Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
Rácéi# KOSSUTH Mft Lányok, asszonyok: i 8.40 Verbunkosmuzsika. 8.01 A bét műsorából. 18.05 Utazások. 11.00 A hét mflsorbáló. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.52 Tiszta sziwel. 14.02 Vincze—Iunocent Vince: Pacem in terris — kantáta. IMS Gj Zenei Újság. 15.05 Tánczene. 15.55 Kis magyar népnja, 14.00 ISO óra. 17.36 Slágermagyarázat. 18.0« Alfred Cortot zongorázik. 19.25 Népdalcsokor. 20.00 Interrádió Show. 21.35 Székely Mihály énekel. 22.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól PETŐFI 9M Barokk muzsika. 9.20 Daljátékrészletek. 9.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 Könyvszemle. 12.00 Dvorzsák mdveíbdt, 13.03 Riportműsor. 13.30 Századunk kórna- müveiből. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Két szimf. költemény. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16.05 Népzenei magazin. 16.45 Bogdán István írása. 17.00 Közv. a Salgótarján—Vasas bajnoki labdarúgómérkőzésről. 11.20 Beethoven: Krentzeo- szonáta. 27.52 Cfrabócz—Farkas: Nyugat-dunántúli táncok. 10.10 Közv. a Salgótarján—Vasas Xabdarúgó-mérk.-rőL 18.20 Kíváncsiak Klubja. 19.10 Emlékezés Furtw änglerre. 20.25 Britten: Nóé bárkája. Opera két részben. 21.24 Szent Szerenin főzetek Rádióváltozat. 22.01 Nóták. 22.23 Alkotóműhelyben. 22.30 Magyarország hangverseny- termeiben. MAGYAR ».30 Családi otthon ... 10.00 Minden kilométerkőnél. .. Sorozat. ,2. A gitár. 11.00 Mi újság? 11.20 Tapsifüles. 12.00 Mindenki közlekedik..; ■ 15.55 Twist Olivér. 12 rész. 16.25 Közv. a Salgótarján— Vasas labdarúgó-mérk.-ről. 16.20 Hírek. . 18.25 Riporter kerestetni. 18.15 Cicavízió ... 15.30 Tv-híradó. 20.00 Különleges ügyosztály. Magyarul beszélő angol filmsorozat. 1. Ember az x-ről. 20.50 Részletek a brassói Aranyszarvas táncdal- fesztiválról. 21.50 Tv-híradő. ' 22.00 Bartók: Cantata profana. 22.25 Amerikai komédiák. L Ambrus, a cowboy. POZSONYI 11.30 Lengyel dalok. 10.00 és 21.20 Tv-hlradó. 19.50 A vízimadarak paradicsoma Kanadai természetűim. 21.35 Egy öregedő gengszter története. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Fél 4. fél 6 órakor Hárem a sivatagban Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Este 8 órakor A börtönór Csehszlovák filmdráma. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor En vagyok Jeromos Színes, magyar filmvlgjáték címszereplő: Alfonzé. GYÖNGYÖSI PUSKIN Kitörés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rekviem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Effi Briest HATVANI KOSSUTH Akit nem lehet elítélni FÜZESABONY Szerelmem, segíts! PETERVÁSÁRA Állami Áruház Egerben, este 7 órakori POMPADOUR f-'----% . Károlyi Mihály győzelme az 1905-ös megyei képviselőválasztáson 6. Cicáinak a darutollak KAROLYI MIHÁLYT, legújabb kori történelmünk egyik legnagyobb alakját, számos szál fűzi megyénkhöz. Fiatalkori politikai pályakezdésének egyik jelentős eseménye is ideköti. Az 1905- ös téli választáson a péter- vásári kerületben ellenzéki programmal lépett feL Keg- levich Gytila gróf, aki szintén fel kívánt lépni a választáson, meggondolva magát, „önként átengedte a teret gróf Károlyi Mihálynak ...” Programbeszédét 1905. január 22-én mondta el Pétervásárán. A beszéd meghallgatására a kerület lakosságának jó része sereglett össze a beszéd színhelyén. Megérkezésekor fehér ruhás leányok virágcsokrot nyújtottak át neki, az asszonyok pedig sorfalat állottak. A népi zenekar a Kossuth-nótát játszotta. Programbeszédét —, amelyet a hallgatóság „élénk, zajos helyesléssel kísért” — az 1904. november 18-i ismeretes képviselőházi puccs fölötti felháborodása és az agrárprogramjából eredő gondolatok uralták. Nagy hatású beszéde elején fellépését az akkori súlyos hazai belpolitikai helyzettel indokolta. „Azt hiszem — mondta —, hogy ha nem lennének ilyen rendkívüliek a viszonyok, nem vállaltam volna el azon nehéz szerepet, melyet önök óhajtanak rám bízni, nem vállaltam volna pedig azért, mert érzem jól, hogy azok a kellékek, amelyek a közszereplésre szükségesek, bennem hiányoznak...” Szerénységre valló mentegetőzése után kifejtette nézeteit az ország helyzetéről. Hangoztatta a korrupt magyar választási rendszer megváltoztatásának szükségességét A kúriai választási bíráskodás „hiányainak kiigazítását”, a visszaélések melegágyát képező központosított, a választókerület székhelyén történő szavazás decentralizálását, a községenként! szavazás bevezetését, a „józan ésszel összeegyeztethető” választókerületi beosztást és a választói jog kiterjesztését követelte. Síkraszállt az önálló vámterületért. ,Jíz igazi gazdasági függetlenségnek alapfeltétele az — mondta —, hogy amit a nemzet termel, annak fogyasztója legyén és amit fogyaszt, azt megtermelje. Legjobb és legbiztosabb fogyasztó a ha* zai ipar. Hazai iparunk azokban fejletlen. E miatt nyers- terméityeink nagy részét idegenben kell feldolgoztatnunk, s viszont mi magunk idegen iparnak vagyunk fogyasztói”. BESZCDG nagy készében a szövetkezeti mozgalom propagálásával foglalkozott „A szövetkezeti mozgalmat támogatni óhajtom azért — mondotta —, mert a szövetkezés a kisembernek nemcsak anyagi hasznot biztosít, hanem olyan erkölcsi erőt és értelmi előnyt szerez, mely őt képesíti arra, hogy megküzdjön azokkal, akik gyengeségét ki akarják használni”. Károlyi Mihály a hitel, fogyasztási és egyéb szövetkezetek elterjesztését szorgalmazta. Agitációjának nagy része volt abban, hogy a század elején megyénkben gomba módra szaporodnak a falusi szövetkezetek. Beszéde végén a magyarság kivándorlásának szomorú lényeivel foglalkozott. A kivándorlás megszüntetésének legjobb gyógyszere szerinte az, „hogy honpolgárainknak minden tekintetben megköny- nyítsük e hazában való megélhetést...” Sajnos ebben az időben a főurak között nem hangzott él hasonló vélemény! Amit Károlyi a szövetkezetek fontosságáról és a kivándorlás meggátlásáról mondott, erős szociális érdeklődését mutatja. Nem véletlen az, hogy a választókerület népe a január 27-i szavazáskor egyhangúlag őt választja képviselőjének. A választási győzelme közelebb hozta az ország égető problémáihoz, s 1905. februárjában belépett a Függetlenségi Pártba. Ügy gondolta, így jobban tud harcolni hazája érdekeiért. BELÉPÉSÉT a PART elnökéhez írott levelében így indokolta: „Az a körülmény, hogy a legjogosabb nemzeti követelmények még a mostani választások eredményg daczára is nehézségekbe ütköznek, megérlelte bennem azt a meggyőződést, hogy a függetlenségi alapon kell a nemzeti ügy híveinek tömörülniük. Ennek folytán hivatkozással programbeszédemre, van szerencsém elnök úrral tudatni, hogy a függetlenségi és 48-as pártba ezennel belépek". Szecskó Károly 1919. november 16-án tűnik fel Horthy Miklós először az Országház történetében. Ezen a napon vonult be a K. u. K. hadiflotta egykori parancsnoka, mint a „nemzeti hadsereg’ fővezére Budapestre. Az antant egyetértése, a párizsi békekonferencia teljhatalmú kiküldöttjének Sir Clerknek beleegyezése után vonultak a darutollas legények Siófokról a fővárosba A bevonulási menet a Kelenföldi pályaudvarról indult (Horthy altengernagyi egyenruhában, lopott fehér lovon), s egy Gellért téri ünnepség után az Országház téren fogadták, A fogadásra meghívott előkelőségek díszmagyarban várták az Országház lépcsőjén. Akkor már sok ezer ember vére tapadt Horthynak és darutollasainak kezéhez. Mindez azonban nem zavarta Csemoch János herceg- prímást: — a lépcsőkön felállított tábori oltárnál maga pontifikáit szentmisét az ünnepi alkalomból. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott —• be is akart lépni az épületbe, mégpedig államfőként. Egy alkotmányos országban —és erre nemcsak a böllérbics- kás gyilkos, hanem az uralmát szentesítő antant urak is nagy súlyt helyeztek — azonban mindennek meg kellett adni a módját. S 1920. január 25-én képviselőket választott Magyarország. Ezúttal országszerte titkos választásokat tartottak, mert kényszerítette Horthyékat az antant, Clerk angol diplomata, aki 1919. október végén jött Magyarországra, hogy a párizsi békekonferencia — vagyis a háborúban győztes hatalmak — megbízásából előkészítse a magyarországi „politikai rendezést”. A darutollas terroristák rémtetteiről szóló hírek nagy visz- szatetszést keltettek Angliában és Franciaországban. Ezzel szemben a nyugati nagyhatalmaknak mégis csak fasiszta Magyarországra volt szükségük, olyan rendszerre, ahol még egyszer nem ismétlődhet meg a kommün. Clerk tárgyalt a különböző pártok vezetőivel, valamint Horthy Miklóssal, akinek kezében a tényleges hatalom volt. s aki az egész országot terror alatt taító különítményeseknek parancsolt. Megállapodtak abban. hogy ideiglenes, „koncentrációs kormányt” alakítanak, amelyben helyet foglalnak az összes pártok képviselői, s amely kiírja a választásokat A szavazásnak ezúttal általánosnak és titkosnak kellett lennie, Clerk ezzel is az általa képviselt országok közvéleményének tartozott. Mégis, ennek az 1920. elején megtartott választásnak vajmi kevés köze volt a demokráciához, A „nemzeti hadsereg” úgynevezett .nemzetvédelmi tisztjei”, kíméletlen terrorral gondoskodtak róla, hogy csak olyan képviselőt választhassanak mindenütt, aki Horthy vezér! elhivatottságáról van meggyőzve. A kommunisták — közülük sok ezren sínylődtek az intemálótáborok- ban, szenvedték a fehérterror borzalmait —. természetesen eleve nem állíthattak jelölteket. A Szociáldemokrata Párt vezetése ekkor egy jobboldali, munkásáruló csoport kezében volt. de Horthy- ék szempontjából Peyer Ká- rolyék is túlságosan baloldalinak számítottak. 1919. december 7-én, vasárnap délelőtt terrorista csőcselék szétrombolta a Népszava szerkesztőségét. kiadóhivatalát és nyomdáját. Aztán egymást követték a különböző megíé- lemlítési akciók vidéken is a szociáldemokrata képviselők ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen körülmények között úgy döntött, hogy visszalépnek a választásoktól. Az új nemzetgyűlés elsőként elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely —hiszen a király nem térhetett vissza —, a kormányzói intézmény létesítéséről intézkedett. Mindenki tudta, hogy ez az államfői méltóság Horthy Miklós számára készül. A törvénycikk kidolgozását Horthy, mint a nemzeti hadsereg fővezére, személyesen ellenőrizte. A törvénytervezet kidolgozása során egymás? követték a pártközi értekezletek, de a legnagyobb szava a fővezérségnek volt. Benicz- ky belügyminiszter járt a Parlamentből a Gellért Szállóba, Horthy főhadiszállására, s ő tájékoztatta a vezért. Főként abban voltak nézet- eltérések. hogy megkapja-e az ideiglenes államfő a pat- lament elnapolásának és feloszlatásának jogát és a parlament által elfogadott törvények visszaküldésének a királyt megillető jogát, azt, hogy újra tárgyalás és új határozathozatal követelésével visszaküldhesse az elfogadott törvényjavaslatokat, vagy pedig köteles az ideiglenes államfő e kérdésekben alávetni magát a parlament határozatainak. T0j ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon*. 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeleien (Bajcsy- Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Baj- csy-Zsüi.nszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Áz orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár nao dólelőtt 10 óra*ól 12 órái'* a Puskin utcában. (Telefon: 16- 36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órá tói hétfő recrgel 7 óráig, a ren- > del.őlntéretben. (Telefon: l0-n4í Rendelés gverm^kek részére i* Gyermekorvosi ügyelet Ifl—12 óráig, a rendelőintéz.e gyermekfiz alárendelésén, (Tele ÍOO: HH** __, j urij Jacsejkin: Az élsímanfő selejt Világos, holdas éjszalM volt. Lassan, bandukolva mentem hazafelé. Hirtelen egy sarok mögül elém ugrott egy bandita. Szeméből tajtékzó düh őrülete sugárzott. Félember-félállat benyomását keltette. Az ilyen fajtáknak elküldeni valakit a másvilágra — játszi élvezet. Fel is dobta egyből a hagyományos szöveget: — Pénzt, vagy életet!?! összerezzentem. A kezeim mintha a zsebembe szorultak volna. — Természetesen pénzt — vágtam rá pillanatnyi habozás nélkül. — A baj csak az hogy alig van nálam pár fű lér... A rabló, úgy látszik, név. volt hozzászokva a várako shoz, mert rám ordított: — Pofa be! Viccelj a né nikéddel! — hörögte a fti’ nbe és orrom előtt hado- , :zni kezdett egy nagy kés- s l. Ebben a pillanatban tériem magamhoz ijedtségemből — Menj az anyád keteroh be, mig szét nem verem a pofádat — ajánlottam meleg baráti hangon a huligánnak. — Tudod te egyáltalán, hogy milyen kést fogsz a kezedbe? Ezeket a késeket a mi üzemünk gyártja. Még a kenyeret sem fogja, nem hogy embert! Ezzel félrelöktem a banditát az utdmból és elindultam haza. Az igazmondást illetően valóban nem volt semmi okom nyugtalanságra, ugyanis hónapról hónapra százszázalékos selejttel dolgozunk. — Ezt be fogom írni a panaszkönyvbe! — ordította utánam iramodva pórul járt támadóm. — írjad, csak írjad!... Láttunk mi már karón varjút! Fordította: Sigét lmie Végül is Horthy fegyveresei segítségével nyerte mega csatát. 1920. március 1-én a kormányzóválasztó ülésir® igyekvő képviselőket kínos meglepetés várta. A nemzeti hadsereg által ellenőrzött választások szűrőjén átjutott honatyák joggal csodálkozhattak a Parlament körül létesített katonai kordonon. A legszigorúbb igazoltatás után lehetett csak a Parlament épületébe lépni. Előfordult, hogy még egyik-másik képviselőt sem engedték be. S amikor megkezdődött a kormányzóválasztás, körülbelül 150 állig felfegyverzett katonatiszt „sétált” a Parlament folyosóján, sőt fegyveres tisztek még az ülésterembe is bementek. Ezek után természetes, hogy jóllehet, titkosan kellett megválasztani az államfőt, 141 szavazatból 131-et Horthy Miklósra adtak lei így lett kormány- ’ zó. Akiért a Gellért Szállóba — ahol a fővezérség székelt —. azonnal egy küldöttség ment a nagy hírrel. Horthy legszebb tengerész-dísz- egyenruhájában várta őket, de meglepetést színlelt. Kijelentette: — Engem egészen váratlanul ért az egész dolog. Velem sem a miniszterelnök, sem más felelős politikus nem beszélt arról, hogy esetleg engem jelölnek a kormányzói tiszt betöltésére és én erre- egyáltalán nem számítottam ... Aztán mégiscsak hajlandó volt elmenni a Parlament épületébe, ahol a nemzetgyűlés tisztikara várta Horthy egy darabig hagyta, hogy kérleljék: vállalja el a kormányzói tisztet, aztán közölte. csak ha a feltételeit teljesítik. S elérte, hogy a kormányzói jogkört kiterjesszék. Ugyanolyan jogok illettéit meg mint a királyt, leszámítva a nemesség adományozását és a legfőbb kegyúri jogokat. Ezek után Horthy Miklós már hajlandó volt bevonulni az ülésterembe, és a képviselők, valamint a még mindig jelenlevő különítményes tisztek dörgő éljenzése mellett letenni a kormányzói esküt. Az ülésteremből távozó képviselők fellélegeztek: baj nélkül kiengedték őket a darutollas tisztek. Másnap aztán, amikor a tisztelt Ház már fegyveres asszisztencia nélkül tartott ülést, Rakovszky István házelnök. mindjárt szóvá tette a történteket: — Tegnap, amikor mi Magyarország kormányzójától zz esküt kivettük, megtörtént az, hogy a parlament épülete tudtom, beleegyezesem, nélkül, katonai kordonnal volt elzárva, úgy, hogy a képviselők szabad mozgása a be. és kijárás lehetősége meg volt vonva tőlük. Képviselők, akik a Házba törekedtek, nem tudtak a Házba bejutni. Ez a mentelmi jognak oly súlyoa megsértése, amelyért soha. de soha. a legkevésbé ilyen időkben a tisztelt Nemzet- gyűlésnek tűrnie nem szabad, s az elnök a legnagyobb mulasztást követné el. ha erről jelentést nem tenne és a Háztól utasítást nem kéme, hogvan, miként járjon el a mentelmi jog ezen súlyos megsértésével szemben. A tisztelt Ház megéljenezte elnökét. Huszár Károly miniszterelnök kifejezte sajnálkozását, Lukovich Aladár háznagy pedig közölte: a felfegyverzett tisztek ellen semmit nem tehetett. Ezek után a képviselők tudomásul vették, hogy megsértettek a mentelmi jogukat, s ezt mindenki akinek forma szerint el kell ismernie, elismeri. Ezzel azonban nem változott meg az a tény. hogy Horthy Miklóst különítményesek fenyegetései közepette választották meg ..titkos” szavazással az akkori legfőbb állami méltóságra. pintér István Következik! Világcsúfság a hatalmasok érdekében. WL égtük «. mamim /
