Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

p­Választások Hevesben Fergeteges ellenzéki győzelem 1905-ben Gróf Tissa István vaskese szorongatta az ország népét, szabadságát és függetlensé­gét. A nem lebecsülendő el­lenzéki erőt pedig radikális parlamenti szabályrevízióval kívánta marokban tartani. Sőt, a fellángolt parlamenti ellenállást fegyveres rend­őrökkel és darabontokkal próbálkozott terrorizálni. A kitört vihar során azonban a feldühödött honatyák egymás után dobálták kt az üléste­remből a rendőröket és a da­rabontokat ... „Nem tűri az ellenzék — írta a Hevesvármegyei Hír­lap —, hogy Tisza gróf azt jelenthesse Becsbe, amit Paskievics írt I. Miklós cár­nak: Magyarország felséged lábainál hever!* Heves vármegye közgyűlé­se heves abcúgolás közepet­te 169:68 arányban bizalmat­lanságot szavazott a Tisza- kormanynak. Egymást érték megyeszerte a viharos han­gulatú tiltakozó gyűlések Gyöngyösön, Hatvanban, Kár- polnán. Egeiben 10 ezer em­ber szorongott, hogy meghall­gassa Szederkényi Nándor­nak, az ellenzék országosan elismert tekintélyének beszé­dét: ^Gazdaságunk Ausztriához táncolva sínylik, a leggyalá­zatosabb adórendszerrel ra­bolják a népet, választási rendszerünk a nép akaratá­nak megbecstelenítése, a had­sereg osztrákká tétetett, nyel­ve és zászlaja osztrák, az or­szágon egy közkereseti társu­lat garázdálkodik, mint egy bérleten, melyet Tisza gróf, mint Becsbe» legtöbbet ígérő ragadott magához, azon fel­adattal, hogy a nemzet szive dobbanását elfojtsa is a szá­ját betömje!" Ilyen- parázs hangulatban került sor az 1905. évi par­lamenti képviselőválasztásra. Heves megyében okos dip­lomáciával szövetségbe tömö­rültek a polgári ellenzéki pártok. A „Szövetkezett Egri Ellenzék Központi Bizottsá­ga” élén Szederkényi Nándor állott, a tiszteletbeli elnöksé­get piádig a közszeretetnek örvendő Zalát József töltöt­te be. Bár kormánykörökben s a bécsi Burgban csak közönsé­ges választási komédiára szá­mítottak, de erősen tévedtek az urak..« Az ellenállás az essstrákbé- rencek önkénye ellen szánté napról napra nőtt. Heves me­gye az „országos .ellenzéki fészek” semmiképpen sem megvetendő címet harcolta ki magának. Oly nyílttá vált a gyűlölet a Tisza-rezsim el­len, hogy az Eger c. lap á megfélemlítés aljas eszközé­hez nyúlt: „Megtörténhetik az is, hogy majd a kormány jut kisebbségre, de mégsem tá­vozik helyéről, hanem mint kisebbség parancsol... erre kipróbált módjai vannak!” De az ellenzék bátran a szemé­be vágta a mamelúkoknak: „A magyar nép szembeszáll a koronával!” S valóban! A megye mind a. hét választókörzetében a 48-as függetlenségi párt je­löltjei kerültek ki győztesen a voksolás arénájából, kemé­nyen dacolva a megvesztege­tés, a hatósági terror és a megfélemlítés Tisza gróf á!l- tál felidézett rémével. Eger Szederkényi Nándort küldte a parlamentbe. Ellen­zéki jelölt nem is mert elle­ne a választók elé állami Gyöngyösön Visontai Soma ügyvéd győzött, aki a küz­dőiéin során gróf Serényi ke­reskedelmi államtitkárt kény­szerítette két vállra. A gróf úr, bár bőviben itatta a vá­lasztókat, de azért csak csendőrök és katonák fedeze­te alatt merészelt bevonulni a városba. A gyöngyösiek ra­vaszul csinálták. Mint a saj­tó megírta: „bőviben megisz- szák Serényi gróf borát, de éltetik és megválasztják Vi­sontai Somát”. NagyfÜgeden a 48-as füg­getlenségi párt jelöltje vis­szalépésre kényszerítette gróf Keglevich Gyulát — sőt Ká­polnán még csak jelöltet sem mert állítani a kormánypárt! Poroszlón csakúgy az ellen­zék került ki győztesen, akár a gyöngyöspatai kerületben. Pétervásárán Károlyi Mi­hállyal szemben gróf Keg­levich Gyula csak próbálko­zott, de később jobbnak lát­ta ki sem állni a választók elé. Érdemes belehallgatni Károlyi programbeszédébe: „...A történelem arra tarnt minket, hogy csak azok a férfiak vitték nemzetüket és az egész emberiséget a hala­dás felé, akik az ideális cé­lért ragyogó tisztaságú fegy­verekkel mentek a csatá­ba... visszapillantás nélkül kell a csatába menni, és ha kell, az életet is feláldoz­ni...” Példátlanul érdekes a következő állásfoglalása is: „A szövetkezeti mozgalmat támogatom, mert a szövet­kezés a kisembernek nem­csak hasznot biztosit, hanem oly erkölcsi, erőt és értelmi előnyt szerez, amely őt ké­pesíti arra, hogy megküzdjön azokkal, akik gyengeségét ki akarják használni”. A fergeteges ellenzéki győ­zelmet a Kaszinó (a mai Heves megyei Iparcikk-Kis­kereskedelmi Vállalat szék­haza) ormára tűzött patyolat­fehér lobogó hirdette. „Ami­lyen tiszta, hófehér a zászló mezeje, olyan szeplőtelen volt a vármegye hazafiságának megnyilatkozása!” — írta a sajtó. Ilyen hatalmas ellen­zéki sikerre Hevesen kívül még csak Szolnok és Sza­bolcs megyében került sor. A teljesség megkívánja, hogy elmondjuk, hogy a me­gyében két szocialista jelölt is indult. Az egyik Vanczák János, a Népszava szerkesz­tője Egerben, a másik Szász József béresgazda pedig Po­roszlón. Hogy alulmaradtak a küzdelemben, az nemcsak a szervezettség hiányában rej­lett, de abban is, hogy a pa­rasztság és a városi kispol­gárság az ellenzéki pártszö­vetséget követte, bízva e pár­tok hangzatos függetlenségi jelszavainak valóra váltásá­ban. A két szocialista jelölt csak alulmaradt a küzdelem­ben. S hogy ez így volt — röviddel a választás után — a Tisza-párti Eger újság ha­sábjairól is kiolvasható: „Marx tanítványai topább haladtak már a szociális po­litika iskolájában... A szo­cialistáknak az a törekvése, hogy a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülést adjon a munkának, feltétlenül jo­gosult... A 400 éves nemzeti csatát Marx hadserege fogja befejezni Magyarországon, mert ez a sereg nem csak be­széli azt, amiért síkra száll­ni készül, hanem érzi is... nem riadnak vissza a már­tírhaláltól, akiket sem go­lyóval, sem akasztófával el­némítani nem lehet Ennek a. seregnek a fegyvere az igazság s ezt a sereget le­győzni nem lehet!" S hogy e vitathatatlanul látnoki szavak 40 esztendő múltán valósággá váltak, ta­lán közvetve valamelyest „belesegített” az 1905. évi választás döbbenetes ellenzé­ki sikere is. E választás csu­pán 4 nappal követte az első orosz forradalom kirobbaná­sát, a híres „véres vasár­nap”-ot __ S ugár István Harminckét ország készül a BNV-re Harminckét országban ké­szülnek a kiállítók a május 21. és 31. között sorra ke­rülő Budapesti Nemzetközi Vásárra. A külföldi részve­vők — csakúgy mint a ha­zaiak — már összeállították exportajánlataikat tükröző kiállítási anyagukat. Hu­szonhét ország hivatalosan, önálló kiállítással jelenik meg a BNV-n, ezek sorában lesznek a szocialista orszá­gok, köztük Csehszlovákia, ahonnan 26 vállalat mutatja be áruit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének kereskedelmi képviseletén az MTI mun­katársának a következő in­formációt adták: — A csehszlovák vállala­tok nagy gonddal állították Össze a magyar partnerek fi­gyelmébe ajánlott terméke­ket. A szabad térségen a Motokov Külkereskedelmi Vállalat például 610 négy­zetméteres területet foglalt le, hogy mezőgazdasági gé­peit, a Jáwa és CZ-motor- kerékpárokat, tehergépkocsi­jait, valamint a Skoda—110 R Coupé típusú személygép­kocsit felsorakoztathassa. Elküldi egy sertéshizlaló te­lep és silótorony modelljét is. A Pragoinvest száraz eemenígyártási eljárást és számos géptípus* kíván meg­ismertetni * Vj óvoda társadalmi összefogásból m ^ J Ajkán három üzem: a Videoton, az üveggyár es a idénosz­tályozó közös kommunális beruházásaként közel 2,5 millió forintos költséggel új óvoda épült. A 125 férőhelye», nap­közis óvodában hét óvónő ügyel a picinyekre. Képünköns étkezés titán kötelező a fogmosás. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Vízmüvet, klubot, nyári óvodát! Jelölő gyűlések után Bükkszéken CSÜTÖRTÖKRE, ahogyan a helyi raópfronfcszervezet el­őkészítette munkatervét, 'Bükkszéken lezajlott min­den jelölő gyűlés, méghozzá nagy érdeklődéstől kísérve. A község 913 választójából közel hétszáz részt vett a jelölésen, s azt is elmond­hatjuk: valamennyien egyet­értettek a 17 jelölt szemé­lyében. Mindezt Koska Sán­dor vb-elnöktől tudjuk, aki most már nyugalommal, bi­zakodással várja április 25- ét, a választások napját Bizakodással és tervekkel, ezt is hozzátehetjük rögtön. A jelölő gyűlések ugyanis jó néhány problémát meg­világítottak a község életé­ben. Legégetőbb, legsürgő­sebben kezelendő kérdés az 1200 lelkes falu ivóvízellá- tásának ügye. Vau néhány közkút Bükkszéken, de csak kettőnek a vize iható és egészséges. Hogy nem gon­_ A legnehezebb időszak n indig a változások kora. így érzem, hogy a mező­gazdaságban a nagyüzemi gazdaságra való átváltás itán ez a mostani egy-két év ijabb változás kora. Ez az. íz időszak, amikor a gépesí­ts, az agrotechnika egy lép­csőfokot feljebb lép. egész nézőgazdaságunk magasabb- -a emelkedik. Mostanában :gyre több szó esik a komp­éit gépesítésről, azaz egy ermelési folyamat minden fázisának a gépesítéséről. Itt -an például a. cukorrépa- jrobléma. Elég komoly gond, rogy a termelési kedv csok­ién. Ez szoros összefüggés­jen van azzal, hogy. a répa- .ermelésnek még mindig ké­si munkával • kell elvégezni égtöbb munkafázisát. Az emberek pedig másképpen ikamak élni. mint ahogy ed- iig, magyarul könnyebben akarnak «élni. Már nem dol­goznak hajnaltól sötétedésig és ezt nem is várhatja el senki de ezt valahogy nem veszi észre a köztudat, még mindig úgy él a mezőgazda- sági munka a tágabb köz­véleményben. hogy látástól vakulásig kint kell lenni a földön, a mezőgazdaságban dolgozók sem kivételek, sze­retnének maguknak több sza­bad időt szerezni, szeretnék televíziót nézni, megérdem­lik a pihenést. Ehhez várnak a nagyüzemi gaz­Ellentmondások MONOLOG EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖK SZOBÁMBA»* HELYSZÍN: TARNAMERA. A MONOLÓG ELŐADÓJA: JUHÁSZ JENO TSZ-ELNÖK. claságtól, a nagyüzemi gazda­ság pedig segítségül hívja az egyre korszerűbb technikát, a gépeket. Ahová pedig nem tud gépeket állítani, ott baj van. Megint vissza kell térnem a cukorrépa-problé­mára. Nálunk az idén is csökkent huszonöt holddal a répa vetésterülete. Részes­művelési az öregek azért nem vállalnak, mert már nemigen bírják a munkát, a fiatalok meg egyszerűen nem vállalják el.. Igaz, most meg­hirdették a kiemelt hitelt a cukorrépa-termesztés gépeire és a szükséges vegyszerekre. Így kiemelt kedvezménnyel lehet hozzájutni a vetőgé­pekhez, a répakiemelőhöz a fejelőgéphez, egyszóval a köz*- vetlenül a répatermeléshez kapcsolódó gépekhez, fegyet azonban nem szabad elfelej­teni, hogy erőgép nélkül nem működnek a munkagépek és a megtermelt répát valami­vel el kell szállítani. A szál­lítóeszközök pedig igen sok pénzbe kerülnek, mondhat­nám azok kerülnek igazán nagy pénzbe, Na és aj.it SQáX. —. Egyre többet beszélünk a termelékenységről meg a hatékonyságról. A termelé­kenységnek és a hatékony­ságnak egyik fontos tényező­je, hogy hogyan használjuk id a gépeiket, mindenekelőtt az erőgépeket. Én azt tudom mondani, hogy elég rosszul. Egy olyan gondot szeretnék elmondani, amely nagyon ré­gen. foglalkoztat. Egyre töb­bet költünk gépekre, a gé­pek egyre modernebbek lesz­nek, többe is kerülnek. Mi pedig semmivel nem törő­dünk többet velük, nem vi­gyázunk jobban rájuk, mint ahogy azt tettük tíz évvel ez­előtt. Ha bárhol végigmegy az országban télen, minden­hol ott látja a szabad ég alatt álló traktorokat, vető­gépeket. Hány milliót, vagy milliárdot fal fel a korrózió, mennyit veszt egy-egy holt- idény alatt a gép az értéké­ből. nehéz lenne kiszámolni. Talán jobb iá, hogy nem szá­molgatjuk. — Mi építettünk «Ry fe­dett gépszínt Iáét éve. Há­romszázezerbe került. Tíz ''tógépei tudunk helyezni tjenatte, de ftwszoahét van. Üjabb háromszázezret kiadni meggondolandó, tud­ja. hogy van egy tsz-ben: mindenhova kell a pénz. Pe­dig ha meggondolom, egyet­len erőgép belekerül négy- százezerbe, de azért a ter­melőszövetkezetek többsége mégsem épít fedett gépszínt, mert ha tönkremegy a gép, akikor majd vesznek egy újat Persze, hogy semmi­lyen. gép nem tart örökké, de „tovább” tarthat. Csak­hogy egyetlen közgazdasági szabályozó sem védi a gé­peket, nincs olyan ösztön­ző, amely a gépek érdeké­ben szót emelne. Pedig kel­lene, nagyon kellene, mert a gépék miattunk vannak, mert ma már javarészt raj­tuk múlik, hogy milyen ter­melékenységgel és hatékony­sággal dolgozunk, hogy mennyi időt fordíthatunk pi­henésre. vagy éppen szóra­kozásra: a gépeken múlik, hogy egy-egy termelési ág felfelé vagy lefelé ívelő ten­denciát mutat. Miért nem foglalkozunk mer "elel őm ér­zel a kérdéssel" (szigeífcy) dőlt volna rá korábban a tanács, ilyesmiről szó sincs! A helységre vonatkozó ne­gyedik ötéves tervet már úgy készítették el, hogy év­ről évre tartalékolják a be­vételt 'a majdani vízműre, amelynek megépítése 10 millió forintos terhet jelent. A cél érdekében a tervidő­szakban víztársulatot is ala­kítanak Bükkszéken, hogy külön gazdája legyen e fon­tos tervfeladatnak. Kicsit magasnak találtuk az összeget, a tanácselnök azonban magyarázattal szol­gált — Sajnos, a községünk területén végzett kutatások során emberi fogyasztásra alkalmas vizet nem találtak a szakemberek. Sírokról kell idevezetnünk, ami igen te­temes többletköltséggel jár Tovább drágítja a vízmű- építést a tisztóberendezés, amelyet alkalmaznunk kell, tekintettel arra, hogy a si- roki víznek is magasabb a vastartalma a megengedett­nél A BÜKKSZÉK! 3-AS KÖRZET jelöltje egy idősebb tsz-tag, Józsa Mihály volt. Egyhangú bizalom nyilvá­nult meg személye ' iránt. Ugyanakkor kérték is tőle — Legalább állítsák visz- sza a nyári óvodát, hogy a legnagyobb dologidőben asz- szonyaink a férfiak segítsé­gére lehessenek — mondot­ta felszólalásában Simon József. Meszticzkp ’Árpád iskola- igazgató a helyi népművelé­si munka kibontakozásának gátját a megfelelő otthon, vagy faluklub hiányában látja. Bükkszéken nincs kultúrház, a mozi is a régi iskola korszerűtlen termé­ben játszik. Pedig igény és eredmény van. — A palócnapok éta me­gint szépen dolgozik asz- szoriykórusunk, amelyből ké­sőbb vegyeskar válhatna. Iskolánk kétszáz tanulójá­ból 30—40 mindig szívesen szerepel a társadalmi ünne­peken. Kéthetes . politikai tanfolyamunknak 80 hallgat tója volt januárban. Az if­jak szívesen látogatják a termelőszövetkezetnél rende­zett vetélkedőket, táncos teákat. Be lenne legalább egy szépen berendezett klub­terme a falunak, hogy fo­lyamatossá válna minden, s összeszokhatna öreg, liatatt A jelölő gyűlések tüze vi­lágította meg a könyvtár ügyének tarthatatlanságát is. Egy felszólalás nyomán ke­restük fel a könyvtár veze­tőjét, Zagyva Lászlónétí Kedves, szolgálatkész fiatal- asszony, ég a tettvágytól, amit azonban igen szerény lehetőségek kalodáznak. — Fáskamrában tárolón* 2580 kötetnyi állományo­mat, amelyet 160 beiratko­zott olvasó ízlelget —mond­ja. — A fiatalok mellett utóbb örvendetesen megsza­porodtak az idősebb olva­sók. Nem ritka az olyan, mint Varga Pista bácsi, aki hetenként 7—8 könyvet visz haza a hóna alatt. Embe­ribb körülményeket érde­melnek az írás szerelmesei! Általánosabb, ätfo­GÖBB problémára is buk­kantunk a választásokra ké­szülő Bükkszéken. Ez pedig a falu rendezési terve. A terv hiányában — a VÁTI felelős leginkább érté! — nem tudják kijelölni a te­repet, ahol vállalati üdülők, magánosok nyaralói meg­épülhetnének. *— Olyan ez a terv, mint a Luca széke — mondja Tar Gusztáv tanácstitkár. — Múlt év októberében ugyan összegyűlt nálunk az érde­kelt vállalatok képviselői­nek egy hányada, a tervező cég_ is leküldte képviselőjét Övári Marianne személyé­ben, akinek programvázlata igen szép munka, de azóta nem történt semmi... Ta­lán, ha a megye beleszólna! Ö R Ö M Ö K, GONDOK. eredmények és tervek így keverednék, amint járjuk a falut, s itt-ott megállunk pár szóra. Ami megnyugta­tó: érzi mindenki, hogy so­kat változott a vjlág csak az utolsó négy év alatt is. Az összefogás, a társadalmi erőkre támaszkodó tanács­vezetés pedig még inkább előre lendíti ezt a kis bükki falut a fejlődés útján az el­következő időkben. Moldvay Győző IffSU m&piag 29Ú tmmteá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents