Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
Bródy Sándor: A DÄDA Szerda, 20.00 Háromfelvonásos színmű közvetítése a Thália Színház előadásában, felvételről. 1902-ben mutatták be először Bródy színművét, elsőként a „trióból” — A tanítónő és A medikus mellett —, amivel Bródy — akkor — a magyar dráma úttörőjévé vált. A bemutató botrány lett, a polgári közönség elutasította a darabot, s csak néhányan, az értők — Ady, Ignotus — - tapsolták meg. A nyomor, a kiszolgáltatottság, az emberpiac jelenik tneg a színpadon a megesett parasztlány sorsában, aki szoptatósdajkának szegődik, s akit végül az ön- gyilkosságba kergetnek. A cselédkérdést később Kosztolányi az 'Édes Annában írta meg felejthetetlenül, s a kérdésre végül Bálint György tett pontot: a cselédkérdésnek nincs megoldása, magának a kérdésnek kell megszűnnie. A mű jelentősége, hogy. magyar színpadon ilyen jellegű társadalmi vádirat addig nem szerepelt A főszerepeket Horváth Teri, Esztergályos Cecília (Bolygó Kis Erzsébet alakítója), Polonyi Gyöngyi alaki tjáik. Költők Leninről Csütörtök, 21.15 Leninről, a proletárforradalmárról, az ideológusról, a politikusról könyvtárakat írtak már esszéisták, regényírók, filozófusok és mások. Valami módon mindenkinek megmozgatta a fantáziáját századunknak e legnagyobb alakja, életével, műveivel, világformáló eszméivel költőkét is. A műsor Lenin születési évfordulóján Bertolt Brecht, Vlagyimir Majakovszkij . és Ladányi Mihály verseivel idézi meg Lenin felejthetetlen alakját. Zenei Figyelő Péntek, 17.55 A tv zenei újságja. A műsor elsőként a Bartók-évfor- duló megemlékezéseiről sugároz összefoglalót: a nemzetközi zenetudományi konferenciáról, a zeneszerzői verseny díjkiosztásáról, s végül az ünnepi hangversenyről. Megemlékezés hangzik el a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőről, Igor Sztravinszkijról, majd az Erkel Színház új bemutatójáról sugároz részleteket a Figyelő, A rosszul őrzött lány premierjéről. George Malcolm csembalóművész budapesti vendég- szerepléséről is tudósít az adás, ahol a művész Thomas Arne g-mdll csembalóSzamárper Egy budapesti gépkocsivezető összeveszett fivérével és apjával, s a családi torzsalkodás különös következménynyel járt. Két egymás melletti telken gazdálkodtak a fővárosban, egy napon a gépkocsivezető ittasan tért haza. Észrevette, hogy testvérének szamara, mit sem törődve a telekhatárral, az ő céklaföldjén legelészett. Méregbe gurult a birtokháborítás miatt, s a „tett” színhelyére sietett, s jókorát rúgott az állatba. Az azonban a ba- rátságtalan adjonistenre hasonló fogadjistennel válaszolt,'de rúgása célt tévesztett. A férfi attól tartva, hogy a harapós szamár megtámadja, a nála levő kést a csacsi oldalába döfte, s az a szúrástól kimúlt. Az ügy a bíróságon folytatódott, ahol is toz alkalmi „torreádor” nem tartotta magát hibásnak a történtekért. Jogos védelemre hivatkozott, mondván, hogy a szamár megtámadta. Védekezését azonban nem fogadták el. a Fővárosi Bíróság fellebbvl- teli tárgyaláson ezer forint pénzbüntetésre ítélte, de ennek végrehajtását — tekintettel büntetlen előéletére és három gyermekére — próbaidőre felfüggesztette. Az esettel kapcsolatban a polgári bíróságon kártérítési per folyik, amelyet az állat tulajdonosa indított az őt ért veszteség megtérítéséért. (MTI) Mininyomda Új szolgáltatással bővült a TECHNOLUX Ktsz fotoprint részlege, Egerben. Négyszínnyomású mini nyomdagépen Mül. április 1"„ szombat , készítik a különféle nyomtatványokat. Megrendelés is akad bőven, bár a gép óránként hatezer nyomtatványt készít, mégis két műszakban kell üzemeltetni. Képünkön: Hennán István, a gép kezelője ellenőrzi a nyomást. (Foto: Kiss Béla) Jelenet a „Forsyte Saga’ 16. részéből. versenyét adta elő. Végül a Lamberto Gardelli vendégkarmester szerepléséről készült filmtudósítást említhetnénk meg, ahol Richard Strauss 2. kürtversenye volt műsoron, Tarjáni Ferenc kü álművész közreműködésével. A csábítás trükkje Szombat, 22.15 Angol film a televízió Éjszakai előadás című sorozatának legújabb darabjaként. 1966 tavaszán mutatták b® hazánkban Richard Lester amerikai származású rendező yígjátékát, ami 65-ben nagy díjat nyert Cannes-ban. Fiatalok önfeledt, őszinte érzései és az idősebbek konvencionális ellenállása a film témája, s az alkotók egyértelműen az ifjúság oldaláról fricskázzák meg a begyepesedettséget, a konzervativizmust. Az Ann Jel- licoe színműve nyomán készült történetben a fiatal tanár, Colin — a maga egérszürke jelentéktelenségében — el akarja tanulni albérlőjétől, a nőfaló Tolentól a csábítás trükkjét A bizarr, csúfolódó komédia a fiatalok és idősebbek eltorzult kapcsolatairól ad , képet. Az egyik főszerepet Rita Tu- singham alakítja. A. Gy. Két öreg Az élet törvénye, hogy mindnyájan megöregszünk egyszeiAz öregedő ember már gyakran gondol az idő múlására és szívesen tűnődik azon, hogyan tölti el majd öreg napjait. Különös hogy milyen különbségek vannak öreg emberek között. De mondjon mindennél többet ez a két levél: — Hetvennégy éves vagyok. Úgy vagyok az élettel, hogy legjobban szeretnám már magam mögött tudni. Higgye el, csak a testi szenvedéstől félek. Nincs a napnak olyan órája talán, amikor ne gondolnék az elmúlásra. Unatkozom. Pedig még bírom magamat, ennivalóm, hajlékom is megvan ... Ez a másik levél az egyik öregek otthonából érkezett. Nehezen olvashatók már a kuszáit sorok: — Két éve, hogy itt vagyok. Eddig csak azért nem köszöntem meg a segítséget, mert nem tudtam, hogy hová kerülök. Ismerőseim ijesztgettek, károgtak: Nem tudod, hogy hová mentél! Ki törődik ott majd veled? — Most, hogy eltelt a két esztendő, hálás szívvel veszem kezembe a tollal és mondok köszönetét azért, hogy segítettek ide kerülnöm. A főorvos úr, a gondozók nagyon aranyosak. Engem csak Józsi bácsinak hívnak. A koszt nagyon finom és bőséges, a nyugdíjamból mindig marad egy kis zsebpénzem. Héba-hóba azt mondom a kenyeres pajtásomnak: Gyere, Feri igyunk egy nagyfröCcsöt. Mert tetszik tudni, nekünk büfénk is van. Meg olyan függönyök a falon, hogy a száját tátja, aki ránéz. Azt beszélik, maga a főorvos úr felesége varrta. A levél harmadik oldalán így ír Józsi bácsi: — Sok ember nem tud mit kezdeni az öregségével. Én mindig találok valami tenni-venni valót. Mindennap tízszer körülsétálom a parkot. Délelőtt ötször délután ugyanannyiszor. Minden harmadik napra jut egy levélírás. Beosztom az ismerősöket, rokonokat. Most húsvét előtt nagyon sok volt a tennivalóm, mert minden unokámnak külön írtam üdvözlőlapot. — Van itt két ember az otthonban, akikkel szívesen elbeszélgetek. Ebéd után mindig velük töltök egy-két órát Az egyik különösen érdekel, hiszen mint kazánfűtő behajózta úgyszólván az egész világot. Valamikor elhajózott Amerikába is. Gazdagságot remélt, de mint szegény ember jött vissza. Kint megnősült és tönkretette az asszony. , — Azért nehogy azt higgyék, hogy én egész nap csak sétálok, diskurálok. Naponta három, négy órát dolgozom is a ház körül. Világéletemben kétkezi munkás voltam, ma sem tudok tétlen maradni. A gondnok úr már messziről kiabál, ha van valami cslnálnivaló: — Józsi bácsi! Igazítsa meg a bejárati kaput. Legyen szives, nezze meg a kazánt..,. — Egyetlen nap sincs, amikor úgy fekszem le, hogy tét- ]SV. voltam. Valamivel mindig elszámolok önmagámnak. Többen vannak itt olyan öregek, akiknek segíteni kell. Kicsit értek a susztermunkához. Szereztünk kaptafát, kalapácsot, spiccvasakat. En vagijok a patkolókovács... . Négy oldalnál is hosszabb Józsi bácsi levele. Még utóirat is van hozzá. Ezt írja: y — Ha eljönnek, kérem, látogassanak meg. Csak Józsi bácsit keressek. A portás nagyon jó barátom, egyenesen hozzam igazítja... ’ Szalay István •m Hét tonna dollár Csurka István: xxm. — Miért? — Kérem, hogy nézzen meg. És egyszer érintse meg a testem azzal a kezével, amelyikkel tenni szokott. Csak egyszer. Luciánó nagyon fél, hogy Margit bejön. Gvendolin vetkőzik. — Mindenem elvesztettem. Csak maga segíthet rajtam... Luciánó megenyhül. — Jó... csak egy kicsit gyorsabban... Már majdnem meztelen. — És, hä egyszer, megcsókolna ... Luciánó rémüldözik. Mielőtt azonban Luciánó erre válaszolhatna, végigrobog a termen Szántódi, és rendkívül idegesen, ügyet sem vetve a vendégre, ráront Luciánóra. — Hol vannak a be nem váltott zsetonok? — Miért? — csodálkozik Luciánó. — Délig be kell váltani. Csődbe ment a Kaszinó. Robbantották a bankot. Mit gondolsz, kicsoda? Luciánó halványan elmosolyodik. — Nem tudom. — Este már ki sem nyitnak. Ezt hallva Gvendolin dühösen öltözni kezd. Luciánó közben lenyúl az ágy alá, és előhúz egy vul- kániíbert meg egy kalapdobozt. Mindkettő tele van papírpénzzel és zsetonokkal. Szántódi válogatni kezdi a zsetonokat. j Mindez ott történik az öltözködő Gvendolin orra előtt. Luciánó megkínálja udvariasan, hogy vegyen csak, amennyi kell. Gvendolin vesz néhányat. Aztán jóízűen a femekére húz egyet/ — Menj át Velencébe, szép- sésmi Zima egy elegáns londoni ingatlan- és telekügynökség igazgatójával tárgyal. Mint milliomos a milliomossal. — A szobák száma nem lé. nyeges, elég, ha 12—16 szoba van a kastélyban. Ellenben nagyon fontos, hogy a háza tengerparton álljon, és saját kikötővel rendelkezzék, ahol egy közepes nagyságú jachttal biztonságosan ki lehat kötni. Az igazgató bólogat. — Van ilyen villánk. Zima folytatja a kikötéseket. — 'Továbbá szükséges: 2 darab színes televízió és egy, az egész világhálózatba bekapcsolt telexgép. Egy titkos telefon és a személyzetet illetően pedig: a személyzet nem lehet magyar nemzetiségű, és nem is tudhat egy szót sem magyarul, ellenben a szakácsnak tudnia kell magyaros ételeket főzni. Az igazgató nem jön zavarba, egy albumot mutat. — Ez megfelel, uram? Zima megnézi, bólint. — Heti bére 1000 font, a személyzet egyik tagja azonban néger, de ha kívánja... — Nem, néger lehet. Rainer herceg dolgozószobájába most engedi be a komornyik Luciánót. A herceg zord arccal fogadja. Luciánó mosolyog. — Hercegem, én vagyok a szerencsés, aki robbantottam az ön bankját, — Tudom, uram. — De, én civilben bohóc vagyok, és mint ilyen, jószívű. Van egy ajánlatom. — Éspedig? — Visszaadom a pénzének nagy részét, ha bevezeti országában a szocializmust. A herceg csak egy pillanatig gondolkozik. ss Sac som. lehet róla. — Gondolja meg, hercegem. — Nincs mit meggondolnom. — Ez az utolsó szava? — Ez. — Nos, jó. Fog maga még másképp is beszélni ... Nem tudja, hogy mindig az jár jól. aki elsőnek érkezik a piacra. — Ez nálam sose késő. — Elnézést a zavarásért. Luciánó kimegy. A jacht kiköt. A parton, a fák mögött egy villa körvonalai. Margit, Luciánó, Szántódi partra szállnak. Zima ugyanakkor elölről foglalja el a kastélyt. Végigmegy a parkon, a Icaputól a házig. A füvet egy néger nyírja oldalt, fűnyírógéppel. Mire a főbejárathoz ér, már ott áll a főkomornyik. Zima átadja neki a kulcsot. Epsom. Az „Epsom derby” napja. Anglia legnagyobb társadalmi eseménye A királynő megjelenik a páholyában. A lovasok kilovagolnak a starthoz. A közönség: lordok, bankárok, széplányok. Egy nagyon elegáns urakból és hölgyekből álló társaság le akar ülni egy nagyon előkelő páholyban. Az illetékes jegyszedő azonban útjukat állja. • — Sajnálom, uraim, ez a páholy foglalt. — Lord Exefcqr páholya foglalt? — kérdezi egy úr. És mér fel is tűnik a páholy új gazdája: Luciánó, karján a környezethez méltóan elegáns Margittal ‘ és a jegyszedő mély meghajlása közepette elfoglalják a páholyt. Éppen indítják a versenyt. Luciánó ismert kis jegyzet- füzetét kiteszi mag'a elé. . A tv állandóan lóverseny- futamokat közvetít. A toter xen állandóan jönnek az eredmények. Folyik az adatok feldolgozása. Mindenki dolgozik, még Margit is. Luciánó a szellemi vezér. Papírokat tesznek elé, amit ő átfut, uáyanakkor a lóversenyt is nézi a képernyőn. Aztán egy másik részmunkát ad át kidolgozásra, hol ennek, hol annak. Margit tesz elé egy dolgozatot. Luciánó nézi. — Mennyi 9x5? Ezt elszámoltad. Mosoly, puszi Luciánó egy másik papírt ad át. — Na. most ezt nézd meg. Számold . össze, hány kanca volt tavaly, május 19-én Ep- somban a harmadik helyezettek között. Margit visszaül a helyére, egy nagy halom újság, füzet elé és dolgozik. Zima is egy cetlivel lép elé. — Ez ml? — kérdezi Luciánó. — Agárverseny-eredmények. Most jött a telexen. Luciánó félretolja a papírt. — Agárral egyelőre nem foglalkozom. — Pedig nem hagyhatjuk bennük ezt sem. — Persze, de később. Zima visszamegy a helyére. Luciánó még számol, az\tán feláll, nyújtózik. Nézik, várnak. Margitra néz. Ezt mindenki megérti. Belekarol Margitba és átvezeti a lakosztályába. Margit hálószobája előtt, a nagy szalonban idegesen sétál Zima. Szántódi egy kis asztalkánál passziánszozik. Zima megáll előtte. Kétségei vannak Luciánót illetően, befelé int a fejével. — Nem lesz ez sok? — iHát, nekem elég volna. az biztos. Az asszonnyal Zima hangosan gondolkozik. — Odaát. Monte Carlóban kevesebb is elég volt neki. Szántódi megnyugtatja. — Ez nagyobb üzlet lesz. A fontsterling jobb pénz a franknál-é U HFolüiíű&ik)
