Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Fizetésemelés nőnapra A véletlen a Mátraalii Szénbányák Vállalatnál jó szervezőnek bizonyult most is ' MAGA A TÉNY ENNYI: «1 in tégy félmillió forintot •ordítanak a Mátraalji Szén- ív nyák Vállalatnál az idén a nők fizetésének növelésé­re így tájékoztat dr. Halász T bor, a vállalat igazgatója. A mondat önmagában is so­kat kifejez. Fizetésemelés — nőnapra. Túl szép ez, mondom ma­gi mbain, és egy kicsit teát- túlis is. Rögtön eszembe jut Cgy nemrég hallott keser­a. és megjegyzés: „A nőnap arra való, hogy egy évben «gyszer ünnepeljük és hiva­talosan is megsajnáljuk a Bőket” Igyekszem körül járni a té­mát Nem kell sokáig óva­toskodnom, mert gyorsain ki­ck rül: semmiféle tudatosság wm vezette a vállalatot ak­kor, amikor ezt a fizetéseme­lést megcsinálta, hiszen me­rő véletlen a végrehajtás egybeesése a nőnappal Bár a központban megtartott ün­nepségen pénteken Coda Miklós főmérnök többek kö­zött ezt is „csatolta” a jó­kívánságokhoz. Közismert dolog: az utób­bi időkben elég sokszor esett azó a nők helyzetéről így került a téma a szakszerve­zeti tanács elé. Majd meg­született egy in féked esi terv is, amely már a feladatok megvalósítását foglalta rend­szerbe, kijelölve egyben a végrehajtás határidejét és a felelősöket is. Ennek az intézkedési terv­nek egyik pontja a nők bé­rezésének rendezése a közis­mert elv alapján: egyenlő u unkáért egyenlő bért Most tehát az elmélet gyakorlatba való átültetése van soron. Van ennek a mostani bér- korrekciónak még egy érde­kessége. Már arra a majda­ni felsőbb rendelkezésre épül ami az év második fe­lében lép érvénybe a bérek megállapításáról Ennek a leegyszerűsített elve: nem az íróasztalt kell bérezni, ha­nem azt a munkát amit el­végeznek rajta. Akár nő végzi azt, akár férfi. Persze, a végzettség, a gyakorlati ta­pasztalat módosító tényező. ABBÓL SEM CSINÁLT titkot dr. Halász Tibor, hogy ezt a rendelkezést milyen csatornákon keresztül vette kézhez. Megkapta a vállalat véleményezésre a miniszté­riumi hatóságokon keresztül Ok gyorsan lemásolták, meg­vitatták az üzemekkel és alapelveit már érvényesítik is. A részleteket majd a ren­delet megjelenése után hajt­ják végre. Egy félévvel tehát előbb­re járnak a Mátraalji Szén­bányáknál Mindezt végighallgatva, rögtön egy másik gondolat kezdett el incselkedni velem. Ha nincs felsőbb instrukció, akkor nincs bérrendezés a nőknél? Néhány számot idéz a vál­lalat igazgatója. És ebből azonnal kitűnik, hogy a szo­kásos bérnövekedésen túl mennyit tesz ki az a forint- mennyiség, amit kimondot­tan a nőknek juttatnak. De azt is figyelmembe ajánlja, hogy a vállalatnál már ko­rábban is hozzáfogtak a kor­rekció végrehajtásához, hi­szen látták a feszültséget. Ennek a következménye, hogy a fizikai dolgozóknál ma már nincs különbség a bérben a nők és a férfiak között. Az alkalmazotti állomány­nál meglevő feszültségeket kell feloldani. A mostani bérkorrekció tehát ezen a te­rületen érezteti majd a leg­jobban hatását. Ismét megkérdezek vala­mi kényesnek tűnő dolgot. Az alkalmazotti állományban sok olyan feleség dolgozik, akinek a férje jól keres. Mégis, most emelik az ő fi­zetésüket. Mit mondanak er­re a többiek? A VÁLASZ NAGYON egy­szerűen hangzik: Nem a fe­leségeket bérezik, hanem a vállalat dolgozóit A szociá­lis viszonyokra más terüle­ten reagálnak. Például a sok- gyermekes családokat és a gyerekeket egyedül nevelő anyákat vagy apákat segély­ben részesítik. De az intézkedés! terv olyan témákat is felszínre hozott, mint amilyen a poros és zajártalmas munkahely. Innen igyekeznek a nőket máshová áthelyezni. Megke­resik továbbá azokat a mun­kahelyeket, ahol nőket le­hetne foglalkoztatni, és ezek­re a helyekre a jövőben csalt nőket vesznek féL Megtudom, hogy a vállalat Petőfibányán egymilliót for­dított ®gy negyvenszemélyes bölcsőde megépítésére, bőví­tette az óvodát is. Jelentős összeggel járult hozzá Gyön­gyösön a déli városrész óvo­dájának bővítéséhez, hogy ide is minél több dolgozója kisgyerekét tudják felvetetni. A bérrendezés most mint­egy nyolcszáz nőt érint, ami az összes dolgozóknak több mint a tizedrésze. De az al­kalmazotti létszámban ez az arány meghaladja az egy­harmadrészt A forintoknak az egyes személyek között való elosz­tását a munkahelyi felelős vezetők végezték eL Az igaz­gató csak ellenőrizte ezeket a döntéseket Természetesen előzőleg a keretet a vállalat vezetője adta meg az üze­meknek, osztályoknak. így született meg a vélet­len, most már azt is látva, hogy egyáltalán nem vélet­lenül, és lett nőnapi fizetés- emelés a Mátraalji Szénbá­nyák Vállalatnál. Színpadias­kodás nélkül, a tények is­meretének birtokában, a nők által végzett munka igazi ér­tékének tiszteletében. A SZOKÁSOS NŐNAPI hóvirág csak hangulatosabbá tette a közreadott vállalati döntést G. Molnár Ferenc Heves megye szervezett dolgozóinak száma meghaladja a százezret Interjú Mudriczki Jánossal, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkárával — A közelmúltban feje­ződtek be megyénkben az alapszervezeti, a szak­mai megyebizottsági vá­lasztások. Hogyan lehet­ne értékelni, summázni a több mint százezer szer­vezett dolgozó tanácsko­zásait? — Nem kis örömmel s elé­gedettséggel mondhatom, hogy eddig soha nem tapasz­talt aktivitás, őszinte, bátor számvetés, s számonkérés jel­lemezte szakszervezeteink tisztújításait. Nagy felelős­séggel adtak számot az ered­ményekről, ugyanakkor a gondok, a hiányosságok, a Tizenhá om rövidülni éma Ojabb tizenhárom rövid­filmalkotáson dolgoznak film­rendezőink. Kovács András elkészült Egyetemisták Le­ninről című félórás doku- mentumfiLmjéveL Ebben a fiatalok a lenini gondolatból kiindulva az új gazdasági mechanizmus néhány problé­máját, az anyagi és erkölcsi ösztönzés összefüggéseit vi­tatják, magyarázzák. A pári­zsi kommün közelgő cente­náriuma alkalmából Vitéz Cábor Vive la Commune! címmel forgatott rövidfilmet. Gagarin űrrepülésének 10. év­fordulójára egész estét betöl­tő népszerű-tudományos fil­met készít Hars Mihály: szov­jet és amerikai dokumentu­mok felhasználásával idézi a kozmosz meghódítását. Közeleg az úttörőszövetség fennállásának 25. évforduló­ja. Erre az alkalomra készí­tette emlékfilmjét Ej, haj, száll az ének címmel Borsodi Ervin, Tankcsata a címe Borhy Anna rövidfilmjének, amely­ben eredeti híradók felhasz­nálásával és ma is élő szem­tanúk visszaemlékezései nyo­mán állít emléket a Fehérvár környéki felszabadító har­coknak. A Katonai Stúdió külpolitikai sorozatában el­készült Glósz Róbert Gerti latüzek Jordániában című magazinja; a Több dollárt, kevesebb vért című alkotás pedig a Nixon-doktrínát elemzi. Csőké József meg­kezdte Olyan korban élünk című dokumentumfilmjének forgatását. Az alkotás a szó cialista világrendszer mai vi­lágpolitikai jelentőségét vizs gálja és feltárja a fejlődő or­szágokra gyakorolt hatását is. A Katonai Stúdió életrajz- sorozatának keretében A par tizántábornok címmel Glósz Róbert a munkásmozgalom nemrég elhunyt kimagasló harcosának. Nógrádi Sándor­nak állít emléket. Az autósokat, motorosokat inti óvatosságra G. Szabó Lő rinc Nézz hátra, motoros cí­mű filmújdonsága. „Étvágy- gerjesztő” módon ismerteti a változatos étrend, a vitami­nok szerepét mindennapi táp­lálkozásunkban György Ist­ván A korszerű táplálkozás­ról című filmjében. Befeje­zés előtt áll Zolnay Pál Fényképek című alkotása. Rózsa János új filmjében a falusi tanítóélet nehézségeit, problémáit mutatja be a „Tanítókisasszonyok”-ban. (MTI) mondhatnám, hogy a kezdett bizalom megvan, s ez köny- nyít a helyzeten. — Mi a legnehezebb fel­adat? — Az, hogy a vezetőknek együtt kell a tagsággal gon­dolkozniuk. Nem lehet egy lépést sem tenni anélkül, hogy a vezető ne venné fi­gyelembe a tagok érdekeit. — Mi volt a legnagyobb megpróbáltatása? — A tavalyi esztendő. Olyan nehezen, kínlódva mentek a munkák, főként a lehetetlen idő miatt, hogy azon gondolkoztam, ottha­gyom a szövetkezetei Ezt nem csak mondom, higgye el, hogy a lehető legkomo­lyabban gondoltam. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálom. — Megérte? — Most úgy érzem, hogy meg. Nehéz dolog volt, de most van kedvem a munká­hoz, s egyre jobban megsze­retem ezt a feladatot. — Mi tartotta a szövetke­zetben? — Több alkalommal részt vettem már a szövetkezet szárszámadásán, régebben, mint kiküldött. Valahogy úgy éreztem, hogy az emberek azt gondolják: most mutasd meg, mit tudsz, amikor nem fentről beszélsz. Hát megpró­báltam. De az igazi bizonyí­tás még most következik. — Anyagilag jobban járt, hogy elnök lett? — Gondolja, hogy ezt a munkát csupán pénzzel meg lehet fizetni? o o o Dér József, az egerszőlátt Béke Tsz elnöke: — Sokszor gondolkoztam már azon, hogy nem unnak minket a különböző járási, megyei szerveknél Hiszen szinte hetenként jár be az ember, hogy megúnta, nem csinálja tovább. Túl fárad­tak, túl idegesek, túl érzéke­nyek vagyunk. — Hogyan telik el egy napja? — Ez az, amire nem tudok felelni. Hiszen a szokásos el­igazításokon kívül minden nap, minden óra más, kiszá­míthatatlan. Tervkészítés, tárgyalások, értekezletek, kü­lönféle utak, rendeletek ta­nulmányozása. S minden a lehető legkülönbözőbb szin­ten. Szinte humorosnak hat, de volt olyan eset, amikor egy fontos tárgyalás után én helyettesítettem az éjjeliőrt, mert beteg lett, s hirtelen nem tudtam másnak szóink Amikor kezdődik a metszés, a szövetkezetben, én is met­szek, szüretkor puttyonyo- zok mert ez is kell. A szö­vetkezeti elnök nem gyár­igazgató, s más nálunk a kapcsolatot tartani az embe­rekkel, mint egy gyárban. Az , embernek mindenhez kell, hogy ereje, ideje legyen és ez hihetetlenül fárasztó. Sok­szor alig várom, hogy este legyen, lefeküdhessek. Aztán csodálkozom, hogy mégsem tudok aludni. Csak nyugtató­val. — Mikor jut ideje szórako­zásra? — Tíz éve vagyok elnök. Ez alatt az idő alatt mozi­ban nem voltam, színházban pedig csak egyszer. Szépiro­dalmi mű tavaly ősszel volt utoljára a kezemben — a szívszanatóriumban. — Ne haragudjon. Ez a statisztika nem vet valami jó fényt az elnök műveltségi szintjére. — Tudom. És szégyellem is magam De nagyon kevés foglalkozás van, ami annyi­ra lekötné az embert, mint elnöknek lenni. És azt is meg kell mondani, hogy en­nek a szakmának alig van­nak hagyományai. Ez a szakma alig több, mint egy évtizedes. Ezt meg kellett te­remteni — s szakmát terem­teni nem könnyű dolog. Ezért nem jutott időnk szépiroda­lommal, színházzal foglal­kozni. Másrészt, amikor ilyen értelemben lenézően nyilat­koznak az elnökökről, azt is elfelejtik, bon ngyanalrW\r mi másrészről nagyon sokat tanultunk. Megtanultunk vendégeket fogadni, nem­egyszer neves külföldi ven­dégeket, megtanultunk tár­gyalni magas beosztású veze­tőkkel, s a látókörünk is hi­hetetlenül tágult, hiszen ma már rá vagyunk kényszerít­ve, hogy ne csak a termelő- szövetkezetünk, hanem az or­szág szempontjából szemlél­jünk mindent — Ügy érzi, hogy az elnö­kök társadalmi megítélése nem helytálló? — Másképpen fogalmaz­nék. Azt ma már mindenki elismeri, hogy a falu arcu­lata átalakult megváltozott. Ebben viszont úgy érzem, hogy a szövetkezeteknek, de az elnököknek is volt szere­pük. — Ha újra kezdené, len-] ne-e újra tsz-elnök? — Nem tudom. Az, hogy az ember marad, sokat elárul. Amikor van valamilyen ér­tekezlet és végignézek a so­rokon, többnyire ugyanazo­kat az arcokat látom. Ilyen­kor mindig felmerül bennem egy aggály. Ha ezek a „régi frontharcosok” egyszer elvo­nulnak, lesznek-e, akik ugyanolyan szívvel, lélekk 1 követik őket. Akiknek a tsz — az életük egy darabja. Kapós) Levente szervezeti, a gazdasági mun­ka fogyatékosságairól is szen­vedélyesen vitatkoztak. A vá­lasztások során nem keve­sebb, mint 15 500 tisztségvi­selőt fogadott el a tagság. Olyan embereket, akik mun­kájukkal, lelkesedésükkel, politikai tisztánlátásukkal ér­demelték ki a közösségek bi­zalmát. És ha már számokat említettünk, hadd jegyezzem meg: a megye szakszervezeti mozgalma nemcsak erkölcsi­leg, politikailag erősödött, fejlődött az elmúlt években, hanem a szervezettsége is. Heves megye szervezett dol­gozóinak a száma már meg­haladja a százezret. — A választások során több ezer dolgozó kért * szót, mondott véleményt, illetve kritikát. Milyen főbb kérdésekkel foglal­koztak leginkább? — Mindenkelért pártunk X. kongresszusával, a terme­lékenységgel, a termelést gát­ló hiányosságokkal. Az anyagi, az erkölcsi megbe­csüléssel, a munkaidő csök­kentésével, a bérezéssel, a nők, fiatalok gondjaival, a pedagógusok fizetésével, a munkaerő-vándorlással, a törzsgárdatagok megbecsülé­sével, a szocialista brigád­mozgalommal. s természete­sen a szocialista demokráciá­val. — A pedagógusok bér­problcmáit, a csökken­tett munkaidő további szélesítését csak orszá­gos intézkedéssel lehet majd megoldani. A többi javaslat, kritika viszont a megyén belül is ren­dezhető. — Valóban ez az igazság. Itt van például a differen­ciált bérezés kérdése. A dol­gozók jónak tartják, elfogad­ták. Azzal viszont már nem értenek egyet, hogy a legtöbb vállalatnál csak a dolgozók és a vezetők között differen­ciálnak. Jogos a kérésük: aki jól, becsületesen dolgozik, aki többet dolgozik, az az anya­gi, erkölcsi javakból is töb­bet kapjon. Az egyenlősdi nemcsak a termelést hátrál­tatja, hanem az emberek kö­zött is viszályokat szül. A szocialista bérezés elve nem az egyenlősdire épül, hanem a munkára, a tehetségre, a szorgalomra, a termelékeny­ségre. — Az elmúlt hónapok, évek nagy munkaerő- vándorlását nemcsak az üzemek, a vállalatok sínylették meg, hanem a törzsg árd a tagéba t is jogos sérelmek értek... —- Szerencsére már gyó­gyulnak ezek a sebek. A vál­lalatok is levonták a tanul­ságot. A most készülő új törzsgárda-szabályzatok a ré­gi, a kitartó, a jó szakembe­reket megkülönböztetett , anyagi, erkölcsi megbecsülés­ben részesítik. Ezután aligha fordul majd elő, hogy egy új dolgozó több bért kap, mint egy ugyanolyan képzettségű, beosztású régi. Ezen a téren tehát máris határozott előre­lépés van. Természetesen a szabad munkavállaláshoz ez­után is bárkinek joga van, de ez nem mehet többé a ter­melés, a törzsgárdatagok , ^számlájára”. — A szocialista bérezés alapja a tehetség, a szor­galom, a termelékeny­ség. A fiatalok, de külö­nösen a nők mégis keve­sebbet kapnak ugyan­azért a munkáért. — Sajnos, így van. Nem könnyű változtatás, de ezen a területen is van már haladás. Több vállalatnál máris fe lülvizsgálták a nődolgozók bérezését és intézkedéseket is tettek. Természetesen ez nem megy egyik napról a másik­ra. Idő és pénz kérdése. A kezdeti próbálkozások azon­ban mindenképpen biztatóak. S hogyan lehetne meggyor­sítani? Például, ha a válla­latvezetők bátrabban élnének a lehetőségekkel. Ma még túl óvatosak. Különösen ami a béreket illeti. Ezt annál is inkább aktuális elmondani, mert most készülnek az új kollektív szerződések, és a vállalatok is ezekben a na­pokban készítik középtávú fejlesztési terveiket. Most kell tehát a lehetőségeket, az erőforrásokat pontosan fel­mérni. A termelés, a terme­lékenység, a bérezés, a bér- fejlesztés területén egyaránt Nem azt mondom, hogy kockáztassanak, de bátrab­ban tervezzenek, alapozzanak a dolgozókra, mint eddig. Mert ha több, nagyobb fel­adatokat sikerül majd meg­oldani. akkor osztani Is több­ször, illetve többet tudnak majd. — Végezetül egy „örök­zöld” téma: a szocialis­ta demokrácia. Megannyi példa bizonyítja, hogy egyre szélesedik, egyre hatékonyabb. Mindezek azonban korántsem azt jelentik, hogy maradék­talanul érvényesül... — Valóban van fejlődés, változás, de elég sok jogos kritika is éri. Igaz: még ma is vannak olyan gazdasági vezetők, akik nem szívesen veszik, ha a szakszervezet be­leszól döntésébe. De az is igaz, hogy a szakszervezetek — tisztelet a kivételnek — sem élnek minden esetben jogaikkal. Csak egy példát a bizonyításra: a túlóráztatás­nak törvények szabnak ha­tárt. Az utóbbi időben a megengedettnél mégis lénye­gesen magasabb a túlórák száma. A túlóráztatás drága „mulatság”. A dolgozók bé­rére megy, a béremelésre szánt összegeket az elmúlt években is nem egy vállalat­nál. költötték a túlórára. Ja­vasolnám, hogy az új kol­lektív szerződésekben ponto­san határozzák majd meg —< ha egyáltalán szükség van rá — a heti, havi túlórák szá­mát. És a szakszervezetek majd ne csak az egyetértési, a döntési jogaikkal éljenek, hanem az ellenőrzésivel is. Ha rendszeresen figyelemmel kísérik az üzemek, a válla­latok munkáját, a dolgozókat érintő döntéseket, és időben szólnak, ötleteket, javaslato­kat adnak, akkor egészen biztos hogy nemcsak a gaz­dasági eredmények javulnak, hanem az üzemi, a vállalati hangulat is alkotóbbá válik. Természetesen ebben a be­szélgetésben nincs arra lehe­tőség, hogy részletesen szá­mot adjunk a megye szak- szervezeti mozgalmának szer­vezeti, gazdasági, politikai munkájáról. Március 10-én azonban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának küldöttértekezletén a szak- szervezett mozgalom vala­mennyi eredményéről, gond­járól, célkitűzéseiről, a fel­adatairól szó esik majd. Koó< József 1971. március *v

Next

/
Thumbnails
Contents