Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

üttoomany es ncH!UM;,j toomany es rrcttntw* nmomunr es twwimts tudomány es Tic»mncii:.j «ntdomawy es tfcttnir \ «©©osms SS o 5«s * X tc ö B fr l «< £ c c £ Vigyázat! Lavina­veszély ! .B fl 1 e 1 Tél végén szint« szeresen jelennek meg a hírek M újságban, súlyon tragédiákról számolva be: lavinaomlás eltemetett né­hány alpinistát, egy vo­natszerelvényt, vagy akár egy hegyi taluk És esek a hírek csaknem mindig emberek halálával végződ­nek. Nálunk szerencsére ritkák a nagyméretű, ka­tasztrofális erejű lavina­omlások, kisebbek azonban itt la előfordulhatnak. A lavina veszéllyel kapcso­latos írásos emlékek már as ókori irodalomban is fellel­hetők. A történészek vélemé­nye szerint Hannibál csapa­tai pl. — mikor átkeltek az Alpokon — átélték azt a ré­mületet, amelyet a lavina­omlás jelent Á kiszámíthatatlan veszély A lavina elvileg mindig ugyanazon r ildrajzi helye­ken jelentkezik, gyakorlatban azonban kiszámíthatatlan. 1951-ben a Svájci Alpokban fekvő Szt Gotthárd-hágó környékén levő Andermatt nevű falut söpörte el néhány lavinahullám. Azon a télen rendkívül nagy mennyiségű hó esett le. Január 20-án a falusi tanács óráról órára kapta a jelentéseket a iavi- naveszélyröl, miközben a hó szakadatlanul hullott A ta­nács elrendelt* a legveszé­lyeztetettebb házak kiüríté­sét Délután 3 órakor érke­zett az első két lavtnahul- lám. amely a' falu elejét és végét söpörte eL A követ­kező két nap leforgása alatt & falu még öt lavinagörgete­get kapott, amely igen meg­nehezítette a mentési mun­kát. Néhány napra — mivel a telefonhuzalokat is elvág­ta az irtózatos hózuhatag — minden összeköttetés meg­szakadt a falu és a külvilág között. Egyedül a helikopte­rek segítettek a mentésnél, legalábbis amikor az időjá­rás engedte. A tragédiánál harmincán haltak meg. Á tudomány — a lav nőkről A lavinák keletkezése sok tényezőtől függhet: az év­szaktól, a földrajzi helyzet­től, a hókristályok szerkeze­tétől stb. A legújabb svájci, szovjet és amerikai lavina­kutatások elvetik azt a ko­rábbi feltételezést, amely sze­rint a lavina kezdetben nem más mint egy kisebb hólab­da és mindig nagyobb és na­gyobb lesz. Ma általában két lavinatípust különböztetnek meg: porlavinát, amikor az apró hókristályokat a szél ereje feltartóztathatatlanul sodorja, és az ún. talajlavi­nát, amely nehezebb jeges hóból képződik és csúszik egyre növekedve. A két tí­pus gyakran kombinálódva jelentkezik. A porlavina hi­hetetlen gyorsasággal szá­guld, olyan zajjal, mint egy sugárhajtású repülőgép. A talajlavina, amely nehezebb, vizes-jeges hóból képződik, egészen kemény, és való­sággal leborotválja az útjá­ba eső erdőket, házakat Ez Munkában a lavinakutató meteorológus, a Szovjetunió egyik kutató állomásán. a betonkőmén ységfl hótömeg általában tavasszal pusztít Lavina képződhet akkor is. amikor a nap sugara a hegycsúcsnak csak bizonyos részét éri, ilyenkor tehát a hirtelen hőmérséklet-változás hatására indul meg. Egyes alpesi helyeken nyáron haj­nali 5 órakor jegyzik ezt a tipikus időszakot télen ez az időpont természetesen ké­sőbbre esik. A lavinák szerkezetét a hőmérséklet-változás, újabb hóesés, eső befolyásolja, és keletkezésüket is elősegítheti. Az azonban csupán legenda, hogy egy emberi kiáltás is megindíthatja a lavinaom­lást Nehéz a védekezés A lavinaomlás áldozatainál a halál általában törések, zúzódások, fulladás, fagyás következtében áll be. Ter­mészetesen nem minden el­temetés biztosan háláló«. Napjainkban a mentőcsapa­tokat már korszerű műsze­rekkel, elektromágneses szondákkal látják eL A be­temetett áldozatoknál ugyan­is mindig van valami fém­tárgy (zsebkés, óra, síkötés stb.), amelyre a műszer rea­gál. A műszereken kívül a mentő szervek kutyákat is alkalmaznak, és a bernáthe­gyi, a foxterrier és még né­hány kutyafajta évszázadok óta megbízható segítőtársak. Sajnos, a lavina még nap­jainkban is a legkiszámítha­tatlanabb és legszeszélyesebb magashegységi jelenség. Az érdekelt államok lavinákká] foglalkozó kutatásai tehát el­sősorban a lavinaveszélyes helyek feltérképezése, a men­tési munkák meggyorsításá­ra a felderítés hatékonysá­gának a fokozására és a la­vinaveszélyes helyek védel­mére irányul. Az alpesi sí­versenypályák közelében az utóbbi időben megpróbálták a lavinákat rakétákkal, nagy erejű lőfegyverekkel, mester­ségesen megindítani, hogy a következő napi versenyt biz­tos terepen futhassák. A gyakorlatban azonban ez is kétélű fegyver, mert a lavi­na, ha egyszer megindul: Jsi tudja, hol áll meg”. Az egyedüli védelem tehát a turisták, alpinisták, spor­tolók és a hegyi lakók szá­mára az óvatosság. A meteo­rológiai szolgálatok minden alkalommal rádión közük, a lavinaképződésre alkalma« időjárás közeledését, a „Vi­gyázat! Lavina veszély!” fel­Elektromágneses zárókészülékek A Svéd Államvasutak — hosszú kísérletek után — ki­dolgozott egy olyan elektromágneses záróberendezést, amely a vasúti személykocsik ajtajait 25 km óránkénti sebesség el­érésekor automatikusan bezárja, 5 kilométeres sebességnél pedig kinyitja. A viszonylag olcsó berendezést minden vas­úti személykocsira felszerelik, mert biztonságot nyújt a vas­úti kocsik ajtajából való kiesés ellen. A JÉGKORSZAK FIAI Ritkaságszámba menő te- tették tudományos szenzá- metkezési helyre bukkant ciót, hanem a temetkezés Moszkvától keletre, Vlagyi- módja is. A hosszú sirgödör- mix város szélén a Szovjet ben, mintegy négy méterre Tudományos Akadémia Ar- a jelenlegi földfelszíntől két, cheológiai Intézetének expe- fejével egymás felé fordított díciója. Az expedíció leleteit csontváz feküdt Magát a sír- 25 ezer évvel ezelóttről, az gödröt és a tetemeket is, utolsó nagy jégképződés vastag, puns színű ásványi idejéből származtatják festékréteggel (okker) szór­Nemcsak a talált haszná- ták be. Az antropológusok lati és egyéb tárgyak jelen- szerint a sírban két 8—9, il­letve 12—13 éves fiú feküdt. < £ « r l I t £ £ I í Q Mmüísm Almát as ! „Asztal utóján már kedvűkre lakoznak: S ira erdei süldőt, büszke vadat hoznak... Bőre piros páncél, szájában egy alma.” Azon a dús középkori lakomán, amely­ről Arany János írta e sorokat, bizonyára nemcsak a vad szájában piroslott az alma, hanem bőségesen fel is tálaltak belőle: hadd „lakozzanak kedvökre’’ a vendégek. Am a dínom-dánomokon kívül hosszú időn át ott állt a gyümölcsöskosár a fogadókban, csár­dákban is. S fogyott tartalma. A vendég — miután megette özpecsenyéjét, t kiürítette ónkupáját — szívesen ízlelgette a különféle fajtákat. Mi sem szeretjük kevésbé a gyümölcsöt, almát, mint eleink. Mi is sokszor kívánjuk ebéd után — az éttermekben Tanárainkra gondolunk vissza, akik sűrűn ismételgették, hogy mennyire tápláló, egészséges eledel. „A mindennapi almaevés erősíti a fogsort, az ínyeket” — ezt is nemegyszer hallottuk egészségügyi előadásokon. Ma már azonban egyre ritkábban. Mert reklámot csapunk mindennek: medicin rollernek, koffein nél­küli kávénak — csak egy olyan igazán a népegészségügyet szolgáló terméknek nem, mint az alma. A vendéglőkben, éttermekben hiába kér­jük. Nincs se alma, se más gyümölcs Igaz, bemehetnénk az üzletbe, s vehetnénk ott, de mi helyben, közvetlenül ebéd után sze­retnénk enni. S miért nem lehetne? Almá­ból van elég. Nincs olyan év. hogy a sajtó ne cikkezne róla: a fák alatt rothad el a gyümölcs Mi lenne, ha némely étteremve­zetőnek eszébe jutna, hogy kosárkákban — ahogy a kenyeret szokás — almát tegyen az asztalra? Ráfizetne az üzletre? Aligha! Per­sze olyan hasznot nem húzhatna belőle, mint a pálinkaforgalomból Ámbár ki tud­ja: talán a kedves vendégek Ismét meg­szoknék, s oly gyakran kérnék az almát ebéd után — mint a pálinkát ebéd előtt. A fiúk hajdanán gyön­gyökkel kivarrt bőrruhát vi­seltek Kezükön mammut- agyarból készült széles kar­perecét hordtak, ujjaikat gyűrűk díszítették. Ugvan- ilyen gyűrű tartotta össze egvikük haját is Az idősebb fiú mellen mammutagvarból kifaragott lószobrot találtak A fiúk „magukkal vitték a sírba” fegyvereiket is. Az értékes lelet a Szun- guri nevű folyócska partján került felszínre, ahol már tizennégy éve folvnak az ásatások Ezalatt több mint három és fél ezer négyzet­méternyi földet ástak fel. Tűzhelyek maradványai, mnmmutosontak. fegyverek sokasága és csontból, vala­mint kovakőből készült ék­szerek kerültek felszínre. Japán évente tízezer kilo- meglátszik a nagy megeről­gramm tenyésztett gyöngy- Á .L l JL ~ — tetés. a feszített ' fizikai és gyei jelenik meg a világpia- ÄA O V O lí O V íl G t G SZ idegi igénybevétel, con. Óriási mennyiség ez, s J / A gyöngvszigeten a vál­ts gyöngyök ára sem csekély. ialat irodáiban védő üv«gfa­A gyöngyhalász mindig napi munkájának. A nő pe- rőt addig szedi a kagylót, lak mögött ott láthatók a csak nő. Állítólag azért, mert dig, aki az esetek többsége- amíg bírja, aztán felbukkan, gvöngvök. egész tenger belő- kövérebbek, s ezért, hosz- ben a feleség, megkezdi a s beledobja a vödörbe a lük. vételre csábítva a szem- szabban bírják tüdővel a víz halászást. Fehér búvárruhá kagylókat, amelyek a vízből lélőt Pót van .ott egv lottó- alatt. S mindig fiatal. Miért? ja van, ez védi a cápáktól, kikerülve azonnal megdögle- szerű játék is- egv közepes Erre megkapja a választ az, Súlyok vannak rákötve, hogy nek. Újabb mély lélegzetvé- gvöngv árának ellenében ki aki egyszer végignézi, ho- a viz alatt tudjon maradni tel, újabb merülés, mindad- lehet választani az akvári- gyan folyik a gyöngyhalászat Kőtél erősíti a csónakhoz, dig. amíg tele lesz a vödör, um Kan elhelyezett kagvlók Kora reggel kis csónakok Szemére teszi a készüléket. Ezek a japán gyöngyhalász közül egvet Ezt egv szakér- indulnak a szigetről, nem amely a sós víztől védi. egy nők, annak ellenére, hogy tő kiemeli: vagv apró. hibás messzire, csak a part menti fából való vödröt dob a víz- fiatalok, cseppet sem csino- szemecske van bonne va»v bójákig. Mindig férfi evez és be amely a felszínen marad. snk. Testükön — a feltétele- ritkán, —amint ez a sze- köti a csónakot a bójához aztán mély lélegzetet vesz zés ellenére — nincs egy renrsejátöVok^ál lenni szo- Ezzel már csaknem vége is és alámerül. A tengerfenék- grammnyi zsír sem. Arcaikon kott — szép és hibátlan. Ismeretlen írás hebroni tekercseken A Jordániái régészeti minisztérium jelentése szerint egy ősi és eddig teljesen ismeretlen nyelvre és írásra buk­kantak Hebron közelében, a Jordán folyó nyugati partján talált nyolc tekercsből álló leleten. A hebroni tekercseket, amelyek több száz évvel idősebbek a híres Holt-tengeri te­kercseknél, amerikaiaktól szerezte vissza egy jordániai ál­lampolgár. Az amerikaiak a michigani egyetemen próbálták megfejteni a bőrre írott ismeretlen jeleket, eddig eredmény­telenül. Az amerikai tudósok szerint a 40 jelből álló nyelv hasonló a Földközi-tenger vidékén, főleg Kréta szigetén ta­lált más, eddig meg nem fejtett nyelvekhez A biztonsági öv bizonyít A kék kő nyomában hívást mi- február IX, lUDOMANY ÉS K. J. TECHNIKA kék kőhöz. Lelőhelyei távol és ma -a an voltak a Pamir csúcsai között, az egyetlen hozzájuk vezető ösvényen pedig évszázadokon keresz­tül sok ember lelte halálát, a leomló kövek alatt. Később még két helyen rábukkantak a ritka kőre: a chilei Andokban és a Baiká- lon túl. Itt azonban világo­sabb volt a kő és mindenek­előtt gyengébb minőségű. A pamíri azúr lelőhelyéhez csak a harmincas évek köze­pén nyitottak új utat. Nemrég helikopteren re­pült egy szakértőkből álló újabb expedíció az „azúr­hegyhez”. Feladatuk az, hogy véglegesen felmérjék az ér­tékes kőből rendelkezésre álló készleteket, s kitermel­jék belőle az első tonnákat a Szövi etunió ékszerész- és csiszolóüzemei számára. H G 6 e > 8 o X X mi X TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA M egtörtént országúti bal­esetek és bábúkkal végzett ütközési kísérletek egyaránt azt bizonyítják, hogy ütközés után a gépkocsiból kiesett utasok életveszélye ötször nagyobb, mint azoké, akik a karambol után bennmarad­nak az utastérben. Ütközés­kor a biztonsági öv az előre­lóduló testet felfogja, majd visszalendíti az ülésre A biztonsági ővet & fejtéi masz kiegészíti. Fejtámas* nélkül fennáll a nyakcsigo­lya töréséneik veszély«. A német Motor Rund­schau szakfolyóirat saerkess- tősóge nemrégiben több biz­tonság! öv-faj tát vizsgált meg. Ennek során megállapítot­TUDOMANY &S • tálk, hogy a számos gvárt- ; mány. közül ötfajta övét le- . hét csak ajánlani használat- i ra. Valamennyi 3 ponton ; van függesztve és úgyneve­• zett V-rendszarű. Mind az öl i típus automatikus zárszerke­• zettel van ellátva, amely pdl- ■ lanat alatt kioldható. Marco Polo, a merész, ve­lencei utazó, pamíri tartóz­kodására visszaemlékezve ezt írta: „Olyan kövek ta­lálhatók itt, amelyekből gyönyörű azúrt bányásznak: a legszebb azúrt a világon...” Sok év telt el azóta, s a kék fényű pamíri kő hírne­ve egyre nőtt. Pamíri azúr­ból készült díszítőelemeket találtak az egyiptomi fáraók sírjaiban, ebbe a kőbe vés­ték imáikat az ősi India és Babilon papjai. Évszázadokkal ezelőtt az azúrt a festészetben is alkal­mazták. Ebből a márvány­ból készítették az ullrama- rint, a különösen a rene­szánsz mestereinek körében népszerű festéket. Neki kö­szönhető. hogy régi festmé­nyek mély színei napjainkig sem fakultak meg. Nehéz volt hozzájutni a t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents