Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Törvényalkotás — méltó befejezés Dr. Korom Mihály igazságügy-minisz- íer, országgyűlési expozéjában egy szólás­mondást idézett: „A tanácstól visszafelé jö­vet mindig okosabb az ember .. A MONDATNAK van vidám kicsengése — hatása mosolyra késztette a képviselő­ket. A mosoly kétségtelenül a kettős értel­mezés ,negatív felének” szólt, felidézve az esetleg elégedetlenül távozó ügyfél fanyar humorát. Ám az érem szebbik oldala, a ■azólásmondás pozitív értelmezése olyan gondolatsort indított el, amely a végén a nagykorú jelzővel látta el a tanácsi munkát. A fejődés 2! éve a jól végzett feladatokból masszív építményt emelt, de — miként idővel minden más — ez az épület is megérett itt-ott a felújításra, a korszerűsítésre. Akik az épületben dolgoz­nak, nagyobb, önállóbb munkára Is képe­sek immár, ehhez azonban újabb lehetősé­gekre, nagyobb területre van szükség. Az simult évek' során született rendelkezések jó előkészítőnek bizonyultak a most elfo­gadott új tanácstörvény megalkotásához. Bizvást lehetett alapozni a hosszú évek ta­pasztalataira is, amelyek természetszerűleg megteremtették a képviselők bizalmát: a ianácsi dolgozók Jó végrehajtói lesznek az (áj törvénynek. KORSZEJtü, Jogi feltételek biztosítják a munka hatékonyságát, csökkennek az ügy- ntézés során fellelhető bürokratikus voná­sok. A legutóbbi, 17 esztendővel ezelőtt ho­zott tanácstörvény — mely akkor kétségte­lenül a fejlődést segítette — néhány voná­sában már fékező hatást gyakorolt a taná- ;si munkára A jövő útját az eddiginél sok- cal nagyobb önállóságban látták az új tör­vény alkotói. Ez a szüksége» önállóság ter­mészetszerűleg bővebb hatáskört kér és kap, nagyobb gazdasági lehetőségekkel. Szá­mos olyan példát tudunk, amikor éppen ezeknek a lehetőségeknek a híján képtelen volt egy-egy községi tanács a lakosságot nagyon is érintő kérdésben eredményt el­érni. Márpedig — ahogy az expozéban is elhangzott — a tanács az emberekért van, miként minden más intézmény szo­cialista társadalmunkban. IDŐSZERŰ volt ez az új törvényalkotás, melynek paragrafusait a társadalom fejlő­dése és perspektívája diktálta A megvaló­sítás, á demokratizmus egyre szélesedő út­ján történik, a tanácsi hatáskörök célsze­rű decentralizálásával, illetve a hatáskörök megfelelő fokozatos elhatárolásával. A taná­csok tehát a jogkörök szélesedésével egyre inkább a helyi érdekek igazi képviselőivé válnak. A FELSZÓLALÓ képviselők fontosnak és szükségesnek tartották az új tanácstör­vényt, s választóik érdekeit szem előtt tart­va egyhangúlag meg is szavazták azt. Ez­zel az egyetértéssel az elmúlt négy eszten­dő országgyűlési munkája során gyakran találkoztunk: a ciklus bővelkedett a fontos törvények megalkotásában, mint például az őszi ülésszakon, ahol két nagy jelentőségű törvényt is megszavaztak. Ez az utolsó ülés tehát méltóképpen tett pontot az ország építését, fejlődését eredményesen segítő négy esztendő végére. Valamennyi "nagy munka volt, miképpen a most hozott ta­nácstörvény megalkotása és elfogadása is. Ha ugyanez a lelkiismeretesség és felelős­ségérzet hatja .át a feladatok végrehajtását äs, elégedettek lehetünk, (hátai) Atkán „leg.. A lőrinci fiatalok számvetése Minden olyan mint a „nagyoknál”. A teremben ünnepi a csend, a kis asztal­nál ünneplőbe öltözött, fe­szes tartású emberek ülnek, az elnökségből elhangzanak a szokásos, protokolláris sza­vak, aztán következik a be­számoló. Ha behunynám a szemem, csalóka játékot űzne velem a képzeletem. Soha nem ta­lálnám ki a hangok alapján, hogy most a lőrinci nevelő­otthon szövetkezeti társulá­sának a közgyűlésén vagyok. Megtévesztene az elnöklő Nagy Gyula fegyelmezett mondatszerkesztése, aki a je­lenlegi tisztségének ellátá­sához elegendő gyakorlatot gyűjthetett eredeti funkció­jában, hiszen ő a Lőrinci és Vidéke Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet igazgató-elnöke. De megté­veszthetne az a körülmény is, hogy a fiatalok mezőgaz­dasági társulásáról szóló je­lentést Sütő János olvassa fel, aki valójában az otthon igazgatója. A vita lefolyása sem tu­dott volna eligazítani, hiszen a fiatalok olyan éretten, annyi megfontoltsággal, talpraesettséggel, kitűnő kritikai készséggel mondtak véleményt, ajánlottak a ko­rábbiaktól helyesebb megol­dásokat, mintha jó néhány évtized lenne már mögöttük. Külsőre pedig mind olyanok, mintha a zsebük tömve len­ne pénzzel, és a legutolsó divat bemutatása lenne a legfőbb gondjuk. Pedig az ifjúsági otthon az életkeretük. A szüleik nélkül nevelkednek, az ál­lam látja el őket minden­nel, amivel csak lehet. Az ifjúsági mezőgazdasági társulás a munkalehetősé­gük is. Ötvenhárom fiú a tagja ennek a társulásnak és közülük majdnem negyve­nen tanulják a kertészetet, mint szakmát. Tanulnak és dolgoznak, hogy az állami gondozás lejárta után önál­lóan tudjanak élni. Néhány olyan következete- sen látják el a feladatukat, mintha már nem is tizenéve­sek lennének. Ujj János 240, Horváth István 168, Bozsvári János 153, Szaóó Aurél 1Á2, Kazinczi LAsz- ló 129, míg Savanya János 128 munkaegységet gyűjtött össze tavaly. Sok felnőttnek a becsületére válna ennyi munka. Nem csoda tehát, hogy a társulat több, mint 350 ezer forint tiszta nyereséget ért el egy év alatt. Még arra is jutott az erejükből, hogy 120 ezer forintot tartalékol­janak. Egy munkaegység­re negyven forintot fizet­tek, de ehhez még járul a prémium is, ami például száz munkaegység elérése után tíz forint munkaegységen­ként. A legjobbak a havi ezer forintos átlagjövedel­met mondhatják most a ma­gukénak. Persze, a felnőttek társa­csak abban nyilvánult megj hogy felvették a fizetését és elitták. Neki fillérje sens maradt. Az élet nem tiszta képlet tek gyűjteménye mondhatná erre a felnőtt bölcsesség. És bár ez nagy igazság, a fiata­lok mégis sokszor csalódnak! a „kinti” formák között mert ők a nagy igazságokat véresen komolyan veszik. Ha minél szélesebb az érintke­zési felület a valóságos élet­tel., a felnőttek’ társadalmá­val, ha minél több példán át hat a bőrükre a kinti kör­nyezet, annál edzettebbek! lesznek, amikor a szakmun­kás-bizonyítvánnyal kilép­nek az intézet kapuján. Munka, nevelés, szeretet, felelősség: ezek a szavak! hangzottak el a leggyakrab­ban. Érthető oknál fogva. Amikor körülnéztem az elegáns bisztróban, amely akármelyik városban is el­képzelhető lenne a maga modern külsejével, kimért pedantériájával, megbocsá- tón arra gondoltam: lám, ezek a fiatalok már megta­nulják a reprezentálást is a felnőttektől. Aztán rögtön hozzáfűztem: így is van en rendjén, hiszen ez a mostani közgyűlés is a nevelési célok egyik eszköze, ahol gyako­rolhatja az ifjú a közösség előtt való felelősségteljes szereplést, az egymás iránti tiszteletet kifejezését, és azt, hogy a sikerek után az életben is kell, szükséges egy Sgysses* * 1 «szilbe Jutott egy ülföldi kiadónak, hogy öss­zegyűjti a világ Jeg”-jeit, s mikor elkészült vele, vas­es kötetet tett ki a gyűjte­mény. Mi sokkal kisebb fel- datra vállalkoztunk: csu- án arra voltunk kiváncsiak, ogy melyek ott titkári „leg k...f — Mikor éltek a legtöbben faluban? — 1900-ban. Akkor 2141 olt a község lakóinak a szá­ma, 8 most. Jó tíz évvel ké- öbb, már csak 1889-en élnek St — Ml volt az elmúlt év tgemlékezetesebb eseménye? _ A kibővített általános s koia átadása Előtte ugyam­i csak négy tantermünk volt .ztán sikerült építenünk hoz- á még négyet egy előcsar- okot és egy Jól felszerelt jmatermet S az átadása agy esemény volt — Ék a legérdekesebb? — Amit ott lát az ezüst- ;bér víztorony felállítása, űri csak tehette, ott volt sokban a percekben. — Minek örültek mostaná- >an a legjobban az etnbe- ek? — Annak, hogy a nehézsé- ;ek ellenére is jól zárt a srmelöszövetkezet Nálunk nár készpénzfizetés van, s így tagra az elmúLl évben 27 izer 800 forint jutott És — iadd tegyem mindjárt hozzá — ötmillión fölül van a tar- alékunk is. — A legbosszantóbb dolog? — A lakosság gáz- és fű- őolaj-ellátása. Ez nálunk né­ma kriminális, pedig jófor- nán Gyöngyös szélén élünk. — Ék a legrosszabb? — Az időjárás és a belvíz rolt. Körülbelül 500 hold bú­iánkat öntött el a talajvíz, s teljesen kipusztitotta a ve­tést Az időjárás meg a nö­vénytermesztésben, főképp a szőlőben okozott nagy kárt Nem mondok keveset ha hatmillióra becsülöm a vesz­teségünket! Mire lenne most a leg­nagyobb szükség a község­ben? — Egészséges ivóvízre! De azt a problémát lassan már megoldjuk. Decemberben megalakult ugyanis a viztár- sulat, ebben az évben pedig megkezdődik a folyamatos munka: az árokásás, a csö­vek lefektetése ... Eddig minden reményünk megvan arra. hogy jövőea 5» viset ____I — A tsz után hol dolgozik itt a legtöbb ember? —- A fehérnemű-készítő ktsz bedolgozó részlegében. Harmincnál több asszonyt foglalkoztat ez a részleg. Ha­zaviszik a munkát, aztán ha kész, leadják. Elég jól is ke­resnek vele az Otthoni mun­ka mellett. Nincs is más munkalehetőség a községben. Főleg férfiaknak nincs. — Hová járnak el a leg­többen dolgozni? — Budapest áll az első he­lyen. Nagy vonzása van, fő­leg a fiatalokra. Az atkáriak többsége a Köztisztasági Hi­vatalnál helyezkedik el. Ügy- is mondhatjuk, innen él az a vállalat De sokan járnak még a gyöngyösi gépjavító vállalathoz, s az Egyesült Iz­zó ottani gyáregységébe is. — Kié a legnagyobb csa­lád Atkáron? — Kettő is van. Egyik a Lukács István családja, a másik meg , a Molnár csaiád. Hirtelen nem is tudom, me­lyiküknek van több gyereke. De az biztos, hogy mind a két Helyen több van ötnél, A tanács segélyt is szokott ki­utalni nekik. Ha jól emlék­szem, akkor legutóbb éppen a Molnárék kaptak egy kis pénzt — Ki a falu legidősebb embere? — Több hasonló korú öre­günk van, de a legidősebb Gyöngyösi Károlyné. 1830- ban született, s azóta itt él a községben. Sokáig még a tsz-ben dolgozott, most pedig abból él, amit a termelőszö­vetkezettől járulékként kap. öt is gyakran részesíti a ta­nács szociális segélyben, s az úttörők is el-ellátogataak hozzá, hogy van-e valamire szülvsége. — S a leg fiatalabb? — Az eddig megérkezett anyakönyvi adatok szerint a legfiatalabb atkári lakos Ba- gi Tünde, aki még 1970 de­cember 15-én született. Az édesanyja egyébként a tsz adminisztrátornője, az édes apja pedig szerelő a gépmű­helyben. A kis Tündéről ju*. eszembe, hogy szeretnénk még bővíteni az óvodánkat néhány férőhellyel, s itt már rá is gondoltunk...! Hát eddig a „leg”-ekkel. Még annyit, a válaszokat Molnár György, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese, a község párttitkára adta, s mindezt feljegyezte: Szilvás István dalma nagy figyelemmel kíséri tevékenységüket. Ezen a közgyűlésen is sok szerv­től, vállalattól ott voltak azok, akikhez korábban sem tudtak úgy fordulni, hogy valami segítséget ne kaptak volna. Mintha a közösség lelkiismerete szólalna meg ezekben az emberekben azok helyett a felnőttek helyett, akik vér szerint a legköze­lebb állnak az otthon lakói­hoz. Hiszen itt ahány csöpp­nyi élet, annyi tragédia. Az egyik felszólaló pél­dául elmondta, hogy Salgó­tarjánból kérte magát vissza az otthonba, pedig ott már állása volt az üveggyárban, de a szülei gondoskodása kis szolid ünnepség. Mini itt is. Mert ez is az élet tel­jességéhez tartozik. Maradjunk továbbra is m formáknál: a közgyűlés dön­tött felvételi kérelmekben is, a gazdaság fejlesztésének néhány kérdésében is, majd újraválasztotta a tisztségvi­selőket. Az intéző bizottság elnöke ismét Sülő János lett, a felügyelő bizottságé pedig Szulágyi Józsefné. Majd a hivatalos esemé­nyek után ízletes disznótoros került az asztalokra, mellé nagyrédei bor, a zenekar pe­dig halk táncdalokat játszott étvágygerjesztőnek. Minden úgy zajlott le, mint a felnőtteknél szokás. (ffmf) Ilyen még nem volt — Januárban több mint 750 ezer köbméter meddőt termeltünk le a szénmezőről — újságolta nem kis büszke­séggel a napokban Kovács György, a visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzem ter­melési csoportvezetője. A szám kétszeresen is rekord. Egyrészt, mert valóban nagy mennyiségről van szó, más­részt ez az üzem fennállása óta januárban még soha sem teljesítette havi tervét. A tél, a hideg nem kedvez a kül­színi bányászoknak. Most si­került. A letakarítóüzem 110, a szerelőüzem 102 százalék­ra teljesítette havi tervét. — A rajt tehát jól sikerült. Hogyan sikerült ilyen szép eredményt elérni? — Az elmúlt év végén szé­les körű munkaverseny bon­takozott ki az üzemben. Ez a munkaverseny szerencsére januárban még tovább foko­zódott. Jelentős vállalások születtek. Az üzemek dolgo­zói, a szocialista kollektívák egész hónapban egyenletesen és nagy-nagy lelkesedéssel dolgoztak. De segítettek a gazdasági, a politikai veze­tők is. Közös összefogás ered­ménye a terv teljesítése. — Az üzem 1971-ben eé-. lul tűzte ki az élüzem cím elnyerését. Az első hónap eredményei rendkívül bizta­tóak. — Reméljük, hogy ez a lendület egész évben tart snajd, <&> ffiWsar wáadwn bi­zonnyal valóra válnak éves terveink is, és a megtisztelő cím sem marad el. 1971-BEN 2,7 MILLIÓ TONNA SZENET TERMELNEK VISONTA BÁNYÁSZÁÉ A visontai bányászok min­den korábbit meghaladó fel­adatok teljesítésére vállal­koztak az idén. A Gagarin Hőerőmű 1971-ben 2,7 millió torma szenet igényel és ezt a fűtőanyagot egyedül a Tho­rez Külfejtéses Bányaüzem szolgáltatja a visontai szén­mezőről. Ez több, mint amennyit korábban a Mátra- alján az altárók egy év alatt összesen produkáltak. A visontai külfejtésen a hazánkban alkalmazott leg­korszerűbb bányagépekkel termelik ki a szenet. Egyet­len óriás gép — alig tíz em­ber közreműködésével — hatszáz tonna szenet fejt óránként A napi szénterme­lés az idén meghaladja majd a 20 000 tonnát. Ez új bá­nyarekordnak számít a mát- raalji széntermelés félév­százados történetében. (laczik) Mmism 1911. Seferaáif 1&. Meakezdték a repülőgépes fejtrágyázást Heves megyében te. iMTI foto — Szilágyi Pál)

Next

/
Thumbnails
Contents