Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
Törvényalkotás — méltó befejezés Dr. Korom Mihály igazságügy-minisz- íer, országgyűlési expozéjában egy szólásmondást idézett: „A tanácstól visszafelé jövet mindig okosabb az ember .. A MONDATNAK van vidám kicsengése — hatása mosolyra késztette a képviselőket. A mosoly kétségtelenül a kettős értelmezés ,negatív felének” szólt, felidézve az esetleg elégedetlenül távozó ügyfél fanyar humorát. Ám az érem szebbik oldala, a ■azólásmondás pozitív értelmezése olyan gondolatsort indított el, amely a végén a nagykorú jelzővel látta el a tanácsi munkát. A fejődés 2! éve a jól végzett feladatokból masszív építményt emelt, de — miként idővel minden más — ez az épület is megérett itt-ott a felújításra, a korszerűsítésre. Akik az épületben dolgoznak, nagyobb, önállóbb munkára Is képesek immár, ehhez azonban újabb lehetőségekre, nagyobb területre van szükség. Az simult évek' során született rendelkezések jó előkészítőnek bizonyultak a most elfogadott új tanácstörvény megalkotásához. Bizvást lehetett alapozni a hosszú évek tapasztalataira is, amelyek természetszerűleg megteremtették a képviselők bizalmát: a ianácsi dolgozók Jó végrehajtói lesznek az (áj törvénynek. KORSZEJtü, Jogi feltételek biztosítják a munka hatékonyságát, csökkennek az ügy- ntézés során fellelhető bürokratikus vonások. A legutóbbi, 17 esztendővel ezelőtt hozott tanácstörvény — mely akkor kétségtelenül a fejlődést segítette — néhány vonásában már fékező hatást gyakorolt a taná- ;si munkára A jövő útját az eddiginél sok- cal nagyobb önállóságban látták az új törvény alkotói. Ez a szüksége» önállóság természetszerűleg bővebb hatáskört kér és kap, nagyobb gazdasági lehetőségekkel. Számos olyan példát tudunk, amikor éppen ezeknek a lehetőségeknek a híján képtelen volt egy-egy községi tanács a lakosságot nagyon is érintő kérdésben eredményt elérni. Márpedig — ahogy az expozéban is elhangzott — a tanács az emberekért van, miként minden más intézmény szocialista társadalmunkban. IDŐSZERŰ volt ez az új törvényalkotás, melynek paragrafusait a társadalom fejlődése és perspektívája diktálta A megvalósítás, á demokratizmus egyre szélesedő útján történik, a tanácsi hatáskörök célszerű decentralizálásával, illetve a hatáskörök megfelelő fokozatos elhatárolásával. A tanácsok tehát a jogkörök szélesedésével egyre inkább a helyi érdekek igazi képviselőivé válnak. A FELSZÓLALÓ képviselők fontosnak és szükségesnek tartották az új tanácstörvényt, s választóik érdekeit szem előtt tartva egyhangúlag meg is szavazták azt. Ezzel az egyetértéssel az elmúlt négy esztendő országgyűlési munkája során gyakran találkoztunk: a ciklus bővelkedett a fontos törvények megalkotásában, mint például az őszi ülésszakon, ahol két nagy jelentőségű törvényt is megszavaztak. Ez az utolsó ülés tehát méltóképpen tett pontot az ország építését, fejlődését eredményesen segítő négy esztendő végére. Valamennyi "nagy munka volt, miképpen a most hozott tanácstörvény megalkotása és elfogadása is. Ha ugyanez a lelkiismeretesség és felelősségérzet hatja .át a feladatok végrehajtását äs, elégedettek lehetünk, (hátai) Atkán „leg.. A lőrinci fiatalok számvetése Minden olyan mint a „nagyoknál”. A teremben ünnepi a csend, a kis asztalnál ünneplőbe öltözött, feszes tartású emberek ülnek, az elnökségből elhangzanak a szokásos, protokolláris szavak, aztán következik a beszámoló. Ha behunynám a szemem, csalóka játékot űzne velem a képzeletem. Soha nem találnám ki a hangok alapján, hogy most a lőrinci nevelőotthon szövetkezeti társulásának a közgyűlésén vagyok. Megtévesztene az elnöklő Nagy Gyula fegyelmezett mondatszerkesztése, aki a jelenlegi tisztségének ellátásához elegendő gyakorlatot gyűjthetett eredeti funkciójában, hiszen ő a Lőrinci és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgató-elnöke. De megtéveszthetne az a körülmény is, hogy a fiatalok mezőgazdasági társulásáról szóló jelentést Sütő János olvassa fel, aki valójában az otthon igazgatója. A vita lefolyása sem tudott volna eligazítani, hiszen a fiatalok olyan éretten, annyi megfontoltsággal, talpraesettséggel, kitűnő kritikai készséggel mondtak véleményt, ajánlottak a korábbiaktól helyesebb megoldásokat, mintha jó néhány évtized lenne már mögöttük. Külsőre pedig mind olyanok, mintha a zsebük tömve lenne pénzzel, és a legutolsó divat bemutatása lenne a legfőbb gondjuk. Pedig az ifjúsági otthon az életkeretük. A szüleik nélkül nevelkednek, az állam látja el őket mindennel, amivel csak lehet. Az ifjúsági mezőgazdasági társulás a munkalehetőségük is. Ötvenhárom fiú a tagja ennek a társulásnak és közülük majdnem negyvenen tanulják a kertészetet, mint szakmát. Tanulnak és dolgoznak, hogy az állami gondozás lejárta után önállóan tudjanak élni. Néhány olyan következete- sen látják el a feladatukat, mintha már nem is tizenévesek lennének. Ujj János 240, Horváth István 168, Bozsvári János 153, Szaóó Aurél 1Á2, Kazinczi LAsz- ló 129, míg Savanya János 128 munkaegységet gyűjtött össze tavaly. Sok felnőttnek a becsületére válna ennyi munka. Nem csoda tehát, hogy a társulat több, mint 350 ezer forint tiszta nyereséget ért el egy év alatt. Még arra is jutott az erejükből, hogy 120 ezer forintot tartalékoljanak. Egy munkaegységre negyven forintot fizettek, de ehhez még járul a prémium is, ami például száz munkaegység elérése után tíz forint munkaegységenként. A legjobbak a havi ezer forintos átlagjövedelmet mondhatják most a magukénak. Persze, a felnőttek társacsak abban nyilvánult megj hogy felvették a fizetését és elitták. Neki fillérje sens maradt. Az élet nem tiszta képlet tek gyűjteménye mondhatná erre a felnőtt bölcsesség. És bár ez nagy igazság, a fiatalok mégis sokszor csalódnak! a „kinti” formák között mert ők a nagy igazságokat véresen komolyan veszik. Ha minél szélesebb az érintkezési felület a valóságos élettel., a felnőttek’ társadalmával, ha minél több példán át hat a bőrükre a kinti környezet, annál edzettebbek! lesznek, amikor a szakmunkás-bizonyítvánnyal kilépnek az intézet kapuján. Munka, nevelés, szeretet, felelősség: ezek a szavak! hangzottak el a leggyakrabban. Érthető oknál fogva. Amikor körülnéztem az elegáns bisztróban, amely akármelyik városban is elképzelhető lenne a maga modern külsejével, kimért pedantériájával, megbocsá- tón arra gondoltam: lám, ezek a fiatalok már megtanulják a reprezentálást is a felnőttektől. Aztán rögtön hozzáfűztem: így is van en rendjén, hiszen ez a mostani közgyűlés is a nevelési célok egyik eszköze, ahol gyakorolhatja az ifjú a közösség előtt való felelősségteljes szereplést, az egymás iránti tiszteletet kifejezését, és azt, hogy a sikerek után az életben is kell, szükséges egy Sgysses* * 1 «szilbe Jutott egy ülföldi kiadónak, hogy összegyűjti a világ Jeg”-jeit, s mikor elkészült vele, vases kötetet tett ki a gyűjtemény. Mi sokkal kisebb fel- datra vállalkoztunk: csu- án arra voltunk kiváncsiak, ogy melyek ott titkári „leg k...f — Mikor éltek a legtöbben faluban? — 1900-ban. Akkor 2141 olt a község lakóinak a száma, 8 most. Jó tíz évvel ké- öbb, már csak 1889-en élnek St — Ml volt az elmúlt év tgemlékezetesebb eseménye? _ A kibővített általános s koia átadása Előtte ugyami csak négy tantermünk volt .ztán sikerült építenünk hoz- á még négyet egy előcsar- okot és egy Jól felszerelt jmatermet S az átadása agy esemény volt — Ék a legérdekesebb? — Amit ott lát az ezüst- ;bér víztorony felállítása, űri csak tehette, ott volt sokban a percekben. — Minek örültek mostaná- >an a legjobban az etnbe- ek? — Annak, hogy a nehézsé- ;ek ellenére is jól zárt a srmelöszövetkezet Nálunk nár készpénzfizetés van, s így tagra az elmúLl évben 27 izer 800 forint jutott És — iadd tegyem mindjárt hozzá — ötmillión fölül van a tar- alékunk is. — A legbosszantóbb dolog? — A lakosság gáz- és fű- őolaj-ellátása. Ez nálunk néma kriminális, pedig jófor- nán Gyöngyös szélén élünk. — Ék a legrosszabb? — Az időjárás és a belvíz rolt. Körülbelül 500 hold búiánkat öntött el a talajvíz, s teljesen kipusztitotta a vetést Az időjárás meg a növénytermesztésben, főképp a szőlőben okozott nagy kárt Nem mondok keveset ha hatmillióra becsülöm a veszteségünket! Mire lenne most a legnagyobb szükség a községben? — Egészséges ivóvízre! De azt a problémát lassan már megoldjuk. Decemberben megalakult ugyanis a viztár- sulat, ebben az évben pedig megkezdődik a folyamatos munka: az árokásás, a csövek lefektetése ... Eddig minden reményünk megvan arra. hogy jövőea 5» viset ____I — A tsz után hol dolgozik itt a legtöbb ember? —- A fehérnemű-készítő ktsz bedolgozó részlegében. Harmincnál több asszonyt foglalkoztat ez a részleg. Hazaviszik a munkát, aztán ha kész, leadják. Elég jól is keresnek vele az Otthoni munka mellett. Nincs is más munkalehetőség a községben. Főleg férfiaknak nincs. — Hová járnak el a legtöbben dolgozni? — Budapest áll az első helyen. Nagy vonzása van, főleg a fiatalokra. Az atkáriak többsége a Köztisztasági Hivatalnál helyezkedik el. Ügy- is mondhatjuk, innen él az a vállalat De sokan járnak még a gyöngyösi gépjavító vállalathoz, s az Egyesült Izzó ottani gyáregységébe is. — Kié a legnagyobb család Atkáron? — Kettő is van. Egyik a Lukács István családja, a másik meg , a Molnár csaiád. Hirtelen nem is tudom, melyiküknek van több gyereke. De az biztos, hogy mind a két Helyen több van ötnél, A tanács segélyt is szokott kiutalni nekik. Ha jól emlékszem, akkor legutóbb éppen a Molnárék kaptak egy kis pénzt — Ki a falu legidősebb embere? — Több hasonló korú öregünk van, de a legidősebb Gyöngyösi Károlyné. 1830- ban született, s azóta itt él a községben. Sokáig még a tsz-ben dolgozott, most pedig abból él, amit a termelőszövetkezettől járulékként kap. öt is gyakran részesíti a tanács szociális segélyben, s az úttörők is el-ellátogataak hozzá, hogy van-e valamire szülvsége. — S a leg fiatalabb? — Az eddig megérkezett anyakönyvi adatok szerint a legfiatalabb atkári lakos Ba- gi Tünde, aki még 1970 december 15-én született. Az édesanyja egyébként a tsz adminisztrátornője, az édes apja pedig szerelő a gépműhelyben. A kis Tündéről ju*. eszembe, hogy szeretnénk még bővíteni az óvodánkat néhány férőhellyel, s itt már rá is gondoltunk...! Hát eddig a „leg”-ekkel. Még annyit, a válaszokat Molnár György, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese, a község párttitkára adta, s mindezt feljegyezte: Szilvás István dalma nagy figyelemmel kíséri tevékenységüket. Ezen a közgyűlésen is sok szervtől, vállalattól ott voltak azok, akikhez korábban sem tudtak úgy fordulni, hogy valami segítséget ne kaptak volna. Mintha a közösség lelkiismerete szólalna meg ezekben az emberekben azok helyett a felnőttek helyett, akik vér szerint a legközelebb állnak az otthon lakóihoz. Hiszen itt ahány csöppnyi élet, annyi tragédia. Az egyik felszólaló például elmondta, hogy Salgótarjánból kérte magát vissza az otthonba, pedig ott már állása volt az üveggyárban, de a szülei gondoskodása kis szolid ünnepség. Mini itt is. Mert ez is az élet teljességéhez tartozik. Maradjunk továbbra is m formáknál: a közgyűlés döntött felvételi kérelmekben is, a gazdaság fejlesztésének néhány kérdésében is, majd újraválasztotta a tisztségviselőket. Az intéző bizottság elnöke ismét Sülő János lett, a felügyelő bizottságé pedig Szulágyi Józsefné. Majd a hivatalos események után ízletes disznótoros került az asztalokra, mellé nagyrédei bor, a zenekar pedig halk táncdalokat játszott étvágygerjesztőnek. Minden úgy zajlott le, mint a felnőtteknél szokás. (ffmf) Ilyen még nem volt — Januárban több mint 750 ezer köbméter meddőt termeltünk le a szénmezőről — újságolta nem kis büszkeséggel a napokban Kovács György, a visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzem termelési csoportvezetője. A szám kétszeresen is rekord. Egyrészt, mert valóban nagy mennyiségről van szó, másrészt ez az üzem fennállása óta januárban még soha sem teljesítette havi tervét. A tél, a hideg nem kedvez a külszíni bányászoknak. Most sikerült. A letakarítóüzem 110, a szerelőüzem 102 százalékra teljesítette havi tervét. — A rajt tehát jól sikerült. Hogyan sikerült ilyen szép eredményt elérni? — Az elmúlt év végén széles körű munkaverseny bontakozott ki az üzemben. Ez a munkaverseny szerencsére januárban még tovább fokozódott. Jelentős vállalások születtek. Az üzemek dolgozói, a szocialista kollektívák egész hónapban egyenletesen és nagy-nagy lelkesedéssel dolgoztak. De segítettek a gazdasági, a politikai vezetők is. Közös összefogás eredménye a terv teljesítése. — Az üzem 1971-ben eé-. lul tűzte ki az élüzem cím elnyerését. Az első hónap eredményei rendkívül biztatóak. — Reméljük, hogy ez a lendület egész évben tart snajd, <&> ffiWsar wáadwn bizonnyal valóra válnak éves terveink is, és a megtisztelő cím sem marad el. 1971-BEN 2,7 MILLIÓ TONNA SZENET TERMELNEK VISONTA BÁNYÁSZÁÉ A visontai bányászok minden korábbit meghaladó feladatok teljesítésére vállalkoztak az idén. A Gagarin Hőerőmű 1971-ben 2,7 millió torma szenet igényel és ezt a fűtőanyagot egyedül a Thorez Külfejtéses Bányaüzem szolgáltatja a visontai szénmezőről. Ez több, mint amennyit korábban a Mátra- alján az altárók egy év alatt összesen produkáltak. A visontai külfejtésen a hazánkban alkalmazott legkorszerűbb bányagépekkel termelik ki a szenet. Egyetlen óriás gép — alig tíz ember közreműködésével — hatszáz tonna szenet fejt óránként A napi széntermelés az idén meghaladja majd a 20 000 tonnát. Ez új bányarekordnak számít a mát- raalji széntermelés félévszázados történetében. (laczik) Mmism 1911. Seferaáif 1&. Meakezdték a repülőgépes fejtrágyázást Heves megyében te. iMTI foto — Szilágyi Pál)
