Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
A 3-as út közvilágítása Valahol hiba történt, de nem tudni: van-e felelős? A választók joga — a választás lehetősége A választókerületekről, és a választási szervekről (2.) Kétféle választókerületet különböztetünk meg. Az egyik az országgyűlési választókerület, amelynek területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Az egyes tanácsi választókerületek területét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. Városok és képviselők A választási törvény alapján átlagosan 30 ezer lakos választ • egy-egy országgyűlési képviselőt. Azért mondjuk, hogy átlagosan, mert ettől a számtól lehet eltérés le- vagy fölfelé. Ha például egy városnak. 28 ezer lakosa van, akkor már egy országgyűlési választókerületet képez. De ugyanígy egy országgyűlési' képviselőt választ egy olyan város is, amelynek mondjuk 32—33 ezer lakosa van. ( Á tanácstagok választókerülete A tanácstagok megválasztásánál a választókerületek kialakítására irányadó, hogy az illető községnek mennyi lakosa van. Az ezer lelket számláló, vagy ennél kisebb községekben 50 lakosonként, a 10—20 ezer lakosú helységekben már 200 lakosonként és az 50 ezer lakoson felüli városokban és a fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként alakítanak ki. egy-egy tanácstagi választókerületet. A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása tekintetében együtt veszik számításba, de a népképviselet megfelelő érvényesülése érdekében a közös tanács valamennyi községében 3—3 választókerületet. kell kialakítani. Az országos választási elnökség Hogy minél teljesebben érvényesüljön a demokratizmus, fontos szerep jut a választások politikai és szervezési előkészítésében a különféle választási szerveknek. Országos hatáskörrel működik az országos vá-- lasztási elnökség, amelynek tagjait, alkotmányos jogának és a választás jellegének megfelelően, a Hazafias Népfront Országos • Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség tagjai esküt tesznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt és feladatuk, hogy az ország egész területén őrködjenek a választások törvényessége felett; irányítsák a helyi választási' elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Ugyancsak az országos választási elnökség tennivalója, hogy a törvényes előírások figyelembevételével elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, továbbá . közhírré teszi a választás országos eredményét. A választás helyi szervei Valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben március 8-án választási elnökségek alakultak. E helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölték ki, Tagjaik az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek. A helyi választási elnökségek tennivalói közé tartozik; őrködnek a helyi választások törvényessége fölött, közzéteszik az egyes tanácsi választások összesített ’ eredményét és szükség esetén pótválasztást írnak ki. Minden országgyűlési választókerületben a választások levezetésére választókerületi bizottságok alakulnak. Ezek tagjait a Hazafias Népfront, megyei, illetve fővárosi bizottsága jelöli ki. Áf választókerületi bizottságok látják ei az országgyűlési képviselő választásával kapcsolatos teendőket A szavazás napja előtt le nappal minden lakóterületen szavazóköröket alakítanak és létrehozzák a szavazatszedő bizottságokat A szavazatszedő bizottságok a választás napján levezetik a szavazást, gondoskodnak a szavazás lebonyolításának törvényességéről, a szükséges feltételek megteremtéséről és megállapítják a szavazókörbein a választási eredményt A különféle választási szervek tevékenysége nem fejeződik be a szavazás napjával, mert megbízatásuk a következő választások kiírásáig tart Tehát, ha időközben valahol új képviselőt, vagy tanácstagot kell választani, akkor az ezzel járó tennivalókat ugyanezek a választási elnökségek, illetve választókerületi bizottságok látják el. H. b. Szakképzettebb a mai ifjúság II legnagyobb munkáltató: az ipar AKIK UTAZTAK már a 3as úton Gyöngyösön át, meglepődve tapasztalhatták, hogy an pák a városon áthaladó szakaszát csak félig-meddig világítják meg utcai lámpák. De hogy egyáltalán- van közvilágítás itt, arra is az út használatba vétele után még több mint egy évét kellett várni. Mint kiderült, a teljes kiépítése a közvilágításnak csak jövőre készül el. Négy évbe telik tehát csupán ez a munka. Pedig nem valami mellékes dologról van sző, hiszen a várost átszelő szakaszt tulajdonképpen nem Is volna szabad használni közvilágitás nélkül. Dehát annak idején, amikor az egész útépítésnek a pénzügyi tervezése megtörtént, egy sor dologra nem gondoltak a városi hatóságok; Most pedig már nem is olyan könnyű mindezt helyrehozni. Tavaly november 7-re kigyulladtak a fények az út egyik szakaszán. Ennek a szakasznak egy részén az út mindkét oldala már világítást kap az est beálltával. Egy másik része viszont csak ,,egyoldalúan” világosodik. Néhány nap múlva a köz- világítás egy másik szakaszát adják át az építők, a gyöngyösi mezőgazdasági gépjavító és szolgáltató dolgozói. De még ezzel sem lesz befejezett a dolog. Pénzügyileg sem akármiről van szó. Az eredeti költség- vetés több mint négymilliót foglalt magába. A hátralevő munkák lg elég sok pénzt igényelnek, és hogy jobban lássuk a tényeket: még egymillió forintnyi összeg nem áll a rendelkezésre, A MUNKA* t* gépjavító dolgozói nemcsak jó ütemben, hanem jő minőségiben is végzik. A megépítéshez szükséges négy évről tehát nem ők tehetnek. Kezdetben elég •ok idő és energia ment el •rra, hogy kiderítsék: kinek • feladata az útnak városi •rákászán a közvilágítás kialakítása? A KPM elhárította magáról a dolgot, mondván: 6 megcsinálja az úttestet, de hogy amellett lesznek-e villanyoszlopok, hogyan lehet erről a környező házakat megközelíteni jár- művel és gyalog, épül-e járda például —, már nem az ő asztala. Amikor mindezt felsoroltuk Szabó Bélának, a városi tanács építési és közlekedési osztálya vezetőjének, ő mindenek előtt azzal kezdte, hogy mostani beosztásában mintegy fél éve működik. A múltat tehát örökségül kapta. Most már csak annyit tehet, hogy a hatóságnak a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket igyekszik minél hatékonyabban felhasználni. A KÖZVILÄGITÄS teljes kiépítése után szükség volna még a járdára, a lakóutakra, amelyek a házakhoz vinnének be, de az úttest és a járda közötti területen a parkosítás is megoldandó feladat még. Hogy mindez mikorra és miből készül el, arra nem tud válaszolni. Könnyebb kérdést tettünk fel. A lakóutak első szakasza már készen van. a hozzájuk szükséges közúti KRESZ-táb- lákat az egyik lakóúton a for- galombavétel után mintegy fél évvel tették ki. Az őszszel ismét elkészült a lakóutak egy másik szakasza. Erre a forgalmi táblákat még r most sem helyezték ki. Mi-, ért kell a táblák kihelyezőiére egy fél évig várni. A kérdésre nem tudott válaszolni, hiszen a mérhetetlenül hosszú időt semmi sem indokolja és semmi sem magyarázza. Egyszerűen gondatlanság ez. Akinek a feladata A nagymama, ölében háromesztendős kis unokájával, nem törődve a káli sorompóval, melyet a tolatás miatt leeresztettek, átkelt a vasúti síneken, és... De erről már beszámoltunk olvasóinknak. Nemcsak tragikus, nemcsak szomorú ez az eset, hanem az embernek dühében ökölbe szorul a keze e nagyfokú felelőtlenség hallatára. A tolató szerelvény elütötte őket, a kisgyerek borzalmas sérüléseibe • belehalt, megsérült maga a nagymama is, aki — bárhogy is van —, de oka ennek a szerencsétlenségnek; Bármikor jártunk arrafelé, ha le is volt eresztve a sorompó, ha közeledett a gyors, a személy, a teher, vagy éppen tolattak, a kábák gondatlanul megkerülték a sorompót, s gyalogosan, vagy kerékpárral átvágtak a síneken. Sok sín van arrafelé. Átkeltek, mintegy kihíva a sorsot maguk ellen, s talán ebben a pillanatban is ezt csinálják. S nemcsak a káliak: másutt is találkoztunk ezlenne a KRESZ-táblákról való gondoskodás, nem törődik ezzel. Kár, hogy a közlekedésrendészet egyáltalán engedi ennek a lakó- útnak a használatát, KRESZ- tájalák nélkül. Hiszen olyan eset ez, mintha egy lakásnak nem volna ajtaja a lépcsőházban. A fedetlen ajtónyílás ellenére ki volna hajlandó beköltözni ebbe a lakásba? AKÁRHONNAN nézzük is a dolgot: semmi néppen sem lehet megérteni. Miért kell évekig tartania egy fontos és forgalmas városi út minden szükséges tartozókkal való ellátásának? Ez valami gyöngyösi specialitás, hiszen, még a szomszédos községekben is sokkal komplettebbek az áthaladó útszakaszok, mint ebben^ mátraalji városban. Gyöngyöshöz nem méltó körülmény ez. De nem méltó azokhoz sem, akik felelősek a város sorsáért, életének, létének alakulásáért; (G. Molnár F.) zel az érthetetlen, veszélyes felelőtlenséggel. Nem viccből találták ki a sorompót, mégha a feliratot ki is toldja egy-két tréfás kedvű ember, s a „10 percen túl is zárva tartható” szöveget átjavítja 100 percre, mert mérges, mert sietne ... Inkább lie siessen! Erre a szomorú balesetre az sem elfogadható replika, hogy miért nem építenek alul- vagy felüljárót. A súlyos, végzetes balesetekért nem azok a felelősek, akik megfelelő anyagiak híján még mindig nem építették meg ezt a közlekedést könnyítő, gyorsító létesítményt. Egy másodpercre sem tartjuk embertelennek ezt a kijelentést: bár sajnos megsérült a káli baleset okozója, a felelőtlen nagymama, indokolt és szükségszerű az az éljárás, amit majd ellene folytatnak. És ez az eljárás bizonyára szigorú lesz azoknak az okulására, akik egy vállrándítással maguk mögött hagyják a leeresztett — az ér de kükben leeresztett! mm sorompót. k. * Az általános és középiskolát végzett, valamint a szakmunkásképző intézetekből kikerült tamilok elhelyezési körülményeiről — több mint ötvenezer fiatal adatait ösz- szegző — felmérést készített a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérés első lényeges megállapítása: a munkába lépő fiatalok legnagyobb foglalkoztatási területe az ipar. Az 1967—68-ban végzettek közül 78 ezer fiatal helyezkedett el az iparban, túlnyomóan valamelyien szakképzettség bizitokában, míg az általános iskola után munkába lépők — a képzetlenek — aranya 19 százalék volt. Fordított a helyzet a mező- gazdaságban, ahol a fiatalok 57 százaléka közvetlenül az általános iskola elvégzése után munkába állt. A mező-, erdő- és vízgazdálkodás, ahol 1969-ben az összes dolgozók nem egészen 30 százaléka taA sorompó... — Mire emlékszik a legjobban gyermekkorából? — Az éhségre... JSn mindig éhes voltam. Ám nálunk tizenegy gyermek szája kérte a kenyeret, annyian voltunk testvérek. Apámnak mindig két karéjt csomagolt a papírba az anyám. „Ö dolgozik!..Irigyeltem apámat, és én is dolgozni akartam. A felét visz- szrhordta a kenyérnek. Mi kilo altuk még a zsebét is, ve- / redtünk a morzsákon. M »’ f meg a járda mellett, a t. 'Ion, megrágott, eldobó t kifliket is látok. Ö veahat éves. Haja teljesen megfehérült, Arca. enyhe pirossal, vésett vonónkkal kemény, akár az érett búzaszem. — Bornyászkodtam. („Borjúkat őrzött, hajkurászott, s a pecsenyét megették, mások") Aztán ahogy a tizenkettőt betöltöttem, apám magával vitt a nádasdi lemezgyárba. Egészen pontosan emlékszem: 1928. február 4-én léptem be először a gyárkapun. A kazánokhoz kerültem, a gyár alá.. Kazántisztító fiú lettem. Ha nappali siktába mentek, hajnali négy-öt órakor keltek. Találkoztak a fab' szélén, s onnan indultak n< ki a , A’kidre. Lá göd' ,a V . k, • az ki; ’•< lel - k kilómé; én;, iota ns Nud 1 k aött. K .„ íjojn.'iHan vágj Küzdelmes élet késő este vih ■ tömpék fénye . világított lépteikhez. Füstölt a petróleum, lobogtak, imbolyogtak a dombokon a vándorló tüzek, s az emberek, mintha csak árnyak lettek volna. — Tizenkét órát tartott a sikta. Órabért csak nyolc fillért fizettek, de még ezt se kaphattuk kézhez tisztán, levontak belőle erre-arra: betegsegélyző, társláda, zened leték ... — Zeneilleték? — Igen, mi tartottuk el a gyári zenekart. Ebinek leggyakoribb fellépése a temetőben volt.,. „Gyársziréna szította fel jövőnyi életemet. Érett kezek közt lettem, ami vagyobi ,f Így nőttem fel. tff És sokan így..*'*■ K orán érezte az élet Jé5 lentkező nehezét. Kamaszkorban kezdte a küzdelmet. Idős, tapasztaltabb társak, vérei, apja, apósa, nagybátyjai, a volt vöröska- lonák nyitották fel szeméta . ' i ágra, a valóságra, ők for- " ík. alakították gondol- Hoüszú volt az út " ’> között, s ha kapaszkodók ry ‘k, a . fák . ; .. ftv « merészebben jött ele a szó. £ ütött Indulatok, keserű szitkok között tanulta meg, amit mások csak a szemináriumi zöld posztós íróasztalok mellett hallottak a munkások erejéről és hatalmáról. Az egység,, az összefogás, a tet- , tek tudatos cselekedeteinek erejéről a füstös gyári csarnokokban tanult Dorkó Imre. Zengő hengerek között tanult, forró lángokat köpő kemencék mellett, ahol a széngázos levegőben égett bőr és inas, izmos testek veríték szaga terjengett. A gyárban tanulta meg, ahol ma sem, még bekötött saem^ mel sem tévedne el, — Sokféle munkát megpróbáltam, csináltam. Dolgoztam előbb a kazánhás- ban, aztán a hengermű, a műhely, az ónozó, a szerelő és végül a készáru raktár következett Legtovább az ónozóban voltam, a raktárba már a felszabadulás után kerültem; Közben volt a háború, amely Dorkó Imre életébe is beletipórt 1944. augusztusában kapta meg a SAS- os behívót Háza építését kellett félbe hagynia, s indulni, nem tudom hová. A félig kész nyárikonyhaszerő építményben, a bekölcei falu szélén, felesége és nyolc éves ' kislánya egyedid maradt ___ 1tr, A z emlékzuhatagbift a szavak hálója fojtott hangulatú balladát merít fel. Született fiuk is, azt ő soha nem ismerhette. Már csak apró keresztjét láthatta a temetőben. Aznap délután rakták földbe, hogy este, kurta időre hazaugorhatott || ordoz más sebet Is. Ä * * fronton aknaszilér\k vágott a bal combjába — jókora húsdarabot kimetszett, a az inakat la átsza* . kította. Béca egyik kórházában gyógyították, 1949-ig dolgozott i Bot* *od nádasdi Lemezgyárban Dorkó Imre, a a párt parancsára változtatott csak munkahelyet. Egerbe hívták, ahol fontos politikai posztra állították a tapasztalt szervezett munkást: személyzeti osztályvezető lett. Majd ugyanez év szeptemberében a megyei pártbizottság agitprop. osztályának munkatársa, ahol évekig tevékenykedik. Vezetője volt a mai marxista-leninista esti egyetem elődjének, a pártoktatók házának, ahol előadóként Is komoly munkát fejtett ki a kommunisták politikai képzésében. ’ Később a megyei pártbizottság fegvelmi referense . lett. 1958-ban őt választották S gazdasági osztály vezetőjévé, e fontos tisztet töltötte be, nyugdíjba vonulásáig, „Nyugdíjba vonulás.” ‘—Milyen „végre megpihenek” hangulata van ennek a két szónak, s mennyire nem talál az ő aktív-tevékeny természetéhez: többet nem kell dolgoznia. Megpróbálta a pihenést, de nem sokáig bírta, bejár ma tt volt munkahelyére. Kitüntetéseit Igyekszem számba venni.,; Megkapta a pártévforduló Jubileumi emlékérmét, a munkásparaszt hatalomért emlékérmet, aztán a Munka Érdemérem ezüst fokozatát, aztán..: — Ml az, «mit elsősorban megírásra érdemesnek tart a* életéből? — Megírásra?.!, — csodálkozik eL — Nézd, fiam, én azt hiszen, tulajdonképpen semmi érdekeset nem tudok mondani az életemből. Egyszerű vasas voltam, s mindig nagyon gyűlöltem azt az embert, aki nem végzi el a munkáját tisztességesen. Én magam !s megtettem, amit kellett, de őszintén mondom, ez semmi ahhoz képest, amit mások... M agáról keveset szól, Nehezen beszélő ember, s még ezeket sem mondhattam volna el róla, ha gyerekkorom óta nem ismerem ... Pataky Dezső Iáit megélhetést, a fiatalok 22 százalékának biztosított munkaalkaknait. A kereskedelemben és az építőiparban — az iparhoz hasonlóan — jobb, a közlekedésben és a/, egyéb szakmákban kevésbé kedvezőék a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei. A különböző iskolatípusokból kikerült fiatalok munkakör szerinti megoszlása nagyon eüfcérő. Az általános iskolások 98 százalékából fizikai dolgozó lett, s nagyrészt a mezőgazdaságban idénymunkásként, illetve mint segítő j családtag . dolgoznak. A középiskolából kikerültek 61 százaléka szellemi, 39 százaléka fizikai beosztásba került, a szakmunkásiskolákban kiképzett fiatalok 99 százaié- , ka fizikai minikét végez, A fiatalok képzettségi szín- i vonalának emelkedését mutatja, hogy a tanulmányukat 1968-ban befejezettek több mint 50 százaléka —■ összesen 93 700 fiatal — már Szakképzetten áll munkába: 11000 felsőfokon és 24 000 középfokon végzett fiatal szellemi, mintegy 60 000 pedig fizikai létszámban tölt be szakképzetséghez kötött munkakört. A végzett fiatalok bizonyos hányada személyes vágj' családi körülményei miatt, esetleg egyéb okból a képzettségtől eltérő munkakörben helyezkedik el. Például az 1968-ban szakmunkásnak kiképzett fiatalok csaknem 30 százaléka részben, illetve egv- . általán nem hasznosítja szaktudását Lényegesen jobb Ilyen szempontból az érettségizettek statisztikája. Az 1968-ban érettségizettek 82 százaléka a szakképzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, Sémim 0 1971. március líb, szomíS?
