Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok, 8.44 A hét műsorából. 10.05 Nyáron nagyon meleg van... Rádiójáték. 10.58 Zenekari muzsika. 12.30 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél, 13.55 Jegyzet. 18.05 Kóruspóditxm. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.30 Csak fiataloknak! 10.08 168 óra. 17.30 Thyl Ulenspleg«#. 18.04 Cj lemezeinkből. 15.25 139-660... Az automata közönségszolgálat. (2.25 Táncoljunk! 9JB-ZM Melódiákok*«. PETŐFI MM9I zene. (.20 OperettrészleML (.15 Borodin: IX. eztarfönS*- M» Válaszolunk hallgatóinknak! ■Út Könyvszemle. 12.00 Operarészletek. 13.09 Francia szerzők müveiből 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosok a mikro tok előtt. MJW Bach: h-mon azvtt 15.30 Falvakban, mezókíaw 16.05 Operacsillagok — operaslágerek. MAS A csodatevő bangJlMfc 17.31 Az élő népdal. 1731 Saljapin énekel. 17.46 Egy hír a mikroszkóp alatt. UJ0 A Pajtás rejtvény játékának döntője. 1»M Weber: A bűvös vadász. Háromfelvonáaoa open. 21.53 Hírlapolvasó. 22.39 Hárfa- és gitármuzsika, 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR SOS A tv ooKtHad tanfolyama. #.3ü A Forsyte Sasa, 4 Döntések. S0.16 Eiportfiiin. 10.35 Zenés olasz fflan. 13.58 Tátra Kupa. Hemaelkű« álverseny. 15.30 Tárlatról — tartatra ,. 3J5JÚ Egy év kilenc napja. Magyarul beszélő szovjet íüm. SS.® Antenna. 13.35 Hírek. 18.30 Twist Olivér. *. véss. 18.55 Mai szovjet lila. 10.15 Cicavízió.. . 19.30 Tv-hlradó. 30.00 A veréb Is madár. Magyar film. St.20 Fekete—fehér Mtnstna* show. 22.00 Tv-híradó. 22.10 Reklámrevű. 22.20 New York árnyai. Amerikai film. EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telefon: 22-33) vnfjfldáfvsk kezdete du. M 4 és este fél < órakor. Spartacus Kétrészes, színes amerikai film. (Dupla helyárak.) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Előadások kezdete fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A bosszúállók újabb kalandjai Szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Felszabadítás (Mérsékelt helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Idegen a cowboyok között (Dupla helyárak.) HATVANI KOSSUTH Közjáték FÜZESABONY Huszárkisasszony PETER VAS ARA: Bún és bűnhődés. I—II. (Dupla helyárak.) Egerben, délután fél 4 órakor- PÉNTEK R.ÉZI (Móricz ifjúsági bérlet) Este 7 órakor: PÉNTEK RÉZ! (Katona-bérleti Hagyományok, népszokások Egerbocs, Hevesaranyos és Mátraballa ragadványnevei A Nyelvtudományi Érteke­zések 70. számában érdekes tanulmány látott napvilágot Egerbocs, Hevesaranyos és Mátraballa ragadványnevei címmel, melyről különlenyo­mat is készült azok számá­ra, akiket érdekel e szűk he­vesi tájegység ragadványne­veinek története. A tanulmány szerzője Pel­le Bélárié, megyénk honisme­reti mozgalmának egyik meg­alapítója és jelenlegi veze­tője, a Szilágyi Erzsébet Gim­názium tanárnője. A néhány oldalas értekezés a három — Heves megye északi részén fekvő és egy­mással határos — község ál­talános jellemzőinek, a pa­lóc nyelvjárásnak, a szoká­soknak és a névadási mód­nak tipikusan azonos hely­zetéből indul ki. Ezt követik aztán az Egri Állami Levél­tárban, valamint a vizsgált nyelvterületen végzett kuta­tások tapasztalatai, megfi­gyelései. A levéltári adatok alapján megállapítható volt, hogy például Hevesaranyo­son az 1711—1760 között vég­zett jobbágyösszeírások ide­jén szilárdultak meg, majd a XVIII. században egyre gya­koribbak, .jellemzőbbek let­tek az úgynevezett ragadék- nevek, melyek — mint a helyszínen kiderült — még ma is élénken élnek a falusi környezetben. Ezután kerül aztán sor a XX. századi ra­gadványnév-rendszer ismer­tetésére. s mint kiderül, az egri járás községeiben a csa­ládnevek 80—90 százalékához még ma is egy vagy több ra- gadéknév tartozik. Ezt több példával igazolja a szerző, amikor az apa, az anya, a férj, illetve a fele­ség neveiből lett falusi név, azaz közhasználatú ragadék- név sorrendiségét, mai for­máját taglalja. Végezetül pe­dig felteszi s meg is vála­szolja a napjainkban már többször felmerült kérdést: mi lesz a sorsuk a ragadék- neveknek...? Peile Béláné tanulmánya hasznos segédanyag mind­azok számára, akik e három község névanyagán keresztül egy nagyobb tájegység név­adási szokásait, módját kí­vánják kutatni, feldolgozni, ■ bemutatni... (szilvás) Megjelent Nemzetközi Szemle februári száma A folyóirat ez alkalommal négy kérdéscsoportra irá­nyítja olvasói figyelmét. Az SZKP XXIV. kongresszu­sa előtt a Szovjetunió Euró­pában betöltött szerepével foglalkozik Monori István. A. Szidorenkotól, a Szovjetunió geológiai miniszterétől kö­zöl egy beszámolót arról: mi­lyen ásványi kincseket rejt a föld méhe a Szovjetunió európai részén? Dokumentu­mokkal világítja meg a lap a lengyelországi eseménye­ket. Külön cikkcsoport fog­lalkozik az egyház politikai szerepével, azúttal elsősor­ban spanyolországi viszony­latban, ahol a kormányra döntő befolyást gyakorol „Isten ötödik hadoszlopa”, az Opus Dei szervezete. Gö- möri Endre egy másik tanul­mányban az Opus Deinek a hagyományos francoista párthoz, a Falange-hoz való viszonyát elemzi. Egészen más vonatkozásait tárja fel a keresztények és a politi­kai kapcsolatának az az in­terjú, amelyet George Mar­chais, az FKP főtitkára adott a Croix című lap munkatársainak, a kommu­nisták és hívők párbeszédé­ről A lap folytatja Marxiz­mus és futurológia cím alatt a tudományos jövőbe látás és prognosztikai problémái­nak kritikai taglalását, s ez­zel kapcsolatban ismerteti Lukács Györgynek a L’Bspresso című olasz lap­ban megjelent interjúját, Napóleon és a matematika címmel. Cikket közöl a Gui­neában élő magyar profesz- szor, Marton Imre tollából a legutóbbi Guinea-ellenes in­vázió okairól és arról: miért, hogyan sikerült a támadók terveit meghiúsítani. Immár állandósuló vita rovatában ezúttal a folyóiratban egy korábban megjelent cikket. Chrudinák Alajos „Az EAK belpolitikai helyzete” című írásával száll vitába Makai György, aki az osztályok és az osztályharc egyiptomi problémáiról fejti ki egyé­ni álláspontját. A vadászat vége — és a fácánoké is. (MTI foto — Karáth Imre) Automata vagonkapcsolás — Európa-szerte A vasúti kocsik össze- és szétkapcsolása sok baleset forrása. Műszaki szempont­ból sem töl Hetes ez a vonó- horoggal és csavarkapoccsal történő összeillesztés. Nem beszélve a munka lassúsá­gáról ... Európa vasútvona­lain a kocsik jelenleg is főleg a hagyományos csa­varkapoccsal vannak felsze­relve. Még a vasút kezdetén alakult ki ez a kapcsolása forma és sajnos Európa őrzi a „tradíciót”. Nem így azok az államok, amelyekben a vasút nagymérvű elterjedése erre a szándékra esik. A Szovjetunióban, azUSA-ban, Koreában, Japánban és Kí­nában már nem ismerik a csavarkapcsos megoldást, és ismeretlen a kocsirendezők veszélyes és megerőltető munkája is. Európában vi­szont jelenleg körülbelül két­millió vasúti kocsit kapcsol­nak össze, illetve szét kézi erővel. A második világháború után jelentősen nőtt a vasút gyorsasága és egyre nagyobb teherbírású vagonokat épí­tettek. Minden fejlődött: a gőzösök kiszorultak, önmű­ködő jelzőberendezések pa­rancsolnak, csak a kapcsolási mód maradt a régi. A hatvanas években az európai országok elhatároz­ták, hogy közösen fejlesztik ki a modern kapcsolási eljá­rást. Ehhez megfelelő kuta­NZíTUN Még pár nap és be­töltőm a kilencven- hármat, de oly remek erőben, hogy egyelőre dalolászva töröm a követ az országuta­kon, havi ötszázért. Jenő bátyám már sokszor hívott, kö­vessem példáját, le­gyek buszvezető, de én jobban kedvelem a kőtörést, a szeszé­lyes időjárást, az or­szágúti miniszoknyá­kat, ahogy> pajkos, hetven körüli kislá­nyok csípeje körül li­begnek. Ma nagyon jó na­pom van, mert kellő­leg megdicsért tizen­öt esztendős munka­vezetőnk és az éjjeli műszak után kerin­gőzve tértem meg otthonomba. Falábú házfelügye­lőnk kissé irigyelhet­te jókedvemet, mert hallottam, amint ezt mondja: — Már megint ivott a vén boroshor­dó. Hát ez tévedés. A mámorító hajnali napfény részegített meg és az a látvány, hogy szeretett kis- unokám, a rovott­múltú Lajoska már várt rám ajtóm előtt, s karjait tárta: — Nagypapili! Pon­tosan egy hónapja, hogy nem láttalaki Mint harangocska csendült fülembe Bu­dapestről kitiltott kisunokám, Liliké édes hangja: — Éppen egy hó­napja, hogy nem lát­talak, öreg fiú! Fel­szöktem hozzád, mert nélküled nem élet az élet! Belém karoltak és beröpítettek a szo­bámba. Liliké a cipő­met húzta le, Lajos- ke. a kabátomat s hogu el ne gyúród­jék, azon nyomban magára öltötte. Míg aranyos uno­káim a kedvemet ke­resték, beállított Pe- cér Róbert, szeretett körzeti orvosom. — Élünk még? Élünk még? — fogta meg pulzusomat a drága lélek. — Pon­tosan egy hónapja nem volt szerencsém önhöz. Szeretteim felfal­ták a reggelimet, s persze, Pecér doktor se kínáltatta magát különösebben. Be­ment a spájzba és bekanalazott három üveg szilvalekvárt. Érkeztek még: Dö­me, régi kenyeres­pajtásom a lóvcr- senytérről, aztán Ste­fánia, múlt századi szerelmem, de bené­zett Sóskifli Sándor, kiváló szomszédom is, aki általában köszön­teni sem szokott. — Pont egy hónap­ja, hogy nem lát­tunk! — mondták egyöntetűen. A meghatottságtól szólni sem bírtam. Mint élőkép ültünk negyed tizenegyig, mikor is beállított Soma, a postás. A rend ekkor fel­bomlott. Pecér dok­tor buzgón vizsgálni kezdett, Sóskifli szomszéd a balomat, Döme kenyerespajtás a jobbomat rázogat- ta. Stefánia ajkon. Lili unokám kézen. Lajoska unokám pe­dig térden csókolt. — Na, milyenek vagyunk hozzád? Soma, a postás, mérgesen morgott. — Csendet kérek! Szeretném átadni a bácsi nyugdíját...! Darázs Endre tási, fejlesztési összeget is rendelkezésre bocsátottak. Az Európában közlekedő két­millió kocsi felszerelése köz­ponti ütköző- és vonókészü­lékkel, a számítások szerint kétmilliárd dollárba kerüL Nemrégiben a Közös Va­gonpark budapesti tanács­kozásán módom volt erről is beszélgetni a tagországok képviselőivel. A szocialista országok vasúti együttműkö­désének szervezete — az OSZZSD — szintén napi­rendre tűzte ezt a témát. A legtöbb országban —és ez is az előkészületekhez tar­tozik — az újonnan épített kocsik alvázát már úgy ala­kítják ki, hogy azokba — amikor lehetővé válik — az önműködő kapcsolókat egy­kettőre beépíthessék. Az önműködő kapcsolóké­szülék mMlspdés! elve nagyon hasonlít a játékvasútaknái ismert kapcsolókhoz... A vasúti kocsik a rendezőpá­lyaudvaron tolatás közben odagurulnak a többi vagon­hoz és a két összetalálkozó kocsi önműködő kapcsolója az érintkezéskor működésbe lép... A zárak eltolódnak és ütközés után azonnal újra visszazárulnak. így emberi kéz érintése nélkül tökéletesen összekapcsolód­nak ... A gyorsított tempó min­denkit többre kötelez. Ügy állapodtak meg előzetesen a nemzetközi vasúttársaság tagországai, hogy a nemzet­közi forgalomban részt vevő vagonokat szinte , percnyi pontossággal, egyszerre kell átszerelni a kontinensen. Bán. János A tárgyalóteremből: A Kék fény-beli mérnök két évet kapott — A tsz vezetőinek rágal­mazása rossz üzletnek bizonyult Hetekig tartott, mire a károsultakat a bíróság meg tudta hallgatni, annyian vol­tak. De az is ritkán fordul elő, mint ami ebben a bűn­ügyben megesett, hogy a bí­róság kénytelen volt más­más városban tartani a tár­gyalást, mivel Till Gyula szinte az egész ország min­den részét bejárta és minde­nütt pénzt csalt ki az embe­rektől. Kalandjainak a végére a Kék fény tett pontot. Aztán a Gyöngyösi Járásbíróság dr. Nagy-Kálózy Béla tanácsa előtt kellett felelnie bűnei­ért. Till Gyula még a második világháború előtt ment ki az országból, előbb Ausztriában, majd Nyugat-Németország- ban telepedett le, mert — saját szavai szerint — a né­metek elől menekült, hiszen maga is sváb családból szár­mazik. Kétségtelen, hogy a határainkon túl igyekezett eredményeket felmutatni. Elektromérnöki képesítést szerzett, majd a Siemens­művek alkalmazásába került. Többször megnősült. 1969- ben hazajött, elhelyezkedett az egyik miskolci cégnél, mint tervező mérnök. Meg­ismerkedett egy nővel, akit később feleségül is vett, mi­után az első csalásokat már elkövették. 1970 áprilisától augusztusig tartott a „víg élet”, aztán kö­vetkeztek a rendőrségi ki­hallgatások, majd a bírósági tárgyalás. Till Gyula precí­zen. mérnöki alapossággal sorolta fel, melyik község­ben, kitől, hány forintot kért azzal, hogy pillanatnyi pénz­zavarban szenved, dehát — mondta — a mérnöki állás Jövedelméből és a N”us£at- Németarazágbóil várt pénzből könnyedén visszafizeti maid a kölcsönt. Ebből azonban nem lett semmi. A járásbíróság két évi sza­badságvesztésre ítélte Till Gyulát és mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a köz- ügyektőL Enyhítő körül­ményként vette figyelembe, hogy Till Gyula őszinte és feltáró jellegű vallomást tett, büntetlen előéletű volt. Az elítélt az ítéletet tudo­másul vette. A másik ügy, amit szintén dr. Nagy-Kálózy Béla taná­csa tárgyalt, kezdetben csak felelőtlen pletykálkodásnak tűnhetett. A gyöngyösoroszi tsz-ben Sz. Sz.-né és Sz. Z.- né azt mondták, hogy a szö­vetkezet vezetői azért vásá­rolták maszektól a műanyag­üzem gépét, mert ebből hasz­nuk származott. És hogy lop­nak is. A pletykálkodásnak tetsző kijelentés megrontotta a han­gulatot a termelőszövetke­zetben. Ezért voltak kényte-, lenek az érintett, vezető be-; osztásban levő személyek a bírósághoz fordulni, hogy az marasztalja el rágalmazásért a két asszonyt. A bíróság a tanúk kihallgatása után a vádat bebizonyítottnak látta, ezért a két asszonyt elítélte: Sz. Sz.-né két hónapra és nyolcszáz forint megfizetésé­re, Sz. Z.-nét pedig két hó­napra és ezer forint megfi­zetésére ítélte. A büntetést a bíróság felfüggesztette. A két asszony fellebbezett az ítélet ellen. (-ár) 1971* február 13.« szombat \

Next

/
Thumbnails
Contents