Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
A 6, ss» választókerület képviselőjelöltje: Úszta Gyula Katonás ember. A szónak jobb és nemesebb értelmében. Precíz, pontos, mindent tudni akar. Kérdéseit nem elégítik ki mondvacsi- : nált válaszok, félmegoldá- S?: sok, elkenő magyarázatok. | A tettek embere ő, mindig | azt kutatja, hogyan lehetne | jobban, hasznosabban esi- i? nálnl valamit. És ehhez a , jobbhoz, hasznosabbhoz nemcsak érdeklődő kérdé- |i seivel, hanem jól megalapozott ötleteivel, javaslataival, jg hosszú évek tapasztalataival f; is segít — A képviselőcsoport-üléseik tapasztalatainak alapján ezeket a jellemző gondolatokat kell elöljáróban feljegyezni Úszta Gyuláról, a néphadsereg altábornagya röl, a Magyar Partizán Szövetség főtitkáráról. Életéről köteteket lehetne írni, hiszen azt a nemzedéket képviseli, amelynek tagjai oly sokat lendítettek a történelem szekerén. Az első világháború kitörésének évében, 1914-ben született. Szülei egyszerű parasztemberek voltak, ezt az utat járta ő maga is ifjú éveiben. Aztán ismét háborúba fordult a világ. A nagy világégésben azonban nem tévedt el, nem maradt magája, a szovjet hadsereg oldalán harcolt egy partizánegység élén. A gyermek, az ?f!fi soha nem jutott el az ország fővárosába, csaknem egy fél világnak kellett megváltoznia, hogy elérje azt Igaz, harcolva, csatázva közeledhetett csak Budapest felé, de elérte, s így ő is részese lett a főváros felszabadításának. Katonás ember — ezzel kezdtem e sorokat. Nem csoda, hisz katona ő, kétszeresen is: a párt és a néphadsereg katoná ja. Ez a körülmény szabta meg életének további útjait. 1943-től tagja a pártnak, a felszabadulás után volt függetlenített pártmunkás, főispán, hosszú évekig a honvédelmi miniszter első helyettese és a központi bizottság tagja. A párt IX., s a legutóbbi, a X. kongresszusán beválasztották a Központi Ellenőrző Bizottságba. Eredményes munkásságát számos magyar és szovjet kormánykitüntetés is fémjelzi. Mint a törvényhozó testület tagja, 1948-ban lépte át először a Parlament kapuit. Azóta képviselj a dolgozó embereket, előbb a borsodiakat, majd 1953-tól Hév« megye lakóit. Most új területen jelölték a 6-os számú választókerületben. A bizalmat örömmel fogadta, s amint többször is megjegyezte, dolgozni, szolgálni akar érte. Elnyerni és megtartani a választók bizalmát, s jól képviselni akaratukat a Parlamentben, a döntések sokszor nehéz és szigorú óráiban. De jól tudja azt is, hogy bármilyen fontos feladat a törvényhozás, nem szorulhat háttérbe a képviselő más feladata, többiek között a tájékoztatás és a tájékozódás sem. A képviselőnek mindig tudnia kell, mi a helyzet odalent... És Úszta Gyula eddig még mindig olyan képviselő volt, aki tudta mi a helyzet odalenn, tudta mit várnak tőle a választók™. fm) Ötezer forintos „ofcmánybé!yegw Á szerelő megérkezéséhez idő kell A közeli napokban országos ankétot rendeztek Gyöngyösön. Az illetékes minisztériumot, a MÉM-et egyik közismert vezető személyisége képviselte. Itt hangzott el a • következő megjegyzés; — A bécsi cég, amelyik a sütőkemencéket szállította, három-négy óra alatt lekül- di a szerelőjét, ha telefonon szólunk: a kemence valamilyen hiba miatt nem működik. Ha a Budapesten levő Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalattól kérünk szerelőt, mert az általa szállított gép elromlott, két- három nap múlva jön ki valaki, aki rögtön közli: sajnos, neki máris máshová kell mennie, de ha kiutalunk ötezer forint állományon kívüli bért, akkor a gép reggelre működni fog. Jegyzőkönyvi kifejezéssel: élénk derültség! Az ország egész területéről összejött közel ötven sütőipari vállalat vezetői közül senki sem cáfolta kollégájuk szavait. De nem tett ellenvetést az érintett vállalat, az ÉBGV egyik jelenlevő vezetője sem. pedig ők is voltak né'nányan. A MÉM magas rangú képviselője is csak annyit' mondott a felszólalás során, hogy jó volna, ha a fővárosi vállalat — ha nem is három-négy óra alatt — legalább aznap kijutna a bajba került vállalathoz. A bécsi cég