Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

A milliókat érő információ Kapcsolat a küiv ilággal II. — Alihoz hogy tudjam mit kell termelni — mondja Ko­sa Jenő, a szihalmi termelő- szövetkezet főmezőgazdásza —, nem csupán a felvásárló piac igényeit kell ismernem, bár ez befolyásolja legna­gyobb százalékban a közös giazdaság tervét. Legalább olyan, vagy megközelítően olyan fontos helyesen fel­mérni a termelőszövetkeze­tek belső adottságait. Öt éve dolgozom Szihalmom, isme­rem a termelőszövetkezet ta­lajviszonyait, gépparkját, személyi feltételeit. A terme­lőszövetkezetben a különbö­ző termelési ágak élén álló vezető beosztású kulcsembe­rekkel naponta tartunk mun­kaértekezletet, termelőszö­vetkezetünk naprakész pénz­ügyi helyzetét adja meg a számvitel. Nagyjából ennyi a belső információs hálózat. — Nem elég csak termeim* azt el is kell adni. — Hát ez már bonyolul­tabb dolog. Mintegy tíz vál­lalattal vagyunk szerződéses viszonyban. A vállalatok em­berei megkeresnék bennün­ket az árajánlatokkal, mi összevetjük a belső lehető­ségekkel ömköltségszámítást csinálunk és szerződünk. — Szabadpiaci értékesítés, se nem is gondolnak? — Termékeink kis hánya­dát értékesítjük szabadpia­con. — Miért? — Kockázatos. NyoTc-tíz- ezer húscsibét szoktunk piac­ra vinni. Általában Egerbe, Gyöngyösre, Mezőkövesdre, Miskolcra. Ezen a négy pia­con már ismerik az áruin­kat — Miből tudják, hogy me­lyik piacon melyik nap mi­lyen lesz a kereslet? — Az előző napi helyzet­ből saccolunk. — Gyors árinformációkat teem szokták kapni? — A tez-szövetség telefo­non leszól néha. De van a do­lognak egy másik oldala. Kérdem én. miért szereznék be árinformációt például szarvasmarhaeladással kap­csolatban, mikor az állatfor­galmi vállalaton kívül más nem vásárolhat tőlünk, mi­vel más felvásárló vállalat nincs, ez az egy pedig fix­ánál dolgozik. ctásza, Ez azonban korántsem jelent jól tájékozottságot. Az információk ugyanis rend­szerezetlenek. Nekünk az elő­rejelzés hiányzik a legjob­ban. Termelőszövetkezetünk meglehetősen nagy tételben foglalkozik paradicsommag- termeléssel. Ügy érzem jó haszon van benne, de egyre- másra hallom, hogy itt is termelnek .ott is belefogtak. Kisgazdaság vagyunk, itt minden az előrejelzésen mú­lik. Ezer hold nem bír el hibákat, üzleti melléfogáso­kat. Tavaly szédületes ára volt a máknak, az idén a ter­melők fogják’ visszanyomni az árat. Miért -em lehet elő­re felmérni a várható keres­letet és tájékoztatni a ter­melőszövetkezeteket. Ha nem tudom felmérni az or­szágos tendenciát — márpe­dig nem tudom, mert nincs megfelelő jelzőrendszer ki­építve —-, a termelés hullám­zóvá, a termékek megjelené­se ciklikussá válik, ez pedig sem a vevőnek, sem az eladó­nak nem jó. Megfelelő előre­jelzésen . múlik az egész. — Az oly sokat emlegetett szőkébb értelembe vett piaci előrejelzést, hogy lehetne megoldani? — Szerintem a területi szö­vetségeket fel kellene szerel­ni telexgépékkel. Azok min­den este informálódnának az elérhető távolságban levő piacok helyzetéről Esténként telefonon értesítenék a ter­melőszövetkezeteket, és más­nap reggel sem a vásárlót, sem az eladót nem érnék kel­lemetlen meglepetések. —- Mit tart jó információk­kal rendelkező mezőgazdasá­gi vezetőknek? — Akik kellő szakmai biz­tonsággal rendelkezve, válo­gatni. súlyozni tudnak az in­formációk között, jó helyis­merettel rendelkeznek és jó értelemben vett személyi kap­csolataik, magyarul jó össze­köttetésük van. Ezt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, és minden termelőszövetke­zeti vezetőnek élni is kell ve­le közössége érdekében. De soha nem visszaélni. — Nem tartom kielégítő' nék. Főleg a piaci helyzetre vonatkozó információcserén kell sokat javítani. Nemegy­szer fordult elő olyan hely­zet, hogy míg Budapesten árudömping volt valamelyik cikkből, a vidéki piacokon nem tudtuk kielégíteni a vá­sárlók igényeit. A MÉK meg­újhodás, korszerűsödés előtt áll. Bízom benne, hogy a ter­melőszövetkezetekkel közö­sen többet tudunk majd ten­ni a fogyasztók és termelők érdekében, s jobban közelít­jük egymáshoz ezt a két fo­galmat, mert szerintem ed­dig is mesterségesen válasz­tottuk ketté. Információs rendszerünket — amely mil­liókat hozhat, vagy éppen vehet ki a vásárlók és eladók zsebéből —- pedig igyekszünk úgy javítani, hogy az gyor­san, rugalmasan alkalmaz­kodjon a szocialista piac és értéktörvény szabályaihoz. Szigethy András Magyarázzuk az új lakástörvényt Lakbérhelyzet a magántuüaidsnban üév6 bérlakásoknál Jár-e szociális kedvezmény családi ház építésnél ? Az új lakástörvénnyel kapcsolatos cikksorozatunkra olvasóink közül többen fel­figyeltek s érdeklődő kérdé­sekkel fordultak szerkesztő- 1 ségiinkhöz. Nagy Józsefné egri olvasónk többedmagával azt kérdezi, hogy a rendelet vonatkozik-e a magántulaj­donban levő olyan lakásokra, amelyeknek a lakbére eddig kötött volt? Emelheti-e és milyen mértékben a tulajdo­nos a lakbért? — kérdezik leveleikben. A 3/1971-es számú kor­mányrendelet. amely a lak- béreltről, továbbá az albér­leti és ágybérleti díjakról rendelkezik, foglalkozik az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbérének kér­désével is. A rendelet ki­mondja, hogy az ilyen laká­sok bérlői számára —, akik a tanács által megállapított kötött lakbért fizetik — 1971. július 1-től (ha a lakásbérleti jogviszony fennáll) az állami lakásokéval azonos mérték­ben és módon állapíthatják meg az új lakbért. Ami azt jelenti, hogy a lakás nagysá­gának és komfortfokozatának megfelelően — az állami la­kásokhoz hasonlóan — kell megállapítani az új lakbért. Az eddigi kötött bérnél álta­lában ugyancsak magasabb lesz, de a lakbér-hozzájáru­lásról szóló kormányrendélet., értelmében az állampolgár tulajdonában álló lakások kö­zül a kötött bérű lakásokban lakó bérből és fizetésből élő, nyugdíjas és keresőképtelen bérlőt is megilleti a korábbi lakbér és az új közötti kü­lönbsége lakbér-hozzájárulás címén. Ez természetesen az állami lakások bérlőihez ha­sonlóan az évenkénti jöve­delem emelkedésének egyne­gyedével fokozatosan csök­kentendő. A kormányrendelet végre- . hajtási utasítása egyértel­műen szabályozza, hogy me­lyek azok a lakások — az állampolgár, tulajdonában ál­ló lakások közül —, amely kötött bérűnek minősül. Eszerint- az a lakás, amely­re a fennálló lakásbérleti • jogviszony 1953. április V. előtt bármilyen jogcímen, il­letőleg azt követően a la!: is- ilgyi hatáság kiutalása ár. p- ján keletkezett, kötőit bérű­nek, minősül. ,Áz állampolgárok tulajdo­nában álló .szabad bérű la­kásoknál a korábbi lalt ja ér csak abban az ecetben emel­hető, ha annak összege ala­csonyabb, mint a hasonló nagyságú és komfortfokozatéi állami lakgsok új lakbére. Egyébként, az 1971. július hó 1. után magántulajdonban álló lakásra kötött bérleti szerződés esetén a ■ lakbér, mértékét a bérbeadó- tulaj­donos és a bérlő megállapí­tása- határozza meg. A lak­bér mértéke azonban nem haladhatja meg a hasonló nagyságú és komfortfokozatú állami lakások bérének • a. kétszeresét. Többen kérdezték levelük­ben, hogy jár-e .,szociális! kedvezmény családiház-épí- tés esetén? — mformációriömpi ng van — állapítja meg Simonka Béla. a. hevesi Kossuth Ter­melőszövetkezet főmezőgaz­Patkó József, a MÉK igaz­gatója: * — Gyakorlatilag a terme­lőüzemek és a vásárlók kö­zött vagyunk. — Megfelelőnek tartja-e a MÉK a termelőszövetkezetek információs kapcsolatát? Két új sörgyár a IV. ötéves tervben Húsz százalékkal több sör A söripar — mint ismsre- tea — évek óta nem ’ tudja s kielégíteni a hazai fogyasz-il tási igényeket. Elsősortban a " nyári hónapokban nehéz pa­lackos sört vásárolni, leg­többször még a különben ke­vésbé keresett importsörök is felkerülnék a hiánycikkek lis- • tájára. Az elmúlt évben 57 liter volt az egy főre jutó sörfogyasztás — azért ennyi, mert nem jutott több. A sízakemberek szerint az im­port ellenére jelenleg sem tudják a fogyasztói igények­nek hozzávetőleg egynegye­dét fedezni. A IV. ötéves terv előirány­zata szerint a „sörügyben” lényeges változás várható. 1975-ben az egy főre jutó fo­gyasztás erősen megközelíti majd a 70 litert — pontosan 69 liter lesz — és ez már lényegében megfelelő ellátá­si szintet jelent. A forgalom­ba kerülő sör 90 százalékát a hazai üzemek állítják majd elő, a többit külföldről hoz­zák be; elsősorban cúyan kü­lönleges sörféléket, amelyek ; a legközelebb állnak a ha­zai ízléshez. A IV. ötéves tervben át­adják az évi 1,2 millió hek­toliteres teljesítményű új borsodi sörgyárait. Ennek az üzemnek a teljesítménye, va- ' 1 amint a jelenlegi gyárak ka­pacitásának fokozása sokat javít a helyzetein: 26 száza­lékkal lesz nagyobb a hazai sörgyárak teljesítménye, v, A sörgyártás iránt a me­zőgazdasági nagyüzemek is érdeklődnek. A MÉM szak­emberei ezzel kapcsolatban figyelmeztetnek arra, hogy egy ilyen üzem csak akkor működik gazdaságosan, ha a teljesítménye legalább eléri az évi 100 eaeír hektolitert. A tervidöszalkiban az eddi­ginél jobban megalapozzák a sör egyik alapanyagának, a komlónak, a termesztését. v,* (MTI) Gond a korszerűsítés A gyöngyösi ktsz évzáró közgyűlésének állásfoglalásáról A gyöngyösi Fodrász és Fényképész Ktsz közgyűlésén Bokros László elnök ismer­tette az elmúlt év eredmé­nyeit. Közölte, hogy a ktsz termelési értéke megközelí­tette .a hatmillió forintot. Majdnem kétezer forinttal termelt többet egy dolgozó tavaly, mint az azt megelőző évben. A nyereség 250 ezer forint lett, ami azonban két százalékkal kevesebb, mint volt előzőleg. És .ekkor hangzott el az a javaslat, amit korábban em­lítettünk. Nevezetesen: ha most .korszerűsíti valamelyik üzletét, vagy fejleszti hálóza- tát, akkor az erre a célra fordított pénzt teljes mérték­ben a nyereségből kell ki­vennie. Gyakorlatilag az tör­tént, hogy megnyitottak egy modern,' kényelmes üzletet a város déli részében, amire százezer forintot kellett fel­használniuk. Ha ezt a száz­ezret hagyták volna, akkor ennyivel több lett volna a nyereségük. Most tíz napi keresetnek . megfelelő' részesedést tudtak osztani átlagban. A százezer forint ráment az üzletre. Emberek és miííiárdok HcBiiveani Is II. oatjcivi érinti ,A cső, a B II. északkelet­ről. a szovjet határtól dél­nyugatnak, Százhalombattá­ra tart, napi kb. 550 méteres sebességgel. A stáb követi útján az acélkígyót, s kiszol­gáló munkásokat többnyire ott veszik fel, helyben, ahol éppen haladnak amely falu­hoz éppen közel érnek. Szép, izgalmas, de lárasztó utazás. Jelenleg Mándok térségében marják a földet, hegesztik, fektetik a csövet. 1970. októ­ber 27-én kezdték a túrát a nullpontról, A null „fokot” Talabémál jegyzik, mint Greenwichnél a hosszúsági köröket és az időt. Talabér a szovjet határtól 800 méterre van. A szovjet kollégák vál­lalták, hogy 800 méter veze­téket áthoznak magyar föld­re. Egyébként az egészet a Sió­foki Kőolajvezeték Vállalat építi. KISZ-védnökség segít­ségével. .A B 1-et is ők készí­tették. Akkor 1958-ban aján­lották fel szovjet barátaink, hogy lengyel, cseh. NDK és magyar területen hozzák át Százhalombattáig a Volga- vidéki olajat. Magyar földön 1969. július elsején láttak munkához a siófoki szakem­berek. És 1962. szeptember 19-én. 9 óra 22 perckor Száz­halombattán megcsillant a „ uapleny az első csepp volgai olajon. Azóta több, mint 17 millió tonna kőolaj érkezett a 400 milliméteres csőveze­téken. amely magyar terüle­ten 128 kilométer hosszan hú­zódik. Égy kis olajvezeték törté­nelem. Az első csővezetéket az USA-ban 1865-ben fektet­ték le, amely mindössze 40 milliméteres volt és 6,5 kilo­méter hosszú. Hazánkban először 1937. novemberében fektettek le hasonló vezeté­ket Bázakerettye és Oroshá­za között. Később Lovászitól Budapestig is lefektették egy kétszáz milliméteres átmérő­jű csővezetéket. Ekkor ha­zánkban az olajat szállító csövek hossza mindössze 220 kilométer volt. A Barátság II. csővezeték átmérője 600 milliméter, hossza 298 kilométer lesz. Az elképzelések, sőt most már az elfogadott tervek szerint az 1972. év végén üzembe lé­pő vezetéken — kezdetként —, évi 3,5 miliő tonna olaj érkezik hozzánk. 1980-ban ú;i szivattyútelep belépésével évi 10 millió ton­na olaj jön ez mar az ország energiaszükségletének mint­egy 35 százalékát fedezi. Az első szakaszban több, mint egymiljiárd forintot költünk a B Il-re. Elkészül a teljes '■özetek és a fényeslitkai szi­vattyúállomás. 1972—75, kö­zött Hatvan térségében egy újabb szivattyúállomás lép közbe. És befejezik a Tiszai Kőolajipari Vállalat építését Leninvárosban. A B. XL lefektetéséhez bé4­külőnböző belső okolt miatt akadozva szállítják a kért mennyiséget. Tulajdonkép­pen ezért tűnik csigalassúsá­gának a mozgás. De olykora téli viszontagságos időjárás is befolyásolta a munkát. Null fok körül, főleg null fok alatt nem tanácsos a csövek he­gesztése, mindenesetre körül­ményes, veszélyes, a hegesz­téshez a csöveket előmelegí­tik és még így is sók a hi­balehetőség, gyakori a hibás varrat Az építés során elő­A Barátság- I. és a Barátság száz ember látott, a csőutak. vasutak és víz alatt pihenve ad majd utat az olajnak. „Csak” először a csőnek ke., utat teremteni. Ebből pedig 12,5 kilométer hosszúságú csővezeték készült el- A vál­lalat import csövekkel dolgo­zik. A nyugati szádö-V II, nyomvonala; (TERRA ** KSj fordult, fiogy hetven varrat­mi negyven lett hasznavehe- etlenül hibás. Ilyenkor a szí. .. mberek, radi ol őgusok izotóppal vizsgálják a varra­tokat. Amíg ez nem történt meg, a csöveket nem lehet szigetelni. A vizsgálatnál ké­szült fílmfelvételeket öt évig megőrzik. (Jótállás, felelős­ség.) Bármikor visszavezet­hető hol és ki csinálta a hi­bát. Nehéz, emberfeletti mun­ka, a csőkígyó útját egyen­getni, százkilométereken át, esőben sárban fagyban, su­gárveszélyben. A 600 milli­méteres átmérőjű cső falvas- tagsága mintegy 8 millimé­ter. kerülete két méter, sú­lya méterenként 1,5 mázsa. Oldalgémes traktorok sora egyszerre 8—12 méteres csö­veket emelnek a helyükre. Beemelés, szigetelés, csőfek­tetés — veszélyes munka ez is. Februárban a munkások 16 napot dolgoztak, tizenket­tőt pihentek, rájuk fért. Tu­lajdonképpen itt a segéd­munkások — gépkiszolgálók. A földmunkát bérmunkában a Mátravidéki Szénbányásza­ti Trösfft vállalta. Kotrógépei egyszerre közel egy köbmé­ter földet emelnek ki, egy gép 20 perc alatt egy kubi­kos napi munkáját végzi. Három műszakban dolgoz­nak. A Barátság H-ért nyolc- százezer köbméter földet kell megmozgatni, a vezeték árka átlagban két méter mély, ahol szükséges 9—1 méter. Homok, sár. sanyarú idő. de utazik a cső, lassan, de biz­tosan Százhalombatta felé. És érkeznek a beépítésre vá­ró csövek „félő”, március­ban cfödömping várható sza porázr. i kell a munkáit. _ti (iaht) Látszólag ez az élet reali- . tása. Aki azt akarja, hogy • menjen az üzlet, ne .fukar­kodjon a befektetéssel. Az' plapelv azonban a szolgálta­tás esetében nem biztos, hogy megcáfolhatatlan. Mert az iparban a beruházás modern gép, korszerűbb termelési eszköz beállítását jelenti. Egy ízléses üzletben á haj- festés nem lesz még rö’vi- debb idő alatt, de a hajszá­rítás sem biztos, hogy meg­gyorsul egi^ mulatósabb búra alkglipoflzá^ivjp. A korszerűsitfe- költségeit a ktsz nem kai kUlwl h aí ja be­le a kiszolgálási díjba,'.mivel az maximált. Amiből követ­kezik: a fodrászatban az új üzlet „haszná” nem'mérhető olyan eszközökkel, mint az üzemben az új gép előnye. Majdnemhogy „büntetés- számba meg/’ a korszerűsí­tés a' szolgáltatásban; hiszen a tagságnak nem, fűződik hozzá közvetlen érdeke, mi­vel a nyereségből kell kifi­zetnie a pénzt. A megoldás az lehetne .ta­lán, hogy-az ilyen célra for­dított pénzt több évre osz- szák el, azt részletekben le­hessen ■ törleszteni,. ■ akar bankhitelből, akár a felsőbb szerv által biztosított, ilyen célra fenntartott keretből, vagy bármi más forrásból. Hogy a korszerűsítésre való törekvés ne vesse vissza a ktsz dolgozóit anyagilag. Már csak egy kérdés ma­rad hátra ebben a témában: honnan kerüljön elő az a bi­zonyos „beruházási, keret” ? A gyöngyösiek úgy gondolkoz- nak, legyen ez a felsőbb szer­vek gondja. Vonatkozik-e a családi há­zat építő fiatalokra az egyéb építési formáknál biztosított kedvezmény? A 7/1971-es számú Kor­mányrendelet —, amely az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és á szociálpolitikai kedvezmé­nyekről rendelkezik •—acsa- ládiház-építésael kapcsolat­ban egyértelműen' kimondja, hogy az építtetőt, illetve vá­sárlót a gyermekenként járó 30—30 e^er, az egyéb család­tagok után járó 20—20 ezer forint szociálpolitikai ked­vezmény az öröklakás-érté­kesítés, valamint a családi- ház-építés kivételével megil­leti. Ugyanígy nem adható fiatal házaspár részére, örök­lakás-értékesítés és ■ családi- ház-építés esetén az egyéb építési, lakásvásárlási for­máknál engedélyezhetó meg­előlegezési kedvezmény sem. '(gmf) MmsU,& 1971. március 17., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents