Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk Pakisztán — robbanás előtt ? RIASZTÓ HÍREK érkeznek egy nagy és , fontos ázsiai országból: Pakisztánból. Az, ami most ott történik, szinte Iskolapéldája annak, milyen gyilkos hatású időzí­tett bombákat hagyott hátra egykori gyarmatain a kolo- nializmus, ebben az esetben a brit imperializmus. Közismert, hogy az angol uralom alatt csak egy In­dia létezett, „őfelsége koronájának legszebb ékessége”. London gyarmatügyi politikájában mindig is mesteri fo­kon — és ritka cinizmussal — érvényesült az „Oszd meg és uralkodj!” elv és a soknemzetiségű, sokhitű gyarmaton nem is volt túlságosan nehéz érvényesíteni ezt a takti­kát Napireftden voltak a különböző nemzetiségi és val­lási villongások, amelyelvet ügynökök szítottak. Amikor a nemzeti felszabadító mozgalom és a má­sodik világháború utáni változások nyomán az angolok kivonultak, előbb elhelyezték talán minden másnál na­gyobb időzített bombájukat Arra hivatkozva, hogy szét kell választani a két legnagyobb vallási csoportot, a hindukat és a mohamedánokat, leszakítottak Indiából egy nagy államot, amelyet a legfőbb tartományok kezdőbe­tűinek összevonásából Pakisztánnak neveztek el. ILYEN ORSZÁG nincs még egy a földön: két részét vagy háromezer kilométer, a hatalmas India teljes szé­lessége, választja el egymástól. A nagyobb és gazdasági­lag összehasonlíthatatlanul erősebb Nyugat-Paklsztán In­dia és Afganisztán között, Kelet-Pakisztán pedig India és Burma, illetve a kis Bhután fejedelemség között van. Elég egy pillantást vetnünk a térképre ahhoz, hogy ^ meggyőződjünk arról, amit annyian megjósoltak az ál- lamalakítás pillanatában: az angolok tudták, mit csi­nálnák, háromezer kilométer hosszú, sistergő kanócot hagytak örökül Pakisztánnak, amellyel ráadásul így mo­hamedán, vagyis ellenséges gyűrűbe akarták fogni In­diát Az ügynek ez a része közismert: India és Pakisztán szabályos háborút viselt egymással, amelynek a Szov­jetunió immár történelmi taskenti közvetítése vetett vé­get de a két Pakisztán között a távolság megmaradt, a fejlettségi különbség és ezzel a feszültség viszont állan­dóan nőtt. Kelet-Pakisztán legerősebb pártja, a2 Avami Liga szélsőségesei már teljes elszakadást követelnél? és a párt vezére, Mudzsubur Rahman sejk gyakorlatilag államfő­ként kormányozza az országrészt. Jahja Khan államfő megpróbál kompromisszumos megoldásokat ajánlani a sejknek, de a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a jelek szerint maga Rahman sem tudja megállítani a készülő detonációt. AZ ÖSSZEKÖTTETÉS már majdnem teljesen meg­szakadt a két országrész között: az időzített bomba szer­kezete egyre hallhatóbban ketyeg. Lemondott Demirel Bombaként hatott Ankarában a katonai vezetők proklamáciéja ANKARA: Nyugati hírügynökségek pénteken, magyar idő szerint 16 óra 22 perckor gyorshír­ben jelentették, hogy a török hadsereg vezetőinek ultimá­tumát követően a Demirel- kormány benyújtotta lemon­dását Sunay köztársasági el­nöknek. Külföldi tudósítók pénte­ken délután azt jelentették a török fővárosból, hogy az ut­cákon mindenütt katonai te­hergépkocsik, harckocsik cir­kálnak, és hírek szerint a lé­gierőt riadókészültségbe he­lyezték, katonai egységek és harckocsik vették körül a parlament épületét is, ahol helyi idő szerint délután há­rom órára (magyar idő sze­rint 14.00 óra) összehívták a képviselőket. Az ülést még a katonai vezetők ultimátuma előtt hívták össze. Az ultimátum kézhez véte­le után Demirel miniszter­elnök azonnal összehívta kor­mányát, az ülésen jelentette be Demirel kormánya le­mondását. Az AFP ankarai tudósítója szerint a katonai vezetők proklamációjának a rádióban történt beolvasása bomba­ként hatott Ankarában. Még csütörtökön ugyanis Mem- duh Tagmac tábornok, vézér- kai főnök katonai vezetők előtt ezt jelentette ki: „A hi­ányosságok kínosan zavaró jellege és a jelenlegi pana­szok indítékai nem jelent­hetnek érvet amellett, hogy állást foglaljunk az alkot­mányos rend ellen ...” Az AFP ankarai politikát körökre hivatkozva úgy véli, hogy a tábornokok azért avatkoznak be. gyorsan a po­litikai események menetébe, mert el akarták kerülni a tö­rök hadsereg alacsonyabb beosztású tisztjeinek és a ka­tonáknak a puccsát. Ugyan­is már csütörtökön Ankara körüli csapatmozdulatokról érkeztek jelentések és felte­vések szerint ezek a had mozdulatok a hadsereg veze­tőinek tudta nélkül történtek, sőt, azok célja állítólag az volt.hogy a katonai vezetőket rákényszerítse a kormányhoz intézett ultifhátumra. Szadat üzenete Szadat, egyiptomi elnök a hét folyamán üzenetet inté­zett Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP főtitkárához, Nixon amerikai elnökhöz, Heath brit miniszterelnökhöz és Pompidou francia államfő­höz. Az üzenetek részét ké­pezik annak a diplomáciai Visszavonulnak az invázió* alakulatok SAIGON: A saigoni invázióé alakula­tok pántokon feladták azt a szükségitámaszpon-tot, amelyet Tchepone-től 5 kilométerre rendeztek be a stratégiai fon­tosságú 9-es számú országút mentén és ahová csütörtökön erőiket visszavonták Tche- pone környékéről. A szállító helikopterek már megkezd­ték a saigonl alakulatok ki­mentését — tűnik ki a nyu­gati hírügynökségek jelenté­seiből, amelyek most ezút­tal nyíltan megmondják azt is, hogy Tcheponet a saigoni alakulatok egyáltalán nem is foglalták el: múlt szombaton ugyan behatoltak a városba, de nyomban ki is vonultak. A szomszédos támaszpont fel­adásával a saigoni csapatok megkezdték a laoszi invázió előretolt állásainak felszámo­lását — gyakorlatilag vissza­vonulásukat. A hírügynöksé­gi jelentések céloknak rá, hogy Tchepone térségében erősödik a laoszi hazafias erők nyomása. kampánynak, amely Szadat március 7-i beszédét köve­tően, a 30 napos fegyver­nyugvás felfüggesztése után bontakozott ki a közel-keleti robbanás elhárítása végett. Mint ismeretes, a veszélyes helyzetet Izrael idézte elő azzal, hogy hivatalos ENSZ- dokumentumban tagadta meg a Biztonsági Tanács határo­zatának végrehajtását, az 1967. június 5-e előtti hatá­rokra való visszavonulást Szadat üznetei egyrészt azt bizonyítják, hogy az EAK ebben a kritikus időszakban közvetlen kapcsolatot tart fenn a négy nagyhatalom­mal Kairó azt kéri és várja a négy nagytól, hogy közös nyilatkozatban támogassák U Thant felhívását, amelyben arra szólította fel Izraelt, hogy adjon pozitív választ Jarring kérdéseire, vállaljon kötelezettséget a megszállt egyiptomi területek teljes ki­ürítésére, az 1967. június 4-i határok visszaállítására és a menekültkérdés igazságos rendezésére. Norvégia és Európa A z Atlanti Blokk északi szárnyán, Norvégiá­ban a szokásos, nyugodt skandináv idillt váratlan kor­mányválság zavarta meg. Borten miniszterelnök, aki a polgári pártok koalíciójának élén kormányozta az orszá­got, kénytelen volt lemonda­ni. Az elsősorban mezőgaz­dasági érdekeltségű Centrum párt élén Borten akkor vet­te át a kormányzást, amikor az 1965-ös választáson meg­lepetésszerűen vereséget szenvedtek a Norvégiát há­rom évtizede kormányzó szo­ciáldemokraták. A kormány bukása belpolitikailag is új helyzetet tefemtett. Az 1969 őszén megtartott választáso­kon ugyanis némileg leol­vadt a polgári koalíció több­sége. Az ellenzékben levő szociáldemokraták egyma- gukban 74 mandátummal rendelkeznek az öt pártból álló koalíció 76 képviselői helyével szemben.. A koalí­ción belül a bukott minisz­terelnök pártjának, a Cent­rumnak 20 mandátuma van. Mindennek nem lenne kü­lönösebb érdekessége Európa szempontjából, ha a kor­mányválság egyszerűen vala­miféle belpolitikai torzsalko­dás miatt robbant volna ki. A krízis azonban kifejezetten nemzetközi, külpolitikai jel­legű és hatásaiban egész Eu­rópa számára fontos lehet! A válság kirobbanásá­nak közvetlen oka az volt, hogy Borten miniszter­elnök az ország brüsszeli nagykövetének egy bizalmas beszélgetéséről készült jegy­zőkönyvet mutatott egy Hau- gestad nevű úrnak- Hauges- iad nem akárki: Norvégiá­ban 6 a Közös Piacba való teűpfe ellen küzdő mozga­a MiBniiirfif* ma. IK lom vezetője. Haugestad a beszélgetés szövegét közzé­tette a sajtóban, s az in- diszkrécióból kifejlődő bot­rány kényszerítette lemon­dásra Borten kormányát. Rá­adásul: Borten nem egysze­rűen hanyagságból tárgyalta Közös Piac norvég ellenfe­leivel. Norvégiában ugyanis igen komoly erők ellenzik a Közös Piachoz való csatla­kozást. — S ezek az erők elsősorban éppen a Centrum­ban, Borten pártjában talál­hatók. Ez a paraszti érde­keltségű párt világosan lát­ja, hogy a rendkívül gyen­ge és a-végletekig szubven­cionált norvég mezőgazdasá­got a Közös Piacba való be­lépés esetén valósággal el­söpörné a többi tagállamból származó import. Maga Bor­ten — mint a Centrum egyik vezetője — ugyancsak nem túlságosan nagy lelkesedéssel foglalkozott a közös piaci be­lépés távlataival. A norvég kormányválság tehát a Közös Piac kiterjesz­tésével kapcsolatos tárgyalá­sok krízisét jelenti. Ez pedig már európai ügy. Annál is inkább, mert távolról sem pusztán a mezőgazdasági árakról, vagy a norvég pa­rasztok életszínvonaláról van szó. Katonai-stratégiai ténye­zők is szerepet játszanak! E nnek a megértéséhez mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy Norvégia a NATO teljes jogú és stra­tégiailag elkötelezett tagja ugyan —, de egyben rendkí­vül szoros politikai, gazdasá­gi és érzelmj kapó: átok fű­zik a többi skandináv or­szághoz. Az ugyancsak sem­leges Svédországhoz — aot a seroWgesseg aktívabb és po­zitivabb változata mellett el­kötelezett Finnországhoz Is. Ezek a kapcsolatok Észak- Európában sajátos, stratégiai egyensúlyt ’’ ■vak létre. Ezt. az egyensú mm’féle írá­sos szerződés nem öntötte formába — mégis az euró­pai stabilitás egyik fontos al­kotóelemének lehet tekinte­ni. Lényege abban áll, hogy — eltekintve a Norvégia északi részén levő rövid szov­jet-—norvég határtól — Észak- Eu ró pában a Szovjetuniót a NATO-tól két semleges or­szág (Finnország és Svédor­szág) választja el. Emellett az egyensúly részének lehe­tett tekinteni azt is, hogy mind Norvégia, mind Dán* olyan NATO-tagállamt . amelyek nem engedik m területükön külföldi kato- támaszpontok létesítését, atomfegyverek tárolását. A Közös Piaccal folyta*^ tárgyalások —, amelyek Nor­végia esetében elsősorban a Piac és Nagy-Britannia kö­zötti megbeszélések eredmé­nyétől függenek — ezt a ké­nyes egyensúlyt megváltoz­tathatják. Arról van ugyan­is szó, hogy Norvégia és Dá­nia közös piaci belépése ese­tén megsokszorozódnék a nyomás, amely Svédországot a Közös Piac irányába hajt­ja. A semleges «Svédország közös piaci tagsága, vagy akárcsak szoros közös piaci kapcsolata azonban már meg­bontaná az Észak-Európára jellemző „fokozatos straté­giai átmenetet" a Szovjet­unió és az Atlanti Blokk or­szágai között! A veszélyt fo­kozná, hogy ebben az eset­ben Finnország gazdaságilag nehezebb helyzetbe kerülne, s ez közvetve veszélyeztetné Helsinki rendkívül értékes, gyümölcsöző és pozitív kül­politikai vonalát is. L átnivaló, hogy Norvé­gia magatartása az adott helyzetben valóságos I „stratégiai lavina” kiindul'' I pontja lehet. Ezért van eg' Európa számára igen " fontossága: miképpen : Norvégiában a Közös P hoz való csatlakozás hív:' és ellenfeleinek csatája. I ____«. r-í i C sányi Állami Gazdaság elad: 1 db újszerű állapotban lévő DT—75-5s traktort, : db TL—30 típusú traktort permetezővel, db 20 k\V-os aggregátort felújított állapotban, db GAÍ&—51 típusú tehergépkocsit, és 1 db Ma—120 típusú szivattyút. Érdeklődni lehet: telefon: Csány, 4. Bárdy Lajos főmérnöknél. Manson — horookeresftíe! Charles Manson, aki Sha­ron Tate filmszínésznö és több más személy meggyil­kolásának vádjával áll az amerikai bíróság előtt,' telje­sen megváltoztatta külsejét: levágatta hosszú, vállig érő haját és szakállát, és horog­keresztet rajzolt homlokára. (Telefoto — AP—MTI—KS) külfejtési! bányaüzeme ÉCSÉD röntgenilszta, nagynyomású hegesztésben jártas szak­munkásokat. Jelentkezni lehet személye­sen vagy írásban, az üzem munkaügyi vezetőjénél, ahol minden szükséges felvilágosítást megszerez­het. A HEVES MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvé­telre keres műszaki Isme­retekkel rendelkező anyag­beszerzőt Kihelyezett osztály bein­dításához beiskolázunk 8 általános iskolát most vég­ző fiúkat húsipari szakmunkás* tanulónak entkezés a vállalat lyzeti vezetőjénél, Gy„ yös. Szurdokpart 1. Egri tetézel!, lottózók figyelem örömmel értesítjük kedves TOTÖZÓT ügyfeleinket, hogy az egri 1971. itiárdnü ll-ftn megnyitottuk kibővítve, megszépítve a Széchenyi utca 7. szám alatt. (Régi helyén, a Csemegével szemben.) Az eddigi kényelmetlenségükért ezúton is szive« elné­zésünket kérjük. Vásároljon totó—lottó-szel vényt aa újjáalakított EGE! TCTÖZOBAMI

Next

/
Thumbnails
Contents