Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Nem dúskálhatunk sportlétesítményekben de vannak jó tervek a jelentkező igények kielégítésére Nem kis büszkeséggel ál­lapíthatjuk meg, hogy He­ves megye sportmozgalma «/. utóbbi éveikben jelentő­sen fejlődött, eredményeit tekintve a legjobb megyék sorába tartozik annak elle­nére, hogy létesítmények te­kintetében alacsonyabb szin­ten állunk az országos át­lagnál. Másként kifejezve: az elért nagyszem eredmé­nyek elsősorban tehetséges sportolók és szakemberek tevékenysége folytán, el­maradt technikai feltételek mellett jöttek létre. Pedig a legutóbbi négy esztendőben az intézmény- hálózat és a technikai bázis tekintetében is történt elő­relépés — főleg a szabadté­ri létesítmények terén. Töb­bek között elkészült a Gás­pár SE korszerű stadionja, az abasári füves labdarúgó- pálya, a gyöngyösi műanyag síugrósánc, megkezdődött a Zalka SE és a Bervai Vasas, valamint a GYESE sporl- kombinátjának építése és üzemel a nagyszerű tardosi sporttábor. A fedett létesít­mények vonalán azonban csak kis mértékben javult a helyzet: elkészült az egri fedett uszoda, az egri szak­középiskola kis méretű tor­naterme és a gyöngyösi Me­zőgazdasági Technikum ver­senysportok ű zésére is al­kalmas nagyobb tornaterme —, de ez minden, ami lé­nyeges! Tudnunk kell, hogy Heves megyében jelenleg 180 sport­kör működik, 39 ezer egye­sületi taggal. Rendelkezé­sükre áll 129 labdarúgó- pálya, 22 atlétikai pálya, 26 tekepálya, 169 különböző kispálya, 6 uszoda, 19 isko­lai tornaterem, 17 iskolai játszóudvar — általában a megye minden településén találhatunk valamilyen Sportlétesítményt. De a 129 labdarúgópályából csak 56 állapota kielégítő, 46-nak nincs öltözője, 56 pedig nincs körül kerítve! Ami pedig az atlétikai pályákat illeti: egyedül az egri a hitelesí­tett versenypálya, ennek is minimális a felszerelése és kritikán aluli a futópálya talaja. A sportkörök által használt 19 iskolai tornate­remből csak 3 alkalmas a versenysport céljaira, s a felsorolásban említett 6 uszodából csupán a két eg­ri az, ami valójában a ver­senyzést szolgálja, a többi egyben tisztasági fürdő is és kedvezőtlen vízhőmérséklete miatt alig alkalmas a spor­tolásra (Petőfibánya). Csökken a verseny- sport tömegbázisa Külön kell foglalkoznunk Eger város létesítmény­helyzetével, ami szolid jel­zővel is kritikusnak mond­ható, hiszen a súlyos pálya­hiány miatt kimutathatóan és fokozatosan csökken a versenysport tömegbázisa. A megyeszékhely stadionja túl­zsúfolt és sajnos, a nagyfokú igénybevétel miatt nagymér­tékben romlik a pálya álla­pota. Ugyanez a helyzet a nyitott sportuszodánál is. A város patinás úszósportja ugyan kapott egy korszerű fedett uszodát (sajnos, kis méretűt!), ugyanakkor fáj­dalmas érvágás volt a gyer­mek-úszóiskola lebontása, ez az iskola biztosította ugyan­is a tanulók kötelező úszó­oktatását. s egyben Eger versenyző-utánpótlását. Nagyon hiányoznak — fő­leg a centrumban — a kor­szerű kispályák, noha felet­tébb örvendetes, hogy az utóbbi években az új lakó­telepeken már készültek bi- tume-'es játékterek. Az NB I-ben szereplő egri tekecsa­o Mmüsis IMI. április 22- csütörtök pat második éve idegenben vívja hazai mérkőzéseit, mert még mindig nem ké­szült el az előírásoknak megfelelő