Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Külpolitikai összefoglaló Jgy tana a hetei hír magyarázónk, tá^fy Józsefi HÉTFŐ * Szovjet kormánynyilatkozat a közel-keleti kérdésről — Választások Indiában KEDD: Kormányválság Norvégiában — a Varsói Szerződés hon­védelmi miniszteri bizottságának ülése Budapesten SZERDA: Zavargások Pakisztánban — Husak—Ceausescu tárgyalá­sok CSÜTÖRTÖK: Nixon-sajtóértekezlet — Bizalmi szavazás az olasz parlamentben PÉNTEK: Négyhatalmi tárgyalások New York-ban — összetűzések Ankarában SZOMBAT: Megbeszélések Berlinben a húsvéti határátlépések ügyé­ben — Súlyos harcok a indokínai frontokon Bz ú| vUár wr^'e: FDJ KÖZEL-KELETI HELY­ZET dramatizálásához a vi­lágsajtó ezekben a napok­ban előszeretettel használ­ta a régi frázist: „verseny­futás az idővel!” A nyuga­ti lapok, a nagy hírügynök­ségek voltak azok, amelyik — talán a szakmai szoká­sokon túlmenően is! —rob­banásig feszültnek minősí­tették a Szuezi-csatorna partjainál a légkört. ök siettek világgá röpíteni olyan jelentéseket, hogy itt vagy ott csapatösszevoná­sokra került sor. Mintha vasárnapra virradóra már a közel-keleti háború újabb szakaszának kitörésére kel­lett volna számítani vagy legalábbis az izraeli—egyip­tomi ellenségeskedéseik tel­jes felúj ulására. Szombaton éjfélkor ért véget az a fegyvemyugvás, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság február 5-én léptetett életbe, a korábbi­aknak a meghosszabbítása­ként. Az utolsó héten meg­sokasodtak a diplomáciai lépések, egyre határozot­tabb formát öltött az állás­pontok megfogalmazása. Izrael kormánya Gunnar Jarring kérdéseire adott vá­laszában határozottan el­utasította az ENSZ Bizton­sági Tanácsa emlékezetes határozatának végrehajtását és hivatalosan kijelentette, hogy nem hajlandó vissza­vonulni az 1967. június 5-i vonalak mögé. Az Egyesült Arab Köztársaság Jarring- nak adott feleletében közöl­te, hogy hajlandó a Bizton­sági Tanács határozatának megfelelően békét kötni, ha Izrael teljesen kiüríti a megszállt területeket. A KÉT ÁLLÁSPONT — tűz és víz ... Legalábbis elméletben. Most ismét úgy tűnik, hogy az izraeli vá­lasz lehetetlenné teszi a közvetett tárgyalásokat, s ennek következtében kérdé­sessé válnék maga a közel- keleti tűzszünet is. Az Egye­sült Arab Köztársaság — a Kairóból érkezett hírek sze­rint — a négy nagyhata­lomtól, vagy a Biztonsági Tanácstól, utolsó eshetőség­ként pedig az ENSZ köz­gyűlésétől várja, hogy nyo­mást gyakorol majd Izrael­re a tárgyalások folytatása, és így a fegyvemyugvás to­vábbi fenntartása végett. Ebben a helyzetben nagy súllyal esik latba a Szovjet­unió és a szocialista tábor állásfoglalása. A szovjet kormány a hét elején nyi­latkozatot adott ki a közel- keleti válságról, ebben hangsúlyozta, hogy állhata­tosan száll síkra a konflik­tusnak politikai eszközökkel való rendezése mellett A szovjet kormány elítélte Iz­rael provokatív magatartá­sát és az izraeli—amerikai összejátszást: „az Egyesült Államok változatlanul ösz­tönzi Izraelnek az arab or­szágok elleni agresszív po­litikáját a legújabb fegy­verfajtákkal látja el az iz­raeli hódítókat”. A moszk­vai kormánynyilatkozat sze­rint az USA felelősségben osztozik Izraellel a közel- keleti helyzet alakulásáért Ahogyan a Közel-Keleten mégis csak inkább áttétele­sen, Indokínában már sze­mérmetlen nyíltsággal jelent­kezik az amerikai imperia­lizmus agresszivitása. Pedig Indokínában az amerikai hadvezetés mit sem nyer az­zal, hogy a hadszíntereket Szombaton megkezdődött hazánkban a tavaszi labda­rugó-bajnokság, amely már első fordulóján nagy megle­petéssel szolgált. Ugyanis a fXMmisM t Í93L mársian 3* vasára*» egyre bővíti. Minden nyugati hírügynökség egybehangzó jelentése, minden katonai szakértő egybevágó elemzé­se szerint a laoszi hadműve­letek a népi erők javára és a betolakodók rovására ala­kulnak. S mi erre Washing­ton válasza? Nixon elnök sajtóértekezletén újra azzal fenyegetőzik, adott esetben a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területét is megtá­madják. A laoszi recept sze­rint nem közvetlen az ame­rikaiak, ők csak légi támoga­tást nyújtanának, szállító esz­közöket bocsátanának rendel­kezésre, hanem — a salgoni bábkormány csanatai.. európAh \ Áttérve, a földrészünk déli és északi részén, valamint az Ázsiá­val határos délkeleti csücs­kében kialakult válságokról kell szólnom. Délen Olaszor­szág, északon Norvégia, dél­keleten Törökország hívta fel magára a figyelmet a hét eseményeiben. Az olasz „csiz­ma” alján, Calabriában már hosszabb ideje zavargások vannak egy látszólag másod­rendű fontosságú vitatéma miatt: az új, nagyobb köz- igazgatási egység, a régió fő- ! városa melyik város legyen Reggio-e, vagy Catanzaro’ Most már L’Aquilában is kitörtek az ellenségeskedé­sek a rendfenntartó erőkkel A zavargások szervezői kö­zött nem nehéz felfedezni az újfasisztákat, akik azonban az egyéb itáliai politikai jobboldal egy részének Is ka­póra jönnek. Azoknak, akik mielőbbi választásokat sze­retnének. A parlament fel­oszlatásához kellene nekik a calabriai válság elmélyülése és országossá válása, így len­ne ürügy „a nép megkérdező - sére”. Norvégiában Jellegzetesen tőkés válság jelentkezett: a konzervatív, jobboldali mi­niszterelnök, Per Borten, — a norvég nagypolgárság egy részének nyomására — kény­telen volt az országnak a Közös Piachoz való csatlako­zása végett megkezdeni a tárgyalásokat. De ugyanő kü­lönböző indiszkréciókkal igyekezett „megfúrni” ezeket a tárgyalásokat. A politikai botrányba belebukott, ami Norvégiában azért is kocká­zatos dolog, mert a munkás­párti (szociáldemokrata) el­lenző alig van kisebbségben az oslói parlamentben! Törökország välsä­GA, amelyet négy amerikai katona elrablása csak jelez, de nem kiváltó oka az or­szág megrázkódtatásának, nos, ez a válság abból az el­lentmondásból fakad, hogy a győriek valósággal „lelépték” a kispestiek együttesét. Eredmények: Bába ETO—Bp. Honvéd 3:0 (1:0) Csepel—MTK 1:1 (0:1) Az NB I. mérkőzései mel­lett érdeklődés kísérte az NB I. B osztályúak küzdel­mét is. Bp. Spartacus— Gonz-MAVAG XX Szovjetunió közvetlen szom­szédságában a NATO és az Naponta szó esik róluk. Egyszer úgy, hogy túl sokat keresnek, másszor úgy, hogy túl sok a munkájuk. Felve­tik, hogy még nem nőttek fel eléggé a megnövekedett feladatokhoz, de azt is elis­merik, hogy számukra még csupán vágyálom a napi nyolcórás munkaidő. Ki tud­ná felsorolni, hány statiszti­kai felmérés készült róluk, iskolai végzettségükről, élet­korukról, szakmai képzettsé­gükről, a faluban elfoglalt társadalmi helyzetükről. Ezúttal őket kérdeztük meg — beszéljenek önma­gukról. O O O — Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke: — Tizenhárom éve vagyok elnök, egyfolytában. Ezalatt megértem két egyesülést, biztosan tudja, hogy ez nem tartozik a könnyű munkák közé. Bevallom őszintén, egy kicsit belefáradtam, bele is csömörlöttem a munkába. Nem telik el úgy egv esz­tendő, hogy fel ne tettem volna maiamnak a kérdést: megéri-e? Erderres -e tovább­ra is dolgozni, fáradni, gyöt­rődni? — S a válasz? — Ilyenkor mindig eszem­be jut. hogy hol kezdtük. Le­het; hogy másnak csupán amerikai hadsereg előretolt állásaként akarják felhasz­nálni az országot. Félmilliós­nál nagyobb a hadserege, ma­gasak az országra nehezedő katonai kiadások. Egyre sű­rűbben hangzik a követelés, hogy Törökország hagyja o‘t a NATO-t A török közvéle­mény józanul gondolkodó ré­szében évék óta nyugtalansá­got kelt az a tudat, hogy az ankarai kormány Washing­tonnal korábban megállapo­dást kötött: belső válság ese­tén amerikai fegyveres erők szállják meg az országot... szimpla statisztika az, hogy a munkaegység miképpen emelkedett, nekem a leg­kedvesebb számoszlop. A számok mögött az ember ér­zi a munkát, a nem hétköz­napi erőfeszítést. S ebben a munkában, tudom, hogy ne­kem is részem van. Talán ez tartja az embert, hogy újra és újra vállaljon még egy évet. — Említette, hogy sokszor gyötrődés az elnöki munka... — Nézze, egyrészt vannak a törvények, rendeletek, sza­bályok, amelyek behatárolják a gazdálkodást. Másrészt szem előtt kell tartani a tag­ság érdekeit. A legtöbb eset­ben nem könnyű összhang­ba hozni ezt, s az ember­nek nem egy álmatlan éj­szakát okoz, amíg megtalálja a megoldást. Aztán olyan eset is előfordul, amikor a ve­zetők látják, hogy érdemes lenne valamit megvalósítani, de a tagság véleménye más. A legrosszabb viszont az, mi­kor a tagok is, a vezetők is helyesnek látnak valamit, de a megvalósulás során mégis az derül ki, hogy az ötlet nem volt jó: Ilyenkor aztán mindig a vezetők szorulnak — Az elmúlt év kedvezőt­len volt a mezőgazdaság szá­mára. Többször elhangzott *jnnhan Knnr nam acimAa Negyedszázaddal ezelőtt, 1946. március első napjaiban tűnt fel ez a három betű: FDJ, a Szabad Német Ifjú­ság (Freie Deutsche Jugend) röviditése Németország szov­jet megszállási övezetében. Azok alapították a szer­vezetet, akik bátran szembeszálltak a fasiz­mussal, s a háború alatt vál­lalták a megpróbáltatásokat is. ök fogalmazták a negyed­század alatt közel kétmillió­ra nőtt demokratikus, haladó ifjúsági szövetség nevét és programját, ők kezdték meg a küzdelmet a Német Szocia­lista Egyságpárt irányításá­val nemcsak az üszkös romok eltakarítására, hanem a fa­siszta métely teljes felszámo­lására. Nem véletlen tehát, hogy Németország nyugati megszállási zónáiban, a mai Nyugat-Németországban nem kapott működési engedélyt az FDJ. Hiszen a Szabad Német Ifjúsági Szövetségnek fő cél­kitűzése éppen egy új, sza­bad, demokratikus és prog­resszívan gondolkodó-tevé­kenykedő ifjú német nemze­dék nevelése volt. Negyedszázad sok ezer ese­ménye a biztosíték, hogy az FDJ munkája nem volt hiá­bavaló, s a Német Demok­ratikus Köztársaság társa­dalmi-politikai életében, sőt vezetésében, ez az ifjú gene­A Szuezi-csatorna igazga­tóságának szóvivője szomba­ton cáfolta azt a hamburgi jelentést, miszerint az EAK hatóságai felkérték volna az Ulrich Harms céget a víziút alkalmas időben való meg­tisztítására. Az A1 Ahram által Idézett Órákkal a 400 000 dollá­ros váltságdíj kifizetési ha­táridejének lejárta után még most sincs semmi hír az amerikai légierő elrabolt és túszként fogvatartott négy tagjáról. Az Egyesült Államok an­karai nagykövetségének szó­vivője szombaton bejelen­tette: semmiféle hírt sem kaptak a katonák sorsáról. Hozzáfűzte, az amerikai nagykövetség „nem lépett érintkezésbe” az emberrab­lókkal. az időjárás, hanem szubjek­tív tényezők Is előidézték a gyengébb eredményeket. Mi erről a véleménye? — Nem vagyok hivatott arra, hogy más munkáját megítéljem. Azonban azt el­mondhatom, hogy nem izgat senkit jobban, ha a munka nem megy, mint a vezetőket, beleértve az elnököket is. Hiszen minden év végén ne­künk kell a tagság elé állni és számot adni. Gyenge ered­mények mellett, higgye el, hogy nem kellemes feladat ez. — Többször felvetődött már, hogy az elnökök túlsó­kat keresnek. Többszörösét, mint egy-egy tsz-tag. — Bevallom, ilyenkor min­dig elfog a méreg: Igaz, hogy jól keresünk, de sohasem hallottam még azt például, hogy egy hivatalvezetővel kapcsolatban is felvetettek volna hasonlót. Nem akarok panaszkodni, de azt min­denki tudja, hogy nálunk a munkaidő nem nyolc óra. Azt is elmondhatom, hogy az elmúlt tizenhárom évben alig négyszer vettem ki szabadságom. Ezt persze rit kán kérdezik az embertől. — Ha újra kezdené, len­ne-e tsz-elnök? — Kegyen szép munka «, ráció jól vizsgázott! Könyv sem lenne elegendő félsorol­ni az elmúlt huszonöt év említésre méltó ifjúsá­gi eseményeit az NDK- ban. Az 1950-ben megrende­zett első berlini pünkösdi if­júsági találkozótól a berlini világifjúsági fesztiválon ke­resztül azokig a nagy, orszá­gos jelentőségű építkezésekig, amelyekben az FDJ védnök­ségével folyt a munka. Emlé­keztetnünk kell a váci Dunai Cement- és Mészmű építésé­re, amely felett a KISZ és az FDJ együtt vállalt védnök­séget, s az FDJ „zöld jelzé­sével” jöttek a szállítmányok az NDK-ból a DCM-hez. Mégis, a legnagyobb ér­dem az FDJ nevelő munká­ját illeti, amellyel a sötét múlt felszámolása után rím­mel földön olyan Ifjúság ne­velésén munkálkodott, amely a szocialista eszményeket, a proletár internacionalizmust tette magáévá. Ez az ifjú ge­neráció az NDK szocialista holnapiának biztosítéka. A Szabad Német Ifjúság egy­ben a testvéri szocialista or­szágok ifiúsági mozgalmaival együtt, aktív részese annak a küzdelemnek, amelv konti­nensünk biztonságának meg­teremtéséért folvik. Ehhez kívánnak sok sikert a ma­gyar fiatalok az NDK ifjú­ságának, a 25 éves FDT-nak! S. T. közlés kifejti ugyan, hogy Anvar Szadat elnök február 4-i kezdeményezését követő­en több külföldi társaság képviselői érkeztek Kairóba, de megjegyzi, hogy ezek sa­ját szakállukra cselekedtek, meghívást nem kaptak. Az EAK egyetlen céggel sem kötött megállapodást. Ismeretlen személyek szombaton a kora reggeli órákban telefonon felhívták néhány lap szerkesztőségét és az állami rádió központ­ját, azt állítva, hogy a négy amerikai „kivégzése már megtörténi”. A rádió egyik bemondója közölte, hogy az illetékesek azonnal felke­resték azt a helyet, ahol az ismeretlen telefonáló szerint a négy túsz egyikének holt­teste megtalálható, de sem­mit sem találtak. de nem. Még egyszer végig­csinálni ezt nem tudnám. — Véleménye szerint kel­lőén értékelik-e az elnöki munkát? — Ügy érzem, nagyobb társadalmi törődést, megbe­csülést érdemelnénk. Nézze, jó néhány olyan idős tsz-el­nök van, aki nem tud lépést tartani a rohanó fejlődéssel. Mi lesz ezekkel az emberek­kel? Hiszen a másik oldalon ott van a rengeteg munka, amit végeztek, s az a rengeteg hántás, sértés is, amit kap­tak. Nekem jó néhány évem van még a nyugdíjig, de be­vallom, hogy az ő sorsuk­ban egy kicsit a saját sor­som is látom. o o o Nagy Károly, a tarnaörsi Dózsa Tsz elnöke: — Túl sok tapasztalatom nincs, hiszen még egy éve sem vagyok a szövetkezet­ben. Igaz, hogy általában is­merem a szövetkezeti moz­galmat, hiszen a párt- és ta­nácsapparátusban dolgoztam. De egészen más közvetve, vagy közvetlenül irányítani. — Szívesen ment a szövet­kezetbe? — Erre nehéz pontosan vá­laszt adni. Szívesen mentem, de féltem is. Ez a gazdaság több mint egy évtizede ba­jokkal. gondokkal küzd, ért­hető. hogv az emberek nehe­zen hittek és hisznek. Talán az első csatát megnyertük a gazdák dolgoznak s kifi­zettük a tervezett részesedést is. A bizalom, isü^bb úgy '(éotdvfrónkon érkeze! A sor elején hamarabb fárad az ember Nem toriéul migállaiadás a Szaezi-csafentá a Nines hír az elrabolt katonákról Nagy erejű hóvihar tört rá az Egyesült Államok északkeleti partvidékére. New York áiíam északi részein rendkívüli helyzetet hirdettek ki és Nixon eln'ík is le­mondta Eo-hcsíerbe tervezett látogatását. Képünkön: egy New Ycrk-i portás kénytelen megkapaszkodni, hogy el ne sodorja a nagy szék (Telefoto — A,P—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents