Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
MLAÜ PKi.ul , ., hi. MiYESüUETEKJ * im 4 ) IMMH Sí! Jgwr Ü Jr Mm if g||f ^ f JBBBBSBf AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 67. szám ARA: 80 FILLER 1971. március 20., szombat m ■ ■ \ -it.: >Z ■ r.' . Külpolitikai kommentárunk (3. oldalon) Moszkva a kongresszus előtt (4. oldalon) Sorsok, dolgok, emberek (5. oldalon) „Primőrfront" az egri piacon (8. oldalon) Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasási élet fejlődéséril, a iépgazdisági terv teljesítésére! a Ili. ötéves terv időszakában (1966-1978) Tofább folytatódnak megyénk választókerületei ben a tanácstagi jelölő gyűlések Ki, hol tör lándzsát: így is lehetne jellemezni az elmúlt nap jelölő gyűléseinek hangulatát. A „lándzsatörés” természetesen — és az eddigi gyakorlatoknak megfelelően —, nem pozitív és negatív oldalt jelent, hanem azt (és ez megfelel az új választási törvény rendelkezéseinek is), hogy a lakosság, a választópolgárok kikben bíznak, reális kívánságuk, elképzeléseik megvalósítását, illetve megvalósításának alanyát kiben látják? A felszólalók a választókerület érdekeit képviselték, kommunális, vagy egyéb kívánságaik a választókerületet érintették, s ezekre a kérdésekre, javaslatokra majdan bizonyára kielégítő választ is fognak kapni a választópolgárok. A pénteki nap folyamán több helyütt került sor országgyűlési képviselői jelölő gyűlésre, igy például Egerben, Sírokban és Boldogon. Az alábbiakban munkatársaink néhány jelölő gyűlésről számolnak be, köztük természetesen a hasonló jelentőségű helyi tanácstagi választókerületi jelölő gyűlésekről is. Ismét dr. Novák Pálné a 12-es választókerületi jelölt taik —, szépek, a párt, a korLezajlottak a helyi tanácstagi jelöld gyűlések Halmajugrán Tanácstagi jelölő gyűlések Mezőszemerén, Viszneken és Horton mány politikája jó feltételeket teremt megvalósításukhoz. Az előadó befejezésül a X. kongresszus határozatainak megvalósításának támogatását kérte a választópolgároktól. „Van világos, népünk közreműködésével kimunkált, megalapozott programunk, s ennek megvalósításához mindenkinek kötelessége tehetségéhez mérten dolgozni” — mondotta. A jelölő gyűlés ezután egyhangúlag Novák Pálnét fogadta el Boldog, Nagykökényes és Heréd képviselőjelöltjének. Dr. Novák Pálné megköszönte a bizalmat és Ígéretet tett, hogy a Hazafias Népfront programjának megvalósulásáért és választó- kerülete további fejlődéséért dolgozik majd, ha április 25-én képviselővé választják. építeni az utakat, a járdákat; új művelődési otthont cs könyvtárat avatnak a közeljövőben; szolgáltatóház áll majd a halmajugrai lakosok rendelkezésére. A beszámoló után hangzott el a Hazafias Népfront javaslata, amely szerint az eddigi tanácstagot, Kecskés Béla termelőszövetkezeti dolgozót jelölték újra. A választópolgárok részéről azonban éltek azzal a lehetőséggel. hogy több jelölt is szerepelhet, így az első jelölt mellé Csuzi Vidor tsz-tagot is javasolták. Mivel mindketten megkapták a szükséges egyharmados többségű szavazatot, felkerülnek a szavazólapra, hogy az április 25-i választások alkalmával a körzet választópolgárai szavazataikkal döntsenek az őket képviselő tanácstag személyéről. Az est folyamán tartották még meg a 19-es és a 20-as számú körzet jelölőgyűlését is, mellyel Halmajugrán befejeződtek a helyi tanácstagi jelölőgyűléseik. A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve 1966— 1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresem emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében • terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és .a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a bazas feltételek kedvezőek. A nemzetközi mumkameg- flsziás fokozását a terv szerem eredményesebb kirlka“ V _.frSL.. »•*-. i w— e _ ® ^02tCüssci^i noveKeaes '1966—1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását A terv azt irányozta eiő, hogy 1966—1970. években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit A növekedés ennél nagyobb, 31 százaiéit volt. A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. Az aktív keresők száma öt év alatt kb. 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a III. ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok közül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben, 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipari termelés emelkedése a III. ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt. az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az W61—1965. évj 10 százalékról reskedehni tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivitelnövekedés útján kellett biztosítani. A Hl. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. Mindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék, A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzésedet valósítsunk meg. 1966—1970. években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipari termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő. 1970-ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt, hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években kb. 16 százalékkal több volt, mint 1961—1965- ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mező- gazdaság anyagfelhasználása 1966—1970-ben is jobban nőtt, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kis mértékben emelkedett A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a II. ötéves tervidőszakban 25 százalék, a III. ötéves terv éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. 1966—1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961—1965. években a nemzeti jövedelem 1,4 százalékút, 1966—1970. években 0,5 százalékát tette M. A nemzeti jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt, öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966—1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a fel- használás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben kb. 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeiké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a III. ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké 34 százalékkal nagyobb reáljövedelem Ä fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A III. ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970-ben kb. 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt). A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennék folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végere több mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál levő készpénz-mennyiség is. A közösségi fogyasztás 1970-ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népművelés fejlesztését. az ország védelmének és belső rendjének, a .jog- és köz- biztonságnak a szilárdítását. A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított összeg emelkedéséből adódott, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. 1966—1970. években, 1968. évi árakon számolva, több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv Időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves t°rv előirányzott. Az üzembe helyezett beruházások ér' ke öt év alatt mintegy 3 milliárd fori-i* volt. Az i .eszközök bruttó értéke — az üzembe helye(Folytatás a 2. oldalon.) 1971. március 16-án a Hatvanban megtartott képviselő- jelölő gyűlés mintegy 1100 részvevője egyangúlag bizalmat előlegezett dr. Novák Pálnénak, ismét jelölte képviselőnek a 12-es választó- kerület választópolgárai nevében. Tegnap Boldogon — amely Heréddel és Nagykökényessel együtt szintén a 12-es választókerülethez tartozik — a nagykökényest és herédi választók képviselőinek részvételével képviselőjelölő gyűlést tartottalt, s itt dr. Novák Pálnénak, a 12- es választókerület jelöltjének egyhangúlag megszavazták a szavazólapra való felvételét. A kora délutáni órákban megtartott jelölő gyűlésen Lukács Dezső tsz-elnök, a jelölő gyűlés elnöke köszöntötte a részvevőket, majd Bocsi László, a hatvani városi párt-végrehajtóbizottság tagja mondott beszédet. Bevezetőjében szólt a nemzetközi helyzetről, Magyarország nemzetközi politikájáról, részletesen ismertette hazánk életét, az elmúlt év sikereit, és szólt azokról a célkitűzésekről, amelyet a negyedik ötéves terv során kell megvalósítanunk és amely a Hazafias Népfront választási programja is. Az előadó elmondotta, hogy Boldog és a környező községek helyzetének alakulása megegyezik az ország és a megye fejlődésével. A község a III. ötéves terv során tovább fejlődött, 107 családi ház épült, bővült az ivóvíz- ellátás, utak, járdák, autóbusz-várótermek létesültek. Hárommillió forint költséggel új művelődési otthon épült, az átalakított könyvtárban jelenleg 6500 kötet könyv áll a lakosság rendelkezésére. Csaknem negyvenen és több mint 110-en végezték el a faluban a középiskolát és a szakmunkásképző iskolát, jelenleg a 923 család 618 televízióval és 665 rádióval rendelkezik. Fejlődött az egészségügy, az üzlethálózat, növekedett a termelőszövetkezet vagyona, a tagság anyagi és szociális helyzete. Egyetlen példát csak: amíg 1967 elején 2 millió 643 ezer forint volt a takarékszövetkezeti betétállomány, ma ez az összeg meghaladja az ötmillió forintot. A negyedik ötéves tervtől ismét sokat várhatnak a község lakói. Egymilliót terveztek kommunális javításokra, 900 ezer forintot a villany- ' Hozat bővítésére, de to- ■ ;,->b szélesedik a kereskedelmi hálózat is. Igyekeznek v.igjldani a vízgondot és bővítik az egészségügyi, szociális létesítményeket is. A célok — mint ahogy a jelölő gyűlés hozzászólói elmondPénteken este az utolsó három tanácstagi körzetben is megtartották a jelölő gyűléseket Halmajugrán. Elsőként a 18-as választó- kerület tanácstagi jelölő gyűlésére került sor, amelyen Tóth Ottónak, a jelölő gyűlés levezető elnökének megnyitó szavai után Virág János vb-titkár, á községi népfrontbizottság tagja beszámolt a részt vevő választópolgároknak az elmúlt négy esztendő eredményeiről: újabb szakaszon űzték el a sarat az utcákról, amikor megépítették a járdákat; két új tanteremmel és egy jól felszerelt iskolai szertárral bővült az általános iskola, lett gazdagabb a község; a legtávolabbi házakba is eljutott már a villany, sőt, a községközpontban már higanygőzlámpák teszik fényesebbé az utcákat. A beszámolóban a közeli és a távolabbi tervek is szerepeltek, amelyeknek a megvalósítása már az újonnan megválasztandó tanácstagokon is múlik majd. Tovább kívánják Megyénkben a hét végén tovább folytatódtak a tanácstagi jelölőgyűlések. Pénteken Gyöngyösön és Hatvanban# az egri járás 29 községében, a füzesabonyi járás 10 községében, a gyöngyösi járás 26 községében és a hevesi járás 15 községében tartottak jelölőgyűléseket. Szombaton pedig az egri járásban 10 helyen, a füzesabonyi járásban 3 községben, a gyöngyösi járásban 8 községben és a hevesi járás 10 községében jelűinek tanácstagokat. Mezőszemere községből pénteken délután két jelölő- gyűlésről kaptunk hírt: a 20- as választókerületben Bocsi Antal vb-titkárt jelölték a választók, akik közül igen sokan szólaltak fel, részben méltatva a jelölt eddig végzett munkáját, másrészt orvoslást kérve a faluban levő problémákra. Igen sokan kérték a rossz, kátyús utak mielőbbi felújítását, korszerűsítését. 3ocsi Antalt, aki eddig is sokat dolgozott a község fejlesztésén, egyhangúan jelölték tanácstagnak. A mezőszemerei 2-es választókerületben Jaliab Tibor gátőr lett most már negyedszer' is tanácstagjelölt. Az itt lakók felszólalásaiban különösen a vízellátás megjavítása szerepelt előtérben — a résztvevők bizalommal mondták el igényeiket, észrevételeiket. A következő választási időszak 27 tanácstagja közül eddig tizenkettőt jelöltek a községben. Viszneken, a 9-ss választó- kerületben Vágó Islvánnét jelölték a választók. Igen sok felszólaló méltatta a tanácstagnő nyolc év alatt végzett munkáját, akit társadalmi tanácseLnökhc is választottak. Hort községben pénteken nagy munkát végeztek a jelölőgyűlések : összesen nyolc kerületben jelöltek tanácstagot. A délutáni jelöiőgyűlés alkalmával régi tanácstagot jelölt a választóké:'Met: Fain István 12 éve intézi ebben J) társadalmi pozícióban körzS tónek ügyeit. A községben 55 választókerület közül eJ* dig 18-ban tartották meg • jelölőgyűléseket. Egyenletes gazdasági növekedés i