négyfolyosós pá­lya, s itt kell megemlíte­nünk azt is, hogy Egerben a testnevelőtanár-képzés rendkívül mostoha körülmé­nyek között folyik, nincs ho- zá megfelelő tornaterem. Az 1970—75. évre készí­tett sportfejlesztési tervek valóra váltása szükségsze­rűen megköveteli a sportlé­tesítmény-ellátottság fejlesz­tését is — természetesen az adott lehetőségeken belül, a negyedik ötéves tervhez kapcsolódva. ló példák országszerte Ehhez mozgósítani kell a társadalom helyi gazdasági bázisait, úgy mint például Kecskeméten, Szolnokon, Szombathelyen, Baján és más városokban csinálják. Kecskeméten például, ahol Europa egyik legszebb 50 méteres fedett uszodájával dicsekedhetnék, s csak a Sóstói váinsrászben egymás mellett négy remek labda­rúgópálya található — most fedett sportcsarnok épül, amelynek költségeihez a me­gyei tanács 12,5 millió fo­rinttal járul hozzá (az egész objektumnak 21 millió fo­rint lesz az értéke). Szolno­kon mind jobban kirajzo­lódnak az épülő üszaligeti stadion körvonalai (ez lesz a város harmadik stadion­ja), füves és salakos labda­rúgó-pálya, kétszintes öltö­ző, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda-pálya, 6 tenisz­pálya, kondicionáló játéktér áll rövidesen a szolnokiak rendelkezésére, akik 1969- ben 2,5, 1970-ben már 7,6 millió forint értékű társa­dalmi munkával járulták hozzá az építkezésekhez! Szombathelyen rövidesen befejeződik a Dózsa-sport- kombinát építése, amelybe nyolcsávos futópálya, 3 röplabda-, 5 tenisz-, 2 kézi­labda-, 2 kosárlabdapálya és egy nagy méretű sport- csarnok tartozik majd — a végzett társadalmi munka meghaladja a kétmillió fo­rintot. Baján — írja a Pe­tőfi Népe című lap — a vá­ros dolgozói kitörő örömmel fogadták a hírt: a meglevő kettőhöz rövidesen elkezdik a harmadik sportcsarnok építését! Íme, itt vannak a jó példák, lehet őket követ­7VI ■ «•£ Reális, megfontolt tervek Az MTS Heves megyei Tanácsának elnöksége már elkészítette a sportlétesít­mény-ellátottság fejlesztésé­vel kapcsolatos terveket, amelyek közül csak a leg­fontosabbakat: a tanácsok tervosztályaival való össze­fogással el kell érni, hogy fedett létesítmények végre megfelelő méretekben ké­szüljenek el, az új lakótele­peken és a városok rendezé­sé során a belterületeken hagyjanak helyet a sportpá­lyáknak is. A községi taná­csok, termelőszövetkezetek az eddiginél tegyenek töb­bet a falusi sportlétesítmé­nyek fejlesztésében, korsze­rűsítésében, s ehhez kérjék a KISZ-szervezetek segítsé­gét, csakúgy, mint az isko­lák kispálya-építési akció­jában. A művelődésügyi szervek vizsgálják felül a művelődési házak helyzetét, kihasználtságát és segítsék elő a sakk- és az asztalite­niszsport minél szélesebb körben való elterjesztését. Mint fentebb említettük: a fedett létesítmények terén szorít a cipő a legjobban. Ezért a tervek szerint 1971- ben Gyöngyösön, 1972-ben pedig Egerben épül sport- munkacsarnok — társadalmi összefogással. Az egri gyer- uteJtrúszóiakfoUt elkészítése 1972-re van ütemezve (öt­millió forint), míg Hatvan­ban 1971-ben, Hevesen 1972- ben kezdik el a tipizáltnál nagyobb méretű tornaterem építését 3—3 millió forint költséggel. Tipizált iskolai tornatermeik épülnek a terv­időszakban: Eger (2 db), Gyöngyös, Hatvan. Pétervá- sára, Adács, Mátrafüred (kollégiummal). Az idén remélhetőleg el­készül az E. Spartacus min­den igényt kielégítő négy­folyosós tekecsamoka, hat­millió forintot fordítanak a Siroki Vasas fedett munka­csarnokának építésére, 300 ezer forintos beruházással kerekes sífutópályát létesít a gyöngyösi váltógyár sí­szakosztálya, ugyanilyen költséggel Egerben és Gyön­gyösön kézilabdázásra és ko­sárlabdázásra alkalmas mű­anyagpálya készül. A me­gyei sportszövetség 800 ezer forinttal támogatja azt atö- rakvést, hogy a negyedik öt­éves tervben az iskolák és kollégiumok udvarait spor­tolásra alkalmassá tegyék (bitumen, műanyag, salaik- borítás). 1973-ban új sport- székházat kap a megyei sportszövetség is, éspedig a megyei tanács vb és az MTS OT támogatásával — a népkerti sporttelep terü­letén. Testmozgással a szellemi és idegrend­szeri túlterhelés ellen A tervezett fontosabb fel­újítások, korszerűsítések. 1971: a Selypi Kinizsi és a Füzesabonyi Vasas atléti­kai pályája, az egri sport- tagozatos iskola tornaudva­ra. 1972: a gyöngyösi váro­si sporttelep atlétikai pá­lyája, az egri nyitott uszo­da, a MÁV HAC labdarúgó- pályája. 1973: az egri északi sporttelep. 1974: az egri sta­dion atlétikai pályája és a labdarúgópálya. 1975: a tar­dosi sporttábor. Korunk fejlett technikája fokozott szellemi és ideg- rendszeri megterhelést je­lent a dolgozó ember szá­mára, s ennek ellensúlyozá­sára az egészséges testmoz­gás, a sportolás a legalkal­masabb. Ha ez így van — márpedig ezt senki sem vonhatja kétségbe — akkor mindenkinek kötelessége tá­mogatni a sportszervek fej­lesztési elképzeléseit, terve­it. A tervek reálisak és jól megfontoltak — következ­zék tehát a megvalósítás szakasza! Sotnody József Napi két edzéssel készültek az országos bajnokságra a gyöngyösi ökölvívók Április 22—23—24. és 26-án rendezik meg Budapesten az ez évi felnőtt országos ököl­vívó-bajnokságot. A gyöngyö­si ökölvívók napi két edzéssel készültek a rangos versenyre, hogy újabb bajnoki címek­kel. jó helyezésekkel öregbít­sék városuk sporthímevét. Mindenki készült, hiszen Fi­scher, Tóth Imre és Juhász Lajos mint vidéki bajnokok jogosultak az indulásra, a szövetség eddigi eredményei alapján Nagy Andrást, Ju­hász Józsefet, Mincsiket és Barczát meghívta, míg Zvara, Bukat, Csötönyi és Pusztai tartalékként kaptak meghí­vást az országos bajnokságra; Az ez évi bajnokságnak a rangját emeli, hogy a Mad­ridban júniusban megrende­zésre kerülő Európa-bajnok- ságra való kijutás kérdése is ezen a viadalon dől el. A Zalka SE együtteséből jelen­leg Tóth Imre és Juhász La­jos tagja a válogatott keret­nek es mindkettőjük előtt nyitva van az út Madrid fe­lé. Tóth Imre az idén kitű­nően szerepelt, főleg a Sziklai emlékversenyen elért első he­lye rangos. Nem titok, baj­noki címet várunk tőle* Re­Meglepetés nélküli forduló ... A hét végén tovább folyta­tódtak a küzdelmek a megyei kézilabda-bajnokság férfi és női csoportjában, valamint az ifjúságiak csoportjában. Va­lamennyi találkozón a papír­forma érvényesült, nem szü­letett tehát meglepetés egyet­lenegy összecsapáson sem. Eredmények. Férfiak: Dobó SE—Hort 27:13 (12:7), Egri Tanárképző—Hatvani FMGT 30:17 (12:8), Sírok —Gyön­gy össolymos 22:12 (8:8), Fü­zesabony—Gáspár SE 19:19 (9:10), Gyöngyösi Építők— Selyp 29:13 (11:5), Egri Fi­nommechanika—Dormámd 26:20 (17:13). Nők: Petőfibá­nya—Hatvani Kinizsi 4:12 (3:8). Sírok—Egri Kinizsi II. 24:1 (15:0), Gy Vasas Izzó— Füzesabony 10:6 (3:2); Ifjúságiak. Fiúk: Gy. Vasas Izzó—Hatvani FMGT 26:5 (14:1), Sírok—Gyöngyössoly- mos 13:12 (8:6). Egri ITSK— Hort 18:14 (9:5). Kékesi SC— Selyp 35:7 (18:4), Füzesabony —Heves 20:14 (2:9). Egri Fi­nommechanika—Dormánd 24:13 (16:5). Uttörösport Megrendezték Eger város úttörőinek hagyományos fu­tóversenyét. A versenyt és a vándorserleget az Egri IV-es számú Ált. iskola nyerte el, de szoros versenyben dőlt el a további helyezések sorsa is. Eredmények. Csapatban: 1 IV-es számú iskola 290, 2. I- es számú iskola 343, 3. III-as számú iskola 348, 4. V-ös szá­mú *sk. 349, 5. Il-es számú isk. 359. 6. VIH-as sz. isk 483 ponttal. Egyéniben. Fiúk: (1960—til-ben születettek): 1 Nagy I. (X. sz. isk.), 2. Moj- nár I. (X. sz.), 3. Erdélyi A (VI. sz.) 1959-ben születettek: 1. Áros B. (X. sz.), 2. Fitala Z. (I. sz.). 3. Bakos I. (I. sz) 1958-ban születettek: 1. Papp Gy. (IV. sz.), 2. Gál Cs. (IV. sz.) 3. Hegyi I. (VII. sz.) 1957-ben születettek: 1. Gyur- kó P. (I. sz), 2. Molnár J. (V. sz.), 3. Csuhaj J. (III. sz.'. 1956-ban születettek: 1. Nag' K. (III.). 2. Papp T. (V. sz,), 3. Dobos A. (V. sz.). Lányok. 1960—61-ben szü­letettek: 1. Miskolczi M. (IV. sz.). 2. Mészáros M. (V. sz.), 3. Borosa Cs, (I, eg,). 1959-ben születettek: 1. Bogos K. (IV. sz.), 2. Sós É. (IV. sz.), 3. Lánszky M. (X. sz.) 1958-ban születettek: 1. Kecső T. (V. sz.), 2. Török É. (III. sz.), 3. Egri K. (IV. sz.) 1957-ben születettek: 1. Dudás A. (Hl. sz.), 2. Márföldi G. (X. sz.), 3. Balázs M. (V. sz.) 1956-ban születettek: 1. Varga J. (I. sz.) 2. Kréti T. (VIII. sz.), 3. Lo­vász G (V. sz.) Megrendezték a tornász út­törő-olimpia egri versenyét ;s. Eredmények: Fiúk: I. osz­tály: 1. Il-es számú Ált. Is­kola. Egyéniben: 1. Győri L. (II. sz.). 2 Szabó G. (II. sz.), 3. Berecz L. (II. sz.). II. osz­tály: I—2 Il-es számú Ált. Iskola „A” és a IV-es számú Ált. Iskola. Lányok: I. osz­tály: 1. l-es számú Ált. Isk. 2. IV-es 6zámú Ált. Isk. Egyéniben: 1. Kerekes A. (IV. sz.), 2. Molnár E, (I. sz.). 3. Varga J. (I. sz.). II. osztó Csapatban: 1. IV-es sz. Á: ’ '*öla. 2. Il-es sz. Ált. Is’ 1 L, érdben: 1. Bőgős K C sz.). 2. Gotyár M, (IV. sz.). Szabó J (L szA ««, mélhetőleg Juhász. Lajost „nem törte le” Réder elleni „elvett” mérkőzése, hanem még jobb. lelkesebb edzésre serkenti, és megvédi múltért bajnoki címét. 1970-ben bajnokságot nyert Nagy Andrásnak most nehe­zebb dolga lesz. de képessége alap jár 6 is felállhat a do­bogóra. A többiek okozhat­nak kellemes meglepetéseket, ha lelkesen, főleg fegyelme­zetten, az edzői utasításokat szigorúan betartva öklöznek. <R) A világ sportja — sorokban A cseh szlovákiai Tjahacovtcerj május 10—30 között nagyszabású nemzetközi sakkversenyt ren­deznek, amelyen 7 ország — Szovjetunió. Lengyelország, NDK, Magyarország, Romána. Bulgária és / Csehszlovákia — 16 versenyzője vesz részt. A me­zőnyben 4 nemzetközi nagy­mester — a szovjet Liberzon és AriTosin, a magyar Szabó László, a csehszlovák Hort és 7 nem­zetközi mester, köztük a magyar Kovács László ül asztalhoz. Az uruguayi Liverpool Mon­tevideo nemzetközi barátságos labdarúgó-mérkőzésen Bertocci, Ibanez, A. Rivero és Latuda, il­letve Thelen góljaival 4:1 (2:l)-re legyőzte a nyugatnémet Wemer Bremen csapatát. # 23 éven aluliak labdarúgó­mérkőzésén Svájc l:0-ra nyert Dánia ellen. Az egyetlen gólt a 27. percben Rahmen lőtte. * Női kézilabda VB-selejtcző mérkőzésen a Szovjetunió 14 ill (8:7) győzött Románia ellen. A visszavágóra Bukarestben kerül sor. * Elkészült a harmadik ifjúsági röplabda Európa-bajnokság cso­portbeosztása. A mérkőzéssoro­zatot szeptember 2—12 között bonyolítják le Barcelona Municipal nevű sportcsarnoká­ban. (MTI) Ki tud többet a polgári védelemről ? IV. forduló Sor­szám Kérdések Tipp 1. Melyik az atomrobbanás legártalmasabb té­nyezője az emberre, élőlényre, technikára stb. gyakorolt hatásánál fogva? 1 =iakőhulilám, x=fény és hőhatás, 2=maradamdó radioaktív sugárzás. 2. Mennyi a járványügyi felderítő raj lét­száma? 1=6, x=8, 2=10. 3. Kinek van joga az egészségügyi szakszol­gálati alakulatokba személyeket beosztani? 1=Vöröskereszt, x=váro6á-járási PV tórzs.-pk, 2=tamács vb-elnök. 4. Melyik az a kormányrendelet, amelyik konkrétan meghatározza az egyes szervek, illetve vezetők polgári védelemmel kapcso­latos feladatait? 1=1964. évi honv. törv., x=PVOP 10. sz. ut., 2=2002. Korm. sz, hat. 5. Hol tartottak Budapesten háborúeUenes nagygyűlést 1917. november 25-én? 1—az Országház előtti téren, x=az Iparcsarnokban, 2=a Petőfi-szöbomál. 6. Hány éves korig terjed ki férfiaknál a polgári védelmi kötelezettség? 1=55, x=60, 2=65 év. 7. Évente hány órát vehetők igénybe kikép­zés, továbbképzés céljából a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek? 1=60, x=80, 2=120. 8. Melyik az a védekezési mód, amellyel dön­tően számolni kell egy korszerű háborúban? l=kiépített óvóhelyek, pincék, x=ter- mészetes árok, barlangok, 2=lakosság kitelepítése. 9. Mennyi a szervezet károsodása nélkül egy nap alatt felvehető maximális sugármeny- nyiség? 1=30 r, x=50 r, 2=100 r. 10. Mi a fojtó harcgáz esetén a legfontosabb teendő? l=mesterséges lélegeztetés, x=gázál- arc feladása, 2=a sérült kiszállítása a mérgezett területről. 11. Mi az AMBU fantom? l=film címe, x=kiképzési segédesz­köz. 2=orvostudományhart alkalmazott segédeszköz. 12. Hány fokozata van az elsötétítésnek? 1=1, x=2, 2=3 fokozat. 13. Mennyi az árokóvóhely földfeltöltésének minimális vastagsága? 1=60 cm, x=80 cm, 2=120 cm. +1 14. Kinek kell jelenteni a U. világháborúból visszamaradt robbanóanyagokat? l=honvédségnek, x=városi-járási ta­nácsnak. 2=a PV helyi szervének. A megfejtő neve: Pontos lakcíme: .. IV. SZÁM Beküldési határidő: 1971. április 27. Cím: Polgári Védelem Heves megyei Törzsparancsno ksága, ^Uger^JKossuM Az elmúlt heti joráülő helyes yfejtése: 1, 2, 1, 2. x, 2, x, 2. x, 2, X, 2, x. A legjobb gfejtők közül a következők 'rtek könyvjutalmat: Balogh ~sef. Tarnaörs, Dózsa Gy. u. ■4. Gyirkis Mária, Hatvan, Jrindza-tanya. Muzsik Éva, Hatvan, Mező út 19. Csonka Jó- zsefné, Gyöngyös, Verseny u. 1. f. 1. Ifi. Vitáris Miklós, Gyön­gyös. Laktanya u. 5/1. Dien*• Sándor, Gyöngyös, Kossuth Life» jós u. 48. Papp Tibor, EgelV pf.: 106. Harajka Mária,. Gyön­gyös, Laktanya u. 6/1. Szálát Mihály, Gyöngyöstarján, József A. u. 49. Nagy László, Verpelét, ifjúság u. 36. A könyveket ti* küldjük U,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents