Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Kű'nnMtikal heu HOUi men tárnok Búcsú a Lollo- támaszpontúti így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin A kormányválságok hetét a puccsok hete követte. Sőt, az államcsíny krónikákat át­tekintve valóságos „dupla vagy semmi”-nek lehettünk tanúi. Argentínában először Levingstan elnök váltotta le a vezérkari főnököt, majd a hadsereg erős emberének is­mert Lanusse tábornokot, de a generálisok csoportja sem késlekedett a visszavágással Hajnali helikopter rajtaütés­sel tartóztatták le az állam­főt, s az éppen általa elcsa­pott Lanusse lett az utódja. A nyugat-afrikai Sierra Leo­ne-ban húsz óra alatt két­szer fordult a kocka. Elő­ször az ezerháromszáz főnyi hadsereg egy része kaparin­totta kezébe a hatalmat, a fogságba vetették a vi­szonylag haladó politikát folytató Siaka Stevens kor­mányfőt, azután a miniszter­elnök hívei kiszabadították vezérüket, és a pártütő ka­tonák kerültek rács mögé. Pakisztánban már-már enyhülni látszott a helyzet, s teljes rregegyezésről érkez­tek hírek, amikor ismét bo­rult az asztal A sűrűn lakott keleti országrészben a had­sereg vette kezébe az irányí­tást, mire a legutóbbi vá­lasztásokon abszolút többsé­get nyert avami liga lénye­gében bejelentette egy önál­ló állam megalakítását Ez­zel Pakisztánban gyakorlati­lag polgárháborús helyzet alakult Id. Egyelőre termé­szetesen nehéz eldönteni, hogy az új rendszerek mi­lyen reális erőt képviselnek, s túl a puccs utáni hangza­tos kijelentéseken, milyen lesz igazi politikájuk. Az események viharzásában ezért feltétlenül helyes az óvatos kommentálás: legin­kább az igazolódott be, hogy bizony sok harmadik világbeli ország változatla­nul akut szilárdsági! iány ban szenved. A hét azonban kiemelke­dően fontos fejleményt ho­zott az egyik fő válságterü­leten, Délkelet-Azsiában is. A laoszi elözönlés negyven- ötödik napján nyíltan el kel­lett ismerni a kudarcot — a saigoni erők, óriási vesztesé­gekkel, pánikszerű gyorsa­sággal menekültek vissza. Amikor híre érkezett, hogy a dél-vietnami kormánycsapa­tok kénytelenek voltak ki­üríteni a „Lollo Brigida” tá­maszpontot és a Sophia Lo­ren nevét viselő bázist — az ember elgondolkodhatott azon: ezt a beavatkozást affé­le „sétának” szánták, hiszen az állások kedélyes elneve­zése is erre vallott Rövide­sen kiderült, hogy a táma­dók súlyos katonai és poli­tikai vereséget könyvelhet­nek el, s az amerikai támo­gatás legfeljebb a fejvesz­tett megfutamodás fedezésé­re elegendő. A laoszi vereség messze menő kihatással lehet az egész amerikai politikára. Szappanbuborékként pattant szét a „vietnamizálás” elkép­zelése, amire az egész Nixon- doktrína épült Kitűnt hogy Washington nehezen tudja Heti viTA^Mradó * P ORTJHíN TÍfUAfK NB I-ES LABDARUGÓ- MÉRKŐZÉSEK FERENCVÁROS—V ASAS 1:0 (0:0) Oóllövő: Novák ül-esből) DVTK—DUNAÚJVÁROS 1:0 Góllövő: Sikora. HÉTFŐ: Budapesten megkezdődtek a magyar—bolgár tűlflgymi­niszteri tárgyalások — Baloldali előretörés a francia­országi helyi választásokon KEDD: A hadsereg letartóztatja az argentin elnököt — Puccs és ellenpuccs Sierra Leoneban — Véres összetűzések a brüsszeli utcákon SZERDA: Hivatalosan bejelentik a laoszi visszavonulást — Oj kor­mány Eszak-lrországban CSÜTÖRTÖK: Titó római látogatásé PÉNTEK: Katonai hatalomátvétel Kelet-Pakisztánban, az avami liga ellenlépései — Kiújultak a harcok Jordániában SZOMBAT: Külföldi küldöttségek érkezése az SZKF XXIV. kongrese- szusára — Polgárháború Pakisztánban másokkal kikapartatni a gesztenyét — szövetségesei­re ugyanis nem tud igazán számítani — az amerikai közvélemény viszont a csa­patok visszah ozására tett el­nöki ígéretek beváltását vár­ja. Most tudódott ki az a hétpecsétes ütök is, hogy az amerikai szenátus viszonyla­gosan mérsékelt „galambjai" átmeneti fegyverszünetet kö­töttek a héjákkal a laoszi In­vázió Időszakára. Ennek vé­ge, g a Nixon kormányzat a bírálatok felerősödésével szá­molhat Aligha véletlen, hogy as elnök lépten-nyo- xnon magyarázza bizonyítvá­nyát: televíziós sajtóértekez­leteket tart futószalagon, új­ságírónőket fogad, nyilatko­zataiban Roosevelthez hason­lítja magát Nlxonnak. a történitek kér­lelhetetlen logikája alatt gondolva a közelgő elnökvá­lasztásokra is, már régen fél kellett volna adnia Indokínai kalandját Az amerikai im­perializmus magatartását Is­merve, erre az elhatározó lé­pésre még vámunk kell A Közel-Keletről az el­múlt napokban a szokottnál talán kevesebb szó esett Ez nem a vihar elmúltát ha­nem talán inkább a vihar előtti csendet jelzi. Egyrészt Eban izraeli külügyminisz­ter amerikai útját kísérte fi­gyelem — Washington to­vábbra is támogatja Tel Avivot, de úgy tűnik, szíve­sebben venné annak taküuu- sabb állásfoglalásait. Más­részt a Jordániái válság ki- újulása kelthetett Izgalma­kat Az arabközi ellentétek — különösen ennyire éles formában — érthetően gá­tolják és nehezítik az anti­lmperialista front olyannyira szükséges kiterjesztését. Európa, öreg földrészünk sem panaszkodhat tétlenség­re. A francia helyi válasz­tásokon erősödött a baloldal, mindenekelőtt a kommunis­ták hódították el néhány újabb város polgármestersé­gét A hét végére igen ne­hezen, de megalakult az új török kormány, de ismét van kabinetje Észak-Íror­szágnak is, jóllehet a belfas­ti megoldás nagyon átmene­tinek tűnik. Brüsszelben nagy nehezen kampromisz- szumra jutnak a Közös Pi­ac tagállamainak mezőgaz­dasági miniszterei, de a pa­raszttömegeknek más a véle­ményük: erről a belga fő­város „vére* kedd”-Je tanús­kodott Természetesen tovább foly­tatódik az európai biztonság érdekében megindított dip­lomáciai tárgyalássorozat. Ennek hazánk tevékeny részvevője volt a héten is. A finn különmegbízott és a bolgár külügyminiszter tár­gyalt fővárosunkban. Ivan Basev hivatalos látogatása, találkozása a magyar veze­tőkkel, jó alkalmat adott nemcsak a magyar—bolgár kapcsolatok áttekintésére, s mindkét szocialista ország kifejezte következetes tö­rekvését az európai légkör megjavítására. Megintcsak mozgalmas volt a hét, s az utolsó „lap­zárta” jelentések a folytatást vetítik előre: Moszkvában sorra érkeznek a küldöttek, külföldi vendégek a kedden kezdődő XXXV pártkongresz- szusra... Polgárháború Pakisitánhan A Pjk,sz áni államfő, Jahja Khan kff- r uívcii iiduur u r <mi»£icinuan zölle. a ÍJgyveres erók parancsot kap_ iák, hogy védjék meg az ország egységét, miután az Avami Liga vezetője, Madzsubur Rahman kikiáltotta az országrész függetlenségét. Kclet-Pakisztánba a legutóbbi 24 órában újabb, állítólag 10 ezer főnyi csapaterősítés érkezett a nyugati országrészből. Kép: Nyu­gat-pakisztáni katonák Dacca utcáin. (Telefoto' — AP—MTI—KS> Halált kap-e Manson? Bugliosi ügyész végső vád­beszéde után a védelem ka­pott szót, hogy utóljára fejt­se ki érvelését Manson és három társa „ártatlanságát” illetően. „Nékem adatott minden hatalom mennyben és föl­dön” — Kanarek ügyvéd, a Sharon Tate és La Bianca- féle gyilkosság fővádlottjá- nak, Charles Mansonnak a védője a bibliát idézte hosz- szan, de Older bíró megelé­gelve a véget nem érő szó­noklatot beléfojtotta a szót. Ezzel gyakorlatilag befejező­dött California állam leg­hosszabb (kilenc és fél hó­napos) és legköltségesebb (több mint 900 000 dollárt felemésztő) pere. Most már a 12 tagú esküdtszékre (hét férfi és öt nő) vár a feladat, hogy eldöntse: halált, vagy életfogytiglani büntetést ér­demel-e Manson. Fitzgerald ügyvéd, a per lezárása után megjegyezte, hogy a „Sátán” (Manson) és társai halálos ítélet esetén is négy-öt évig húzhatják-ha- laszthatják majd különböző fórumokhoz intézendő fel­lebbezésekkel sorsuk betel­jesülését. Kezdjenek konkrét tárgyalásokat Európa biztonságáról! Prágában közleményt ad­tak ki abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kül­döttsége Gus Halinak, a párt főtitkárának vezetésé­vel hivatalos baráti látoga­tást tett Csehszlovákiában. A tárgyalások során meg­állapították, hogy a Cseh­szlovák Kommunista Párt és az Egyesült Államok Kom­munista Pártja teljesen azo­nos nézeteket vall a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseit és a nemzetközi hely­zet problémáit illetően. A közlemény leszögezi, hogy a két fél rendkívüli jelentőséget tulajdonít a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom akció­egysége további megerősí­tésének a közös osztályér­dekekért vívott harcban. A Csehszlovák Kommu­nista Pártnak és az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának küldöttsége megelége­déssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai szívós erőfeszítéseinek ered­ményeképpen létrejöttek a kedvező feltételek a béke és az európai biztonság meg­erősítéséhez. A két párt meggyőződése szerint már most megvannak a feltéte­lei annak, hogy megkezdőd­jenek a konkrét tárgyalások a hatékony európai bizton­sági rendszer megteremté­séről. GrccsUÖ marsall: a Szovjetunió védetni képességeiről A Szovjetunió védelmi ké­pessége, hadseregének és ^aklsssiSki liTL március 28* vasárnap A XXIV. kongresszus küszöbén Néhány érdekes adat az SZKP i ól A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1966 márciusában, a XXIII. kongresszus idején 12.5 millió tagja volt. A március 30-án megnyíló XXIV. kongresszushoz a párt úgy érkezik el, hogy tagjainak száma meghaladja a 14 milliót. A taglétszám növekedése az SZKP két kongresszusa között a következő képet mutatja: 1966: 12.357.308; 1967: 12 684 133; 1968: 13.180.225) 1969: 13.639.891; 1970: 14.011784. Négy év alatt évente átlag csaknem 400 ezer új tag és tagjelölt lépett a pártba, vagyis havonta több mint 80 ezer, naponta több mint ezer szovjet ember kapta meg a kommunista párt tagsági könyvét vagy tagjelölt! iga­zolványát. Az SZKP a szovjet nép Ä­csapata, a munkásosztálynak, a társadalom leghaladóbb osztályának a pártja. Az 1967-ben tagjelöltként fel­vettek 52.2 százaléka volt munkás, a négy év folyamán pedig több mint a fele. A 14 millió kommunista közül több mint 9 millió közvetlenül a termelésben; a gyárakban és üzemekben, a kolhozokban és szovho- zokban, az építkezéseken és a közlekedésben dolgozik. A pártonkívúii milliókkal együtt ők teremtik meg a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisúi j ^ * „A kommunistáknak nincs semmiféle előjoguk, egyet kivéve — másoknál többet kell tenniük a közös ügyért, másoknál jobban kell har­colniuk és dolgozniuk a kö­zös ügy győzelméért. A kommunistáknak nincs sem­miféle külön joguk, egyet kivéve, — mindig elöl lenni, mindig ott lenni, ahol ne­hezebb” — mondotta L. I. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra a kommunisták köteles­ségéről és hivatásáról. Az SZKP tagjainak több mint egyharmada — 39.3 százaléka — munkás, 16.5 százaléka kolhozparaszt. A párttagságának több mint a fele tehát a szovjet társada­lom két alapvető osztályának képviselője, a többi pedig al­kalmazott. A kommunista al­kalmazottaknak 37 százaléka mérnök-technikai dolgozó és mezőgazdasági szakember. Csaknem egynegyed részük (23.5 százalék) tudományos, közoktatásügyi, egészségügyi dolgozó, irodalmár és mű­vész. A kommunista al­kalmazottaknak 5.5 szá­zaléka kereskedelmi, köz- étkeztetési, szolgáltatási vál­lalatoknál tevékenykedik. (APN-KS) A moszkvai Nagy KremI-Pa!o(a György termében folyik az SZKP XXIV. kongresszusa küldötteinek jegyzékbe vétele. Képünkön: Ligyla Fotyieva, Lenin egykori titkárnője, 1904 qta az SZKl' tagja, valamint tüircevj» asszony mávelődésügyl miniszter a regisztrálásnál. — ~----- - -----. (Tclefoto — TASZSZ-MTI—KS) f lottájának ütőereje az el­múlt öt évben új, magasabb fokra emelkedett — állapít­ja meg Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter a Krasznaja Zvez- da szombati számában meg­jelent cikkében. Tovább fejlődtek és még erősebbé váltak a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatok — írja a marsall. Ezek az egységek méltón töltik be a bármely agresszor visszatar­tására szolgáló fő erő szere­pét Nagymértékben megnöve­kedett a szovjet hadiflotta ereje is. A rakétákkal fel­szerelt atom- és Diesel-meg­hajtású tengeralattjárók, a rakétahordozó felszíni hajók és a sugárhajtású légierő al­kotja a szovjet hadiflotta fő egységeit. Ez a flotta az utóbbi években többször meggyőzően tett tanúbizony­ságot megnövekedett harci lehetőségeiről — hangsúlyoz­za Grecsko. A Szovjetunió és a szocia­lista országok békeszerető politikai irányvonala az im­perialista reakció ellenállá­sába ütközik. Teljesen ért­hető, hogy ilyen körülmé­nyek között a Szovjetunió védelmének erősítése és a légmagasabb szinten tartása objektív szükségszerűség,, amelyet a szocializmus és j kommunizmus vívmány! megbízható védelmének ér­dekei diktálnak — írja a cikk. _ ___________ ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents