Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

í Köriem telepítések, gyenge termésátlagok Megyénk szőlőtermesztéséről Beszélgetés Koós Viktorral, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjével A szakemberek sokszor felvetik, hogy megyénk sző­lőtermesztése kétarcú: egy­részt megvannak a korsze­rű telepítések, másrészt vi­szont a vártnál és az indo­koltnál gyengébben alakultak az elmúlt években a termés­átlagok. Erről és a jövő fel­adatairól beszélgettünk Koós Viktorral, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetőjével. — Az elmúlt tíz évben je­lentős változás következett be megyénk szőlőtermeszté­sében. A régi, hagyományo­san telepített ültetvényeket felváltották a korszerű, gé­pi munka bevezetésére al­kalmas ültetvényeik. A kevert fajtaállamányú, jelentős te­rületet elfoglaló direkt ter­mő szőlőket az egri és mát- «aaljd borvidéken egyaránt minőségi bortladó szőlőfaj­ták — mint például a leány­ka, tramini, rizlingszilváni, ottanel muskotály, kékfran­kos, Medoc, cabernet —vál­tották fel. A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől napjainkig 11,8 ezer kataszt- «ális holdon került sor új te­lepítésre, ebből a termelő- szövetkezetek közős területe 9700 hold. Érdemes megje­gyezni, hogy ez alatt az idő­szak alatt a termelőszövet­kezetek szőlőterületének 75 százaléka került felújításra. A kezdeti években telepített mintegy 800 hold kivételével a telepítési rendszer alkal­mas a korszerű technológia ^bevezetésére. Ügy érezzük, jbogy célkitűzéseinket eddig ^sikeresen oldottuk meg, 3 rendelkezésre állnak azok a 'tapasztalatok, melyek a to- "vábbi felújításhoz, a munka ■finomításához szükségesek. — Az új telepítések hoz- áCák-e a várt eredményeket? — Az üzemek egy részénél Igen, más részüknél sajnos nem. Ezt talán az átlagter­mésekkel lehet legjobban szemléltetni. A korábbi, ha­gyományosan telepített 15— 16 mázsás holdanként! át­lagtermésekkel szemben az .■elmúlt években 20 mázsa fö- ilőtti szinten stabilizálódtak az átlagok. Véleményünk sze­rint azonban a korszerű te­lepítések több éves átlagban is képesek a negyven mázsa körüli átlagot holdanként biztosítani Ezt bizonyítja például a detki, nagyrédei, vdsontai, andomaktályal ter­melőszövetkezetek példája is. Az elmúlt évben megyénk­ben az üzemi átlagok 5 má­zsától 60 mázsáig alakultak, tehát igen nagy a szóródás. Az ilyen szóródás már csak azért sem kedvező, mert gaz­daságosan termelni csak úgy lehet, ha a holdanként! át­lag 25 mázsán felül alakúi — Mi az oka annak, hogy. egyes gazdaságokban rendkí­vül alacsony volt a termés? A — legfőbb okot abban látom, hogy a korszerű mű­velési rendszerű ültetvények­ben korszerűtlen termelés- technikai, technológiai mód­szereket alkalmaznak. Ezen­kívül nincsenek meg a ter­melés biztonságát szolgáló feltételek: például alacsonya szakmai vezetés színvonala, hiányzanak a megfelelő _ gé­pek, korszerűtlen a növény- védelem, és' ami szintén rend­kívül fontos, nincs kialakult üzemi szemlélet. — Véleménye szerint mii­képpen lehetne a helyzeten javítani? — Mindent megelőz az üzemekben a termelési biz­tonság feltételeinek megte­remtése. Alkalmassá szüksé­ges tenni üzemeinket a je­lenlegi és a jövőben rohamo­san továbbfejlődő termelés- technika, technológia befoga­dására. A korszerű ültetvé­nyeket mindenütt megfelelő gyakorlattal és felsőfokú vég­zettséggel rendelkező szak­emberekre szükséges bízni úgy, hogy kellő önállósággal és felelősséggel dolgozzanak. Az üzemek vezetői részéről < segítséget kell adni a meg­felelő szakapparátus — tec- nikusok, szakmunkások — és emellett a célszerű technoló­gia kialakításához. Gazdasá­gos szőlőtermesztésre csak. olyan szakgárda képes, ame­lyik gyorsan és határozottan reagál a termelésben beálló változásokra. Példa erre az andomaktályai termelőszö­vetkezet, ahol tavaly a rend­kívül csapadékos időjárás esetén is ötven mázsán felüli átlagtermést értek el, több mint kétszáz holdas terüle­ten. — Említette a gépesítés szükségességét. — Igen. A lehetőségekhez képest szükséges jól gépesí­teni és a szőlőültetvényeknél önálló gépparkot kialakítani. A tapasztalatok szerint, ahol önálló géppark van, ott job­ban, nagyobb szakmai hozzá­értéssel és felelősséggel dol­goznak, mint azokban az üzemekben, ahol ez nincs meg. A gépesítéssel kapcso­latban megjegyzem, hogy a mezőgazdaság egyéb ágában dolgozó erőgépek a szelők­ben is hasznossággal alkal­mazhatók, azonban a munka­gép-ellátottság, de különösen a géprendszerét ktalckítöaa országosan sem megoldott feladat A probléma megol­dása tehát iadofccüt és sür­gető, azonban nem lehet ki­hagyni a helyi fejlesztés le­hetőségeit sara. — Az előzőekben k&t&rt arra, hogy egyes üzemekben ütközik a korszerű és a kor­szerűtlen. Miképpen értendő ez? — Szükségesnek látom az egyes tesaneléstechiiikai és technológiai módszerek, eljá­rások bizonyos mértékű vál­toztatását is, éppen a kor­szerűség érdekében. Megem­líteném például, hogy a sző­lő metszése, a generatív és vegetatív egyensúly megte­remtésére való törekvés nem egyedüli, de egyik fontos eszköz. A kordonkarokon a hagyományos értelemben vett termőalapok kiképzése korszerűsítésre szorul. Ma már célravezetőbb a keve­sebb számú, évenként levált­ható — a tőke termőerejét is figyelembe vevő — hosszú csap, félszálvessző, esetleg szálvesszős metszés alkalma­zása. Ez a kiegyensúlyozot­tabb termés biztosítása és a zsúfoltság megszüntetése miatt is indokolt. Ezenkívül megemlíteném, hogy a na­gyobb termés biztosítására el­engedhetetlen a talaj víz­készletével való okszerű gaz­dálkodás. Ebben döntő sze­repe van az őszi mélyműve­lésnek. Ezért fontos ezt a munkafolyamatot a szürettel párhuzamosan, de legkésőbb a nagyobb fagyok heáltáig elvégezni. Mielőtt nos úf Irtháttrendelei öleibe TSp — A szakemberek szerint a szőlőtermesztésben is egy­re nagyobb szerep jut a ké­miai szereknek. Mi erről a véleménye? — Már ma sem, de a jövő­ben még kevésbé lehet fi­gyelmen kívül hagyni a ké­miai szerek fokozottabb al­kalmazását, például a talaj­munkát kiegészítő gyomir­tást. Ez évben a Budapesti Vegyiművek tervez több üzemi kísérletet megyénk­ben is a szőlő vegyszeres gyomirtására. Már most is vannak kedvező tapasztala­tok, az egri Nagy József Ter­melőszövetkezetben kedvező hatást mutattak a szelektív gyomirtó szerek. — A termelésbiztonság leg­alapvetőbb feltétele a nö­vényvédelem. Az elmúlt években kiszélesedett a szőlő kártevőinek és károkozóinak köre, ez szükségessé teszi az eddig alkalmazott növényvé­delem módosítását. Ma mér a perccicsspórán kívül na­gyon komoly»» k«S. seáxacA- zá a szőlő krrél-siks, a lisst- harmat, sziixfcepenésx kárte­vésével is. ■—Milyen szerepe van & termesztésben ez szervezés- j nek? I — Bár az évi ala­csony terméseívdményekii^ nagymértékben hcffisáá&ssR a csapadékos idő, mégis a ki­eséseknek 20—20 százalékát a szervezésből adódó hiá­nyosságok adták. Az egyes munkák szervezéséről, módo­sításáról már szóltam, most csupán a szüret szervezésére hívnám fel a figyelmet. A szőlő szedésének gépesítése a következő évek feladata, most a sorok közüli kiszállításra és a szállítás korszerűsítésére van lehetőség- E célból ter­vezünk az idén tapasztalat­cserét a Bal ataraboglári Álla­mi Gazdaságba. — Szükséges-e egyes üze­meknél a szőlőtermesztéssel kapcsolatos szemlélet változ­tatása? — A gazdaságos termesztés érdekében az ösztönös gaz­dálkodásról át kell térnünk az elméletileg is, közgazda­ságilag is megalapozott, tu­datos gazdálkodásra. Ehhez kívánunk a Magyar Agrár- tudományi Egyesület szak­osztályain belül szakmai tá­jékoztatást és tájmogatást nyújtani. Ugyanakkor szük­ségesnek tartjuk a tanácsi szervek részéről az eddigiek­nél hatékonyabb állami fel­ügyelet gyakorlását is. Kaposi Levente. a Befejezéshez közeledik a lakásfelmérés Egerben □ Gyöngyösön és Hatvanban májas közepéig megállapítják az új lakbéreket a Sikeres ifjúsági lakásépítési akció Horton Mint ismeretes, július 1-én életbe lép az új lakásrendelet. Ezt megelőzően országszerte, így megyénkben is felmérik a lakásokat, majd az adatok feldolgozása után megállapít­ják az új lakbéreket. Me­gyénkben a terveknek meg­felelően november közepe óta végzik az ingatlankezelő vál­lalatok házkezelőségi csoport­jai a felméréseket, s értesü­léseink szerint hamarosan be is fejezik ezeket. Hét ele­ji körtelefonunkban Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban arról tájékozódtunk, hogy mennyire jutottak előre a felmérésekkel és várhatóan mikor állapítják meg az új lakbéreket. EGERBEN az Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat központjában Semjén Pál igazgató elmondotta, hogy november óta 3247 lakást mértek fel a házkezelőségi csoport munkatársai. Még 21 lakás vár felmérésre, amivel előreláthatóan a- hét végére végeznek. Ezek a lakások úgynevezett átmeneti, ideig­lenes lakások, amelyekben azok a családok laknak, ame­lyeknek bérleményei pilla­natnyilag felújítás alatt áU- nák. A vállalatnál gyakorla­tilag már megkezdték az adatok feldolgozását. Ezek alapján állapítják meg az új lakbéreket. GYÖNGYÖSÖN már feb­ruár, utolsó napjaiban befe­jezték a felméréseket, össze­sen háromezer lakást vizs­gáltak meg az Ingatlankeze­lő és Közvetítő Vállalat dől-' gozói. Marosán Lajos igazga­tó tájékoztatása szerint már­cius 10-ig írásban értesítették a komfort nélküli lakások bérlőit arról, hogy lakbérük változatlan marad. ,A félkom­fortos, komfortos és összkom­fortos lakások új bérleti dí­ját május 10-ig állapítják meg. HATVANBAN ugyancsak befejezték a lakásfelmérése­ket Gyulavéri Sándor, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat igazgatója arról értesítette lapunkat, hogy május 31-ig a város minden lakásbérlőjé­vel tudatják a díjakat Az erre vonatkozó nyomtatvá­nyok már megérkeztek, me­lyeket ugyancsak megkülde­nek. minden lakónak. ★ KSt évvel ezelőtf a közsé­gi tanács, a gépjavító állo­más, valamint a KlSZ-szer- vezet vezetői szervezték meg először Horton a fiatalok la­kásépítési kedvezményes' ak­cióját, amelynek nyomán ta- < valy augusztusban tizenhat család költözhetett be a fris­sen átadott épületbe. Most — mint Madár Zol­tán, a községi tanács elnöke elmondotta — újra megkez- ' dődtek a tárgyalások, • s a tervek szerint a kialakítan­dó községközpontban újabb tizenhat lakásos társasba* épül majd fel. A fiatalok szá­mára ugyanis nagy vonzerőt jelent itt is az a hatvanezer forintos kedvezmény, ame­lyet két (esetleg még csak leendő) gyermek után kap­hatnak az egyemeletes, négy­lakásos társasház építéséhez. Az akció sikerét mi sem bi­zonyítja jobban Horton, mint az, hogy már a harmadik KISZ-társasház lakásai is gazdára találtait, pedig az építés még el sem kezdő­dött A helyi termelőszövet­kezet is tervbe vette, hogy felépít egy hasonló házat a fiatal tagjai számára, ugyan­csak a község központjában. Az épülő horti. társasházaik! alsó szintjén korszerű posta- hivatal kezdi meg működé­sét, és új gyógyszertár, ke­nyér- és tejbolt kap majd he­lyet Interpellációk nyemábanm**, lüj vás»©si vízművek két tervidőszakban A mos* lezárult gyűlési ciklusban több kép­viselő sürgette interpellá­cióban az ivóvízellátási gon­dok megoldását. Az egyik legsúlyosabb problémát a miskolciak képviseletben vetették fél, még 1968-ban. Végen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke akkor válaszában el­mondotta, hogy az ellátást a Hernád menti csúcsvíz­művel oldják meg Azóta kidolgozták a részletes mű­szaki terveket, megkezdték a munkálatokat és 25 új kút fúrása — a tervezettnek fe­le — már befejeződött Az új vízmű első része 1973, Lejár a mandátuma — Higgye el: szép volt. Tele izgalommal, változa­tossággal, és nagy-nágy fe­lelősséggel. Én szívesen csi­náltam. Örömmel. És ha számba vesszük munkánk eredményeit öndicséret nél­kül mondhatom: szép és eredményes 12 esztendő volt. Bárki meggyőződhet róla. Elég csak szétnézni, körül­tekinteni a járásban. Az eg­ri járásban... Jebelóczki Bélának, . a Mátravidéki Fémművek asz­talosának, az Egri Járási Ta­nács V. B, tagjának rövide­sen lejár a mandátuma. A tanáccsal együtt ő is búcsú­zik... — 1958-ban lettem a Pé- tervásári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának a- tagja. Mi tagadás: örültem a bizalomnak, a megbíza­tásnak. És ez a lelkesedés a mai napig sem csappant meg mindig, is érdekelt iz­gatott ez a munka. — Amely nem is volt min­dig egyszerű, s könnyű... — Valóban így van. Sok nehéz küzdelmet, vitákat, de még több munkát, s eredményt őriz az eltelt 12 esztendő krónikája. Egy já­rás élete, munkája, sorsa. Ipa..:, kereskedelme, műve­lődése. S mindig dönteni kellett. Vállalni a felelőssé­gét, olykor a népszerűtlen­séget a kockázatot is. A leg­nehezebb, egyben a leg­szebb munkánknak a mező- gazdaság szocialista átszer­vezését, a termelőszövetke­zetek megerősítését tartom. Talán ez áll legközelebb a szívemhez. Nem titok: a kezdet nagyon nehéz, volt. Faluról , falura jártunk^ vi­tázva az emberekkel, a szo­kásokkal, a száz, az ezer féle nézetekkel. Megértetni, hogy jót akarunk, többet, s szebbet mint eddig. Az igent ha ki is mondták az embe­rek, de hinni csak később hittek. Ma már mindenki tudja, s elhiszi, hogy jó ügyet szolgáltunk. Megerő­södtek a termelőszövetkeze­tek, megtanultak okosan él­ni, gazdálkodni. Beérett te­hát a gyümölcs. Örülök, hogy e szép, nehéz munká­nak én is részese lehettem, — Hányszor hiányzott, s kért szót az eltelt 12 év alatt a végrehajtó bizottság ülésein? á — Pontosan nem tudnám megmondani. Az biztos: a hiányzások számát egy ke­zemen is meg lehetne szá­molni. És hogy hányszor kértem szót? Szinte mindig. Sokat vitatkoztunk, néha té­vedtünk .de igent;vagj$ a nemet mindig megfontol­va, felelősséggel mondtuk ki. ■— A búcsú napja már nincs messze. Vajon Jebe­lóczki Béla milyen érzések­kel köszön majd le mandá­tumáról? — Nem ßS3 a Mesúzás, Mégpedig azért nem, mert ón is azt mondom: ma már a régi formában nincs to­vább szükség a járási ta­nácsokra. Megszilárdultak a termelőszövetkezetek, szor­galmas, tehetséges emberek dolgoznak a falvak, a köz­ségek tanácsi apparátusai­ban. Értik, szeretik amit csi­nálnak. Ügy érzem: vala­mennyien bízhatunk ben­nük. Én ezt nagyon jó ér­zéssel veszem ■ tudomásul, hiszen végeredményben eb­ben nekünk is- részünk) van. ,Egy mandátum rövidesen lejár. De Jebelóczki Béla továbbra sem hiányzik majd a közéletből. Mint a sir oki községi páirt-csúcsvezetőség titkára, az egri járási párt­végrehajtóbizottság tagja to­vábbra is ugyanazokért a célokért tevékenykedik, dol­gozik majd, mint eddig. Ugyanazzal a kitartással, szorgalommal, felelősséggel, mint az eltelt 12 évben tet­te. ... . \ *. í*"3«0űSÍt végére készül él s naponta 15 ezer köbméter ivóvizet juttat a városba. A távlati megoldás mellett a helyi le­hetőségek gyorsabb kihasz­nálásáról sem feledkeztek meg. A miskolci vízmű és az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat sajóecsegi vízműtelepe között 12 kilo­méteres vezetéket építettek, amely az aszályos 1969. év­ben már mintegy 70 ezer köbméternyi vizet szállított Miskolcnak. Ami az országos helyzetet illeti, 1966 és 1970 között a központi és a helyi erőfor­rások összpontosításával ke­reken 3 milliárd forintot fordítottak a vízellátás fej­lesztésére. Baján, Mohácson, Hajdúnánáson, Nagykőrö­sön és Gyulán új városi víz­mű épült, és csaknem vala­mennyi régi városi vízmü­vet is bővítették. A korszerű háztartásokban személyenként és naponta 100 liter vizet használnak eL A legtöbb város vízmüve azonban már túlteljesítette ezt1 a normát, Jelenleg 5,7 millió em­ber, a lakosság 55 százalé­ka részesül közműves vízel­látásban, de a IV. ötéves tervben ezt az arányt 68 szá­zalékra kell növelni Ebben a tervidőszakban adják át a napi 12 ezer köbméternyi vizet szolgáltató szombathe­lyi területi vízmű első ré­szét a szolnoki új víztisztí­tót és befejezik a nyíregy­házi vízmű második részé­nek építését Az ország város! vízmü­veinek kapacitása a terv­időszakban mintegy 450 ezer köbméterrel, a vízvezeték- hálóját hossza kereken 2100 kilométerrel növekszik. Je­lentősen meggyorsul a köz­ségek vízellátása is. A la­kosság hozzájárulásával épülő, a társulati vízművek révén lű^l-től 1975 végéiga jelenleginél mintegy 600 ezerrel több falusi ember jut vezetékes ivóvízhez. Az a cél, hogy a tervidőszak vé­gén mintegy 1300 köz 2,2 millió laki'-.: h -:z hasson rent)- kts ivóvizet. Hideg vagy meleg f Húsz perc alatt négy in­dulatos szóváltás a pultnak Azonos okból, szinte lemá­solt szavakkal... A vendég, két tenyere közt a háromde- cis pohárral: —i Ez a tej jéghideg. Me­leget kérek. — Hideget adtam, mert azt blokkoltak. Ha blokkoltál még húsz fillért a kasszánál* kap meleget. Az árva fogyasztó gyors pillantást vet az órájára, a pénztárnál gyűrűző tömegre, s a nyakába szuszogok tábo­rára. Kezdje elölről a sorba­állást? Nem. Lemondóan le­gyint. S megy hideg tejel szürcsölni valamelyik, asztal­hoz. Akkor is, ha melegen szereti, akkor is, ha hascsi- karást kap a forralatlantól. Naponta műsoron szerepel ez a minidráma a Széchenyi utca 2-ben. És meg kell mondanunk, hogy a boltot sportszerűség, jómodor dolgá­ban vád nem érheti. A falon függ az árlap, a hideg és me­leg tej különbözeiével. Pana­szunk. így az emberiesség szemszögéből érvényes: miért fillérek miatt kellemetlen perceket szerezni sok tucat fogyasztónak? Olyanoknak, akik nem böngészik az árla­pot, ha egy tejcsárdában te­jet rendelnek? Vennék a két ár középarányosát — ha már ragaszkodnak a melegítés felszámolásához! — s azt kérnék hidegért, melegén. Senki nem reklamálna. Egyébként: nem vagyok tejivó, de rendszeresen ven­déglőben étkezem, így kezd idegesíteni ez a dolog. Mi desz, ha mozgalommá válik Egerben ^ a tejesmódszer? Szinte látom magam porig alázva, megsemmisülve, amint kiszól blokkja mögül a gyanakvó főúr: — Hideg vólt az a karalá­béleves, avagy meleg...? Akkor lesz zavarban leg­feljebb, ha visszavágok: — Amikor a konyha kiad­ta, meleg. Mire az asztalom­ra tették, hideg. Tudja mit? Mutyizzunk a feláron! (moldvay) ■ mmmmmuaam i 1971, március 24.. szerdai "C>.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents