Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Selyp is profitálhat a külföldi tapasztalatcserékből gazdasági Életünk­ben a különféle nyersanya­gok, késztermékek behozata­la mellett „szellemi impor­tunk” is mind számottevőbb. Növekedését segíti az az egyre általánosabb felisme­rés. hogy senkitől sem szé­gyen tanulni. Ellenkezőleg: az a vétek, ha észrevétlenül, érdeklődés nélkül hagyjuk korunk legújabb, leghaszno­sabb, s a modern világban széles körben alkalmazott vívmányait. örvendetesebö, hogy nem­csak a külföldi tanulmány­utak, tapasztalatcserék meg­ítélésében változott a szem­lélet, hanem az efféle lehe­tőségek szétosztásában is. Még nem olyan régen — alig pár esztendeje — in­kább csak a „tűz közelében” levők juthattak az irigyelt szolgálati útlevelek birtoká­ba, jobban az országos irá­nyító, felügyeleti vagy kép­viseleti központok vezetői, szakemberei tájékozódhat­tak az országhatárokon túl is, míg egy idő óta mások is könnyebben mozoghatnak. A korábbinál sokkal gyakrab­ban esik a választás vidé­kiekre is. Nagyobb figyelmet kapnak a vidéken munkálkodó szak­emberek, s erőteljesebben építenek a tudásukra, szá­mítanak a segítségükre. így juthattak megyénkből is töb­ben a „szerencsések” közé, így beszélgethetünk nap­jainkban már gyakrabban idegenbeli élményeikről, s várhatjuk, hogy előbb vagy utóbb profitálunk „szűkebb hazánkban” a látottakból, hallottakból, tanultakból. LEGUTÓBB DR. HAN- GYÄL KAROLY kandidá­tussal, a Mátravidéki Cukor­gyárak főmérnökével vált­hattunk szót. A selypi fő­mérnök, mint elmondta, a 'múlt év októberében Dániá­ban és Svédországban tröszt­jük, illetve az AGROTRÜSZT megbízása alapján időzött két társával. Koppenhágá­ban, Maribóban és Kamas- ban az egy csírájú cukorré­pamagok előállítását tanul­mányozták kutatóintézetben, gépgyárban. A téma ugyanis már régebben foglalkoztatja a magyarokat is — a Pető- házi Cukorgyár nagycenki üzemében kisebb mértékű kísérletek kezdődtek, s az it­teni eredményeket feltétle­nül szeretnék továbbfejlesz­teni —, mert azáltal, hogy a „kikészített” répamagból csak egyetlen csíra kel, a szemen- kénti vetéssel megközelítőleg egyötödére csökkenthető a jelenlegi répaművelési mun­ka. Ez pedig — hangsúlyozni sem kell —: roppant előre­lépést jelenthet! A tizenkét napos látogatás után nem j sokkal, november 2. és december 19. között pe­dig az NSZK-beli Carl Dus- berg Társaság ösztöndíjasa­ként folytatta a főmérnök külföldi munkáját. Ennek so­rán általános információkat igyekezett szerezni a nyugat­német cukoriparról. Különö­sen a répa cukortartalom szerinti átvételének gyakor­lata, a termény tárolása ér­dekelte és a gyártástechnoló­giai folyamatokat, változta­tásokat figyelte kilenc gyár­ban és kutatóintézetben. Őszintén meglepte a gaz­dák, gazdaságok nagy répa­termelési kedve —, amely egyébként a gépesítés, a kor­szerű növényvédelem alkal­mazásából természetszerűen adódó nagy hozamokkal, a hektáronkénti 450 mázsás termésekkel is összefüggés­ben van. A répa — feldolgo­zása során — cukrot, mel­léktermékként pedig melaszt és kitűnő takarmánynak szá­mító száraz szeletet ad, o több évre szóló szerződéseket már csak azért is megkötik, mert a répaföldnél több hasz­not jelentő termőterület aligha van. S mert a cukor- százalék növekedésének függvényében fizetnek a. ré­páért, javuló, tartósan jó minőség esetén a termelő még több pénzhez juthat. TETSZETT A -FŐMÉR­NÖKNEK, hogy a nyugat­németek általában a gyárak 20—40 kilométeres körzeté­ből szállítják a cukorrépát, miután a négyéves vetésfor­gó alkalmazásával itt a kö­zelben, az összes termőterü­let negyedrészén, nagy tö­megben „szüretelhetik” a cu- kornakvalőt. Helyesnek tart­ja a termelőkkel előre közölt átvételi) menetrendet, a tor­lódás nélküli, folyamatos, ol­csóbb fuvarozást, rokonszen­vesnek találta, hogy csaknem minden cukorgyár átesett már a rekonstrukción, s a feldolgozó üzemek napi 400 —600 vagonos kapacitásának kialakítására törekszenek. Nyitott szemmel, füllel jár­va a külföldi helyeket, nyil­vánvalóan alaposan bővíthet­te eddigi ismereteit. Saját maga számára már gyümöl­csözik az idegenben töltött idő — a népgazdaság számá­ra pedig a következőkben kamatozhat. Tekintve ugyan­is, hogy a dán és a svéd módszer szimpatikus: az előbbi országból gépekre és a kikészítés technológiájára, az utóbbjiból pedig a be­rendezések szállítására ár­ajánlatot kértünk. Ha elfo­gadhatónak találja iparunk, úgy Selypen mintegy 30 mil­lió forintos beruházással rö­videsen fel is épül az az üzem, ahol a cukorrépama­got különleges bevonattal el­látva „megszülethet’’ a sörét­szem, egy csírájú mag. Emel­lett aztán a külföldön szer­zett tapasztalatokat felhasz­nálva a selypiek az egész hazai cukoriparral együtt egyrészt hatásos agitációval. másrészt közvetlen anyagi támogatással igyekszenek fo­kozni a répatermesztés szé­les körű gépesítését, szorgal­mazzák a termőterületek nő­ve! ését, csupán a hatvan— selypi rayonban 8—10 jól fel­szerelt, korszerűen dolgozó „mezőgazdasági támaszpont” kialakítására törekszenek. Iparkodnak egyre tökélete­sebbé tenni a gyártástechno­lógiát, több gondot fordíta­nak a műszerezésre, az au- torr.atíkára, mert a munka­erő-hiány nemcsak a nyu­gatnémeteknél, hanem ná­lunk is mindinkább észreve­hető. Cukortermelésünk ha­nyatlása pedig aggasztó! AZ ELMONDOTTAK ALAPJÄN tehát: érdeme' volt ez alkalommal is kül­földre utazni. S főleg meg­érte, ha figyelembe vesszük azt, hogy: nyilvánvalóan a magyar főmérnök, is tudott egy s másban újat mondani kinti kollégáinak. Ennélfog­va pedig csak üdvözölni le­het szellemi exportunk, im­portunk további növelését, ilyenféle „külkereskedelmi forgalmunk” élénkülését is. Gyón! Gyula Karbantartási kötelezettség. Äz űj lakásügyi fogszabályok rendelkezéseiből A lakásbérleti jogviszonyra yonatkozó új szabályozások között — különösein a fővá­rosban — általános érdeklő­désre tarthat számot az in­gatlankezelő vállalatokat, il­letve a bérlőket terhelő kar­bantartási, felújítási kötele­zettség rendezése. A lakás­bérletről szóló kormányren­delet szerint a bérbe adó kö­teles gondoskodni az épület karbantartásáról, a falak és a közös használatú helyisé­gek hibáinak megszüntetésé­ről, a közterületre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. A bérlőnek vi­szont a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és be­rendezéseinek karbantartása, az elektromos vezetékben a fogyasztásmérőtől kezdődően keletkezett hibák kijavítása, a kapcsolók és csatlakozóal­jak cseréje, továbbá az épü­letben, annak központi be­rendezéseiben, a lakás be­rendezéseiben okozott károk helyreállítása, a lakás tisz­tán tartása a kötelessége. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csa­pás, vagy a bérbe adó mu­lasztása okozta. A lakásberendezés felújítá­sával, cseréjével kapcsolatos költség 50—50 százaléka a bérbeadót, illetve a bérlőt terheli. Mentesül a bérlő a költségektől, ha a felújítás, csere a bérbeadó mulasztá­sából vált szükségessé, vagy ha arra az épület felújításá­val kapcsolatban kerül sor, továbbá ha a bérlő a lakás- . (berendezés használatáért kü­löndíjat fizet. Ha viszont a berendezést a bérlő hibájá­ból kell felújítani, illetőleg kicserélni, akkor a teljes költség őt terheli. A bérbe­adó az életveszélyt okozó, to­vábbá az épület állagát ve­szélyeztető — általában azonnali beavatkozást igény­lő — hibák esetében hala­déktalanul köteles intézked­ni. Ha a bérbeadó, illetőleg a bérlő a kötelezettségét ha­táridőn belül írásbeli felszó­lításra sem teljesíti, a má­sik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvé­gezheti. Az életveszély elhá­rításához nem szükséges az írsábeli felszólítás, elegendő az egyidejű értesítés. A rendelet fontos szakasza a bérbeadási jogra vonatkozó rész. Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával emeletráépítéssel, toldalék- építéssel, műszaki megosz­tással stb. lakást létesített vagy helyreállított, a költsé­gek 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. Viszont a tel­jes költséget követelheti, ha a lakás átadásakor észlelt hi­bák, hiányosságok megszün­tetéséről — a bérbeadó he­lyett — gondoskodott, vagy az átalakítással, korszerűsí­téssel a lakás alapterületét, komfortfokozatát, esetleg a lakószobák számát növelte, továbbá, ha állami lakásban egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz- szolgáltató berendezést sze­reltetett fel. Az említett költ­ségeket a havi lakbér 75 szá­zalékának megfelelő részle­tekben lehet „lelakni”. A bérlő bérmérséklést kér­het, ha a lakás műszaki ál­lapota különösen kedvezőt­len. Ha a bérbeadó az ilyen irányú kérelmet nyolc napon belül nem ismeri el, a bérlő további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. (Munkatársunk telefonje­lentése): Az alkalom mindenképpen ünnepélyes. Igaz, a napi­rend munkáról beszél, éttől függetlenül érzi mindenki, hogy lejárt a mandátum, hogy ez az utolsó törvényal­kotása az országgyűlés, eddig megválasztott képviselőinek. A ciklus befejező ülésszaka ez és négy év után kissé cso­dálkozva néz körül a képvi­selő — az idő kevés volt.. És jön az önkritika... Még nem csengettek be. amikor egy sarkon összesza­ladok Molnár József képvi­selőnkkel, s nem hagyom lé­legzethez jutni — sztori kell. — Van? — ... Van. A helyzet: zár­számadásra hívtak meg az egyik hevesi járási termelő- szövetkezetbe. A járási párt­bizottság titkára kifejtette hogy ezelőtt sok évvel a tér meiőszövetkezet tagjai csak a földet, az eszközt, a szer­számot hozták magukkal. És természetesen a munkaked­vet. Viszont mindenki a szí­vét adta ebbe a mimikába. S Gnhnnatnrnln ffaül Keiben A Heves mewei Gabonafelvásárló és yjavvnuiuruiv CJJUI JC ypen Feldolgozó Vállalat ezer vagonos gabo­natárolót építtet Selypen. A hatalmas betonsilók csúszózsalúzását az elmúlt év közepén kezdték el, s ma már befejeződött 12 hatalmas siló építése, a belső berendezéseket sze­relik. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói úgy készítik a létesítményt, hogy az új gabonát már itt tárolhat ják. (MTI foto — Mező Sándor) Fohosádó nyu^ali export: Már a főidényre készülnek a Herbaria füzesabonyi üzemébert Az egyre dinamikusabban fejlődő szervesvegyipar évről évre mind több szintetikus gyógyszert állít elő hazánk­ban is és földünk más orszá­giban is. Ez azonban nem zárja ki a természetes gyógynövények gyógyszeripa­ri feldolgozását. Sőt, nagyon sok alkaloida és drog-anyái got ma is a természetes gyógynövények szolgáltatnak. A hazánkban termesztett gyógynövények iránt egyre fokozódik az érdeklődés a világpiacon. Mind több or­szágban vásárolnak ezekből a fontos gyógyszeripari nyersanyagokból. Hazánkban mind jobban bővül az or­szágos gyógynövény-termesz­tő hálózat köre, és ebben je­lentős helyet foglal el Heves megye is. A Herbária füzes­abonyi üzeme csaknem száz­féle gyógynövény termeszté­sét és feldolgozását irányítja Heves megyén kívül Borsod- Abaúj-Zemplén magi/ében is. Mint Molnár Ernő üzem­vezetőtől megtudtuk, ezekben a heteikben a legnagyobb feladat a felvásárló és a ter­meltetési csoport tagjaira hárul. Az idei gyógynövény- termesztésekre és felvásárlá­sokra vonatkozó szerződése­ket kötik meg a két megyé­ben. Ez a munka március végén fejeződik be. Az el­múlt évek tapasztalatai sze­rint az idén is elsősorban az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetekkel köt­nek szerződéseket a termel­tetésre. Az ÁFÉSZ-ek pedig többnyire a helyi mezőgaz­dasági teirmelaszövétkez!': tok­kel kötnek előnyős kooperá­ciós szerződéseket gyógynö­vény-termesztésre. Heves megyében főleg a Mátra alji szövetkezetek, illetve a heve­si járás közös gazdaságai foglalkoznak gyógynövény­termesztéssel. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében pedig a Mezőkövesd és Környéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet bizo­nyult a legjobb szervező partnernek. Az üzemvezető érdeklődé­sünkre azt is elmondta, hogy április végéig többféle, ta­valy begyűjtött gyógynövény — főleg porcsinfű. kakukkfű és gyermekláncfű-gyökér — előfeldolgozásával foglalkoz­nak. Ez a munka csaknem ötven helyben lakó asszony foglalkoztatását biztosítja. Hamarosan megkezdik a fő- idényre való -felkészülést, a gépek karbantartását, az üzemcsarnokok fertőtleníté­sét. A főidény egyébként má. jus elején a kamilla „sze­zon” beindulásával kezdődik Füzesabonyban. Akkor a lét­számot 120—130 főre növelik. Az ott csomagolt kamilla nagy része azután Olaszor­szágba, Svájcba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Franciaországba „utazik”. De jut belőle a magyar gyógy­szeriparnak is. Szállítanak Budapestre, a Gyógyszertár Vállalat központjába, a ha­zai gyógyszergyáraknak és a megyei gyógyszerelosztókba is. A kamilla feldolgozását a csipkebogyó gyűjtése és cso­magolása követi majd au­gusztustól októberig. Az ér­tékes C-vitamint tartalmazó bogyók iránt szintén nagy az érdeklődés mind hazánkban, mind a külföldi országokban. Persze, ennek is nagy része exportra kerül. A füzesabo­nyi üzem idei tervében a gyógy nö vény-fel dől gozás on kívül, az elmúlt évekhez ha­sonlóan gépi bérszárítás is szerepel a Csongrád megvet MÉK-nek és a HUNGARO- FRUCT-nak. A nagy kapacitású gépek­ké! hagymát szárítanak, ami további létszámnövelést Irá­nyoz elő, mintegy háromszáz főre. (mentusz) 4 ennél a résznél közbeszólt egy néni az első sorból: A szívünket...? Azt lelkem... Azt! Meg egy pár ökröt is! ★ Parlament. Ne felejtsük, hogy ez az ülésszak bármi­lyen fontos törvényt is szen­tesít, mégis csak egy ciklus befejező ülésszaka, s ilyen­kor sok más ötlet is álcád a kérdezősködésre. Például, miközben folyik az ülés, le­hetőségem volt néhány szót váltanom a büfé pénztáros- nőjével, Vadász Lászlónéval, aki egyéb „hétköznapi” na­pokon a Gundel Étterem dol­gozója. Vadász Lászlóné sok mindent tud. Például olyas­mit is, amire hirtelenjében kíváncsi voltam. Ez a követ­kező — s emiatt nem érheti szó a ház elejét: — a pénz­ügyminiszter reggelije nem egyezik a mikszáiiá reggeli­vel. Ez a pénzügyminiszteri reggeli ugyanis egy adgg virsliből, a hozzávaló ke­nyérből, valamint egy üveg Colából áll. ★ Tilliczky József országgyű­lési képviselőnk vendégeként a befejező ülésszakon ott volt dr. Madár Zoltán, a hor- ti községi tanács vb-elnöke is. Nagy az élmény, termé­szetesen, hiszen most vett részt először országgyűlésen. A téma iránti érdeklődése viszont még az élménynél is nagyobb volt és ez is termé­szetes, hiszen a tanácstör­vényről volt szó. Hogy mi tetszett ebben a legjobban neki? A kérdés hirtelen érte, s idő sem volt a huzamo­sabb beszélgetésre, de né­hány dolgot máris megjegy- zett: —: ne&cti íeösaest, hogy például az iskolaigazgatót ml. nevezzük ki. Ugyanakkor vi­szont szintén felelősségtel­jes, hogy bár az igazgató a tantestületet a saját „elkép­zelései” szerint állítja össze, de a község vezetőinek ehhez is van köze. A közösség ér­dekében sokkal jobban táp­lálja a rendelet a felelősség- érzetet. S ez nagyon fontos. ★ Az ülésszak mindenkép­pen rendhagyó. A képviselők nem a farsang miatt, de va­lamiképpen vidámabban és okkal elégedettebben néznek vissza az elmúlt négy esz­tendőre. Sok mindent elin­téztek. Az igaz: néha kaptak olyan „feladatot” is, ami nemhogy meghaladta, hanem össze sem függött feladatuk­kal, küldetésükkel, de hát a választók is emberek ... (Kátai) Süi S37L fehra&r 11*, <sä«inS®s ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents