Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése r (Folytatás az 1. oldalról) zések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a 111. ötéves terv folyamán több mint 30 milliárd forinttal nőtt és 1970 végén megközelítette a 70 milliárd forintot. A III. ötéves tervidőszakban, részben központi árintézkedések, részben a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban — nagyobb mértékű, a fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt Á gazdasági fejlődés főbb mutatóinak alakulása a II!. ötéves tervidőszakban NEMZETI JÖVEDELEM 1966—1970 évek összesen Terv Teljesítés 1961—1965 évek százalékában 119—121 131 A BELFÖLDI FELHASZNÁLÁSBÓL * A fogyasztás aránya 76—78 76 A felhalmozás aránya 22—24 24 Ebből: álló alap növekedés BERUHÁZÁS 1966—1970 évek 15—17 18 1961—1965 évek százalékában A FOGLALKOZTATOTTAK szamának növekedése 1970-ben 127—132 150 1965-höz képest, 1000 tő IPAR 1970 év 160—200 300 1965 százalékában termelés Egy foglalkoztatottra jutó 132—136 135 termelés ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS 1970 év 124—127 120 1965 százalékában MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 1866—1970 évek 124—128 162 1961—1965 évek százalékában A LAKOSSÁG EGY FŐRE JUTÓ REÁLJÖVEDELME 1970 év 113—115 116 1965 százalékában KISKERESKEDELMI FORGALOM 1970 év 114—116 134 1965 százalékában lift—1Ä1 153 A III. ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet, mint 1985- ben. Az 1970. évi ipari létszám 13 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél. A növekedés 1967— 1969. években volt szá- vottevő (évi 3—4 százalék), ami 1967-ben jórészt a nagymértékű termelésnövekedés, 1968— 1969. években pedig főleg a munkaidő-csökkentés hatására következett be. A teljesített munkásórák száma 1968 óta csökkent, illetve stagnált és 1970-ben alig 2 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. A i egy foglalkoztatottra jutó termelés az első két évi növekedés után 1958-ban és 1969— ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24—27 százalékkal szemben. A termelés növekedésének kisebb része (61 százaléka) származott az egy főre jutó termelés emelkedéséből, mint amekkorával a terv kidolgozásakor számoltak. — Az egy teljesített órára jutó termelés 1968-ban és 1909-ben is az előző évekhez hasonlóan emelkedett, öt év alatt a termelésnövekedés 95 százaléka származott az egy órára jutó termelésemelikedésbőL A termelés- és termelékenységnövekedés részben abból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal nagyobb volt, mint az előző öt évben. A beruházásokon belül különösen kiemelkedett néhány nagy, központilag elhatározott fejlesztési program. A beruházásoknak, különösen a központilag elhatározott fejlesztési programoknak is szerepük volt abban, hogy a III. ötéves terv időszakában fokozódott az ipari struktúra korszerűsítése. A terv célkitűzéseinek megfelelően a vegyipar, a villamos-energiaipar és a gépipar az átlagosnál gyorsabban fejlődött, arányuk a termelésben emelkedett. Csökkent az iparon belül a bányászat, elsősorban a szénbányászat, az építőanyag-ipar és a könnyűipar súlya, míg a kohászaté gyakorlatilag nem változott. A szénbányászat arányának csökkenése hozzájárult az energiastruktúra javulásához, az építőanyag-ipar mérsékelt fejlődése azonban nem volt összhangban a népgazdaság növekvő szükségleteivel. Az ipari termelés alakulása ágazatonként 1970. év 1965. év százalékában Terv Tény Bnyászat (112,'a) 107 Villamosenergk. (146/a) 144 Kohászat (128/a) 133 Gépipar 140—145 146 Ebből: Híradás-és vákuunV r (146 a) 175 Műszeripar (134 a) 174 Építőanyagipar 125—130 n— ígi Vegyipar 135—169 175 Könnyűipar 120—121 126 Élelmiszeripar 123—132 124 Szocialista ipar iksz sen 132—136 135 a) Nem a törvényben, hanem a terv számilási anyagában szereplő előirányzat. 1966—1970. években jelentősen változott az energia- termelés és felhasználás szerkezete. A széntermelés öt év alatt — a gazdaságtafäMwmsm 13JL március 20., szombat lanul működő üzemek leállítása folytán — 11 százalékka' csökkent, a szénhidrogéné , termelése és behozatala a tervidőszak folyamán lényegesen fokozódott. A földgáztermelés több mint háromszorosára emelkedett. Mindezek folytán a szénhidrogének 1970-ben az energiahordozók termelésinek' 35 sz. zalékát, felhasználásuknak 44 százalékát adták. (A terv a felhasználáson belül legalább 38 százalékos arány elérését irta elő.) A villamosenergia-kapaci- tás lényegében a tervezett mértékben, 930 mw-tal bővült, az import fokozása érdekében megépült a 400 kilovoltos távvezeték. 1970-ben 14,5 milliárd kwó villamos energiát termeltünk, 30 százalékkal többet, mint 1965- ben. Ennél nagyobb arányban nőtt a villamosenergiaimport. 1965-ben a felhasználás 13 százaléka, 1970-ben 21 százaléka származott importból. A kohászaton belül emelkedett az alumíniumkohászat súlya. Az alumínium- ipar komplex fejlesztésére kb. 7—8 milliárd forintot fordítottunk. A bauxitvagyon gazdaságos kihasználásához nagyban hozzájárult a Szovjetunióval és Lengyelországgal létesített nemzetközi együttműködés. A bauxitter- melés az 1965. évi 1,5 millió tonnáról 1970-ben 2,0 millió tonnára, a timföldé 267 000 tonnáról 441 000 tonnára emelkedett. Alumínium félgyártmányokból 1965-ben 50 000 tonnát, 1970-ben 84 000 tonnát termeltünk. A vaskohászat elsősorban a meglevő termelő berendezések korszerűsítésére, intenzívebb kihasználására, valamint a termelés összetételének javítására, pl. a finomkohászati termékek arányának növelésére törekedett A nyersacéltermelés öt év alatt 23 százalékkal, 3,1 millió tonnára nőtt A vegyipar ötéves beruházásai meghaladták a 20 milliárd forintot Elsősorban a kőolajkitermelő és feldolgozóipari, a műtrágyatermelő és a gyógyszeripari beruházások voltak jelentősek. A nitrogénműtrágya-gyártás a tervidőszakban átállt a korszerű és gazdaságos földgázfázisra. 1970-ben 1,7 millió tonna nitrogénműtrágyát termeltünk (hatóanyagban 517 000 tonnát), az 1965. évinek 2,4-szeresét. A felhasználás több mint 80 százaléka 1970-ben hazai termelésből származott. A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a tervezett mennyiséget nem érte el. A műanyagszükséglet nagyobb hányadát behozatalból fedeztük. A műszál gyártás öt év alatt másfélszeresére, ezen belül a szintetikus alapú szálaké két és félszeresére emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 78 százalékkal, az értékesítés kb. felét kitevő export kétszeresére emelkedett. Az utóbbi években a kivitelen belül nőtt a tőkés export a rá nya. Az, építőanyag-ipar termelése öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett. A gyorsabb fejlődést kapacitás- és munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok stb. gátolták. Az építőanyag-iparon belül a kimondottan építési anyagokat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fo- gyesztási cikkeket is gyártó iparágaké — a finom- kerámia-iparé és az üvegiparé — jelentősebben emelkedett. 1970-ben 2,8 millió tonna cementet termeltünk, 16 százalékkal többet, mint 1965-ben, és 1,2 millió tonna cementet importáltunk, ami a felhasználás majdnem egyharmadát tette ki. Az építőanyag-ipar viszonylag mérsékelt fejlődése és az építkezések nagyarányú növekedése folytán az építőanyag-ellátás a jelentős import ellenére sem volt zavartalan. A gépipar termelése 1966 —1970. években 46 százalékkal emelkedett. A tervidőszak végén a híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar termelésének több mint felét olyan termékek tették ki, amelyeknek a gyártását a III. ötéves terv folyamán kezdték meg. A híradástechnikai iparban nőtt a szerepük az exportcélra készülő nehéz-híradástechnikai termékeknek, a fogyasztási cikkek közül a magnetofonoknak, egyes tv-készülékéknek stb. A műszeriparban főleg az ügyvitel- és irányítástechnikai berendezések gyártása emelkedett. A közlekedési eszközök gyártása 1970-ben gyorsult meg nagy mértékben. Az ágazat termelésének szerkezeti átalakulására elsősorban a közúti járműprogram kibontakozása hatott A program keretében az autó- busztermelés az 1965. évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett. Külföldi licenc alapján megkezdődött a nagy szériájú autómotor- és futóműgyártás is. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a munkagépek gyártását. — Az építőipar szükségleteinek megfelelően emelkedett a fém épület- szerkezetek és az ipari fém- szerkezetek termelése. A könnyűipar termelésének 26 százalékos növekedésén belül öt év alatt a papíripar 52 százalékkal, a nyomdaipar 51, a textilipar 8, a textilruházati ipar 28, a bőr-, szőrme- és cipóipar 34 százalékkal növelte termelését A papíripar termelésének gyors fejlődése ellenére a papírellátásban a tervidőszak folyamán emelkedett az import szerepe A ruházati ágazatok termelésében az 1 utóbbi években előtérbe került a korszerűbb, modernebb cikkek gyártása, a szintetikus anyagok és a fejlettebb technológiai eljárások fokozottabb alkalmazása. A tervidőszak első három évében az ipari értékesítés kevésbé nőtt, mint a termelés, a készletfelhalmozás fokozódott. 1968. január 1-ével megváltozott a termelői árrendszer. 1969-ben a termékek egyharmadának az ára rögzített, ill. maximált volt, kétharmada szabad- mozgó- áras kategóriába tartozott. Az 1968. január 1-i árrendezés nyomán az ipari termelői árak majdnem 6 százalékkal, ezt követően 1969- ben és 1970-ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek, így az 1970. évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal voll magasabb az 1967. évinél. Építőipar A III. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bá melyikében. 1966—1970 években az állami építőiparban javult az erők koncentrációja, csökkent az egyidejűleg folyamatban levő építkezések ícouskahelyek) száma. Egy munkahelyen 1970-ben átlagosan 30 százalékkal több építőipari munkás dobozott, mint 1965-ben. Az építkezések kivitelezési ideje — annak ellenére, hogy öt év alatt kb. 15 százalékkal rövidült -- továbbra is hosz szú. Az építőipari termelés tér vezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg a- építőipari kapacitás ás a ?• zetőképes építési igény ok közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala az 1968. évi 13 százalékos növekedem alán 1969-ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. Meiőgaidaság-éle'míszer- ipar erdőgazdálkodás* vízgazdálkodás A mezőgazdaság bruttó termelése 19S6—1970 években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13 —15 százalékos emelkedést írt elő.) A termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. öt év alatt a mezőgazda- sági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgépet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntöző berendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 ezer hektárra növelték, 450 ezer szarvasmarha és 810 ezer sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966—1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a népgazdasági igényeknek megfelelően változott. A kenyérgabona-termelés a tervidőszakot megelőző évektől eltérően, minden évben fedezte a szükségletet. A korábbi nagyarányú telepítések termőre fordulásának eredményeként, a növény- termelésen belül emelkedett a gyümölcs- és a szőlőtermelés aránya. Bár az állat- állomány időszakonként csökkent, a hústermelés évről-évre emelkedett. A mezőgazdasági üzemek termelésének szerkezetét módosította az ún_ kiegészítő tevékenység gyors ütemű elterjedése és növekedése is. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület Is. valamivel kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban, a vetésterületen belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálastakarmány-növé- nyek aránya, a kukoricáé alig változott, több növényé viszont (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csökkent. A termésátlagok emelkedtek és a tervben számítottnál is magasabbak voltak. Az állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott A mezőgazdaság átszervezése óta fokozódott az új fa’ták tenyésztése, nőtt a hústermelő állatok aránya, csökkent a tenyésztéshez. hizlaláshoz szükséges idő, a termelés intenzívebbé vált. A hozamok az állattenyésztés minden ágában emelkedtek. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha- és a juhállomány növelését tartotta szükségesnek. A szarvasmarhaállomány 1970 decemberében 1,9 millió darab volt. Kb, akkora, mint 1965. év végén, A sertésállomány a tervidőszak végén 7,3 millió darab volt. 11 százalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A mezőgazdasági termék kék áruforgalma a termelést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. Az árarányok javítása céljából a tervidőszakban többször emelték a mezőgazdasági termékek termelői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal . haladta meg az 1965. évit. A tervidőszak alatt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meghaladta az 1965. évit. A fogyasztói igényeknek megfelelően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tésztaipar — termelése csak ^ kis mértékben emelkedett. 1970-ben a húsipar termelése 23 százalékkal, a baromfi- é$:‘ tojásfeldolgozó-iparé 80 százalékkal. a tartósítóiparé 68 százalékkal haladta meg aa 1965. évit. 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a kitermelt fa választéka. A kemény, lombos fafajtákat nagyobb arányban használtuk fel farost- és for- gácslemezgyártás céljaira. Megszűnt a tűzifa behozatala és nőtt a papírfa-export. A lakosság é« a termelés céljaira a közművek 1970-ben 30 százalékkal több vizet szolgáltattak, mint 1965-ben. A III. ötéves tervidőszakban a közműves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott területeken élő lakosságé 24 százalékról 28 százalékra emelkedett. 1970. év végén 850 községben volt közműves vízellátás az 1966. évi 663-mal szemben. Szállítás-hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása (áru-tonn.a-kilo- méter alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ban, a nem közlekedési vállalatoké pedig több mint kétszeresére emelkedett. Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsi-közlekedés szerepe. A vasút teherkocsi-állománya kis mértékben csökkent. A tehergépkocsi- és autóKüilcereskedelem, A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970-ben 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. A gazdaságirányítás új rendszerében több mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazás' önálló külkereskedelmi tev~ kenység folytatására. V okozott a t ermedő, a forgalmazó, valamint a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata, a válnia tok jobban alkalmazkod- - a nemzetközi piac igé■'Lii.z, változtattak terrnék- osszei/eieiCtKím, buszállotmány az elmúlt öt évben jelentősen bővült. A budapesti közlekedés zsúfoltságát a nagyobb befogadóképességű villamosok és autóbuszok, illetve a metró üzembe helyezése sem szüntette meg. Budapesten és vidéken tovább folyt az új távbeszélő főközpontok létesítése és bővítése. idegenforgalom Az exportképesség javulását . mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedelemnél jobban, öt év alatt az előző öt évhez képest 53 százalékkal emelkedett. Az állami támogatásban részesülő export aránya kisebb lett, ez exportált termékek forintráfordításai csökkentek. 1970-ben 1965-höz képest az összes export 53 százalékkal nőtt, ezen belül az ipar- ~'kkek és a mezőgazdasági v. 'T.iszeripari termékek ki vitei? nagyjából azonos mét tékben emelkedett. Az ossz« expói r. 77 százaléka ipari termék, 23 százaléka mezőgazdasági eredetű termék voít. A jái müproaram keretében IFolUtatős a 3. oldalon) ■s.