ugyanis bizonyos időszakonként akkor is kiküldi az ő gépeit használó vállalathoz a szerelőjét, ha nem szólnak ' ki, mert őrködik a termekéinek megbízhatósága föléit, de hát mi ne akarjunk maximalisták lenni ebben a dologban, egyelőre szerényebben fogalmazzuk meg fényeinket. De az ötezer forintot senki sem cáfolta, senki sem tar tóttá kitalált dolognak. Lehet, hogy az ÉBGV scakeipibena fh felkínált, ötn ezer forint fejében hivatalos munkaidején túl éjt nappallá téve elkezd dolgozni, esetleg még segítséget is hoz magának, talán két szalut is. Lehet. Igazuk is van, ha ezt a pluszmunkát nem csinálják ingyen. Fizettessék meg! Jó, jó! De milyen összeggel fizettessék meg? Akár még három embernek is tíz órája milyen alapbérrel rúg ötezer forintra? Vagy talán az elromlott alkatrészt is ők adják a géphez? Ha igen, akkor miből adják az alkatrészt? Megveszik a vasboltban? Szóval: nem értem. A múlt héten az egyik .cégnél háromezer forintos „célprémiumot” emlegetett válaki ahhoz, hogy a megrendelésüket egy másik cég időre teljesítse — a szerződés szerint. Most ötezer forintot állományon kívüli bérből, és akkor lesz . minden: terülj asztalkám, ' lázas túlórázás, alkatrész és munkásöntudat, mert hát az emberek mégsem maradhatnak kenyer es zsemle nélkül sem Gödöllőn, sem Gyöngyösön — de ha nincs pénz (méghozzá mekkora pénz!), akkor várjanak még néhány napocskát, amíg rájuk kerül a sor. Lám, mennyivel jobb volt még néhány évvel ezelőtt is. Akkortájt csak az ötliteres okmánybélyegek miatt keseregtek az anyagbeszerzők és szövetkezeti elnökök, művezetők és főkönyvelők. De hát emelkedett az életszínvonal, kinyilatkoztattuk az anyagi érdekeltség helyes elvét is, hol van. már a kis demizsonocska! Ugye, mennyire el lehet ferdíteni a helyes elveket? Mi lett volna, ha az érdekeltek az ankéten elhangzottak alapján azonnal vizsgálatot rendeltek volna el? De hát a szerelő . megérkezéséhez is idő kell. Elkészült a Tisza IL első öntözőtelepe Elkészül» a hsjdúszováti Lenin Terme! őszöv etkezet 1426 holdas föld 'alötii' t*e- zecékes ‘ öntözőtelepe. Ez az épülő Tisza II. vízlépcső öntözőrendszerének első telepe. Kialakítására több mint 32 millió ’ forintot költöttek. 22,5 kilométer hosszú nyomócsövet fektettek le a szántóföldeken. Mezőgazdasági világtükör A világ mezőgazdasági sajtójában napiról napra jelennek meg olyan közlemények, amelyek egy-egy újdonságra, kezdeményezésre vagy problémára hívják fel a figyelmet. Közülük emeltünk ki néhányat, amelyek bizonyára olvasóink érdeklődésére is számot tartanak. Gépesített szőlőszüret A Le Mond című párizsi lap arról ír, hogy Franciaország Olaszország után a világ második legnagyobb borszőlőtermelő országa, s ezért érthetően nagy az érdeklődés, miként lehet a szüretet gépesíteni. Franciaországban első ízben az elmúlt év őszéo került sor szőlőszüretelő gép nagyobb arányú kipróbálására. Erre a célra a Xoq bor- gazdasági vállalat O. W. típusú szüretelőgépet vásárolt az USA-ból. A szóban forgó típusból az amerikai gyár eddig kétszáz példányt gyártott, e azokból többet nagy kaliforniai szőlőgazdaságok vásároltak meg. A szüretelőgépet Francia- ország különböző szőlőtermő vidékein, sík vagy enyhén lejtős területeken, többféle szőlőfajtával próbálták ki. A kísérlet során megállapították, hogy a géppel naponta 10—13 hektár szüretelhető, de a szőlősorközöknek legalább 2,5 méter szélesnek kell lenniük. A gép azokat a fürtöket szedi le, amelyek a talajtól legalább ötven centiméter magasan, de legfeljebb 1,8 méter magasságban vannak. A tapasztalatok általában kedvezőek voltak, de ennek ellenére Franciaország szőlő- termelő területének csupán 10—15 százalékán lenne ai- kalpazható, részben a sűrű telepítések részben az erősen lejtős területek miatt. Sör — diétázóknak A Zemedeles prágai lap arról ad hírt. hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt évben több mint 400 ezer hektoliter diétás sört gyártottak, az utóbbi időben e speciális sörfajta iránt egyre fokozódó éiőeklődés nyilvánul meg. A diétás sör gyártását egyrészt a cukorbetegek, másrészt a fogyókúrázók számának növelése indokolja — e sörnek ugyanis igen alacsony a széndhidrát- tartalma. Élvonalban a lengyel hagyma Ugyancsak a fenti lap írja, hogy az európai hagyma- termesztésben Lengyelország jelenleg a harmadik helyen áll Spanyolország és Olasz-1 ország mögött. A lengyel tervek között szerepel, hogy a hagyma mellett az ország élre törjön a zöldborsó, a spárga, a fejes saláta, a zeller és más zöldségek termesztésében is. Erre Lengyelországban általában kedvezőek a lehetőségek, többéit: között azért is, mert a mezőgazdaságban dolgozik a lakosságnak több mint 35 százaléka, s így nincsenek munkaerőgondok. rasztgazdaságokban történik, amelyek kevésbé ellátottak modern technológiai felszerelésekkel. A takarmány piacon mutatkozó helyzet arra figyelmeztet — vélekedik a lap —, hogy a kukoricát rehabilitálni keil a jugoszláv mezőgazdaságban, amennyiben igényt tartunk arra. hogy újból jelentkezhessünk a nyugateurópai pia-okon. a rehaoi- litálás kellő pillanata most érkezett el Először az urna e lölí... Vissza a kukoricához Az Ekonomszka Politika belgrádi lap keserűen jegyzi meg, hogy a takarmányok jugoszláv piacán, de különösen a kukoricapiacon bekövetkezett helyzet rendkívülinek, mondható. A múlt évben kukoricából még exportáltak, de az idén már jelentős importra szorultak, a lap megemlíti, hogy amíg a jugoszláv kukoricanemesítő intézetek magukra vonták a világ figyelmét. addig a hivatalos statisztikai adatéktől kitűnik, hogy a társasgazdaság okban csökken a kukorica vetésterülete. Ilyenformán a termesztés inkább az egyéni pa(O, Molnár F.) Közeledik a választás napja. Az ország szavazásra jogosult lakossága az urnák elé járul, hogy megválassza a tanácsi és a parlamenti képviselőit. Nők. férfiak, idősebbek, fiatalabbak adják le voksukat. S köztük az első választók. Gyöngyösön több gépelt oldalt tesz ki a fiatal választók névsora. Kettőt választottunk ki közülük, ők mondták el gondolataikat, véleményeiket... o o o — Sokat liallottam már a választásokról. Pesten érettségiztem, s most kisegítő óvónő vagyok. Annak idején tanultam is a különböző korok választási hadjáratairól, a korteskedésről... így, ahogy az emberek ma elmondják, azért sokkal érdekesebb. Volt alkalmam megismerkedni a mostani szavazás előkészítésével, mert a pedagógusokkal együtt én is jártam összeírni a választólát. Én az első választók között vagyok. Nagyon kíváncsian várom a szavazás napját, mert szavazni fogok, s a gyakorlatban láthatom, hogyan is zajlik egy ilyen országos esemény. Egyébként újabb feladatot is kaptam: jegyzőkönyvet vezetek majd az egyik választókörzet szavazásáról... (Illés Marianna óvónő.) — Igen, én is először szavazok életemben. Hogy milyen érzés? Hát, nem is tudom: érdekes... Sajnos, a kultúrházban megtartott jelölő gyűlésen nem voltam ott, mert egy fontos dolgot kellett elintéznem. ' Azt egyébként tudom, hogy a 33-as számú választókörzetben lakom, s itt Kovács Sándort jelölték a községi tanács tagjának Mit vetnék jel az erso tanácsülésen, ha engem választanának tanácstagnak? ... Legelőször is a vízzel kapcsolatos problémákat, mert az a legszörnyűbb. hogy Patán nincs egészséges ivóvíz. Ez a legégetőbb probléma, mert mái nem egy ember került kórházba a kemény víz, az egészségtelen állapotú kutak miatt!... Aztán elmondanám még, hogy gondokkal küszködik a KISZ-szervezet. Több támogatást harcolnék ki a fiataloknak anyagilag is, és egyébként is. Vagy itt van a hatalmas művelődési ház, amelyik egyáltalán nincs kihasználva. Talán a fiatalok hibája is, de lehetne pezsgőbb életet teremteni a falai között... Az előbb említette, hogy sárosak az utcák. Járdánk már egy kis szakasz kivételével minden utcában van. de ki épített úthálózat alig. Erre is áldoznék, természetesen a megengedhető keretek között ... De mindez a leendő tanács dolga lesz. (Czéh Magdolna bérszámfejtő.) O O O Első választók, akik április 25-én lépnek először az urna elé Gyöngyöspatán, s szerte az országban ... (szilvás) MBüm&Gk 4971, április 13, — ♦ I sokszorosan kamatozna. Persze, feladatok légiója sem hiányzik. A gyermekek mintegy 8 százaléka még ma sem végzi el az általános iskola nyolc osztályát; a felsőoktatásban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya kisebb a kívánatosnál; továbbra is keresni kell a társadalmi igényeknek jobban megfelélő iskolatípusokat stb. Üj ismeretek? Terjesztésük nélkülözhetetlen eszközei nemcsak az oktatás, hanem a népművelés, a kultúra fegyvertárában is fellelhetők. Az eszköztár bővítése, korszerűsítése persze megint csak anyagiakat igényel. Mert aligha akad valaki, aki úgy véli: a több mint 9200 könyvtár fenntartása —, amelyekben négy év alatt 100 ezerrel nőtt a beiratkozott olvasók száma, s négymillió kötettel a könyvállomány — kitelik abból, amit jelképes díjként a könyvek forgatói fizetnek. S az is az alaptalan feltételezések közé tartozna, hogy a legutóbbi négy évben létesített 36 új múzeum költségfedezetét a múzeumi belépti díjakból teremtették elő. Hűen a kongresszusi határozathoz, a kultúra „fogyasztásának” lehetőségei a legtöbb területen bővültek. Ugyan a színház- — és mozüátogatók — száma tovább mérséklődött, de a világra nyíló ablak, a televízió öt év alatt csaknem egymillióval gyarapítót ca táborát. (Ezer lakos közül 82 volt tvelőfizető 1965-ben, s 171 1970-ben). Ezekben az években valósult meg a hatodik adásnap (11 órával nőtt a heti adásidő), s megkezdődött a színes műsor kísérleti sugárzása. Négyezerrel több mű — 21 millióval nagyobb példányban — jelent meg 1966—1970 között, mint a második ötéves tervben. Négy esztendő alatt 374 színházi premierre került sor, 1,5 millióval több hanglemez fogyott, a lakosság évente megközelítően húszmillió forint értékben vásárolt képzőművészeti alkotásokat. Négy esztendővel ezelőtt mindaz, amiről sorozatunkban vázlatosan szóltunk, program, elvégzésre váró teendő volt csupán. Jó érzés, hogy ma a program egészére, s részleteire egyaránt elmondhatjuk — az adatok, a tényei: alapján — teljesült. (M. O.) (Vége) A IX. kongresszuson, hozott határozat megállapítja; „Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz reszt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede szakmunkásképző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább”. Majd később: „A kulturális forradalom eredményeként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt”. < Az oktatást, a kultúrát szokás a társadalom láthatatlan fogyasztásaként jelölni. Valóban, kifejezhető-e adatokkal, pénzösszegekkel mindaz, amit a két szó tartalmaz? Aligha. Hiszen a művek keltette közönségvisszhang, a kultúra tudatformáló szerepe, az ifjú agyában élraktározódott ismeretek elvont értékek. Az adatok, tények mégsem fölöslegesek. Kifejeznek sok mindent. Például azt, hogy az állam milyen jelentőséget tulajdonit az oktatásnak és a kultúrának. A legutóbbi ötr esztendőben a kommunális beruházások (amelyek az oktatás és a kultúra beruházásait is magukba foglalják) értéke 41 százalékkal volt nagyobb, mint a második ötéves terv időszakában, 1961—1965 között. A művelődés népmozgalom jellegét jól igazolja, hogy az 1970—1971- es oktatási évben 1,8 millió fő tanult az országban. A számvetés itt sem nehéz, mert bármerre tekintünk, az eredmények sokasága tűnik szemünkbe. Hat százalékkal nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma,. a felső- oktatási intézményekben 22 ezerrel többen fejezték be tanulmányaikat az 1966—1970 közötti években, mint az ezt megelőző öt esztendőben. Az új középiskolai tantermek száma meghaladja a hétszázat; 12 ezer diákotthoni hely létesült, az általános iskolákban további húszezer gyermek, kerülhetett napközibe, s így számuk 200 ezlr fölé emelkedett A legutóbbi öt évben 66 ezerrel többen szereztek érettségi bizonyítványt, mint 1961 —1965 között, s hogy ezzel a legalább érettségizettek száma a népességen belül már 1,2 millió főre nőtt Ahogy a több mint 300 ezer íeLsófokú végzettséggel rendelkező állampolgár sem olyan szellemi tőke, ami ne A láthatatlan fogyasztás A párt határozott, a kormány cselekedett
