képviselő­je jutott a parlamentbe, s ezzel a kommunisták pártja nemcsak az ország vezető pártjává, hanem a legna­gyobb parlamenti képviselet­tel rendelkező párttá is vált. A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front választási szö­vetségében részt vevő pártok közül a Kisgazdapárt 769 763 (68 mandátum), a Szociálde­mokrata Párt 744 641 (67 kép­viselő). a Nemzeti Paraszt­párt 415 465 (36 képviselő) szavazatot kapott, a válasz­tási szövetség megszerezte a szavazatok 60,8 százalékát, ezzel 271 mandátumot, a man­dátumok 66 százalékát. Most a kommunisták vezet­te demokratikus koalíciónak volt abszolút többsége, a szél­sőjobboldal részekre szakadt. A reakció azonban a szociál­demokrata jobboldal révén újabb támadást indított. Az SZDP-nefc a választások utá­ni napon megtartott választ­mányi ülésén nyíltan előho­zakodtak tervükkel: a párt vonuljon ellenzékbe. Ez azt jelentette volna hogy a szín­falak mögötti politikai prak­tikák réién, a nép akaratát semmibe véve, ismét a jobb­oldal kerül többségbe. A Szo­ciáldemokrata Párt balodali, a kommunistákkal együttmű­ködő erői azonban visszauta- tították .ezt a próbálkozást: A Píeiffer-párt mögött tö­mörült fasiszták tüntetései sem értek célt. a jobboldali erők csak késleltették, de nem akadályozták meg, hogy a választási eredménynek megfelelően alakuljon az új, demokratikus koalíciós kor­mány. A kommunisták ismét — Akkor néked adom. — Igaziból? — Igaziból nem lehet. — De... miért nem le­het? — Nem tudom... Nem le­het... A kis tó ég, lángol, szikrá­zik. A leányka meríteni akar a fényből és lángbóL A nap- szilánkok szétugranak ujjai elől, s csak a piszkos víz cso­rog vissza tenyeréből. A fiúcska is vízbe mártja a ke­zét, de mielőtt ő is meríthet­ne a fényből, felleghajó ta­karja él a napot. A víz za­varossá válik, s a két gyer­mek arcáról is éllobban va­lami. Csalódottak. A fiúcska ezt azzal is kimutatja, hogy egy követ csap bele a tócsá­ba. Szeretfröccsen a víz, s még zavarosabb, még szeny- nyesebb a tó, mint az előbb. — Látod! — kiáltja. — Milyen sötét! — Mint az anyu szeme! — Mikor apu részegen jön haza! — £s verekszik..: — Káromkodik és verek­szik.., ...És a két gyermek már nem gyermek többé. És a já­ték sem játék már. Elront hatták valahol azok. akiktől az ilyen kis életkék, apr5 emberhabocskák mosolya függ, jPatakg Dezső úgy vetettek véget a szfnf»- lak mögötti puccskísérletek­nek, hogy a tömegekhez for­dultak. Budapesten (itt a kommunista párt megszerezte az összes szavazatok 27,5 szá­zalékát. szemben az országos 22,3 százalékkal!) A Hősök terén 1947. szeptember 6-én tömeggyűlést hívtak össze. Ismét háromszázezren tettek hitet a kommunista párt és a baloldali blokk mellett Az emelvény feletti jelszó: „Lássunk hozzá az építőmun- kához'” Itt terjesztették a tö­megek elé az MKP kormány­programját amelyben a kor­mányválság megoldása, a puccsisták szétzúzása a ban­kok államosítása szerepelt többek között DINNYÉS LAJOS — kom­munista győzelem ellenére ő lett a miniszterelnök — no­vember 4-én be is nyújtotta a bankok ált tmosításáról szó­ló törvényjavaslatot. Pfeiffer Zoltán és párthívei igyekez­tek megakadályozni, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogad­ják, s ezzel a nagytőke, po­litikájuk gazdasági bázisa újabb nagy vereséget szen­vedjen. A Tisztelt Ház no­vember 21-én részleteiben is elfogadta a törvényt. Az Országházban hamaro­san újabb történelmi ese­ményre került sor. Egyesült a két munkáspárt, s ezzel megszületett a teljes munkás­egység. A parlamentnek azon az ülésén, amelyen bejelentették a két munkáspárt egyesülé­sét. dr. Ortutay Gyula okta­tásügyi miniszter benyújtot­ta az egyh ízi iskolák álla­mosításáról szóló törvényja­vaslatot. A Ház kimondta a sürgősséget és már másnap, 1948. június 16-án, meg úr szavazta. Az MKP vezérszó­noka Bóka László kultuszál lRmtitkár volt, — Ennek a törvényjavas­latnak az a célja, hogy bete­tőzze a magyar nép gazdasá­gi. politikai és társadalmi fel- emelkedésének hatalmas mű­vét. Programunk azt célozza, hogy szűnjék meg a vagyo­nosok műveltségi monopóli­uma. hogy ne legyen a ma­gyar isbolafajok között egy sem, amelyből ki van zárva a magyar dolgozó gyermeke Schlachta Margit megpró­bálta megakadályozni a tör­vény elfogadását, de a Ház óriási szótöbbséggel — 230 szavazattal 63 ellenszavazat, illetve tartózkodás ellenében —, az iskolák államosítását megszavazta. Ezután Schlach­ta is elérkezettnek látta az időt,, hogy Pfeiffer Zoltánt, Peyer Károlyt és Kovács Im­rét követve, hátat fordítson az országnak: Ö is Nyugatra szökött Egyébként az a jelen­ség, hogy az edenzéki pártok képviselői sorra-rendre Nyu­gatra távoztak, egyértelmű bizonyítéka volt a jobboldal lelepleződésének, elszigeteld, désénék. E politikusok szá­mára egyetlen alternatíva lé­tezett: az új demokratikus rend megbuktatása. Amikor ez lehetetlennek bizonyult, céltalannak látták az ellenzé­ki szerepet s külföldön be­kapcsolódtak a magyar de­mokrácia elleni rágalomhad­járatba Évtizedekig magyar törvényhozásnak nevezte ma­gát az urak parlamentje. S most már több mint húsz esz­tendeje az országgyűlésben csak dolgozók, azok képvise­lői foglalnak helyet. Pintér István Következik: „Minden hatalom a dolgozó népé!” m, eamm Két gyermek játszik Két gyermek játszik a to­ronyházak között, egy tócsa körül Pár órája esett, a nap­sugarak hamar felszippantot­ták az ég könnyeit, csak ez a tócsa maradt meg belőle. Ki­csi a tócsa, alig nagyobb egy kihúzható» asztaliapnál És zavaros. Ha a szél ráíúj, rán­cok gyűrődnek parányi tük­rén, oldaltól oldalig. A két gyermek, leányka és fiúcska. A leányka szőke foncsikos, a fiúcska barna, süni hajú. Egymással szemben guggol­nak és nézik a zavaros vi­zet A kis tócsa nekik egy tó. A kis tó tükrén egy bo­tot fektettek át: a tó fele a leánykáé, fele a kisfiúé. Bol­dogok! Nem tudnak semmi­ről, csak a játékról. Gyapjas felhő a játékszerük. Azt le­sik csendben, mozdulatlan szemmel. Az ég díszlet, kék­ségét nem ronthatja a szeny- nyes víz sem. A fellegek át­bújnak a határnak szabott bot alatt, a partnak ütődnek, s eltűnnek láthatatlanul, hiá­ba marasztalja őket a tekin­tetük. A fellegek a fiúcska felől indulnak, csoportokban, vagy magányosan, szólóban. Ha egy magányos felhő tű­nik fel a tócsa tükrén, a fiúcska átszól a kislánynak: — Tartsd éléje a kezedet és ne engedd tovább! — Buta vagy, kézzel nem leÜMit mftgálliipnll _ — Levelet visz a felhő.:: —‘Milyen levelet... ? — Semmilyet, csak úgy mondom. — Csak úgy, nem igazi­ból? — Nem igaziból. A fiúcska egy újságpapírt tép szét darabját a vízre fekteti, és fújja, hogy köny- nyebben átlibbenjen a másik partra. Ez a tépett újságpa­pír a levét A kislány kifog­ja a levelet s a fűre teríti száradni. — Később elolvasom, jó? — Jó! — És válaszolok is, jó? — Jó. Teljesen leköti figyelmü­ket ez a maguk kitalált-fel- fedeaett játék. A fiúcska az utolsó újság­papírdarabot bocsátja útjá­ra. A papíron valami szürke kép, talán gyermekei ábrá­zolhatott a fotó. — Ebben a fényképemet küldöm neked. Ugye, te is küldsz magadról egy képet nekem? — Küldök, ha akarod, de nem igaziból. — Csak úgy mondjuk, hogy küldsz. A kislány a megszáradt .levelek” után — Most pedig küldöm a választ! — De hiszen él sem olvas­tad, mit írtam, bennük! — Mondjuk, hogy elolvas­tam. — Akkor jő! A válasz-„levél” könnye­dén ring a tócsa tükrén. Egy helyben áll, nem akar útnak indulni. A lányka fújja, uj­jaival löki, de a fiúcska hiá­ba várja a „választ”, a szél a kislány irányába gyűrűz- teti a vizet. Visszatér hozzá a levél. A fiúcsika egy pillanatig csalódott, de hamar feltalál­ja magát: — Mondjuk, hogy vihar van. Jó? — Milyen vihar? — Hát, amilyen a tengere­ken szokott lenni. — De miért mondjuk? — Mert nem érkezik tőled a válasz. A tócsa tükrére lép a nap. Olyan lesz egyszerre a kis tó. mintha az ég minden ara­nya belefolyt volna. — Figyeld! — kiáltja a fiúcska. —- De szép! —- Mintha égne a víz! — Piros, mint a láng! — Mint az anyu haja, mi- kűc a Sodrásától faassjüa- _

Next

/
Thumbnails
Contents