Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
Fizetésemelés nőnapra A véletlen a Mátraalii Szénbányák Vállalatnál jó szervezőnek bizonyult most is ' MAGA A TÉNY ENNYI: «1 in tégy félmillió forintot •ordítanak a Mátraalji Szén- ív nyák Vállalatnál az idén a nők fizetésének növelésére így tájékoztat dr. Halász T bor, a vállalat igazgatója. A mondat önmagában is sokat kifejez. Fizetésemelés — nőnapra. Túl szép ez, mondom magi mbain, és egy kicsit teát- túlis is. Rögtön eszembe jut Cgy nemrég hallott kesera. és megjegyzés: „A nőnap arra való, hogy egy évben «gyszer ünnepeljük és hivatalosan is megsajnáljuk a Bőket” Igyekszem körül járni a témát Nem kell sokáig óvatoskodnom, mert gyorsain kick rül: semmiféle tudatosság wm vezette a vállalatot akkor, amikor ezt a fizetésemelést megcsinálta, hiszen merő véletlen a végrehajtás egybeesése a nőnappal Bár a központban megtartott ünnepségen pénteken Coda Miklós főmérnök többek között ezt is „csatolta” a jókívánságokhoz. Közismert dolog: az utóbbi időkben elég sokszor esett azó a nők helyzetéről így került a téma a szakszervezeti tanács elé. Majd megszületett egy in féked esi terv is, amely már a feladatok megvalósítását foglalta rendszerbe, kijelölve egyben a végrehajtás határidejét és a felelősöket is. Ennek az intézkedési tervnek egyik pontja a nők bérezésének rendezése a közismert elv alapján: egyenlő u unkáért egyenlő bért Most tehát az elmélet gyakorlatba való átültetése van soron. Van ennek a mostani bér- korrekciónak még egy érdekessége. Már arra a majdani felsőbb rendelkezésre épül ami az év második felében lép érvénybe a bérek megállapításáról Ennek a leegyszerűsített elve: nem az íróasztalt kell bérezni, hanem azt a munkát amit elvégeznek rajta. Akár nő végzi azt, akár férfi. Persze, a végzettség, a gyakorlati tapasztalat módosító tényező. ABBÓL SEM CSINÁLT titkot dr. Halász Tibor, hogy ezt a rendelkezést milyen csatornákon keresztül vette kézhez. Megkapta a vállalat véleményezésre a minisztériumi hatóságokon keresztül Ok gyorsan lemásolták, megvitatták az üzemekkel és alapelveit már érvényesítik is. A részleteket majd a rendelet megjelenése után hajtják végre. Egy félévvel tehát előbbre járnak a Mátraalji Szénbányáknál Mindezt végighallgatva, rögtön egy másik gondolat kezdett el incselkedni velem. Ha nincs felsőbb instrukció, akkor nincs bérrendezés a nőknél? Néhány számot idéz a vállalat igazgatója. És ebből azonnal kitűnik, hogy a szokásos bérnövekedésen túl mennyit tesz ki az a forint- mennyiség, amit kimondottan a nőknek juttatnak. De azt is figyelmembe ajánlja, hogy a vállalatnál már korábban is hozzáfogtak a korrekció végrehajtásához, hiszen látták a feszültséget. Ennek a következménye, hogy a fizikai dolgozóknál ma már nincs különbség a bérben a nők és a férfiak között. Az alkalmazotti állománynál meglevő feszültségeket kell feloldani. A mostani bérkorrekció tehát ezen a területen érezteti majd a legjobban hatását. Ismét megkérdezek valami kényesnek tűnő dolgot. Az alkalmazotti állományban sok olyan feleség dolgozik, akinek a férje jól keres. Mégis, most emelik az ő fizetésüket. Mit mondanak erre a többiek? A VÁLASZ NAGYON egyszerűen hangzik: Nem a feleségeket bérezik, hanem a vállalat dolgozóit A szociális viszonyokra más területen reagálnak. Például a sok- gyermekes családokat és a gyerekeket egyedül nevelő anyákat vagy apákat segélyben részesítik. De az intézkedés! terv olyan témákat is felszínre hozott, mint amilyen a poros és zajártalmas munkahely. Innen igyekeznek a nőket máshová áthelyezni. Megkeresik továbbá azokat a munkahelyeket, ahol nőket lehetne foglalkoztatni, és ezekre a helyekre a jövőben csalt nőket vesznek féL Megtudom, hogy a vállalat Petőfibányán egymilliót fordított ®gy negyvenszemélyes bölcsőde megépítésére, bővítette az óvodát is. Jelentős összeggel járult hozzá Gyöngyösön a déli városrész óvodájának bővítéséhez, hogy ide is minél több dolgozója kisgyerekét tudják felvetetni. A bérrendezés most mintegy nyolcszáz nőt érint, ami az összes dolgozóknak több mint a tizedrésze. De az alkalmazotti létszámban ez az arány meghaladja az egyharmadrészt A forintoknak az egyes személyek között való elosztását a munkahelyi felelős vezetők végezték eL Az igazgató csak ellenőrizte ezeket a döntéseket Természetesen előzőleg a keretet a vállalat vezetője adta meg az üzemeknek, osztályoknak. így született meg a véletlen, most már azt is látva, hogy egyáltalán nem véletlenül, és lett nőnapi fizetés- emelés a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál. Színpadiaskodás nélkül, a tények ismeretének birtokában, a nők által végzett munka igazi értékének tiszteletében. A SZOKÁSOS NŐNAPI hóvirág csak hangulatosabbá tette a közreadott vállalati döntést G. Molnár Ferenc Heves megye szervezett dolgozóinak száma meghaladja a százezret Interjú Mudriczki Jánossal, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkárával — A közelmúltban fejeződtek be megyénkben az alapszervezeti, a szakmai megyebizottsági választások. Hogyan lehetne értékelni, summázni a több mint százezer szervezett dolgozó tanácskozásait? — Nem kis örömmel s elégedettséggel mondhatom, hogy eddig soha nem tapasztalt aktivitás, őszinte, bátor számvetés, s számonkérés jellemezte szakszervezeteink tisztújításait. Nagy felelősséggel adtak számot az eredményekről, ugyanakkor a gondok, a hiányosságok, a Tizenhá om rövidülni éma Ojabb tizenhárom rövidfilmalkotáson dolgoznak filmrendezőink. Kovács András elkészült Egyetemisták Leninről című félórás doku- mentumfiLmjéveL Ebben a fiatalok a lenini gondolatból kiindulva az új gazdasági mechanizmus néhány problémáját, az anyagi és erkölcsi ösztönzés összefüggéseit vitatják, magyarázzák. A párizsi kommün közelgő centenáriuma alkalmából Vitéz Cábor Vive la Commune! címmel forgatott rövidfilmet. Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára egész estét betöltő népszerű-tudományos filmet készít Hars Mihály: szovjet és amerikai dokumentumok felhasználásával idézi a kozmosz meghódítását. Közeleg az úttörőszövetség fennállásának 25. évfordulója. Erre az alkalomra készítette emlékfilmjét Ej, haj, száll az ének címmel Borsodi Ervin, Tankcsata a címe Borhy Anna rövidfilmjének, amelyben eredeti híradók felhasználásával és ma is élő szemtanúk visszaemlékezései nyomán állít emléket a Fehérvár környéki felszabadító harcoknak. A Katonai Stúdió külpolitikai sorozatában elkészült Glósz Róbert Gerti latüzek Jordániában című magazinja; a Több dollárt, kevesebb vért című alkotás pedig a Nixon-doktrínát elemzi. Csőké József megkezdte Olyan korban élünk című dokumentumfilmjének forgatását. Az alkotás a szó cialista világrendszer mai világpolitikai jelentőségét vizs gálja és feltárja a fejlődő országokra gyakorolt hatását is. A Katonai Stúdió életrajz- sorozatának keretében A par tizántábornok címmel Glósz Róbert a munkásmozgalom nemrég elhunyt kimagasló harcosának. Nógrádi Sándornak állít emléket. Az autósokat, motorosokat inti óvatosságra G. Szabó Lő rinc Nézz hátra, motoros című filmújdonsága. „Étvágy- gerjesztő” módon ismerteti a változatos étrend, a vitaminok szerepét mindennapi táplálkozásunkban György István A korszerű táplálkozásról című filmjében. Befejezés előtt áll Zolnay Pál Fényképek című alkotása. Rózsa János új filmjében a falusi tanítóélet nehézségeit, problémáit mutatja be a „Tanítókisasszonyok”-ban. (MTI) mondhatnám, hogy a kezdett bizalom megvan, s ez köny- nyít a helyzeten. — Mi a legnehezebb feladat? — Az, hogy a vezetőknek együtt kell a tagsággal gondolkozniuk. Nem lehet egy lépést sem tenni anélkül, hogy a vezető ne venné figyelembe a tagok érdekeit. — Mi volt a legnagyobb megpróbáltatása? — A tavalyi esztendő. Olyan nehezen, kínlódva mentek a munkák, főként a lehetetlen idő miatt, hogy azon gondolkoztam, otthagyom a szövetkezetei Ezt nem csak mondom, higgye el, hogy a lehető legkomolyabban gondoltam. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálom. — Megérte? — Most úgy érzem, hogy meg. Nehéz dolog volt, de most van kedvem a munkához, s egyre jobban megszeretem ezt a feladatot. — Mi tartotta a szövetkezetben? — Több alkalommal részt vettem már a szövetkezet szárszámadásán, régebben, mint kiküldött. Valahogy úgy éreztem, hogy az emberek azt gondolják: most mutasd meg, mit tudsz, amikor nem fentről beszélsz. Hát megpróbáltam. De az igazi bizonyítás még most következik. — Anyagilag jobban járt, hogy elnök lett? — Gondolja, hogy ezt a munkát csupán pénzzel meg lehet fizetni? o o o Dér József, az egerszőlátt Béke Tsz elnöke: — Sokszor gondolkoztam már azon, hogy nem unnak minket a különböző járási, megyei szerveknél Hiszen szinte hetenként jár be az ember, hogy megúnta, nem csinálja tovább. Túl fáradtak, túl idegesek, túl érzékenyek vagyunk. — Hogyan telik el egy napja? — Ez az, amire nem tudok felelni. Hiszen a szokásos eligazításokon kívül minden nap, minden óra más, kiszámíthatatlan. Tervkészítés, tárgyalások, értekezletek, különféle utak, rendeletek tanulmányozása. S minden a lehető legkülönbözőbb szinten. Szinte humorosnak hat, de volt olyan eset, amikor egy fontos tárgyalás után én helyettesítettem az éjjeliőrt, mert beteg lett, s hirtelen nem tudtam másnak szóink Amikor kezdődik a metszés, a szövetkezetben, én is metszek, szüretkor puttyonyo- zok mert ez is kell. A szövetkezeti elnök nem gyárigazgató, s más nálunk a kapcsolatot tartani az emberekkel, mint egy gyárban. Az , embernek mindenhez kell, hogy ereje, ideje legyen és ez hihetetlenül fárasztó. Sokszor alig várom, hogy este legyen, lefeküdhessek. Aztán csodálkozom, hogy mégsem tudok aludni. Csak nyugtatóval. — Mikor jut ideje szórakozásra? — Tíz éve vagyok elnök. Ez alatt az idő alatt moziban nem voltam, színházban pedig csak egyszer. Szépirodalmi mű tavaly ősszel volt utoljára a kezemben — a szívszanatóriumban. — Ne haragudjon. Ez a statisztika nem vet valami jó fényt az elnök műveltségi szintjére. — Tudom. És szégyellem is magam De nagyon kevés foglalkozás van, ami annyira lekötné az embert, mint elnöknek lenni. És azt is meg kell mondani, hogy ennek a szakmának alig vannak hagyományai. Ez a szakma alig több, mint egy évtizedes. Ezt meg kellett teremteni — s szakmát teremteni nem könnyű dolog. Ezért nem jutott időnk szépirodalommal, színházzal foglalkozni. Másrészt, amikor ilyen értelemben lenézően nyilatkoznak az elnökökről, azt is elfelejtik, bon ngyanalrW\r mi másrészről nagyon sokat tanultunk. Megtanultunk vendégeket fogadni, nemegyszer neves külföldi vendégeket, megtanultunk tárgyalni magas beosztású vezetőkkel, s a látókörünk is hihetetlenül tágult, hiszen ma már rá vagyunk kényszerítve, hogy ne csak a termelő- szövetkezetünk, hanem az ország szempontjából szemléljünk mindent — Ügy érzi, hogy az elnökök társadalmi megítélése nem helytálló? — Másképpen fogalmaznék. Azt ma már mindenki elismeri, hogy a falu arculata átalakult megváltozott. Ebben viszont úgy érzem, hogy a szövetkezeteknek, de az elnököknek is volt szerepük. — Ha újra kezdené, len-] ne-e újra tsz-elnök? — Nem tudom. Az, hogy az ember marad, sokat elárul. Amikor van valamilyen értekezlet és végignézek a sorokon, többnyire ugyanazokat az arcokat látom. Ilyenkor mindig felmerül bennem egy aggály. Ha ezek a „régi frontharcosok” egyszer elvonulnak, lesznek-e, akik ugyanolyan szívvel, lélekk 1 követik őket. Akiknek a tsz — az életük egy darabja. Kapós) Levente szervezeti, a gazdasági munka fogyatékosságairól is szenvedélyesen vitatkoztak. A választások során nem kevesebb, mint 15 500 tisztségviselőt fogadott el a tagság. Olyan embereket, akik munkájukkal, lelkesedésükkel, politikai tisztánlátásukkal érdemelték ki a közösségek bizalmát. És ha már számokat említettünk, hadd jegyezzem meg: a megye szakszervezeti mozgalma nemcsak erkölcsileg, politikailag erősödött, fejlődött az elmúlt években, hanem a szervezettsége is. Heves megye szervezett dolgozóinak a száma már meghaladja a százezret. — A választások során több ezer dolgozó kért * szót, mondott véleményt, illetve kritikát. Milyen főbb kérdésekkel foglalkoztak leginkább? — Mindenkelért pártunk X. kongresszusával, a termelékenységgel, a termelést gátló hiányosságokkal. Az anyagi, az erkölcsi megbecsüléssel, a munkaidő csökkentésével, a bérezéssel, a nők, fiatalok gondjaival, a pedagógusok fizetésével, a munkaerő-vándorlással, a törzsgárdatagok megbecsülésével, a szocialista brigádmozgalommal. s természetesen a szocialista demokráciával. — A pedagógusok bérproblcmáit, a csökkentett munkaidő további szélesítését csak országos intézkedéssel lehet majd megoldani. A többi javaslat, kritika viszont a megyén belül is rendezhető. — Valóban ez az igazság. Itt van például a differenciált bérezés kérdése. A dolgozók jónak tartják, elfogadták. Azzal viszont már nem értenek egyet, hogy a legtöbb vállalatnál csak a dolgozók és a vezetők között differenciálnak. Jogos a kérésük: aki jól, becsületesen dolgozik, aki többet dolgozik, az az anyagi, erkölcsi javakból is többet kapjon. Az egyenlősdi nemcsak a termelést hátráltatja, hanem az emberek között is viszályokat szül. A szocialista bérezés elve nem az egyenlősdire épül, hanem a munkára, a tehetségre, a szorgalomra, a termelékenységre. — Az elmúlt hónapok, évek nagy munkaerő- vándorlását nemcsak az üzemek, a vállalatok sínylették meg, hanem a törzsg árd a tagéba t is jogos sérelmek értek... —- Szerencsére már gyógyulnak ezek a sebek. A vállalatok is levonták a tanulságot. A most készülő új törzsgárda-szabályzatok a régi, a kitartó, a jó szakembereket megkülönböztetett , anyagi, erkölcsi megbecsülésben részesítik. Ezután aligha fordul majd elő, hogy egy új dolgozó több bért kap, mint egy ugyanolyan képzettségű, beosztású régi. Ezen a téren tehát máris határozott előrelépés van. Természetesen a szabad munkavállaláshoz ezután is bárkinek joga van, de ez nem mehet többé a termelés, a törzsgárdatagok , ^számlájára”. — A szocialista bérezés alapja a tehetség, a szorgalom, a termelékenység. A fiatalok, de különösen a nők mégis kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért. — Sajnos, így van. Nem könnyű változtatás, de ezen a területen is van már haladás. Több vállalatnál máris fe lülvizsgálták a nődolgozók bérezését és intézkedéseket is tettek. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Idő és pénz kérdése. A kezdeti próbálkozások azonban mindenképpen biztatóak. S hogyan lehetne meggyorsítani? Például, ha a vállalatvezetők bátrabban élnének a lehetőségekkel. Ma még túl óvatosak. Különösen ami a béreket illeti. Ezt annál is inkább aktuális elmondani, mert most készülnek az új kollektív szerződések, és a vállalatok is ezekben a napokban készítik középtávú fejlesztési terveiket. Most kell tehát a lehetőségeket, az erőforrásokat pontosan felmérni. A termelés, a termelékenység, a bérezés, a bér- fejlesztés területén egyaránt Nem azt mondom, hogy kockáztassanak, de bátrabban tervezzenek, alapozzanak a dolgozókra, mint eddig. Mert ha több, nagyobb feladatokat sikerül majd megoldani. akkor osztani Is többször, illetve többet tudnak majd. — Végezetül egy „örökzöld” téma: a szocialista demokrácia. Megannyi példa bizonyítja, hogy egyre szélesedik, egyre hatékonyabb. Mindezek azonban korántsem azt jelentik, hogy maradéktalanul érvényesül... — Valóban van fejlődés, változás, de elég sok jogos kritika is éri. Igaz: még ma is vannak olyan gazdasági vezetők, akik nem szívesen veszik, ha a szakszervezet beleszól döntésébe. De az is igaz, hogy a szakszervezetek — tisztelet a kivételnek — sem élnek minden esetben jogaikkal. Csak egy példát a bizonyításra: a túlóráztatásnak törvények szabnak határt. Az utóbbi időben a megengedettnél mégis lényegesen magasabb a túlórák száma. A túlóráztatás drága „mulatság”. A dolgozók bérére megy, a béremelésre szánt összegeket az elmúlt években is nem egy vállalatnál. költötték a túlórára. Javasolnám, hogy az új kollektív szerződésekben pontosan határozzák majd meg —< ha egyáltalán szükség van rá — a heti, havi túlórák számát. És a szakszervezetek majd ne csak az egyetértési, a döntési jogaikkal éljenek, hanem az ellenőrzésivel is. Ha rendszeresen figyelemmel kísérik az üzemek, a vállalatok munkáját, a dolgozókat érintő döntéseket, és időben szólnak, ötleteket, javaslatokat adnak, akkor egészen biztos hogy nemcsak a gazdasági eredmények javulnak, hanem az üzemi, a vállalati hangulat is alkotóbbá válik. Természetesen ebben a beszélgetésben nincs arra lehetőség, hogy részletesen számot adjunk a megye szak- szervezeti mozgalmának szervezeti, gazdasági, politikai munkájáról. Március 10-én azonban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának küldöttértekezletén a szak- szervezett mozgalom valamennyi eredményéről, gondjáról, célkitűzéseiről, a feladatairól szó esik majd. Koó< József 1971. március *v
