Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
TöLbet dolgozunk — többet fogyasztunk A címként választott, természetes párhuzam bővíthető. Például így: jobban dolgozunk, értékesebbet fogyasztunk. Vagy: hatékonyabb munka, növekvő jövedelem, nagyobb fogyasztás. Tény, hogy a negyedik ötéyes tervben , a fogyasztás részesedése a nemzeti jövedelemből — 75—77 százalék — lényegében azonos lesz a harmadik ötéves tervben létrehozott aránnyal. Mivel azonban a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme — 5,5—6 százalék — emelkedik, a fogyasztás is gyorsabban bo's, ülhet, s ugyanakkor összetétele is változik. A több és értékesebb áru megtermelésének forrása: az észszerűbb, hatékonyabb, elsősorban nem mennyiségben, hanem minőségben több munka. Mert csak a mesékben van „terülj, terülj asztalkám”. A társadalom, . s annak minden tagja, munkájából, annak eredményéből él. Tegnaptól holnapig Tizenöt esztendő alatt, 1955 és .1970 között az élelmiszerek forgalma megháromszorozódott, az iparcikkeké viszont megnégyszere- iződött. A fogyasztás' menynyi ségi emelkedése mellett egyre erőteljesebb szerepet játszanak a minőségi változások. Például: 1950-ben 85 darab tojást fogyasztott átlagosan hazánk egy lakosa. A múlt esztendőben 220-at. A hús és húskészítmények esetében 34,3 kg-ról 50.9-re . nőtt az egy főre számított fogyasztás. A mosógép, a televízió, a hűtőszekrény térhódítását aligha kell számokkal bizonyítani... Mindehhez természetesen termelési háttérre volt szükség. Az ipar, a mezőgazdaság, technika és technológia bővítésére, korszerűsítésére, új fVéruházások százaiba, s per- . sze, a foglalkoztatottság növelésére. Azért is, hogytöb- ' ben termeljenek, s azért is, hogy a több kereső a családok életkörülményeit befő-' lyásolva, nagyobb fogyasztást tegyen lehetővé. A negyedik ötéves terv a belkereskedelmi forgalom 34—36 százalékos növelését jelöli meg feladatként.' Ez a gazdasági, élet minden területe számára is program, hiszen a forgalomnövekedés árufedezetének előteremtése a fa- és a textilipart, a mezőgazdaságot, a gépipart, s a ' többi ágazatot egyaránt érinti. A gépipart például ügy, hogy a tervről szóló törvény kimondja kötelezettségként „a korszerű háztartási gépek, fogyasztási cikkek és alkatrészek” termelésének gyors növelését. A textil- és textilruházati ipart úgy. hogy 35—36 százalékos növekedéshez,' a korszerűbb 'árak arányának emelkedéséhez 14 milliárd forintra rúgó rekonstrukciós összeget biztosít a tervtörvény. A mezőgazdaságot elsősorban a húsprogram végrehajtása kötélért nagy erőfeszítésekre, hiszen annak eredményeként az egy főre jutó évi átlagos hús-és húskészítmény-fogyasztás . 8 kilogrammal nő a tervidőszak végére. A tyűk vagy a tojás ? Itt persze megint előtérbe tolakszik az örök kérdés: először a nagyobb fogyasztás, s majd annak fejében a nagyobb teljesítmény, vagy fordítva. Azaz, ismét a tyúk meg a tojás... ám a gazdasági életben értelmetlenség bajlódni a legendás hírű tyúkanyóval, ahogy az aranytojással való példálóz- gatás sem bizonyult minden tekintetben okos dolognak. Termelni kell, s anyagilag, erkölcsileg ösztönözni a többet, hogy e több — a növekvő jólét, a mindennapok könnyebbsége — a serkentés újabb forrásává váljék. Ezért, hogy a tervtörvény a reálbér növekedéséről szólva közbeszúrja e nagyon fontos félmondatot: „a hatékonysági követelmények teljesítése mellett”. Azaz, valamit valamiért. Tegyük fel, hogy a Kovács, vagy a Nagy család becsülettel eleget tesz ennek. Többet dolgozik, többet keres, s fogyasztása is nagyobb lesz. Álljunk csak meg! Mindenből nagyobi) lesz? Aligha. Nem vésznél; Csak azértj több kenyeret, ■ hogy a nyakukra száradjon. J Üjabb hűtőszekrényt sem, j ha már egy megbízhatóan \ működik a lakásban. Te-, hát? Hivatalosan szólva: fo- ' gyas’ztási szerkezrétük módosul majd a nagyobb anyagi lehetőségek birtokában. Az élelmiszereknél csökken a liszt- és tésztafélék, s a burgonya fogyasztásának mennyisége, növekszik viszont a zöldség és gyümölcsé, a húsé. Áz átlagodnak tekintett Kovács vagy Nagy család egy tagja' 88,3 kg zöldséget, s 73,6 kg gyümölcsöt fogyasztott 1970-ben. 1975-ben viszont zöldségből 100, gyümölcsből 90 kg lesz a család egy-egy tagjának kvótája, azaz fogyasztásuk 13, illetve 22 százalékkal emelkedik. Több tej, tejtermék kerül asztalukra — _ 21 százalékkal több —, tovább nő cukorfogyasztásuk. Igényesebbek lesznek a ruházati üzletekben, s elsősorban a kötöttárukat keresik majd, felső- és alsó ruházatként egyaránt, aminek eredményeképp 47 százalékkal többet használnak föle termékekből, míg a kevésbé tetszetős, kevésbé korszerű pamutárukból csak nyolc százalékkal emelkedik a felhasználás. Nő viszont a gyapjú- és gyapjútípusú szövetek közkedveltsége, közülük is a műszállal keverte- ké, 30 százalékkal... Kovácsék, 1 A pulton túl is Tartós fogyasztási cikkek... Néhány éve még ‘úgy tűnt, legalábbis sokak szemében, hogy valami sajátos jelentést hordoznak * magúkban. Státusz-szimbólumot, a „fri- zsider-szceialikmus” mérgét vélték bennük fölfedezni, s lám, napjainkra, közönséges árucikkek lettek. Nézzünk a pulton túlra is. Az Ikarusban — s a vele kooperáló üzemekben — a többletmunka 41 ezer autóbusz kibocsátását eredményezi, fölépül 400 ezer lakás, hozzávetőleg tehát 1,2 millió ember költözhet új otthonba... Elkészül egymillió hektoliter kapacitással a borsodi sörgyár, termelni kezd a beremendi cementmű, hogy az építkezők "se járják le a lábukat, amikor cementet keresnek, nő a villamosenergia-terme- lés, mert a gyárak új gépeihez éppúgy több áram kell, mint a hűtőszekrények újabb százezreihez... Elválaszthatatlan?! — Igen. Többet dolgozunk — többet fogyasztunk. S hogy biztosak 1 ehessünk a dolgunkban, ne 'tévesszük szem elől 'a sorrendet... , M. O, r$Pűt p99ff* bb A Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai TejlefPWrS7Wr '»riltlIH porgyára az év elejétől termel. Naponta 100 ezer liter tejet dolgoznak fel. Ebből 8 ezer kiló sovány tejport készítenek. Képünkön: dolgoznak a tejsűrítő készülékek. (MTI foto — Erezi K. Gyula) Óránként másfél tonna gyorsfagyasztás 150 vagon mínusz 25 C fokon Hütötároló épül Nagyfádén Milyen okok késztetnek egy termelőszövetkezetet arra, hogy belefogjon egy csaknem hatvanmillió forintos beruházásba, méghozzá olyan beruházásba, amely látszólag nem égetően szükséges, hiszen h űtőt^rolónélkü 1 igen sok termelőszövetkezet gazdálkodik jól, és igen kevés az , a termelőszövetkezet, amely sajáttal rendelkezik. Kivés Jánostól, 'a nagyré- ded Szőlőekert Termelőszövetkezet üzemgazdászától furcsa választ kaptam: azért határozták el a' hűtőtároló építését, mert nagy a tagsűrűség. — A közös gazdaság 4200 katasztrális holdon gazdálkodik — mondja az üzemgazdász — ezerötszáe tagunk Összkomfortos építki Szervezett, agitált, tervezőt keresett az építő Mindenki úgy tudja, hogy az utóbbi években az építőiparnak nem az a gondja, honnan szerezzen munkát magának, hanem • az, a sok igény közül melyik kielégítését vállalja. Válogathatnak a megrepdelések között. Másként volt még nem is olyan rég ezzel a dologgal a Mátravidéki Építő- és Szakipari -Ktsz. Kapacitását nem tudta lekötni maradéktalanul. ihert megrendelője. amellyel most már hosszú évek óta ált kapcsolatban. erre az évi'enem kölölte le magát. Mindez előfordulhat, nincs benne semmi különös,- ha a ktsz sajátos helyzetét figyelmen kívül hagyitik. De a ktsz már a szóbanforgó területen évek óta v \gzi a lakásépítkezést. Az is köztudott. . ho«v •; f '.'gyösi .-Cá! -i • o-', . mostani •tervidőszak a’ így minta- Jakótele-oT • kiépíttetni az OTP. t ktsz-nek aem mindé- - • ezen a wrületen egy évig, xem esinál majd semmit. Levonul, hogy jövőre ismét felvonuljon, szétereszti a munkásait, hogy egy év múlva ismét összeszedje őket. A ktsz rákényszerült tehát, hogy maga fogjon hozzá a szervezéshez. Nem részletezzük most, hány helyen fordultak meg a szövetkezetiek, hogyan hozták összev a különböző szervek i felelős embereit tárgyalásra a megyén belül és a fővárosban, miként szereztek például olyan tervezői lehetőséget, amely a soron kívüli munkát precízen elvégezte, mert a lényeg egy: most már a folyamatos termelés a gyöngyösi Kálvária-dombon biztosított. Erre az évre is, de a jövő évre is, ha nincs is minden „százszázalékosan” rendezve, de legalább időt nyertek. És ai i:e> a mostani épületeken do znak, mód nyílik a további hivatalos eljárások lebonyolítására is. A szövetkezetiek nem panaszként emlegetik a történteket. Csak1 mint kivételt hozzák elő, ami azért is nehezen hihető el, mert mostanában a kilincselés az építtető sorsa szokott lenni. Ha a szövetkezetiek nem végeznének dicséretes munkát, ha nem lennének pontosak a határidők tartásában is, akkor még érthetővé válna a huzavona körülöttük. De így, ilyen bizonyítvánnyal a zsebükben, hogyan juthattak ilyen szőrűit helyzetbe? A kérdésre nem nehéz válaszolni. Az OTP a lakásokat értékesíti. Amíg ezt az ügyletet megnyugtatóan nem fejezi be, nem szívesen vállalja a további kockázatot. A ktsz-nek sikerült elérnie a tárgyalások során, hogy a takarékpénztáriak elfogadták az érvelésüket, az építkezés folyamatosságának követelményét, és ha némi izgalmakkal kísérve is, de most már a helyére tették a dolgokat. Az építkezés nem szakad meg mégsem (g. molnár) van. Sok. Nagyon sok. Tudom, hogy ez a kellemesebb gond, és általában nem az a jellemző a termelőszövetkezetekre, de nálunk ez van. A fokozatosan javuló gépesítés egyre több embert szorít ki a termelésből. Tagjaink féle nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, gondolni kell rájuk, gondoskodni kell róluk a jövőben is. így határoztuk el, hogy valamilyen melléktevékenységgel próbáljuk megoldani a jelentkező munkaerőfelesleg-gond- jainkat. Szerintünk a legjobb melléktevékenység az, ami az alaptevékenységhez szervesen kapcsolódik, tehát élelmiszergazdasági jellegű. — Termelőszövetkezetünkben nagy területen terem málna. Több mint száz holdon, ez húszvagon mennyiséget jelent. Ehhez még hozzászámítjuk a háztáji gazdaságokból érkező tíz vagon termést. Szóval ez már nagyüzemi szinten is komolyabb mennyiséget jelent. A málnának mindig jó ásra volt, s ha logikusan gondolkozik az ember, csak azt a következtetést vonhatja le, hogy jó ára is lesz még nagyon sokáig, mert lehetetlen, gépesíteni a termelést, s a kézi munkával előállított termékeket mindig meg kell fizetni. A mirelit málna keresett cikk lesz a közeli és távolabbi jövőben egyaránt. — Az új telep, amit építünk, három részből áll. Lesz egy szőlőoltványkészíto üzem hajtatóval, egy százvaganos nulla fokos tároló és egy százötven vagonos mínusz 25 fokos mélyhűtő rész, gyors- fagyasztó berendezéssel A gyorsfagyasztóban a küT »• böző gyümölcsöket hirtelen hűtik le a kívánt hőmérséklete-'' i málnát például mínusz tri—myolc fokra, és utána, a mélyhűtőben tárolják. A gyorsfagyasztóban óránként másfél tonna gyümölcsöt lehet a kívánt hőfokra hűteni. — Belföldre, vagy külföldre kerülnek a hűtőtárolóból kikerült áruk? — A telep beruházási költségeiből 15 millió forint úgynevezett devizaberaházás. Ezt vissza kell térítenünk, tehát jelentős mennyiségű árut szeretnénk exportálni. — Mennyi idő alatt térül meg a beruházott költség? — Népgazdasági szinten vizsgálva mintegy nyolc, kilenc év a megtérülési idő. A termelőszövetkezetnek négy, vagy öt év. A telep különböző egységei nem azonos ártámogatásban részesülne!;. Mindent összevetve körülbelül 38 százalékos kedvezményt kaptunk az építkezésre. — Mikor lép be a termelésbe a komplett telep? — Májusban szeretnénk indítani az építkezést, és ha minden jól megy, 1972. júliusában át kell adni a hűtőtárolót a szőlőoltvány-ké- szátő teleppel együtt. — Miért mondja, hogy ha minden jól megy? — Ahhoz időben kell kapni a terveket, jól kell együttműködni a különböző vállalkozóknak ... Miért ne működnének jól együtt, és miért ne készülne el egy beruházás akkorra, amikor tervezd;? Ezek a kérdések már sokkal később merültek fel bennem, de remélem, hogy aggodalmaimnak semmi oka nem lesz. Csaknem hatvanmillió forint, kereken ötvennyolc millió, nagyon nagy pénz, a kedvezményeket leszámítva a fen tmaradó összeg is igen tetemes egy termelőszövetkezet életében. Nem mindegy, hogy mikor kezd a hűtő- alaguts ha és gyorsfagyasztókba v tett néhánv millió ; j--. a—.igein es eleire kelni a termelésben. Mennyit kereshet a „maszek” ? Az előadó nem tudott, vagy nem mert dönteni. Másnap elszánta magát és bement a tanácselnökhöz. Átadta a kérelmet, az igazolásokat és a KIOSZ megyei titkárságának javaslatát. Az eldöntendő kérdés az volt, B. L. autószerelő szakmunkásnak kiadják-e az iparigazolványt, vagy ne. :— Mit javasol? — kérdezte az elnök. Az előadó tétován állt. Agyában cikáztak a gondolatok, nem tudta, hogy mit válaszoljon. Hr. azt mondja, hogy adják ki az iparigazolványt, vajon néni éri-e. vád, hogy az állami vállalattal szemben a maszek kisiparosokat támogatja? Az előadó megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor nyílt az ajtó és a Hazafias Népfront titkára sürgős választási ügyben kereste a tanácselnököt. Ezzel az előddó számára a kényes kérdés el- odázódott. Valóban, kényes kérdés lehet napjainkban egy-egy kisiparos igazolvány vagy engedély. Tény, hogy egyik-másik kisiparos sokat keres, akadnak, akik feltűnően költekeznek, kihasználják a lehetőségeket. A járművek, a. személygépkocsik száma az utóbbi években gyorsan szaporodott, de ezzel nem tartott lépést a szerviz- és javítóhálózat bővítése. Mi a lakosság érdeke? Feltétlenül az, hogy a drága pénzen vásárolt autó szerviz hiányában ne menjen tönkre, ne kelljen napokig várni, borravalózni és protekciót kérni, ■hogy javítsák, ápolják a járművet. Mikor lesz olcsóbb és jobb a szolgáltatás? Akkor, ha egészséges versenyt teremtünk az állami szektornak, de a makszeknak. (F. L.) 1971. március 23., kedd
