Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Márciusi interjú MIT KERDEZNE ON FEKETE GYŐR ENDRETOL, A HEVES MEGYEI TANACS VB-ELNÖKÉTOL? CÍMŰ FELHÍVÁSUNKAT IS ERDEKLODESSEL FOGADTAK AZ OLVASOK A BEÉRKEZETT KÉRDÉSEK TÜLNYOMÚ TÖBBSÉGÉ A SZOCIALISTA DEMOKRATIZMUSSAL, VALAMINT AZ ÜJ TANACSTORVENNYEL KAPCSOLA­TOS. INTERJÚNKBAN EZÉRT ELSŐSORBAN EZEKRE A KERDESEKRE KERTÜNK VÁLASZT. AZ EGYEN1 JELLEGŰ KERDESEKRE LEVELBEN VÁLASZOL A MEGYEI TANACS VB-ELNOKE. A vezetőknek ezért ismerniük kell az uta­sítás helyét, szerepét, vezetési módszereik között tudniuk kell, mikor és hogyan kell élniük ezzel a lehetőséggel. Az olyan vezető, aki a szervezet irányítása, vezetése során csupán az utasításokat használja £el, egy meghatározott idő után, vagy bizonyos fel­adatok ellátása terén olyan nehézségekkel lesz kénytelen szembenézni, amelyet már nem tud megoldani. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy az utasítások kiadásától húzódó, vagy azokat nem kellő eréllyel kiadó vezető következetlensége miatt hasonló helyzetbe kerül. összefoglalásul az a válaszom, hogy a döntések előkészítése során és meghozatala­kor a vezetőnek lehetővé kell tenni, hogy valamennyi érdekelt a véleményét éa érveit ideig nem a társadalmaaításban kell keres­nünk, hanem abban, hogy növeljük az appa­rátus operativitását, minőségileg fejlesszük munkastílusét, ugyanakkor az állampolgá­rokkal érthetően, meggyőzően tudassuk dön­téseinket, közvetlen, emberi légkört alakít­sunk ki. Hatásosabban kell tájékoztatnunk a lakos­ságot terveinkről, határozatainkról, jogsza­bályainkról, hogy megértsék, magukévá te­gyék céljainkat és ezzel erősítsük szocialista tudatukat. Helyesnek látszik a közigazgatási munka nyilvánosságát, egyben társadalmi el­lenőrzését is növelni. A szocialista demokrácia erősítése, a tör­vényesség, a kritikai szellem biztosítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közszolgálati dol­nális létesítményekkel való ellátása az orszá­gos, illetve megyei szinten elfogadott színvo­nalhoz képest már most kielégítő, a vállalati, szövetkezeti hozzájárulások, vagy azok egy részénél a megyei tanács élt az átcsoportosí­tás lehetőségével ,a még kevésbé ellátott te­lepülések javára. Emellett a gyengébben el­látott települések fejlesztésére állami támo­gatás Is nyújtható. így a jövőben is lehetőség van arra, hogy egy alig néhány százezer £o-. rintos saját bevétellel rendelkező község — amennyiben az a község szerepkörét tekintve indokolt — több millió forintos költséggel is­kolát, óvodát építsen. „ Valamennyi község minden problémájá­nak megoldására azonban a IV. ötéves terv­időszakban sincs mód, hiszen az anyagi lehe­tőségek népgazdasági és megyei szinten egy­aránt behatároltak. Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnöke — At új tanácstörvény megvalósítása nyil­vánvalóan még jobban kiszélesíti s érvényre juttatja a szocialista demok­ratizmust. így értelmezik ezt olva­sóink is. Néhány levélből mégis ki- csendül az aggodalom: vajon a helyi tanácsok növekvő önállóságának meg­vannak-e m gazdasági és a személyi fel­tételei? Vajon nem érvényesül-e majd túlzottan a döntések meghozatalában, a kinevezések gyakorlatában a szaksze­rűtlenség, vagy a szubjektivizmus? — Az állami élet és a szocialista demok­rácia fejlesztése, a munkáshatalom, a szocia­lista állam további megszilárdítását, erejé­nek növelését, hatékonyságát, fokozását je­lenti. Államéletünk, a szocialista demokrácia további fejlesztésének lényege, hogy egyide­jűleg erősítsük a központi hatalmat és nö­veljük a helyi szervek önállóságát, a taná­csok önkormányzati tevékenységét. A taná­csok önkormányzati jellege pedig feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokol­dalú ellenőrzését A dolgozók véleményének, igényeinek, hangulatának ismerete azonban nemcsak ak­kor szükséges, amikor előkészítünk egy-egy fontos intézkedést állandó kapcsolatra, kö­zelségre van szükség. A tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek tevékenységének leg­biztosabb kontrollja ugyanis a dolgozókkal való intenzív és állandó kapcsolat. A szocialista demokratizmus fokozottabb érvényesülésének a tanácsszerveinknél meg­vannak a politikád, gazdasági, szervezeti és személyi feltételei. A tanácsok hatáskörének növelése további fontos biztosítéka ilyen irá­nyú fejlődésünknek, ugyanakkor a pártszer- vek politikai irányításán túl a tanácsszervek vezetőire, valamint a közszolgálati dolgozók­ra is nagy felelősség hárul ezen a téren. And a levelekből kicsendülő aggodalmat Illeti, ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy megítélésem szerint a nagyobb önállósággal felruházott tanácsok a lakosság széles körű támogatásával jól megállják majd helyüket <— Több levélírónk foglalkozik a vezetés módszereivel. Ezért kérdezzük: Mi a véleménye elnök elvtársnak az olyan vezetőkről, akik meggyőződés helyett csak parancsolgatnak ■ érvelés helyett csak utasítanak? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, rá kell mutatnom arra, hogy különbséget kell tenni az államigazgatás vezetésének egyik legfon­tosabb jogi eszköze, az utasítás és a közérte­lemben használt utasítgatás fogalma között, mely utóbbit elsősorban a parancsolgatás ki­fejezés helyett használják. Az államigazgatási szervezet hierarchikus felépítése természetes módon megköveteli, — éppen az alá- és fölérendeltségi helyzetből adódóan —, hogy egy-egy feladat gyors és helyes megoldása érdekében a vezető utasí­tások kiadása útján biztosítsa a kívánt cél elérését. Az államigazgatásban az érvelésnek a döntések meghozatala előtt van elsősorban fontos szérepe, és az a célunk, hogy egy-egy előterjesztés, határozati javaslat minél alapo­sabban, körültekintőbben, tudományosab­ban indokolt legyen, és az indokok alapján a logikus, objektív tényeken nyugvó érvelés képezze. A hozott döntések végrehajtása so­rán azonban éppen a végrehajtás biztosítása érdekében már nem lehet csak az érvelés eszközeivel élni. Az utasítás tehát oVyan vezetési eszköz. %nely a szervezet irányításúban, vezetésében igyan nélkül hetetlen, de semmi esetre se jelentheti az . iárend el tságben nem levő i'- tézetek, intézn ínyek, vállalatok, vagy az tanpoigárok ügyelne., intézési módszerét. kifejtse, a hozott döntést alaposan Indokolni kell, a végrehajtását pedig pontos, minden esetben számon kért utasítás kiadásával keil biztosítani. »— Tudjuk, hogy az állam! életben a szo­cialista demokrácia változatlan köve­telménye: maradéktalanul érvényesül­jön a törvényesség. Olvasóink levelei azonban azt is jelzik, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveinek határozatai gyakran váltanak ki elégedetlenséget. Lassú, olykor bürokratikus, lélektelen az ügyintézés, nem beszélve arról, hogy a paragrafusokban járatlan emberek nagyon nehezen találják meg igazukat. Ezek a gondok sugallják a kérdést: hogyan lehetne egyszerűsíteni, gyorsí­tani, demokratizálni, sőt olykor igaz­ságosabbá tenni az ügyintézést? — Legfőbb alapelv, hogy az apparátus a jogalkotó akaratát érvényesítse, jogszabálya­ink szellemében járjon el: óvja az állampol­gárok, a gazdasági és más szervek jogait, de utasítson el minden jogellenes igényt A jog- alkalmazás során mégsem lehetünk merevek, figyelembe kell vennünk a személyek társa­dalmi és egyéni körülményeit is. A helyi, az egyéni és a társadalmi érde­kek persze nem mindig és nem maguktól esnek egybe. A különböző törekvések és ér­dekek összeegyeztetése nem könnyű feladat, s megfelelő felkészültséget, megalapozott in­tézkedéseket kíván tanácsaink szakapparátu­sától. A jogalkalmazóknak tehát jól kell is­merniük a jogszabályok célját és tartalmát, hogy helyesen értelmezzék azokat és helyes döntéseket hozzanak. Nem szabad megenged­nünk az önkényes, vagy formális döntéseket Felsőbb és saját szerveink, az ügyészsé­gek törvényességi vizsgálatai, felmérései és tapasztalatai szerint a hatósági ügyeket inté­ző szakigazgatási szerveink tevékenysége az elmúlt években számottevően fejlődött — tovább szilárdult a törvényesség és fokozó­dott az ügyintézés szakszerűsége. Közigazga­tásunk gyorsabban és hatékonyabban műkö­dik. Kétségtelen azonban, hogy szerveink munkájában fellelhetők bürokratikus jelen­ségek és nem kielégítő még az előrehaladás az ügyintézés szervezése és egyszerűsítése terén sem. Jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztésé­nek teljes megvalósítása folyamatos és terv-, szerű, távlati feladat A korszerűbb, egysé­gesebb és áttekinthetőbb jogrendszer kiala­kítására irányuló törekvés eredményeként azonban, már számos helyes központi intéz­kedés látott napvilágot Megyénk közigazga­tási szakemberei javaslataikkal és észrevéte­leikkel aktívan elősegítették és segítik ezt a munkát. A tanácsi igazgatási munka korsze­rűsítésének kérdéseivel állandóan foglalko­zunk és a helyileg megvalósítható, az állam­polgárok és az igazgatási szervezet számára tartalmilag és formailag ésszerűbb elképzelé­seket kidolgozzuk. E célból például a megyei tanácsi pártszervezet csúcsvezetőségénék kez­deményezésére munkabizottságot hoztunk létre. Terveinkben szerepel a hatáskörök to­vábbi leadása, szervezési, ügyviteli szabály­zat kidolgozása, az állampolgárok jogismere­tének bővítése, közszolgálati dolgozóink poli­tikai és szakmai továbbképzése. Intézkedéseink nyomán jelentős javulás tapasztalható az ügyfelek fogadása, tájékoz­tatása, a hatáskörök jobb elosztása, a szak- igazgatási dolgozók munkaterheinek arányo- .bb megosztása, a párhuzamos ügyintézés megszüntetése, a hatilvos jogszabályok egy­séges i '-’Tjc-isé stb. terüie'én. Az állam- mzg'' i -• feladatok "ik jói .ez.á és mind politikai, mind -kínai szempontból képzett hivatali szer- -k útján valósíthatók n'-1«. /* 7 áili“'' tazga- láö demokratizálásának útját még hosszú gőzök Ismereteinek állandó emelése — ezek nálunk a vezetés „fegyvertárának” fontos kellékei. •» Az ink mozgásán — as emelkedések­re — nagyon érzékenyen reagálnak az emberek. Olvasóink tudják, hogy a ta­nácsnak lehetősége van arra. hogy fi­gyelje, ellenőrizze az árak alakulását. De azt is tudják, hogy egyes vállalatok nyereségében a tanács is érdekelt. így felmerül a kérdés: vajon ilyen körül­mények között előtérbe kerül-e majd a lakosság érdeke, vigyázza-e, ellenőr- zi-e a tanács megfelelően az árak ala­kulását? — A vállalat! nyereség és a fogyasztó! árak, két egymással szorosan összefüggő, a közérdeklődés homlokterében álló kérdés. Nem ítélhetjük el vállalatainkat, ha az előző évinél magasabb nyereséget érnek el, sőt helyesnek és szükségesnek tartjuk azt. A kérdés itt az, hogy milyen forrásból érték el ezt a nyereséget. Ha gazdaságpolitikai célja­inkkal összhangban, vagyis úgy érték el, hogy javult megyénk lakosságának áruellá­tása, nagyobb forgalmat bonyolítottak le és így keletkezett a nagyobb nyereség, akkor ezt dicséretes üzletpolitikának tekintjük. Ha a haszonkulcs növelésével, az átmenetileg rossz kínálati helyzet kihasználásával jutnak nyereséghez, ha ezek jellemzőek a vállalati magatartásra, akkor azt elítéljük és fellé­pünk e helytelen szemlélet és gyakorlat el­len. Az elmúlt évben például a megyei keres­kedelmi szakigazgatási szerv intézkedése alapján szabálytalanságokból származó jog­talan többlétbevétel miatt 16 vállalattól, il­letve szövetkezettől mintegy 132 ezer forint értékű jogtalan nyereséget vontunk el. A ve­vők kártalanítására 94 esetben került sor, amely közel 110 ezer forintot tett ki. A népgazdasági terv meghatározta a fo­gyasztói árszínvonal lehetséges alakulásának 1970. évi mértékét. Ennek betartását a keres­kedelem részéről kötelezőnek tartottuk, elő­mozdítottuk és ellenőriztük, hogy a vállala­tok, szövetkezetek üzletpolitikájában ez ér­vényre is jusson. A kiskereskedelmi árak átlagos színvonala 1,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, tehát a megyei árszínvonal-növekedés a népgazdasági tervben meghatározott, Lő százalék alatt maradt Igaz, a tanácsnak érdeke a kereskedelem­ből származó befizetés, azonban a hatósági ellenőrzés eszközeivel is befolyást gyakoro­lunk a kereskedelemre, de az iparra is, hogy az árak az életszínvonal-politikát ne veszé­lyeztessék, hanem — az állandó és mozgó árak helyes rendszerében — az életszínvonal emelkedését elősegítsék. Fellépünk tehát a burkolt árdrágítások, a minőségion tások ellen is. Ezzel kapcsolatosan kérjük és igényeljük is a lakosság észrevéte­leit, javaslatait — Olvasóink Írják: véleményük szerint azok a községek jártak jót ahol a kü­lönböző központi alapok hozzájárulá­sával már felépültek a közintézmények. Da hogyan és miből épít majd iskolát óvodát, vagy orvosi rendelőt egy kis község, amely csak nagyon csekély be­vételre számíthat? — Közismert a tanács! gazdálkodás új vonása: a tanácsok fejlesztési alapjára a te­rületükön működő vállalatok, szövetkezetek is befizetéseket teljesítenek. Az egyes vino­s'0’ községek területétől befolyó vállalati, szövetkezeti befizetéseket azonban a megyei tanács férőén is szabályozhatja, abból el­vonhat, vagy ahhoz hozzá tehet a IV. öté ver terv időszakára. Aromái a településeknél, ahol s. lakosság közintézményekkel, komma­— A tanácsok szerteágazó munkája nem fér el egy interjú keretében. Az egyik legfontosabb feladatról azonban úgy érezzük beszélni kell. Ez a lakosság el­látása, életkörülményeinek állandó ja­vítása. A negyedik ötéves terv cél­kitűzései, adatai Ismeretesek. Ezért most azt kérdezzük: milyen módsze­rekkel kíván gondoskodni a megyei ta­nács Heves megye lakóiról az elkövet­kező években? — A IV. ötéves terv valamennyi tanácsi célkitűzése alapvetően a lakosság ellátását, életkörülményeinek fokozatos javítását szol­gálja. Elég utalnom arra, hogy megyénk területén a lakásellátás terén a következő öt évben a korábbihoz képest kétszeres fejlődé­si ütemet tervezünk. A települések vízellátá­sának, csatornázásának tervezett növelése, az elhatározott egészségügyi fejlesztések, az új Iskolák, óvodák — és sorolhatnám még — mind hozzájárulnak a megye lakosságának jobb ellátásához. Alapvetően tanácsi feladatok mellett a megyei tanács meghatározta a kereskedelem, a lakosság részére végzett szolgáltatások és egyéb, a lakosság életkörülményeit befolyá­soló ágazatok fejlesztésének irányát, célkitű­zéseit is. Ahhoz, hogy az e területeken működő, kü­lönböző szektorokhoz tartozó szervezetek fej­lesztése — a fejlesztés mértékét, irányát és területi megoszlását tekintve is — egybeessék a tanács célkitűzéseivel, a tanácsok részéről igen komoly szervező, koordináló tevékeny­ségre van szükség. A kérdezett módszerek közül ez az egyik legfontosabb. A városi és községi tanácsoknak a koráb­biaknál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a területükön működő vállalatok, szövetkezetek lakosságot érintő tevékenysé­gére, fejlesztési elgondolásaik tervszerű ösz- szehangolására, a lakosság érdekeinek meg­felelő befolyásolására. Ezen a téren a szemé­lyi kapcsolatok mellett egyre inkább előtér­be kerülnek a gazdasági kapcsolatok. A ta­nácsok anyagi hozzájárulással, területbiztosí­tással, a vállalatok egyéb problémáinak meg­oldásával, befolyásolni tudják a nem tanácsi szervele lakossági ellátást érintő fejlesztéseit is. Az együttműködés ugyanakkor kölcsönös Is: egyre több jó példát látunk arra, hogy a megye vállalatai, üzemei anyagi hozzájárulást ajánlanak fel a települések művelődési, egészségügyi, közműellátásának, nagyobb mértékű javításához. Ezenkívül a megyei tanács az ellátási szín­vonal emelkedésének állandó, társadalmi eszközöket is igénybe vevő ellenőrzésével, a kellő építőipari kapacitás biztosításának elő­segítésével, a megye lakosságának tevékeny közreműködésével kíván az ellátásról gon­doskodni •- Rövidesen sor kerül a választásokra, ezért befejezésül most azt kérdezzük: az elnök elvtárs véleménye szerint mi­lyen a jó tanácstag? — A tanácstagi munka a választók bizal­mán alapuló megtisztelő közéleti tevékeny­ség. Ha egyetlen mondatban kellene vála­szolnom a kérdésre, ez esetben azt monda­nám, hogy az a jó tanácstag, aki tanácstagi tevékenységével rászolgál erre a bizalomra. Most azonban a válasz bővebb megfogal­mazást érdemel. A régi, kipróbált, a tanácsi munkát jól ismerő tanácstagjelöltek mellett ugyanis szép számmal találunk ambícióval telített fiatalokat is. A jó tanácstag alkotó módon részese a testületi munkának. E követelmény teljesíté­st aktív választókörzeti munkát, a választó­polgárokkal rendszeres és közvetlen kapcso­latot feltételez. Ezáltal lehetőséget teremt arra, hogy választóit a soron következő fel­adatok végrehajtására mozgósítsa. Közfunk­ciójában és egyéni életében, pártunk politi­kájának és a Hazafias Népfront programjá­nak megvalósításában példamutató, s olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi vá­lasztóinak bizalmára. Hogy valaki jó tanácstag legyen, arra van szükség, hogy éljen törvény adta jogaival, érezze magáénak a község- és várospolitikai tervek megvalósítását és következetesen U vókenykedjen is érte, s teljesítse kötelezett ségeit választói és ezen túl dolgozó népűm, érdekében. Köszönjük az intetjük

Next

/
Thumbnails
Contents