Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

Radi# kocqhth 3.10 Zenekari muzsika, 8.00 Egy népirtás dokumentu­mai. 9.35 Dalok. 10.05 Ráclióegyetem. 10.35 SChubert-mövek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.36 Riport. 13.56 KóruspődUtm. 11.20 Fiatalok stúdiója. 15.10 Daljátékrészletek. 15.28 Népdalgyűjtő úton Kodály nyomában. 15.48 Zongoraművek. 16.05 Láttuk, hallottuk ... 16.25 Két szimfonikus költemény. 17.15 Áriák. 17.50 Elfogadjuk-e a választ? 8.15 Nagy siker volt.. . 79.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Mozart-hangverseny. 11.16 Emlékezés Rosa Luxemburgra. 21.43 Népdalok. 22'.20 Beethoven és Bartók öröksége. 23.02 Lehár-operettrészletek. 0.10 Zongorakeringő. PETŐFI 8.05 Operettmuzslka. 3.00 Barokk kamarazene. 9.30 A legújabb termelőerff. 11.50 Magánvélemény közügyekben. 12.00 Könnyűzenei bfradó. 12.30 Áriák. 13.03 Szolnoki stúdió. 1.1.20 Mihály: III. szimfónia. Kettőtől — hatig . .. 18.10 Rádióegyetem. 19.10 Népi zene. 20.28 Ifjúsági Kád uiszfnpan. 21.24 Operarészletek. 21.50 Jegyzet. 22.00 Könnyűzene. 23.15 Kamarazene, MAGYAR S.10 Iskola-tv. 17.11 Hírek. 17.20 VendégasztaS. 17.50 Tudományos műsor tizenéveseknek. 18.35 Nadja Afejaft énekel. 19.00 Ml Újság? II. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hfradó. 20.00 A Forsyte Saga-sorozat. 9. Vergődés. 20.50 Telegroteszk. 21.15 Bombaüzlet. (Dok.-fQm.j SklO Tv-híradó. POZSONYI M> Ötvenedik születésnap (Tv-játék.i 19.00 és 21.50 Tv-hlradó. 20.00 Kockázat. Lengyel lat, sorozat. 2. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A lovag végakarata Színes szovjet—észt film. EGRI BRODY (Telefon: 14-OT.) Fél 6 és fél 8 órakor Éjszakai razzia Szinkronizált szovjet fllm GYÖNGYÖSI PUSKIN Jó estét, Mrs. Campbell GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elfi Briest HATVANI VÖRÖS CSILLAG Új lány a csapatban FÜZESABONY Elkésett virágok Egerben, este 1 órakort PÉNTEK Rf ZI (Bérletszünet) ÜGYELET| Egerben, 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére Is. Gyöngyösön: IS órától pén­tek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te-, lefon: 17-27.) Osva^üa a QVpú; u'," Joó János egri rajztanár, az első magyar ipari folyóirat szerkesztője •JűíUvWimfc jeMüe JOÓ JÁNOS, a reformkor egyik jellegzetes alakja volt, aki írásban és tettben oda- adóan harcolt a magyar nép műveltségének emeléséért Életének jelentős részét — mintegy 35 évet —, Egerben töltötte. Szegeden született 1870-ben, ..szegény, de száza­dok előtt vitézlő famíliából”, amint maga emlékezik erre életleírásában. Középiskoláit is szülővárosában végezte el. Mivel hazulról alig tudták támogatni, igen korán mások tanításával kellett foglalkoz­nia. A gimnázium után el­sősorban a „szép mestersé- gek”-hez érzett hivatást, te­hát főleg rajzolni tanult. Az asztalosmesterségben a sze­gedi céhben szabó’vszerűen felszabadult, de emellett „az építés, lakatos, esztergályos, muzsikacsináló, képfaragó, s ilyes tehetségekben magamat pvakorlottnm, legalább any- nyira. rólok alapos tudomá­nyom legyen, kivált építés­ben”, írja később. Megfele­lő támogatás h;ánvában nem folytathatta külföldön tanul­mányait. így tehát a „haza főbb városaiban” igyekezett ra’Ztndását tökéletesíteni. 18‘,''-hen ez e-ri városi ta­nács az akkor fclálitott rajz­iskola tanárává nevezte ki. Azonban Joó János nem afféle ember volt, aki meg­elégedett volna viszonylag jó fizetésű állásával. Ennél sok­kal többre törekedett: népe elmaradottságát, elsősorban a kétkezi iparosokét ieyeke- \zett felszámolni. E téren első jelentősebb lépése az volt, amikor 1831-ben Széchenyi István elé tárta egy országos művészeti társaság megalapí­tásának tervét, melynek célja többek között az lett volna, hogy a művészet és ipar minden ágazatának szakövei­vé! magyarul lehessen kife­jezni. Főleg az Iparosoknak megfelelő ralziskolik felállí­tását javasolta és valamifé­le polvtechnikum létrehozá­sát. A legnagyobb magyar, más fontosabb teendőkre hi­vatkozva, udvarias levélben Joó érdemeit elismerve, el­hárította tervének támogatá­sát. SZÉCHENYIHEZ szóló ira­ta árul el legtöbbel élete fo­lyásáról. Eoból kiviláglik, hogy az egri székesegyház építésénél is közreműködött. Idevonatkozó rajzai a velen­cei akadémia és a király előtt is megfordultak. A Tu­dományos Akadémia felállí­tása után arra vállalkozott, hogy a tervezett nagyszótár részére az ipari műszavak összegyűjtésében, magyarí­tásában közre fog működni. Ígéretét be is váltotta, szó­jegyzéke ma is megtalálható a MTA Könyvtári Kézirattá­rában. A 30-as, 40-es években szá­mos -cikket írt ipari, nem­zetgazdasági és irodalmi kér­désekről, ezek korabeli fo­lyóiratokban jelentek meg. Joó a nyomdászat mestersé­gében sem lehetett járat­lan, mert az egri Lyceum nyomdáját is ő vezette. Egyik legjelentősebb vállal­kozása volf a Hetilap a Mű­tudomány és Egyéb Hasznos Ismeretek terjesztése” című folyóirat kiadása Ez az Egerben kiadott szaklap gya­korlatilag az első magyar ipari-műszaki folyóirat volt. Joó célja a lappal az volt, hogy a mesterségeket fellen­dítse. eszköz legyen a hazai műszorgalom és ipar ébresz­tésére.” Itt telte közzé ere­deti bútorterveit is. Joó lap­ja a hazai közönség megfe­lelő támogatása hiányában megszűnt. Az előfizetők szá­ma nem érte el a százat sem, pedig a lap igen színvona­las tartalmú volt és nagy­mértékben járulhatott volna hozzá a hazai ipar fellendü­léséhez. Az egri érsektől ka­pott támogatás ellenére a szerkesztő tetemes összeget ráfizetett vállalkozására: „fö­lötte sokat áldoztam, költsé­geimnek alig negyede pótol­tatván” írja Joó. A csekély számú előfizető között az egj riek votak a legtöbben. Meg­említhető még. ho"y a folyó­irat a Lyceum nvomdáiábnn készült, a nyomdai munkák egy részét Joó masa végez­te el. Lapja sikertelenségét látva, a szerkesztő kérte a helytartótanácsot, hogy lap­jának előfizetését tegye köte­A Moszkvában járt film­átviteli bizottság legutóbb tíz új szovjet játékfilmalko­tást vásárolt meg magyaror­szági forgalmazásra. Az új filmek között több kétrészes alkotás is szerepel. Mihail Bulgakov regénye alapján Alekszandr Alov és Vlagyi­mir Naumov készítette a „Menekülés” című kétrészes, színes, szélesvásznú filmet, amelynek főszereplői között találjuk Ludmilla Szavelje- vát, Alekszej Batalovot. A másik nagyszabású, kétré­szes mil a Grigorij Kozjíncev rendezte „Lear- király”. A filmzeneszerzője Dmitri) Sosztakovics. A Shakespeare- dráma címszerpét Juri Jar- vet alakítja. Ugyancsak két­részes alkotás a „Salut, Maria!” — Joszip Hejfic lezővé a céhek számára, ez­zel az intézkedéssel mind a céhek, mind a kiadó csak jól jártak volna. E kérelmének megtakadása gyakorlatilag a „Hétilapok” megszűnését je­lentette. JOÓ JÁNOS legjelentő­sebb elképzeléseit a honi mű­veltség emelésére a művé­szet és ipar felvirágoztatá­sára az 1841ben megjelent „Nézetek a Magyar Nemzet Míveltségi és Technikai Ki­fejtése Tárgyában” című könyvében fejtette ki. Egy „Magyar Athenaeum” elneve­zésű intézmény javasolta, to­vább fejlesztve korábbi el­képzeléseit. Ezek magukban fort a’fák volna a telies ma­gyar felsőoktatási rendszert, mindezek mellett mé-> a Ma­gyar Tudományos Akadémia jogkörét ’s. KiéUüári lehető­ségeket biztosított volna mű­vészek és ipa űriek számára. Nyomda, színház, könyvtár és egyéb k'j!t'’nák'<: inteTné- nyék vi a tervezett szerv működését. Joó rn'nt éníiö'-z eiV'ér'7(t„ite a „Magyar Ath°naeum” fő- órv"’ri'riip!c tervét is Fzt a könyvéhez mrtiékrtte. A ma- gvrr művelőd és opgv vérére m'-dez nem valósulhatott meg. 1847-ben Egerben ismét ki­adott egy „Hetilap” című fo­lyóiratot. Ez szintén csak e^y évfoh-amot élt meg, az elő­fizetők csekély száma miatt. ÜGY GONDOLJUK, hogy Joó János Tevékenységének felidézése Egér város legjobb hagyományai t méltán gyara­pítja. készítette egy asszonyról, aki fiatal lányként vett részt a polgárháború küzdelmeiben. „Az atamán halála” című kétrészes produkciót a kazah 1 filmstúdióban készítették. A magyar színpadokon is nagy sikerrel játszották Konsztantyin Trenyov szín­darabját, a Ljubov Jarová- ját. Most színes, szélesvász­nú filmen láthatjuk majd. A „Kockázat” című alkotás a szovjet felderítők harcát idézi. Átvették még az „Anna boldogsága” című LENFILM-produkciót, to­vábbá a „Nagymamák és unokák” és a „Csermnen” című filmet, valamint a „Felszabadítás” harmadik részét, amelynek címe „A fő támadás iránya”. Kaiból Közeledik a tavasz, a káli Egyetértés Termelőszövetke­zetben már megkezdték a felkészülést. Bár a közben visszatérő tél nehezíti a mun­kát, az egyes munkafolyama­tokkal szépen haladnak. 25 hold borsó már több mint két hete el van vetve és föld­ben van tíz holdon a mák is. A hollandi ágyakban végzik a hajtatást, retek-, saláta-, paprikapalánták gondozása jelentett elfoglaltságot a ker­tészeti dolgozóknak. A pap­rikapalánta már mintegy 6— 7 centiméter magas. A tava­szi gabonák alá szerves trá­gyát szórnak ez a munka még a múlt hónap végén megkezdődött és nem akadá­lyozza a hideg időjárás sem. Az ősziek fejtrágyázásával is szépen haladnak. Ami gátolja a munkát, az országosan is ismert alkat­részhiány. A munkagépek ja­vítását lassítja, hogy nincs mindig megfelelő alkatrész. Problémát jelent egyes új gé­pek beszerzése is. Már elké­szült az 1971, éves terv, és a napokban sor kerül az új terv jóváhagyására. Tóth Kálmán Petőfibányóról A csökkent munkaképessé­gűeket foglalkoztató ktsz pe- tőfibányai részlegében már­cius első napján tartották a közgyűlést. Elsősorban a ter­melési eredményekről volt szó, az elmúlt évben a rész­legnél dolgozó 101 asszony munkája nyomán több mint hét és félmillió volt a terme­lési érték, összesen 783 ezer darab torna- és futballnad- rágot, férfi- és fiúnadrágot varrtak a részleg dolgozói. A jó eredmény után igen jó volt s.y nyereségrészesedés is. Az asszonyok átlagosan 2006 forint nyereséget kaptak, de akadt köztük olyan, aki há­rom — három és félezer fo­rintot vitt haza évi nyereség címén. A közgyűlésein köszöntöt­ték ä nőket a közelgő nőnap alkalmával. Kérték, hogy az idén is végezzenek a tavalyi­hoz hasonlóan jó, lelkiisme­retes munkát. Dobrocsi Pál Füzesabonyból Több évre kiható fejleszté­si terve a községnek a víz­műhálózat építése. A nagy­arányú beruházás két ütem­ben kerül megvalósításra. Az első ütemben, mely a múlt év végéig tartott, megtörtént Batári Gyula Tíz új szovjet fi * its MaíS'j aromilgon „„VWWVVAWVlVWWWVWW .WWVMWWV ,\\\\\\v\.\\\\xvv.\\\\\v\\\\ a mélyfúrás és több mint há­rommillió forintos költséggel megépült a víztorony. Elké­szült a vezetékhálózat 12 ut­cában, 10 kilométer hosszú­ságban. Az első ütem építési beruházási költségei közel 12 millió forintot jelentettek. Az idén kezdődik a beruházás második üteme, költsége hét­millió forint. A közel húsz­millió forintos beruházás, mely megoldja a község tel­jes ivóvízellátását, természe­tesen nagyarányú társadalmi összefogást igényel. E célból alakult meg a vízműtársulat, melynek tagjai — a község lakói — jelentős összegekkel járulnak hozzá a beruházás megvalósításához. Évente 400 forintot fizetnek, hogy mi­előbb eljusson mindenhová az egészséges ivóvíz. Az idén a község újabb 14 utcáját kapcsolják be a vízellátásba, 20 kilométer vezeték épüL Elkészül még az idén a Fü­zesabony—Dormánd közötti gerincvezeték is, mely Dor­mánd község vízellátását biz­tosítja majd. Császár István (jryongyosrol A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál az igazgatóság, a párt. és a szakszervezeti bi­zottság rendszeresen foglal­kozik a nő dolgozók helyze­tének javításával. Figyelem­be veszik az egyenlő munká­ért egyenlő bér elvét, s ugyanakkor figyelemmel kí­sérik a családi és szociális körülményeket. A vállalat igazgatóság 1971-re az üzemek és a köz­pont női dolgozóinak bér­emelésére több mint 320 ezer forintot fordít. A felemelt béreket márciusban számfej­tették először. A kifizetésre kerülő összeg komoly segít­séget jelent éves szinten a családoknál. Tóth Lajos Hatvanból Elkészült a Mátravidíki Cukorgyárak hatvani gyára kultúrházának programja Márciusban a miskolci Nem­zeti Színház művészei ven­dégszerepeinek. E héten ke­rül sor dr. Pálos Oszvald elő­adására, aki a hatvani vá­rosi TIT előadójaként az új lakásrendeletről és az új lak­bérek alakulásáról tájékoz­tatja a hallgatókat. Március 17-én dr. Soproni Béla Ba­rangolás a Holdon címmel tart előadást. A márciusi kul­turális tervekben szerepel Tőzsér Ferenc gimnáziumi tanár háromrészes előadása a /óVc eső látszat A most megjelent statisztikai adatok köz­ük velem, hogy az egy főre eső szeszfogyasz- tás nálunk 1970-ben így alakult: 39,4 liter bor, 54,4 liter sör, 4,6 liter égetett szesz. Ez pontosan 98,4 liter. Az emelkedő tendenciát számítva, 1971 első ne­gyedében nyugodtan kalkulálhatunk kere­ken 100-zal. Magyarán szólva: 100 liter az évi fejadagom, ennyire va­gyok hitelesítve. Az emberi test, át­számítva molekuláit, alig lehet több, mint 30 liter folyadék. Ebből következtetem, hogy évente több mint há­romszor ' elfogyasztjuk magunkat. Méghozzá nem is olyan egyszerű összetételben, mint ahogy a természet al­kotott bennünket, ha­nem borban, sörben és égetett szeszben. A statisztika nem szól arról, hogy ez az évi 100 liter minden élő lélekre, csecse­mőinkre is vonatko­zik-e. Ha vonatkozik, úgy nem csodálom, hogy csecsemőink nyű­gösek. Egyéves korig 100 liter alkoholt elfo- !7’ ~’ani — beleértve az égetett szeszt — nem kis teljesítmény* Ha rájuk mégsem vo­natkozna — mit lehes­sen tudni akkor ez a statisztika, mint ál­talában a statisztika, valahol sántít. Ránk, felnőttekre ugyanis eb­ben az esetben nem 100 liter jut fejenként évente, hanem ennél lényegesen több. Mond­juk 150. Ezenkívül el­képzelhető, hogy nem mindenki issza meg a maga 100 lityijét — be­leértse az égetett szeszt —, hanem mond­juk csak 80-at. Előfor­dulhat az is, hogy az orvos valakinél mér­sékli a szeszfogyasz­tást — esetleg elvonó­kúrán. Az is lehet, hogy az alkoholárak nem mindig igazodnak pél­dául a nyugdíjakhoz, és nem minden kisöreg tudja megvenni pont ezt a kalkulált 100 li­tert. Mondjuk csak 90- et. A jobban kereső te­hetősebbek átlaga ez­zel megint csak emel­kedik. Semmi esetre sem többre, mint 200- ra. Mindebből világo­san kiderül, hogy ez a statisztikailag kimuta­tott 100 liter nem más, mint az egy főre eső látszat. Manipulált adat, lakkozott szám, klasszis teljesítmények­re szükségünk van. Akadnak persze olya­nok is, akik elérik az amelyben valahol ott az igazság, de nem úgy, mint a jó borban, amelyben köztudomá­súan a teljes igazság rejtezik. De ez a 200 liter még mindig csak a tisztes­séges átlag. Ehhez még nem kell jobban sze­retni az alkoholt, mint ahogy általában sze­retjük. Mert aki ebből a szürke átlagból ki akar emelkedni, annak bizony túl kell teljesí­tenie ezt a bűvös évi 200 literes szintet. Jó­zanul számítva leg­alább 50—100 literrel. 300 liter évente, egy főre, ez már mégis va­lami! Még nem a csúcs, de ha meg akarjuk őrizni jelenlegi nyolca­dik helyü”'"* n világ­ranglistán, az Uycn évi 400 litert, profikkal azonban most nem fog­lalkozunk, maradjunk csak a tisztán amatőr szinten. Ebben a kategóriá­ban az évi 100 litert annak is vállalnia kell, aki egy’ kortyot sem iszik. Kérdés persze, hogy vállalja-e? Ha nem vállalja,■ akkor az egészet újra kell kez­deni, indulhat a visz- szaszámlálás. A számí­tógépek korában ezt nyugodtan megtehet­jük. Méghozzá úgy, hogy józanságunkat bi­zonyítandó, a sört hagyjuk el a progra­mozandó adatok sorá­ból. Itt az ideje ugyan­is, hogy magyarán ki­mondjuk: hazai sörünk nem igazi alkohol. Amit az is bizonyít, hogy a sör időnként hiány­cikk. Üzletekben, krí- mókban, éttermekben időnként nem kapható. Ezzel szemben előfor­dult-e már valakivel, hogy ezt a választ kap­ta az illetékesektől: égetett szesszel sajnos nem tudunk szolgálni. Az igazi alkoholra ná­lunk ugyanis az jel­lemző, hogy mennél erőteljesebb alkoholel­lenes propagandánk, mennél ijesztőbbek az egy főre eső fogyasztás számai, annál inkább kapható. Komolyra fordítva a szót, valamit tenni kel­lene egy nagy fordu­lat, egy gyors javulás érdekében. Most itt az alkalom, fogadják el javaslatom: ne szere­peljen többé a sör a statisztikában. Hiány­cikk volta miatt külön­ben is már eleve meg­hamisítja a valóságot. Nem annyi sört iszunk ugyanis, amennyit sze­retnénk, hanem qmeny- nyi van Ha az alko­holfogyasztást nem is, de az egy főre eső lát­szatot ezzel mégiscsak javítanánk. Ez is vi­gasz, ha már sörgyá­raink nem tudnak lé­pést tartani a fogyasz­tással. Ami azért méy iscs~' ^nsszantá. (k.ereKe»i • filmesztétikáról, melyet film­vetítés is követ. Sor kerül még ebben a hónapban író- olvasó találkozóra is. Szűcs Ferenc Hevesről Hasznos tanulással töltöt­ték el a téli estéket a heve­si Rákóczi Termelőszövetke­zet asszonyai. Gottschalch Róbertné nevelő vezetésével szabás-varrás tanfolyamot szervezett a tsz nőbizottsága. A tanfolyam alatt saját ma­gul! készítették el ruháikat a résztvevők. A záróünnepsé­gen részt vett a szövetkezet elnöke és párttitkára is, és ígéretet tettek arra, hogy a jövőben fokozottan segítik az ilyen irányú kezdeményezé­seket. Sipekl Zsigmondné kö­szönte meg a szövetkezet ve-1 zetőségének támogatását a tanfolyamon részt vevő asz- szonyok nevében és elmond­ta többek közt, mivel jól zár­ták a gazdasági évet, a sza­bás-varrás tanfolyam részt­vevői valamennyien megvet­ték a legkorszerűbb varrógé­peket. A záróvizsga a fehér asztal melletti vidám talál­kozóval folytatódott. Tóth Mária KmBLms 1971. m»mus i„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents